Felszólalás adatai

Felszólalások:   58-98   98-134   135      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm államtitkár úr válaszait és meggyőző érveit ebben a különleges vitában. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló, nemzetiségi napirendi pontként tárgyalt törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott előterjesztés T/10303. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a nemzetiségi bizottság jelen lévő tagjait külön tisztelettel köszöntsem. Örülünk, hogy részt vesznek és részeseivé válnak ennek a vitának.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Ritter Imre úrnak, a nemzetiségi bizottság elnökének, a napirendi pont előterjesztőjének, aki a pulpitusról fogja beszédét, expozéját elmondani. Elnök úr, parancsoljon!

RITTER IMRE, a nemzetiségi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Bitte erlauben Sie mir, dass ich Sie im Namen des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten, als Unterbreiter der Gesetzesmodifizierung Nr. T/10303. des  von 2011 über die Rechte der Nationalitäten  Gesetztes Nr. CLXXIX begrüße. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében mint a T/10303. számú, a 2011. évi CLXXIX. számú, a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztője, tisztelettel köszöntöm Önöket.

Az Alaptörvény XXIX. cikke így hangzik:

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.

Az Alaptörvény által említett sarkalatos törvény a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. A Nek-törvény bevezetőjében rögzíti: „A magyar Országgyűlés a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve, a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széles körű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra  itt jön a dokumentumok felsorolása, majd így folytatja , szem előtt tartva, hogy Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez, a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása, a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát, a következő törvényt alkotja:”

A megalkotott törvény, a nemzetiségek jogairól szóló törvény számunkra, a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek részére a legfontosabb törvény, ha úgy tetszik: a mi nemzetiségi alaptörvényünk.

Mindezek alapján nem tekinthető véletlennek, hogy a magyarországi nemzetiségek 2014. évben történt parlamenti képviseletének biztosítását követően a Magyarországi nemzetiségek bizottsága első törvénymódosító javaslata, a T/460. számú, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és а választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat volt, melyet a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2014. június 27-én nyújtott be az Országgyűléshez, és azt a parlament 2014. június 30-án már el is fogadta. A módosító javaslat akkor 13 paragrafust tartalmazott.

(16.00)

Ezt követően, több mint hároméves munkával jutottunk el a 2017. évi újabb módosításhoz, a 2017. november 7-én benyújtott T/18296. számú, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Zárójelben jegyzem meg, hogy a Nek-törvény módosításával gyakorlatilag egy időben nyújtottuk be a T/18297. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot is, hiszen számunkra a Nek-törvény mellett nemzetiségeink fennmaradása, jövője szempontjából a másik legfontosabb törvény kétségkívül a köznevelési törvény.

A Nek-törvény 2017. évi módosításában már 27 paragrafust módosítottunk. A törvényjavaslat előkészítése során szembesültünk a törvényalkotási munka minden nehézségével, végigbukdácsoltuk annak minden akadályát, számunkra rengeteg tapasztalattal, tanulsággal járt. Erről akkori előterjesztői beszédében Fuzik János elnök úr részletesen beszélt, akinek az elmúlt négy évben végzett eredményes NEB-elnöki munkáját utólag ezúton is szeretném megköszönni.

A 2017. évi törvényjavaslatba természetesen csak azok a paragrafusok kerültek bele, amelyekkel az előkészítés során minden nemzetiség, minden szaktárca, minden frakció és a kormányzat is egyetértett, ennek megfelelően egyhangúlag, 177 igen szavazattal került elfogadásra, amit ezúton is köszönök a korábbi parlamentnek.

Ugyanakkor több tucatnyi téma, felvetés, megoldandó kérdéskör nem kerülhetett bele a 2017-es módosításba, mert nem sikerült rájuk mindenkinek az egyetértésével találkozó megoldást javasolnunk, találnunk. Természetesen ezeknek a rendezéséről akkor sem mondtunk le, csak későbbre hagytuk.

A 2018. április 8-ai új parlamenti választást követően újjáalakult Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnökeként az első ténykedéseim egyike volt, hogy megalakítottuk a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítását előkészítő NEB-munkacsoportot, ezzel párhuzamosan az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének hasonló munkacsoportját, és elkezdtük előkészíteni a Nek-törvény következő módosításának konkrét anyagait. Itt szeretnék név szerint is köszönetet mondani az eredményes előkészítő munkáért a két munkacsoport vezetőjének, Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószólónak és Dancsó Muszev bolgár elnök úrnak, az ONÖSZ elnökhelyettesének.

Munkánk hatékonyságát és eredményességét jelentősen javította és elősegítette, hogy 2019 tavaszán a kormány is felvette a törvényalkotási programjába a Nek-törvény módosítását, és a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága vezetésével úgyszintén alakított egy tárcaközi munkacsoportot a törvényjavaslat előkészítésére. A munkacsoportban részt vett minden érintett, úgymint a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium, Budapest Főváros Kormányhivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is. Közel egy éven keresztül a szabályozandó, módosítandó kérdésköröket állította össze minden érintett, majd 2019. augusztus elejétől kezdve rendkívül feszített, folyamatos munkával már a konkrét törvényjavaslat összeállításán dolgoztunk.

Szeretnék név szerint is köszönetet mondani dr. Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úrnak, aki rendkívül szigorúan, de nagyon hatékonyan vezette a tárcaközi egyeztetéseket, és dr. Szalainé dr. Sándor Erzsébetnek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesnek, aki szinte minden egyeztetésen személyes jelenlétével segítette a munkánkat. Én közvetlenül, személyesen végigcsináltam 2014 és 2017 között a törvényjavaslat előkészítő munkáját csakúgy, mint a mostani több mint másfél évet, így pontosan tudom, hogy segítségükkel mennyivel hatékonyabb volt a mostani törvényjavaslat előkészítése, mint a 2017-es. Köszönjük.

Az előkészítés során igyekeztünk minden egyeztetési lehetőséget minél szélesebb körben biztosítani, így a módosításokról többször is beszéltünk a Nemzetiségi Ügyekért Felelős Tematikus Munkacsoport ülésén is. A közbülső munkaanyagokat, majd a ParLexben előkészített, döntés előtti munkaanyagot is megküldtem minden parlamenti frakciónak, minden független képviselőnek, a visszajelzéseket a törvényjavaslat véglegesítésénél figyelembe vettük. A javaslat, anyagának letisztázását követően, minden kormányzati fórumot is megjárt, így örömmel mondhatom, és remélem, a helyzet ebben nem változott, hogy a kormány is támogatja az előterjesztésünket.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 2017. évhez képest az viszont nem változott, hogy most is kizárólag olyan módosító javaslatok kerültek a törvényjavaslatba, amelyekkel az előzetes egyeztetések során mindenki egyetértett. Minden olyan kérdéskör, probléma, felvetés, amire nem tudtunk olyan megoldást találni, amivel mindenki egyet tudott érteni, az nem került bele ebbe a törvényjavaslatba. Ezeket azonban nem adtuk fel, de tovább kell dolgozni rajtuk, és reményeink szerint a következő módosító törvényjavaslatban talán már ezek is rendeződhetnek.

A mostani törvényjavaslat 48 darab konkrét paragrafusára nem kívánok részleteiben kitérni, hiszen azok általános, valamint részletes indokolása megfelelően alátámasztja ezek indokoltságát és szükségességét. Mégis engedjék meg, hogy szabályt erősítő kivételként és némi kiegészítő magyarázattal néhány konkrét pontra kitérjek.

Elsőként rögtön az 1. §-ra: „(1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nek. tv.) 2. §-a a következő 4b. ponttal egészül ki: „4b. nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók huszonöt százalékánál kevesebben vesznek részt a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban.”

Ennek a definíciónak a rögzítése azért volt rendkívül fontos, mivel ez idáig a Nek-törvény csak a nemzetiségi köznevelési intézményt határozta meg, amely szerint, idézem: „az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban.”

A nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény definiálása szükséges volt ahhoz, hogy a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési és véleményezési jogát egyértelműen, jogilag korrektül meg lehessen határozni.

(16.10)

Elő van készítve a 2011. évi CXC. számú, a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat is  mely reményeim szerint a jövő héten benyújtásra kerül a parlamenthez , melyben ezen definíció segítségével végre egyértelműen és világosan szabályozásra kerülhet a nemzetiségi önkormányzatok köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyetértési és véleményezési joga.

