Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megpróbálok akkor rávilágítani arra, amit ön most mondott. Valóban nagyon nagyok a területi különbségek Magyarországon, nem négy éve, nem öt éve, évtizedek óta.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tendenciát érdemes vizsgálni. A tendencia az, hogy 2010-ben a foglalkoztatotti létszám tekintetében a legrosszabb és a legjobb helyzetben lévő megyék között 15 százalékos különbség volt, 5 és 20 százalék, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs, ez az arány jelen pillanatban 3,2 és 12,2 százalék. Tehát nagy a különbség, de gyakorlatilag szűkült az olló, és most alacsonyabb szinten van.

Ezt a paradoxonnak tűnő állítást pedig, engedje meg, megpróbálom értelmesen elmondani. A helyzet az a bérekkel kapcsolatban, hogy ha hátradőltünk volna 2010-ben, és nem működtetjük a közfoglalkoztatást, akkor most remek adatokról tudnánk bérügyben beszámolni. Mert ha levesszük a közfoglal­koztatotti létszámot, akkor 5,2 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában Magyarországon ‑ kész is vagyunk. A helyzet az, hogy mivel ezekben a megyékben, Borsodban, Szabolcsban felfutott a közfoglalkoztatás, mert nem segélyt akartunk adni, hanem munkát, és a közfoglalkoztatási bér pedig alacsonyabb, ugye, valamennyivel, mint a minimálbér vagy az átlagbér, innentől kezdődően az a paradox helyzet alakul ki, hogy gyakorlatilag úgy tűnik, hogy a hátrányos helyzetű régiók leszakadnak, hiszen az eddig segélyen lévők bérből és fizetésből élők kategóriájába jutnak fel, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a statisztika ebből a szempontból furcsaságot mutat. De az egyén szempontjából nem 22 800 forintot kap, hanem 53 ezer forintot. Sőt, három gyerek után nettóban kapja meg a bruttó bérét, 73 ezer forintot. Tehát én azt gondolom, hogy ez fontos; remélem, érthetően mondtam el a dolog lényegét.

Ami a másik részét illeti, ugye, hogy mit tettünk vagy mit kell megtennünk. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2013 óta ismerkedünk a szabad vállalkozási zóna fogalmával Magyarországon, egy januári kormányülésen döntött erről a kormány, azóta ‑ nagyjából 1,8 millió fő lakik ezeken a területeken ‑ 10 milliárd forint összegben a helyi kkv-kat támogattuk, 685 vállalkozás részesült támogatásban, és közel 4 ezer új munkahely jött létre ennek a programnak a kapcsán. Ezenkívül számos olyan intézkedés volt munkahelyteremtő pályázatokon és egyebeken keresztül, amelyek segítették ezt a folyamatot.

Az kétségtelen tény, hogy ha mögé nézünk, például 60 százaléka a regisztrált álláskeresőknek szakképzetlen. Ezekben a térségekben, ha high-tech technológiát viszünk oda, akkor az lesz a következő probléma, hogy nem találnak megfelelő számban és minőségben munkaerőt. Nekünk ott a végeken olyan tevékenységet kell folytatni, amihez részben a mezőgazdasághoz kapcsolódóan és más feldolgozóiparhoz kapcsolódóan megvan a tudás és megvan a tapasztalat. Illetve az egy nagyon lényeges kérdés a magyar kormány részéről, hogy a munkahelyeket vigyük oda, ahol a munkáskéz rendelkezésre áll, mert az kétségtelen tény, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nullához közelít. Mi több, nem is nagyon szeretnének Borsodból, Szabolcsból, Nógrádból egyébként a nyugat-dunántúli régióba menni az emberek, hanem ott akarnak munkát.

A következő ’14-20-as ciklusban nem véletlenül van az, hogy az összes forrás közel 60 százalékban gazdaságélénkítésre, gazdaságfejlesztésre fordítódik, és ezen belül is számos olyan pályázat lesz, amelyik kifejezetten vagy a szabad vállalkozási zónákat, vagy pedig a hátrányos helyzetű régiókat fogja segíteni. Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)