Felszólalás adatai

SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Azért élek ma a napirend előtti felszólalás lehetőségével, mivel az utóbbi hetekben az Európai Unió tagállamai olyan intézkedések bevezetéséről döntöttek, amelyek hazánk számos munkavállalójának tagállami munkavállalását érinthetik a csatlakozást követően. Az EU alapelvei szerint az uniós csatlakozással egy időben megszűnnek a határok a tőke, a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásában. Mégis számos helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy a munkaerő-áramlást ki így, ki úgy, de korlátozni kívánja.

Ezek a korlátozások azon munkavállalókra vonatkoznak majd, akik a csatlakozás után kívánnak munkát vállalni a jelenlegi tagállamokban. Ugyanakkor a korlátozásokat fenntartani kívánó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország, a magyar kormány a tárgyalások során kivívott.

Ilyenek a 12 hónapos szabály: a csatlakozási szerződés értelmében az, aki a csatlakozás időpontjáig már legalább 12 hónapja tartó jogszerző munkaviszonnyal rendelkezik, az a csatlakozás után abban a tagállamban szabadon vállalhat munkát; engedély nélküli egyéni munkavállalás lehetősége: nincs szükség munkavállalási engedélyre, ha a munka szezonális jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen, legalább hetente hazatér az állandó lakhelye szerinti országba; a visszalépés tilalma, amely szerint a csatlakozásunk után a jelenlegi munkavállalási feltételeknél kedvezőtlenebb helyzetekbe (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) a most csatlakozó országok munkavállalói nem kerülhetnek. De ilyen még a közösségi preferencia biztosítása és a három hónapos álláskeresési időszak biztosítása is.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kijelenthető, hogy a csatlakozó országokat, valamint az Európai Bizottságot is nyugtalanság tölti el a tagállamok tervezett intézkedései által. Az érvényben lévő szabályok szerint a jelenlegi tagállamok elviekben akár 2+3+2 éves szakaszban, azaz 7 évig is korlátozhatják az újonnan csatlakozó országok polgárait a szabad munkavállalásban. Magyarország mind a tavasszal esedékes európai uniós csúcson külön tárgyalásokat fog kezdeményezni a szabad munkavállalással kapcsolatosan, mind a kétoldalú tárgyalásokon kiemelt kérdésként kezeli ezt az ügyet.

A tárgyalások megkezdését az is indokolja, hogy a tavaszi csúcstalálkozó fő témája az Európai Unió versenyképességének növelése lesz, és a kialakuló helyzet nemcsak a csatlakozó országokat érintheti, hanem az Európai Unió versenyképességének növekedését is lassíthatja. A kétoldalú tárgyalásokon Magyarország a lehető legliberalizáltabb munkaerőpiacot szeretné kialakítani a jelenlegi európai uniós tagállamokkal. A kétoldalú foglalkoztatási egyezmények előnye, hogy az adott tagállam munkáltatójának nem kell előre felmérnie, hogy az aktuális álláshelyet hazai vagy netán uniós munkavállaló alkalmazásával tudja feltölteni vagy nem.

Ezekre a megbeszélésekre azért van most égető szükség, képviselőtársaim, mivel az előző kormány a csatlakozási tárgyalásokon beleegyezett az átmeneti időszak lehetőségébe, abba, hogy a csatlakozást követően összesen még hét évig a magyar állampolgárok számára az EU munkaerőpiaca nem lesz teljes egészében liberalizált. A nyilvánosságban kibontakozódott vitában nem lehet elégszer elmondani - mert úgy látom, szükséges -, hogy ebben a kérdésben a Medgyessy-kormány örökölt egy helyzetet. A naptárra pillantva ellenzéki politikustársaink tudhatták volna, hogy 2004 tavaszán döntések fognak születni. Mi önöktől örököltünk egy helyzetet, azt megoldani kell, és nem belpolitikai vitává mérgesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudnunk kell azt is, hogy a csatlakozási szerződés lehetővé teszi Magyarország számára azt is, hogy védőintézkedések alkalmazásával a munkaerőpiacát szabadon korlátozza. Ennek értelmében a múlt héten a magyar kormány már bejelentette, hogy a jelenlegi tagországokkal szemben a viszonosság elvét fogja alkalmazni a munkaerő-áramlással kapcsolatban, és ezt az EU érintett tagállamai is tudomásul vették. Ugyanakkor a viszonossági elv az újonnan csatlakozó országokat nem érinti, ott ilyen típusú korlátozás nincsen.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondhatjuk, hogy az európai uniós csatlakozást követő két éven belül kell Magyarországnak a hazai munkaerőpiac stabilitását és az esélyegyenlőséget biztosítani. Nekünk, a nemzeti parlament képviselőinek energiáinkat a közös nemzeti érdekek képviseletére kell fordítanunk. Ebben van feladatunk mindannyiunk számára, hogy érvényt szerezzünk Jean Monnet szavainak, aki azt mondja: “Mi nem országokat, hanem népeket egyesítünk.ö

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)