Másodszor szeretném felhívni a törvényjavaslatunk 20. § (3) bekezdésére a figyelmet, mely szerint: „(3) A Nek. tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nemzetiségi intézmények esetében: a) a közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására), b) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalói munkaszerződésének megkötéséhez (megszüntetéséhez)  ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási, illetve munkáltatói jogot , valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási és kulturális önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.” Ezzel a módosítással elébe mentünk a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslat által felvetett kérdéseknek, és a jogalkalmazó számára egyértelműen szabályoztuk a különböző nemzetiségi intézményekben eltérő foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott vezetők megbízásával, illetve a megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdéseket.

Harmadikként a törvényjavaslat 9. §-át emelném ki, mely szerint: „A Nek. tv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen  a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel  a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, vagy b) a köznevelési intézmény megszűnik.”

A Nek-törvény 2017. évi, 2018. január 1-jével hatályba lépett módosításával az intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok ingyenes vagyonkezelésébe kellett adni a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont, de a tulajdonjog megmaradt az eredeti tulajdonosnál. Ez jelentős előrelépés volt a nemzetiségek kulturális és oktatási autonómiájának biztosítása terén, de az elmúlt két év tapasztalata indokolja, hogy a vagyonkezelői jog helyett a tulajdonjog kerüljön átadásra, természetesen a szükséges garanciák egyidejű biztosítása és előírása mellett.

Negyedszer szeretném kicsit érdekességként, de tanulságként is megemlíteni a törvényjavaslat 36. § (2) bekezdését, mely így szól: „(2) A Nek. tv. 123. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A hivatalvezető) „f) a közgyűlés felé történő utólagos beszámolása mellett, az elnök megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig  az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása kivételével  kizárólag a működéshez szükséges tárgyévi kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult.”

A 2019. október 13-ai nemzetiségi önkormányzati választást követően mi magunk is meglepetéssel szembesültünk azzal a ténnyel, hogy bár több mint 25 éves a nemzetiségi önkormányzati rendszer, de az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke megbízatása lejáratának napjától az új elnök megválasztása napjáig  ami akár másfél-két hónap is lehet  sem direkt, sem visszautaló, indirekt szabályozás nincsen az elnök feladatainak ellátására, az országos nemzetiségi önkormányzatok folyamatos, jogszerű működésének biztosítására. Ezt a joghézagot rendezi a módosítás ezen a nagyon fontos területen.

Ötödikként fontosnak tartom elmondani, hogy nem véletlenül vett részt az egész előkészítési folyamatban a fővárosi kormányhivatal, valamint több megyei kormányhivatal, ugyanis az általuk felvetett kérdéskörök egy külön fejezetet képeztek az egyeztetések során. Rendkívül fontosnak tartottuk valamennyien, hogy világos törvényi szabályozás, megfelelő, minden érintettre kiterjedő eljárásrend legyen az esetlegesen nem szabályszerűen működő nemzetiségi önkormányzatokkal szembeni eljárásra, a szabályszerűség helyreállítását követően pedig az adott nemzetiségi önkormányzat felfüggesztett vagy megvont jogosítványainak a visszaadására, hiszen kis túlzással azt lehet mondani, hogy ahány megyei kormányhivatal van, szinte annyiféle eljárással találkoztunk az elmúlt években.

Az egységes jogalkalmazás a jogbiztonság alapvető feltétele. Valamennyi nemzetiségi önkormányzatnak, a jogalkotónak és a jogalkalmazónak is egyaránt érdeke, hogy a nem szabályszerű működés minél előbb feltárásra kerüljön, az egységesen alkalmazott szankciókkal a szabályszerű működés mielőbb biztosításra kerüljön, és ezt követően az adott önkormányzat haladéktalanul visszakapja a normális működés feltételeit.

A megbeszélés egyes lényeges pontjai belekerültek a mostani módosító javaslatba is, de ennél lényegesen nagyobb az a terület, ami a sarkalatos törvénybe értelemszerűen nem került bele, de a Miniszterelnökség vezetésével valamennyi szaktárca és a leginkább érintett kormányhivatalok bevonásával kiegészítésre és pontosításra kerülnek azok a rendeletek, eljárásrendek, amelyek az egységes és hatékony jogalkalmazást reményeink szerint biztosítani fogják.

Végezetül szeretnék kitérni a törvényjavaslat egy teljesen új pontjára, a 14. §-ra, mely a Nek-törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezést javasolja: „(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását abban az esetben kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja  a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon  a Nemzeti Választási Bizottságot.”

Végül: „(6) Az (1) bekezdéstől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma  a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint  a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik.”

Az (1)-(3) bekezdések célja, hogy azokon a településeken, ahol a 2021. évi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségi adatai szerint az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma ugyan eléri vagy meghaladja a 25 főt, de nemzetiségi önkormányzat nem működik, ott nem lesz automatikusan kiírva a választás, csak abban az esetben, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

(16.20)

Ezzel nemcsak a 2024. évi általános választástól kezdődően szeretnénk a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának a tisztaságát biztosítani, hanem elébe kívánunk menni annak is, hogy  elsősorban a kistelepüléseken  a valós nemzetiségi szándékoktól idegen, személyes vagy politikai indíttatású befolyásolás, torzítás érhesse a 2021. évi népszámlálás nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségi adatait. A módosítás kezdeményezését és keresztülvitelét külön köszönöm Soltész Miklós államtitkár úrnak is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Érdeklődéssel várom a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményüket, esetleges kérdéseiket, felvetéseiket, melyekre az általános vita során vagy az előterjesztői zárszóban legjobb tudásom szerint készséggel fogok válaszolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmersamkeit. (Taps.)

ELNÖK : Köszönjük Ritter Imre úrnak az előterjesztést. Akkor megkérdezem most Soltész Miklós államtitkár urat, kíváne válaszolni a kormány nevében. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Tisztelettel köszöntöm a nemzetiségi szószóló hölgyeket és urakat. Tisztelt Országgyűlés! Európa csak akkor lehet erős, és csak akkor maradhat meg, ha az egyes nemzetállamok és az ott élő nemzetiségek is erősek lesznek. Ehhez szükséges, hogy az őshonos nemzetiségek meg tudják őrizni és tovább tudják adni nemzetiségi identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat. Magyarországon 13 őshonos nemzetiség él, bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovénok és ukránok. Ők egyszerre vallják magukat magyarnak és az adott nemzetiséghez tartozónak. Elfogadják és megbecsülik Magyarország kultúráját, keresztény gyökereit, szokásait és törvényeit, hazánk dolgos és hűséges polgárai. Éppen ezért hazánk elismeri, tiszteli és kiemelkedő módon támogatja a velünk élő őshonos nemzetiségeket. Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű. Bár minden állam és minden kormány úgy támogatná az országában élő nemzetiségeket, ahogy mi tesszük, bár Brüsszel is így gondolkodna minden tekintetben a nemzetiségek irányába!

2010 óta soha nem látott mértékben nőtt a hazánkban élő őshonos nemzetiségek támogatása; 2020-ban már a tíz évvel korábbi ötszörösére nőtt a központi költségvetési támogatásuk. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, főként iskolák száma mintegy hétszeresére nőtt. Míg 2012-ben 12, a 2019/2020-as tanévben már 91 ilyen intézmény működik, melyben 15 ezer gyereket nevelnek és diákot tanítanak.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2010-ben 5 köznevelési intézményt tartottak fent, ma már 63-at. Ez 12-szeres növekedést jelent. És friss üzenet az is, hogy a nemzetiségi iskolákban is megkezdődtek az érettségik, 454 diák jelentkezett érettségi vizsgára, akik közül valamennyien meg is jelentek hétfőn az iskoláikban. Itt szeretnék köszönetet mondani a nemzetiségi önkormányzatoknak, a fenntartóknak és az iskoláknak, a pedagógusoknak, akik fontos és sajátos részt vállalnak a gyermekek nevelésében, köznevelésében.

A támogatások és az intézményfenntartás látványos emelkedésével párhuzamosan történelmi lépés volt a nemzetiségi szószólói intézmény bevezetése is. 2014 óta nemzetiségi szószóló képviseli mind a 13 nemzetiséget az Országgyűlésben. A kedvezményes kvóta segítségével pedig a német nemzetiség 2018-ban saját országgyűlési képviselőt tudott az Országgyűlésbe juttatni. A szószólók szabadon kifejthetik véleményüket, álláspontjukat bármely, a nemzetiségeket érintő ügyben itt a magyar Országgyűlésben.

Örömmel tapasztaltam az évek során, hogy felszólalásaikra, véleményükre odafigyelünk. Egy-egy rosszul sikerült ellenzéki felszólalást leszámítva elmondható, hogy a nemzetiségi szószólók megkapják az általuk képviselt közösségnek kijáró tiszteletet.

Magyarország Kormánya a német nemzetiségi képviselő úrral, a szószólókkal és az országos elnökökkel közösen jelentősen támogatja a hazánkban élő nemzetiségeket identitásuk, anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és továbbadásában is. A nemzetiségi pályázatok keretösszegének jelentős emelése a nemzetiségi civil szervezetek életét segíti. A nemzetiségi oktatást, nevelést végző pedagógusok nemzetiségi pótléka 2020-ban már 40 százalékra emelkedett. A magyarországi nemzetiségi közösségek számára 2019 januárjától nemzetiségióvodapedagógus-ösztöndíjprogramot vezettünk be, amit a ’19/20-as tanévben kibővítettünk, az év eleji 75 millió forintról 260 millió forintra nőtt a forrás.

Az, hogy az elmúlt években ilyen jelentős támogatást tudtunk adni a nemzetiségeknek, a magyar emberek munkájának és a felelős kormányzásnak is volt köszönhető. Itt kell köszönetet mondanom országgyűlési képviselőinknek, akik szívükön viselik a választókerületük és benne a nemzetiségeik sorsát; akik a német nemzetiségi képviselő úrral közösen segítették a költségvetési javaslatok megszavazását, figyelembe véve a szószólók észrevételeit.

Bízunk benne, hogy a gazdaságnak a járvány utáni helyreállítása mielőbb meg tud történni, és folytatni tudjuk a nemzetiségeink támogatását, közfeladatot ellátó intézményeik fejlesztését. Ezt a 2021. évi költségvetés tervezésekor is kiemelten képviseljük.

Érthetetlen azonban, hogy Európában nem mindenhol magától értetődő az őshonos nemzetiségek támogatása, segítése, védelme, sőt sajnos elfogadása sem. Bár Európában körülbelül 60 millió ember tartozik valamely őshonos nemzetiséghez, nemzeti kisebbséghez, az előző európai bizottsági elnök és a demokráciát féltő balliberális alelnöke nem tartotta fontosnak például a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés napirendre vételét, annak ellenére, hogy összességében 1 millió 120 ezer uniós polgár támogatta az ügyet. Reméljük, hogy az új Európai Bizottság pozitív döntést fog hozni, és megindítja a jogalkotási folyamatot az Európában élő nemzetiségek identitásának megőrzése érdekében.

Az is elfogadhatatlan, hogy Európa több országában nem értik, sőt gyanakvással figyelik, ha az országhatárt átlépi egy szomszédos ország minisztere, államtitkára, hogy az ott élő nemzettársaival tartsa a kapcsolatot. A magyar kormány és a magyar emberek számára viszont természetes, hogy a velünk élő őshonos nemzetiségek anyaországainak vezetői tartják a kapcsolatot az itt élő nemzetiségekkel.

(16.30)

Magam is többször ünnepelhettem együtt a velünk élő nemzetiségek különböző alkalmain horvát, román, szerb, szlovén, szlovák állami vezetőkkel vagy távolabbi országok, például Németország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Lengyelország vezetőivel is.

Abban, hogy Magyarország Kormánya nem elviseli, hanem kifejezetten támogatja és nagyvonalúan segíti a velünk élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását, erős közös alapot jelent valamennyi nemzetiségünkkel az azonos keresztény kultúra is. Itt kell megemlítenem egyházaink jelentős szolgálatát, amelyek pótolhatatlan és egyedülálló szerepet töltenek be a velünk élő őshonos nemzetiségek nyelvének és kultúrájának őrzésében, továbbadásában.

Fontos megemlítenem, hogy a hazánkban őshonos nemzetiségekkel ápolt kiváló kapcsolatunk jó hatással van az anyaországaikkal való kapcsolatainkra is, hiszen például az anyaországukban magyar támogatásból anyanyelvi táborban részt vevő gyerekek, fiatalok a leghitelesebb nagykövetei Magyarországnak és a magyar embereknek.

Bízunk benne, hogy az európai politikai életnek nem lesznek részei az olyan érthetetlen és fájó megnyilatkozások, mint amilyet nemrég Románia elnöke tett az ott élő magyar közösséggel kapcsolatban. Ennek apropóján itt is szeretném jelezni, hogy magyarok és románok, szlovákok, ukránok, szerbek, horvátok, szlovénok ebben a térségben egymás fejlődésében, sikerében vagyunk érdekeltek; abban, hogy országaink, nemzeteink erősödjenek, és még hatékonyabban tudjuk képviselni az európai politikában nemzeteink, országaink érdekeit.

Őszintén reméljük, hogy azokban az országokban, ahol még vannak kisebbségellenes politikai erők, stabilizálódik a belpolitikai helyzet, és kikopnak a közbeszédből a magyarellenes hangok is.

Mindezek miatt is fontos, hogy a nemzetiségeket érintő jogszabályt időről időre elővegyük, ha kell, pontosítsuk. Az államoknak kettős kötelezettségeik vannak ebben a tekintetben: a nemzetiségek identitásának védelme és az identitásukhoz kapcsolódó jogok védelme és annak érvényre juttatása.

Magyarország a rendszerváltoztatást követően egyértelműen a fentiekben meghatározottak szerint járt el, amikor a helyi önkormányzatok mellett létrehozta a nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét, a megfelelő jogi eszközök biztosításával pedig elősegítette a Magyarországon élő nemzetiségek identitásának megőrzését.

Magyarország 2011-ben elfogadott Alaptörvénye mind preambulumában  ahogy a képviselő úr is idézte , mind normaszövegében kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezői. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A nemzetiségi, valamint a nemzetiségi önkormányzati jogokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmazza. A nemzetiségi törvény meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik és biztosítják a nemzetiségek szabad identitásválasztása alapján az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, valamint a nemzetiségi lét megéléséhez szükséges intézményi alapokat.

A jog azonban egy állandó mozgásban lévő rendszer. Az átfogó ellenőrzések és a rendszeres kapcsolattartás eredményeként megállapításra került, hogy szükséges a nemzetiségi törvény átfogó felülvizsgálata is. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogalkalmazás során több esetben merültek fel eltérő jogértelmezések, illetve bizonyos esetekben a szabályozás hiánya is megfigyelhető. Például több nemzetiségi önkormányzati választás tapasztalatait leszűrve világossá vált, hogy az elért komoly eredmények mellett továbbra is kiemelt célnak kell tekintenünk az úgynevezett etnobiznisz esetleges felbukkanásának visszaszorítását. A kormány számára ez fontos elvi kérdés, ezért megnyugtató, hogy a benyújtott törvényjavaslat erre is egyértelmű választ ad. Mindezek alapján jól látszik, hogy szükségessé vált egy egységes, átfogó, jogalkalmazói tapasztalatokon nyugvó felülvizsgálat kezdeményezése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Ezért a kormány támogatja a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot és különösen azt a tényt, hogy olyan demokráciában élünk, amelyben a nemzetiségek saját országgyűlési képviselettel rendelkeznek, és az ő kezdeményezésükre, előterjesztésük alapján tárgyalhatjuk most e törvényjavaslatot. Ismeretem szerint erre példa egyetlen európai országban sincs, hogy a nemzetiségek és a nemzetiségi kisebbségek nyújthatnak be az őket szolgáló, az ő életüket legnagyobb mértékben befolyásoló sarkalatos törvényt.

A törvénymódosítás kidolgozása érdekében  ahogy a képviselő úr is elmondta  a Miniszterelnökség segítő közreműködésével 2019 nyarán jogszabály-előkészítő munkacsoport került összehívásra. Ennek tagjai többek között a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága  a parlamenti szószólókkal és a képviselő úrral , az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága, valamint a jogalkotásban közreműködő egyéb kormányzati szereplők, például az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium voltak.

A munkacsoport ülésein elsősorban a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által megküldött, valamint az államtitkárságunk által kidolgozott törvénymódosítással összefüggő javaslatok értékelése, összegzése és végleges szakmai állásfoglalás kialakítása történt meg.

A mostani törvénymódosítás a Magyarország Alaptörvényében szereplő kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése.

A nemzetiségi törvény jelenleg nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet  GDPR  és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos, különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.

Az intézményfenntartó nemzetiségek részéről folyamatos jelzések érkeztek azzal kapcsolatban is, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézmények működtetésében milyen nehézségeket okoz, ha a fenntartó nem rendelkezik tulajdonjoggal a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanban. A kormány ezért támogatja, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó vagy ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Természetesen, ha valamilyen oknál fogva megváltozik az ottani tevékenység, megszűnik az a tevékenység, akkor visszaszáll a tulajdonjog az eredeti tulajdonosára.

A javaslat szerinti módosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályok.

(16.40)

A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását. Az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működike nemzetiségi alapítvány, civil szervezet vagy nemzetiségi egyesület, a működés szabályszerűsége biztosítotte, például az éves beszámoló benyújtása a jogszabályoknak megfelelően megtörténte, valamint adózott eredménye, tárgyévi eredménye nem volt negatív. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesüle ez a szervezet, alapítvány vagy nemzetiségi egyesület.

Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.

Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma, a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosíthatóvá és biztosítottá. Mindezzel az előterjesztés reagál a nemzetiségi közösségek demográfiai változásaira, illetve azzal, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat alakítását a helyi nemzetiségi aktivitással kapcsolja össze, kifejezetten asszimilációellenes törekvéseket fogalmaz meg és motivációt ad.

A javaslattal továbbá a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása valósul meg. A módosítással a nemzetiségi önkormányzatok részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra, amennyiben nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.

További fontos cél a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítása, a működőképesség személyi feltételeinek pontosítása. A kormány üdvözli az erre irányuló javaslatot is: a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővülnek a nemzetiségi törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő 90 napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával. Annak érdekében, hogy a képviselő 90 napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket, a javaslattal a képviselő e kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye kerül szabályozásra.

A törvénymódosítás azt is egyértelműsíti, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásával kapcsolatban jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor.

A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátóintézmény alapításával és fenntartásával is. Ezzel lehetővé válik, hogy a nemzetiséghez tartozó honfitársaink saját nemzetiségi identitásukat gyakorlatilag születésüktől életük utolsó pillanatáig megélhessék. Tudomásom szerint ilyen és ehhez hasonló jogszabályi lehetőség szintén Európában nincsen. Tudomásom szerint ez a javaslat, amit önök kértek és terjesztettek ide az Országgyűlés elé, mindenképp példamutató és példaértékű.

Garanciális szabály kerül beépítésre arra vonatkozóan is, hogy a nemzetiségi köznevelésben, oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk. Mindezen felül a javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében számos szövegpontosító jellegű módosítást és kodifikációs, technikai pontosítást tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Szószóló Asszonyok és Urak! A törvényjavaslat az előzőekben kifejtettek szerint a hatályos szabályozást egyszerűsíti és pontosítja, erősíti és kiterjeszti a nemzetiségi jogok gyakorlásának eszközrendszerét a helyi önkormányzati testületi működés során, valamint a nemzetiségi köznevelési, oktatási önigazgatás, illetve a nemzetiségi önkormányzat érdekérvényesítő képessége területén.

A kormány tudatában van annak, hogy a megmaradást számunkra csakis a keresztény hit és kultúra, a nemzeti és nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása, valamint az egymással való együttműködés tudja segíteni. Éppen ezért biztosíthatom önöket, hogy amíg a Fidesz-KDNP-kormány vezeti Magyarországot, a velünk élő nemzetiségek továbbra is minden segítséget megkapnak nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, továbbadásához, intézményeik fejlesztéséhez és fenntartásához.

Bízunk benne, hogy a jó példánk előbb-utóbb minél több országban követőre talál, és Európa országaiban teljesen természetessé válik az őshonos nemzetiségek védelme, támogatása. Ez szükséges ahhoz, hogy Európa minél nagyobb része megmaradjon keresztény és nemzeti identitásában, hogy unokáink is tovább tudják adni hitünket, nyelvünket, kultúránkat.

Isten éltesse és tartsa meg a hazánkban őshonos nemzetiségeket: a bolgárokat, görögöket, horvátokat, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat, ruszinokat, szerbeket, szlovákokat, szlovéneket és ukránokat és természetesen Magyarország minden polgárát!

De ugyanúgy tiszteletemet fejezem ki Európa bármely országában élő nemzeti kisebbségek felé, akiknek érdekében a magyar Országgyűlésben dolgozó nemzetiségi képviselő úrral, illetve a nemzetiségi szószólókkal együtt biztattuk a Magyarországon élőket is, hogy az irdala.hu kapcsán minél többen segíthessük azt az aláírásgyűjtést, amely mai nap éjszaka fog lejárni.

A kormány támogatja a törvényjavaslatot, és ezt javasolja valamennyi frakciónak és független képviselőnek is. Köszönöm szépen a munkájukat, köszönöm szépen az együttműködést, folytatjuk tovább. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót B. Nagy Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(16.50)

B. NAGY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Nemzetiség minden olyan  Magyarország területén legalább egy évszázada honos  népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakossági többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” Így szól a törvény definíciója.Az előterjesztő képviselőtársunk említette az Alaptörvényben meghatározottakat, amiből csak azt ismételném meg, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Ahogy említette, az alkotmányos szinten került rögzítésre, majdnem Európában egyedi módon, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, és érdekeiket képviselik, miként példaértékű az is, ami elhangzott, hogy 2014 óta hazánk nemzetiségeinek jelenléte sarkalatos törvényben foglaltak szerint biztosított az Országgyűlésben.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy idézzem néhai kultuszminiszterünknek és egyben kiváló reformer államférfinak, báró Eötvös Józsefnek a gondolatát: „Akár az ország általános,  akár az egyes nemzetiségek külön érdekeiből induljunk ki, higgadtan meggondolva a dolgot, csak egy meggyőződéshez juthatunk s ez az: hogy a történelmi s politikai nemzet érdekeit csak ugy biztosithatjuk, ha minden egyes nyelvbeli nemzetiség igényei kielégittetnek; s hogy ellenben a különböző nyelvbeli nemzetiségek igényei csak ugy elégittethetnek ki ha az ország egysége s állami léte biztosittatott.” Úgy vélem, a gondolat ékes például szolgál arra, hogy az alapvető nemzeti érdekek érvényesítése, valamint az ország sorsát meghatározó törvények során a mindenkori kormányzatnak a honos nemzetiséggel szoros együttműködésben kell eljárnia.

Tisztelt Ház! Ahogy az államtitkár úr is már említette, a nemzetiségi jogokról szóló hatályos törvényünk nem rendezi mindenben megfelelően a hatályba lépett jogszabályokat; a GDPR-ról, valamint az információs önrendelkezésről szóló jogokról, az információszabadságról szóló törvény összhangba kell hogy kerüljön a jelenlegi szabályozási rendszerekkel, az azóta meghatározott és elfogadott, hatályba lépett törvényekkel. Említésre került itt a személyes adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése, amiben összhangot kell a hatályos jogszabályoknak teremteni.

Hangsúlyozandók a javaslatnak azon rendelkezései, ahogy az is elhangzott, melynek értelmében a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően legkésőbb a tanév megkezdéséig át kell adni a nemzetiségi önkormányzatoknak, amely döntés szerintem a szabályozásban nagyon lényeges jövőbe látó lehetőségeket fog biztosítani a nemzetiségi önkormányzatoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat nagy volumenű célkitűzése az újonnan alakuló nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladataira, valamint intézményalapításra és -átvételre irányuló szabályozása feltételeinek megteremtése, amiről az előterjesztő és az államtitkár úr is már említést tett. 2024-től, az akkor esedékes általános önkormányzati választásoktól kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, és az elhangzottaknak megfelelően az országos nemzetiségi közösségeknek a saját ismeretanyaguk, belátásuk és a nemzeti kisebbségek igényei alapján mérlegelni kell a választásokon való indulás lehetőségét vagy kötelezettségét.

Az elhangzottaknak megfelelően ennek az egyik lábának a felelőse az országos nemzetiségi önkormányzat, a másik pedig egy egyeztetést igényel az Akadémia elnökével az új szervezetek, új önkormányzatok választáson való indulásában, kivéve a törvénynek azt a lehetőségét és kötelezettségét, amit az államtitkár úr is említett, hogy a már nemzetiségi önkormányzattal rendelkező kisebb-nagyobb közösségeknél, településeknél a választáson indulás lehetőségének a lakossághoz kötött számát 25 főre csökkentette a törvénytervezet, ami  szintén elhangzott  szerintünk sok lehetőséget fog adni olyan kisebb településeken, ahol esetlegesen a létszám csökkent az előzőekhez képest.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítással a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködése folytán megvalósuló, mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok is megalkotásra kerülnek, és ettől fogva a hatálybalépés után tiszta a kép, és mindenkinek elhatárolt felelőssége és lehetősége lesz a vitás ügyek rendezésére.

Az eddig elhangzottakon túlmenően megemlítendő, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszterrel  ez jelenleg az emberi erőforrások minisztere  történő egyeztetéssel a szociális ellátó intézményeknek az alapításával és működtetésével, ami az államtitkár úr kiemelésében is nagyon fontos, hogy a születéstől a végig gyakorlatilag mindenki meg tudja élni ebben az országban a nemzetiségéhez kapcsolódó hagyományait, kultúráját, szokásait. Ez egy nagyon fontos lépés szerintem a nemzetiségeknek Magyarországon a hosszan tartó nemzeti létük megélhetősége szempontjából.

Szintén garanciális jelentőségű rendelkezés került beépítésre arra vonatkozóan is, hogy a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók számára itt is, mint ahogy az ország minden intézményében  az állami intézményrendszerben, egyházi intézményrendszerekben , a tankönyveket térítésmentesen kell a diákok rendelkezésére bocsátani.

Tisztelt Ház! Az említetteken felül a benyújtott javaslat még számos olyan jogalkotási egységet elősegítő szövegpontosító és technikai módosítást tartalmaz, ami az alkotmánynak, törvényeknek, házszabálynak megfelelően biztosítja e törvénymódosításnak a pontosságát.

A magyar kormány 2010-ben úgy határozott, hogy hazánk érdekeinek érvényesítésében, a közös céljaink elérésében szoros kapcsolatot kíván fenntartani államalkotó nemzetiségeinkkel. A hazánkban élő nemzetiségiek kultúrájukkal, hagyományaikkal egyaránt gyarapították a magyar nemzet kulturális örökségét és sokszínűségét. Meglátásom szerint a Ház asztalán fekvő javaslat magas szinten garantálja a nemzetiségek jogainak érvényesülését és a társadalmi szerepvállalásuk támogatását.

Végül szeretném a Fidesz-frakció nevében egyértelműen támogatásomról biztosítani a törvényjavaslatot, egyben a frakcióm nevében szeretném megköszönni az államtitkár úrnak, munkatársainak, a nemzetiségi képviselő úrnak, a szószóló uraknak és hölgyeknek a munkáját, hogy ezt a törvényjavaslatot be tudták nyújtani, és a velünk élő őshonos nemzetiségeket pedig biztosítani, hogy a jövőben is számíthatnak a Fidesz-KDNP támogatására.

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Kolomannak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Herr Präsident! Hohes Haus! Zunächst möchte ich im Namen der größten Oppositionspartei Jobbik, der konservativen Jobbik-partei, äh, beim Herrn Ausschußvorsitzenden Ritter für diese Gesetzesvorlage mich bedanken.Tisztelt Ház! Először is szeretném az Országgyűlés legnagyobb ellenzéki pártjának, a konzervatív Jobbiknak a nevében megköszönni ezt az előterjesztést a nemzetiségi bizottság elnökének, Ritter képviselő úrnak, egyúttal tisztelettel köszöntöm a többi nemzetiség képviselőit, grüß Gott, dobar dan, hogy csak azt a két nyelvet használjam, ami az én soproni régiómban használatos.

Nagyon örülünk, hogy ez a nemzetiségitörvény-módosítási csomag a tisztelt Ház elé került.

(17.00)

Én a felszólalásomat, az eddigiektől kissé eltérően, a törvényjavaslatot értékelő és vitázó felszólalásnak terveztem, hiszen a tartalmát, mivel olvasnivalóként mindannyian megkaptuk előre, egy átlagos képviselő ismeri. Nagyon örülök annak, hogy ezek a módosítási javaslatok, amelyek, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, nagyon széles körű előkészítés után kerültek a tisztelt Ház elé, egy csomó olyan dologra reagál, ami a Jobbik programjában már hosszú évek óta szerepelt, mert itt is le szeretném szögezni, hogy talán egyedüli módon a magyarországi pártstruktúrában, nekünk folyamatosan, már ’10 óta részletes programunk volt mindig a hazai nemzetiségekre is, nemcsak az elszakított országrészekben élő magyar nemzeti közösségre, különös tekintettel azokra a nemzeti kisebbségekre, akik saját intézményhálózattal és komoly tradíciókkal rendelkeznek hazánkban.

Nagyon örülök, hogy ez a törvényjavaslat reagál az úgynevezett etnobiznisz jelenségre. Végre, hiszen rengeteg közpénz került olyan zsebekbe, mint az ott szemben ülő Farkas Flórián zsebébe, aki gyakorlatilag az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal véleménye szerint is bűnös gondatlansággal járt el. Én azt szeretném jelezni, hogy alapvetően nem ennek a törvénymódosítási csomagnak a feladata erre az alapvető és elvi kérdésre reagálni, de nyilvánvalóan egy ilyen vita elején, ha a hazai nemzetiségek jogairól szóló törvényről vitázunk, akkor el kell mondjam, hogy továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a 12 hazai nemzetiség és a hazai roma közösség dolgát nem biztos, hogy a legjobb egy törvényben és azonos feltételekkel rendezni. Ez csak egy elvi megjegyzés, még egyszer mondom, nem ehhez az előterjesztéshez és ennek a vitának a lefolytatásához szánnám, hiszen, ahogy említettem, ha már a nemzetiségi törvényről beszélünk, akkor szerintem ezt a nagyon fontos alapelvet illő volt az elején leszögeznem.

Nagyon üdvözlöm azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia  ezek szerint mégsem csak Soros-ügynökökből áll  véleményét is figyelembe vesszük majd akkor, ha az adott nemzetiség őshonosságát vizsgáljuk az adott településeken. Ezek szerint az országos önkormányzatok és a Magyar Tudományos Akadémia fogja majd esetenként eldönteni, hogy kiírjáke az adott településen a nemzetiségi választást. Én azt azért megfontolásra alkalmasnak tartom, hogy itt kistelepülésekről van szó egyrészt, ahol szerintem a helyzet relatíve egyértelmű nagyon sok esetben, pontosan a települések kis mérete alapján viszonylag pontos ismereteink vannak az etnikai összetételéről, viszont fel szeretném itt is hívni arra a figyelmet, hogy az etnobiznisz jelensége például Budapesten az egyik legelterjedtebb, hiszen ott aztán tényleg minden kerületben, ha szabad úgy mondani, az összes nemzetiségnek van önkormányzata, és ember meg nem mondja, hogy az ott őshonose az adott kerületben vagy sem. Nagy valószínűséggel egyébként élnek az adott nemzetiséghez tartozóak minden kerületben, már csak a nagyságrendek miatt is, ugyanakkor itt a módszertant nem nagyon látom, tehát hogy hogyan lehet majd ezt esetleg kiszűrni, hiszen azt szögezzük le, hogy mondjuk, jómagam, aki 22 évig voltam az országos német önkormányzat elnöke, soha egy fillér tiszteletdíjat nem kaptam, viszont éppen Budapesten a tiszteletdíjak kérdése mindig felvetődött a nemzetiségi önkormányzatoknál is.

Szeretnék egy másik szempontot is a vitában megjegyezni, éspedig ez az iskolafenntartásra vonatkozó paragrafusokra és módosítási javaslatokra vonatkozik. Én teljes mértékben támogatom az itt, ebben a törvényjavaslatban szereplő kitételeket. Egy olyan kérdésben szeretnék azonban reagálni az egész nemzetiségi oktatási helyzetre, amit nyilvánvalóan nem ebben a vezérszónoki felszólalásomban fogok elmondani, meg az egész kisebbségi nemzetiségi önkormányzati rendszerről szóló hosszabb vitát is le lehetne folytatni, így 25 év után ebben az ügyben. Bocsánat! Szerénytelenség nélkül, tisztelettel ajánlom a legutóbbi könyvemet „Deutsche Minderheit(en) und Institutionen” címmel, ahol az elmúlt 25-30 évet elég részletesen ez ügyben is elemzem.

De annyit azért most ebben az ügyben el kell mondanom, hogy például a pedagógiai programokra vonatkozó, korábban meglévő, és éppen a Fidesz által elvett egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatoknak, szerintem egy nagyon fontos jog lenne, mégpedig különös tekintettel a nem az adott nemzetiségek által fenntartott, főleg KLIK-es iskolák esetében, ahol a jelenlegi szabályozások szerint kizárólag a pedagógiai intézmény vezetőjének a megválasztásához van egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatnak, aki aztán később meghatározza a pedagógiai programot. Ez egy viszonylag erős jogosítvány, én ezt nem vitatom, én csak azt szeretném tisztelettel jelezni, hogy ezt a korábbi gyakorlatot én nagyon jónak tartottam, amikor a pedagógiai programok jóváhagyásának is megvolt az egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatok számára.

Nagyon üdvözlöm szintén a szociális otthonok létrehozását lehetővé tevő részét ennek a törvényjavaslatnak, különös tekintettel arra, hogy ugyan sajnos egyre kevesebben vannak azok a hazai nemzetiséghez tartozó, általában időskorú lakosok, akik főleg idős korban nagyon sokszor elfelejtenek már magyarul, mivel, ha az első nyelvük az adott nemzetiség nyelve volt, akkor ebben a korban néha már elkopik ez a nyelvi kompetencia  ez egy természetes jelenség egyébként , és az ő számukra kiemelkedően fontos, hogy azon a nyelven legyenek ellátva idős korban is ezek a hazai nemzetiségekhez tartozó polgárai hazánknak. Ugyanakkor arra azért fel szeretném hívni a figyelmet, hogy eleve az egész ellátási rendszer viszont nagyon komoly problémákkal küzd, azt hiszem, ezt nem kell senkinek elmondani. Hogy konkrét példával éljek, mondjuk, éppenséggel a baranyai német nemzetiségű lakosság egy jelentős része éppen Németországba jár át megélhetés szempontjából ott időskorú embereket ápolni, és nem marad sajnos Baranyában.

Tehát általánosságban azt kell mondanunk, mondom még egyszer, részletes elemzés nélkül, hogy jogi szempontból, illetve a parlamenti képviselet szempontjából valóban, európai szinten is kiválónak nevezhető a hazai nemzetiségek helyzete. Ugyanakkor, ha megnézzük a nyelvhasználatot és a nyelvvesztési folyamatokat, akkor már korántsem ilyen rózsás a helyzet, azt gondolom. A legkomolyabb problémákat pontosan a kistelepülések jelzik, ahol nagyon sok hazai nemzetiség zömmel él, hiszen amikor ezek a kistelepülések az általános demográfiai és gazdasági folyamatok révén egyre fogynak és lassan eltűnnek  és ez most mindegy, hogy egy baranyai német nemzetiségi vagy horvát nemzetiségi település, vagy akár a nyugati határszélen egy szlovén nyelvű kistelepülés , akkor ugyan látjuk, hogy itt a jogrendszer ellenére ezek olyan folyamatok, amelyek nyilvánvalóan általános folyamatok, amelyeket nem a nemzetiségi jogrendszerrel kell orvosolni feltétlenül, hanem általános, olyan intézkedésekkel, amelyek valóban egyfajta gazdasági hátterét is biztosítják ezeknek a kistelepüléseknek.

Tisztelettel szeretném ezúton is jelezni, hogy épp ezért a Baranya Megyei Önkormányzat jobbikos képviselőjével, Schwarcz-Kiefer Patrik képviselőtársammal közösen a koronavírus lecsengése utáni időszakban be fogunk nyújtani a tisztelt Ház elé egy olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a nemzetiségek által arányaiban meglehetősen nagy létszámban lakott régiók gazdasági támogatását. Ez egyébként teljes mértékben összhangban van azzal a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezéssel, amelyet államtitkár úr is említett a bevezetőjében, amit egyébként a Jobbik is támogatott kezdettől fogva, és amelynek a mai nap során jár le sajnos a határideje. A sajnost azért mondom, mert ugyan sikerült elérni az egymillió ajánlást, aláírást, ugyanakkor nem sikerült a hét európai uniós tagállamban összegyűjtenünk az ehhez szükséges ajánlásokat. Ezt én nagyon sajnálatosnak tartom, már csak azért is, mert annak idején a FUEN német kisebbségi munkacsoportjának elnökeként a Minority SafePack egyik legelső aláírója voltam, és azt a polgári kezdeményezést pedig most nemsokára, hála istennek, az Európai Unió legmagasabb szintű grémiumai is majd végre tárgyalni fogják. Ugyanakkor ez a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés arra az általam előbb részletesebb vázolt problémára is egyfajta európai uniós támogatást tudna majd biztosítani, amelyet, ahogy említettem, nemsokára kidolgozunk, és amelyhez majd kérem minden parlamenti párt és természetesen az érintett nemzetiségek támogatását is.

(17.10)

Összefoglalóan, a Jobbik-frakció ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja, és még egyszer köszönjük az eddigi munkáját a résztvevőknek. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Molnár Zsoltnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni elnök úrnak és a bizottságnak ezt az értékes munkát, mert támogatható, sőt az Országgyűlésben az igen szavazat elnyerésére is alkalmas ez a javaslat. Ellenzéki képviselőtársam hosszasan beszélt azokról a racionális érvekről, amelyeket magam is osztok. Kormánypárti képviselők és a magyar kormány inkább a jogszabálytervezet vagy a törvénytervezet mechanikus felolvasására korlátozódott, ezzel együtt egy értékes, a magyarországi nemzetiségek szempontjából előremutató, komoly garanciális elemeket tartalmazó javaslat. Ezeknek nagyon örülünk. Különösen fontos a gazdálkodással kapcsolatos kérdések tisztázása. Ha kritikát szabad mondani , és ez nem a javaslatra vonatkozik, és legkevésbé elnök úrnak szól, hanem sokkal inkább a korábbi szabályozatlan, a bizniszelésre alkalmas lehetőségekre vonatkozik , talán jobb lett volna ezt már korábban megtennie akár a magyar kormánynak vagy a kétharmados többségnek. Sokáig késlekedtek ebben.

Örömteli, amire kitérnék, a tankönyvekkel kapcsolatos helyzet, azonban itt rögtön említeni kell, hogy az lenne a helyes, ha nem csak a nemzetiségi kisebbségek számára lenne ingyenes a tankönyv  és itt természetesen ez a kritika nem a bizottságnak és nem elnök úrnak, hanem a magyar kormánynak szól elsősorban , tehát jó lenne, ha általában igaz lenne ez a helyzet, és a pozitív diszkrimináció itt elfogadható, de még jobb lenne az, ha teljesen általános lenne ez a szabály.

Ki kell térni azért egy érdekességre, amely a szokásos kontrollra és cenzúrára vonatkozó kormányzati törekvésre vonatkozik, amikor miniszteri engedélyhez kötődik egy önkormányzati döntés ilyen szempontból szociális intézmények létrehozása esetén. Önkormányzatokat értünk itt most a nemzetiségi önkormányzatok esetében is. Vajon mi szükség arra, hogy miniszteri engedélyhez kössék ezt a megoldást. Tehát ezek lennének azok a kritikai észrevételek, amelyek ellenére is  tehát mondom, ezek ellenére is  támogatható ez a javaslat. Sok előremutató pontja van, amelyek felsorolását most nem végzem el. A legfontosabbak a garanciák mind a választásokkal kapcsolatosan, a szokásos, mindenki által említett 30-ról 25-re csökkentés is egyébként az egyik ilyen hasznos szabály, amely nyilván segíti a nemzetiségi önkormányzatok működését ilyen szempontból.

Nagyon fontos a finanszírozással kapcsolatos kérdés is, hiszen ne felejtsük el, hogy a magasztos célokhoz mindig forrásokra van szükség, és olyan forrásokra, amelyekkel talán most kevésbé lehet visszaélni. Óvatosan fogalmazzunk, mert azt tudjuk, hogy amivel vissza lehet élni, azzal általában a kormányzat visszaél, amivel nem lehet, azzal is, ezért fogalmazzunk óvatosan. De a bizottság és elnök úr részéről ezek a javaslatok azért mindenképpen előremutatóak, és a jelenlegi szabályozásnál sokkal-sokkal hasznosabbnak és erőteljesebbnek mutatkoznak, hogy valóban azokat a célokat szolgálják a nemzetiségek és az azokkal kapcsolatos intézmények, finanszírozási lehetőségek, amelyek a magyarországi nemzetiségeknek a kiteljesedését szolgálják egy európai fogyó jogállamban; de mindenképpen azok az európai uniós célok, amelyek a nemzetiségi kisebbségek számára jogokat és azokhoz garanciákat rendelnek, azok mindenképpen üdvözlendőek. Ezért mondom, hogy minden valószínűséggel és a bizonyossággal határos módon számíthatnak a szocialista képviselők igen szavazatára azokkal az apróbb kritikákkal, amelyekre kitértem.

Azt csak megjegyzem, hogy természetesen nem példa nélküli, de azért szokatlan volt ilyen hosszasan német nyelven hallani megszólalást, és ezt nem elnök úrnak mondom, hiszen ön röviden tette ezt, de képviselőtársamnak (Dr. Brenner Koloman dr. Keresztes László Lóránttal konzultál.), aki most éppen nem figyel, de azért akkor is érdekes volt a hosszabb német mondatok elhangzása a magyar Országgyűlésben. Természetesen nem akarok ezzel semmilyen múltbeli történelmi korszakot megidézni, főleg azért, mert a képviselő úr továbbra sem méltat arra, hogy figyeljen ezekre a mondatokra.

Köszönöm szépen elnök úrnak, köszönöm szépen mindenkinek a munkáját, hiszen egy országot részben mindig minősít az, hogy hogyan bánik és hogyan rendelkezik a kisebbségekkel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy az Európai Unión belül is, de a Kárpát-medencében biztos, hogy vannak még olyan országok, akiknek lenne még mit fejlődni a nemzetiségi kisebbségek jogai, főleg azoknak a garanciája betartásával kapcsolatos politikájuk területén.

Talán nem kell sok példát hozni, de a mostani romániai helyzet azért jó példa arra, hogy hogyan nem szabad a kisebbségekkel kapcsolatosan kezelni kérdéseket. Örülünk, hogy ellenzéki képviselőtársam figyelmét ismét visszanyertem. Köszönöm szépen a tisztelt Országgyűlésnek, és további jó munkát kívánok.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szászfalvi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Asszonyok és Urak! Mielőtt a mechanikus véleményemet felolvasnám, ahogyan Molnár Zsolt képviselőtársam fogalmazott, tulajdonképpen azt mondanám Molnár Zsolt képviselőtársamnak, hogy bölcs maradtál volna, ha hallgattál volna. Két tekintetben szeretnék reagálni az elhangzottakra. Az egyik mondat az etnobizniszre vonatkozik. Tisztelt Képviselő Úr! Ha ismerné az előtörténetét ennek a mostani törvénynek, 2011-ben éppen azért hoztunk egy új sarkalatos törvényt, hogy az etnobizniszt megakadályozzuk, és ez egy óriási, jelentős lépés volt ennek a folyamatában. Tehát ha önnek az etnobiznisszel kapcsolatban van véleménye, akkor a saját frakciótársaival meg a párttársaival kellene megbeszélni, hogy önök mit csináltak az azt megelőző sok-sok kormányzati ciklus alatt. Ha pedig a finanszírozást veti fel, akkor pedig azt tudom mondani, hogy az önök kormánya az egynegyedét adta körülbelül annak a finanszírozási támogatásnak a nemzetiségi önkormányzatok, a nemzetiségi közösségek, illetve az ő intézményrendszerük fejlesztése tekintetében, mint amiről ma beszélünk. Tehát azt gondolom, hogy ha ön kritikát kíván gyakorolni, és ilyen formában kívánja ezt a kritikát gyakorolni, zárójelben megjegyzem, hogy nyilván nincsenek tökéletes törvények, mert azt emberek alkotják, és nincsenek tökéletes helyzetek sem, hanem arra kell törekednünk, hogy mindig jobbítsuk ezeket, de ha ezt összehasonlítjuk az önök kormányzata alatti időszakkal, akkor mind jogi szempontból az etnobiznisz tekintetében, mind pedig a finanszírozás tekintetében nincsen semmilyen szégyenkeznivalónk, sőt azt kell mondjam, hogy önök ezt a kérdést nem vették komolyan, és ehhez képest óriási előrelépések történtek az elmúlt tíz esztendőben.

Ha az etnobizniszről beszélünk, akkor pedig azt mondhatjuk, hogy ez a mostani törvényjavaslat még inkább segít, és még inkább megerősíti azt a fajta közös törekvésünket…  én régen ezt úgy fogalmaztam, hogy a hiteles, őshonos nemzetiségi közösségeknek a megerősítése a cél, és azt gondolom, hogy ez egy következő fontos lépés ennek a célnak az elérése tekintetében.

Most pedig, tisztelt képviselőtársam, a mechanikus felolvasáshoz fogok visszatérni (Dr. Molnár Zsolt tapsol.), mert hiszen ez nem azért van, hogy olvassunk, hanem azért, hogy az átgondolt véleményünket és az átgondolt frakcióálláspontot ismertessük, amely a vezérszónoklat műfaja, úgy gondolom.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. Az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind pedig normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez.

(17.20)

A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven történő egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény határozza meg.

A KDNP frakciója nevében szeretném jelezni, hogy örömmel vettük e törvény módosításáról szóló T/10303. számú javaslatot. Örömmel látjuk, hogy a törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, világos célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése, amit a kormánnyal egyetértésben frakciónk is támogat.

Tisztelt Ház! A 2011-ben elfogadott nemzetiségi törvény, ahogyan hallottuk, értelemszerűen még nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.

A KDNP-frakció támogatja azt a fontos és életszerű változtatást, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Azt gondolom, hogy ez sokkal kiszámíthatóbbá és stabilabbá fogja tenni az intézmények működését és forrásszerzését is többek között.

A törvénymódosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok. A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozom, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működike nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület, és biztosítotte a működés szabályszerűsége, valamint az adózott eredménye nem negatív-e. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesüle a nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.

Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosítottá.

Mindezzel az előterjesztő, illetve a jogalkotó reagál a nemzetiségi közösségek demográfiai változásaira, illetve külön kiemelném, azzal, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat alakítását a helyi nemzetiségi aktivitással kapcsolja össze, kifejezetten asszimilációellenes törekvéseket fogalmaz meg, és ad hozzá motivációt.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítással továbbá a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása is megvalósul, ahogyan ezt már többen elmondták.

A módosítással a nemzetiségi önkormányzat részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra abban az esetben, ha nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.

Fontos cél a törvényjavaslatban a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítása, a működőképesség személyi feltételeinek a pontosítása. A javaslat szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővülnek a nemzetiségi törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő 90 napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával. Annak érdekében, hogy a képviselő 90 napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket, a törvénymódosító javaslattal a képviselő e kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye kerül szabályozásra.

A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátó intézmény alapításával, illetve fenntartásával. Ezzel lehetővé válik, hogy valamely nemzetiséghez tartozó honfitársaink saját nemzeti identitásukat gyakorlatilag, ahogyan már ezt megfogalmazták mások is államtitkár úrral együtt, születésüktől életük utolsó pillanatáig megélhessék. Arra vonatkozóan is garanciális szabály kerül beépítésre a törvénybe, hogy nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárul a Magyarországon élő őshonos nemzetiségi közösségek identitásának és autonómiája intézményrendszerének további erősítéséhez. Azt gondolom, hogy erre továbbra is szükségünk van, ezért kell dolgoznunk mindannyiunknak az elkövetkezendő időszakban is, és erre nagyon nagy szükség lenne az Európai Unión belül is, ahol 60 millió ember várja az Európai Unió nemzeti kisebbségvédelmi rendszerének a létrehozását.

A KDNP frakciója nevében szeretném megköszönni a törvénymódosítás előkészítését az előterjesztő Magyarországi nemzetiségek bizottságának, képviselő úrnak, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának, szószóló hölgyeknek, uraknak és mindenkinek, aki ebben az előkészítésben részt vett. Örömmel hallottuk azt, hogy a törvénymódosítás előkészítése egy példás együttműködésben és hosszas egyeztetéssel valósult meg, és köszönjük mindenkinek az ez irányú tevékenységét és munkáját.

A KDNP frakciója természetesen támogatni fogja ezt a javaslatot, és erre kérünk minden más frakciót is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen avval szeretném kezdeni, amivel Szászfalvi képviselő úr befejezte, hogy örömmel mondhatjuk el, hogy most egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amelyik példaértékű előkészítő folyamat után került az Országgyűlés elé, egy olyan folyamat után, amelyben az érintetteket megkérdezték, pontosabban aktívan részt vettek benne, és ahol megfelelő idő és megfelelő módszeres munka állt rendelkezésre ahhoz, hogy jó minőségű törvényjavaslat készülhessen.

(17.30)

És azt kell mondanom, hogy ez a különbség, ami sajnos nagyon sok, mostanában a Ház által tárgyalt törvényjavaslattól megkülönbözteti ezt a törvényjavaslatot, az eredményben is látszik. Azt kell tehát mondanom, hogy egyrészt egy olyan törvényjavaslat került végre a Ház elé, amit az érintettek széles körű egyetértése kísér, és amely szakmai és jogi szempontból is megfelelőképpen előkészített, és ennek megfelelően a benne szereplő szabályok jelentős része olyan észszerűsítés, olyan gyakorlatias megközelítés, amivel nyilván politikai alapon nemcsak nincs ok, hanem nem is lenne helyes vitatkozni.

Azt is örömmel üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat folytatja azt a rendszerváltás után elkezdődött pozitív magyar hagyományt  erre államtitkár úr is utalt , amely a nemzeti kisebbségeket teljes jogú államalkotó tényezőnek tekinti, és jogaik, autonómiájuk érvényesülését a magyar alkotmányos rendszer alapvető részének fogadja el, és számukra ebben a keretben kíván jogokat és lehetőségeket biztosítani.

Azt gondolom, hogy ez természetesen következik a magyar nemzet speciális helyzetéből, de következik abból is, hogy milyen nemzeti hagyományokra és milyen történelmi tradíciókra szeretnénk építeni mindannyian, és jó látni azt, hogy ebben megmaradt, fennáll az egyetértés továbbra is a politikai tényezők és a politikai oldalak között.

Ami a törvényjavaslat konkrétumait illeti, én összesen két kérdéshez szeretnék szólni. Az egyik az oktatási rendszerrel kapcsolatos változások. Ebben az esetben elsősorban inkább az értelmezési keretben van különbség köztem és államtitkár úr vagy akár az előterjesztő között. Pontosabban: az okokat szeretném kiegészíteni. Mert miközben azt hiszem, mindannyian örömmel látjuk azt, hogy növekszik az oktatásban a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartás szerepe, hogy nagyobb szerepet vállalnak a nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartóként, és most már, miután jó pár intézmény esetében van mögöttünk hosszabb tapasztalat  néhány intézmény már működött 2010 előtt is, akkor is szerezhettünk tapasztalatokat, ezek zöme is pozitív volt, és 2010 után pedig jelentősen nőtt ezeknek az intézményeknek a száma , ezért azt tudjuk mondani, hogy ez egy pozitív folyamat. Ez egy olyan folyamat, aminek jó, hogy most a jogi hátterében is pontosítások történnek, de alapvetően ez egy támogatható folyamat. De azért tegyük hozzá, hogy ennek az egyik oka csak az, hogy a nemzetiségi oktatásra növekszik az igény, vagy hogy a nemzetiségi önkormányzatok bizonyították azt, hogy jó minőségben tudják fenntartani ezeket az intézményeket.

Van azért egy másik oka is: az, hogy az állam a saját normál állami intézményeivel viszont cudarul bánik. Elvette az önkormányzatoktól ezeket az intézményeket, egy lehetetlen irányítási struktúrában működteti őket, elszakította őket a helyi közösségektől, és sem az irányításuk, sem a működtetésük, sem a finanszírozásuk nem megoldott.

Éppen ezért számos önkormányzat számára vonzó lehetőség volt az, hogy nemzetiségi önkormányzati fenntartásba adják át az intézményeiket. Még egyszer mondom: ez pozitív folyamat, ez jó hír, hogy több nemzetiségi intézmény van, de akkor lenne ez igazán pozitív, ha két jó lehetőség között választhattak volna a helyi közösségek, vagy akár két jó lehetőség között választhatnának a szülők: egy jó minőségű nemzetiségi oktatás között, ha egyébként ezt tartják fontosnak, és azok a szülők is hasonlóan jó minőségű intézményeket választhatnának, akik nem nemzetiségi oktatásba kívánják járatni a gyereküket.

Tehát még egyszer mondom, ez természetesen nem a nemzetiségi önkormányzatok hibája, ez nem a nemzetiségi önkormányzati rendszer hibája, és mivel a nemzetiségi önkormányzatok jó gazdái ezeknek az intézményeknek  még egyszer, teszem hozzá, szemben az állammal , ebben én önmagában nem látok kivetnivalót, de oktatáspolitikusként kénytelen voltam megemlíteni ezt az összefüggést is.

Azt is szeretném elmondani, hogy azt azért megfontolandónak gondoljuk és a törvényjavaslat indoklásában szereplőknél erősebb érveket szeretnénk hallani amellett, hogy miért kell ilyen módon az önkormányzati vagy állami vagyont is átadni a nemzetiségi önkormányzatok kezelésébe. Én persze értem, hogy ez egy bonyolult helyzet, ha eltér egymástól a tulajdonos és a kezelő, de ezek létező megoldások, egy sor adminisztratív tehertől mentesülhetnének az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok is.

Én mindig aggódom akkor, amikor törvényi úton kívánunk tulajdoni viszonyokat átrendezni. Ezt nem tartom szerencsésnek, rossz precedensnek tartom, amikor odaadjuk valakinek a vagyonát valaki másnak, még akkor is, ha egyébként jó helyre kerül, és jó célokat szolgál. El tudom fogadni, hogy erre szükség van vagy szükség lehet, de ennél az eddig elmondottaknál erősebb érveket szeretnék hallani, akár az előterjesztőktől, akár a kormánytól.

Végül  és azt hiszem, nem véletlen, hogy ez a paragrafus az, amelyik talán a legtöbb izgalmat váltja ki a sajtóban is  az új 56. §-hoz: ebben a helyi nemzetiségi önkormányzatok megalakulásának szabályaihoz szeretnék szólni.

Ebben az ügyben is, miközben értem a szándékot, és ezt abszolút akceptálhatónak tartom, tudom, hogy milyen jelenségek ellen kívánnak föllépni az előterjesztők, ez a szabályozás kelt aggályokat két ok miatt. Egyrészt belépteti a településen való honosság kérdését azok közé a szempontok közé, melyek eldöntik, hogy egy nemzetiségnek vane joga egy adott településen önkormányzatot alakítani vagy nem. Igaz, ezek alól kiveszi azokat az önkormányzatokat  helyesen , ahol már eddig is működött, és ahol a népszámláláson legalább 25-en adott nemzetiséghez valónak vallották magukat.

Azt kell mondanom, hogy ugyanakkor ez mégiscsak fölvet kérdéseket. Merthogy azt a kérdést veti föl, hogy a nemzetiség megvallásához és a nemzetiséghez való tartozáshoz való jog és ezen keresztül a nemzetiségi önkormányzathoz való jog a személyhez kötődik, vagy településhez kötődik.

Ha én egy településen élek, ahol van történelmi hagyománya az adott nemzetiségnek, ott van jogom, mondjuk, ruszinnak mondani magamat, és ruszin nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, de ha elköltözöm egy másik településre, és ott is egyébként többen vagyunk, akik ehhez a nemzetiséghez tartozunk, akkor van jogunk magunkat ruszinnak vallani, de ahhoz, hogy ruszin nemzetiségi önkormányzatot hozzunk létre, ha addig nem volt, akkor nincs jogunk.

Ez azért fölvet jogegyenlőségi kérdéseket. Nagy kérdés, hogy valóban a kisebbségi jogok esetében érvényesíthetőe ez a fajta történelmi szemlélet, lehete azt mondani, hogy egyébként a nemzetiségi vagy kisebbségi önkormányzathoz fűződő jog az adott településen való honossághoz kelle hogy kötődjön. Azért az emberek költöznek az országon belül.

Sejtem, hogy ez nem egy valóban nagy probléma, hozzá kell tennem. Gyakorlatilag nem igazán nagy probléma, hiszen a nagyobb településeken valószínűleg ha beköltözők is, de nagyobb számban találhatók meg a nemzetiségek, nem hiszem, hogy ebből igazán nagy probléma tud keletkezni. Még egyszer mondom, elvi típusú fenntartások vannak azzal kapcsolatban, hogy helyese itt ezt az elvet érvényesíteni.

És van egy másik típusú probléma, ez pedig az, hogy a döntés jogkörét az országos nemzetiségi önkormányzatokra ruházza át a törvény. Hozzáteszem, ha kell ilyen döntést hozni, akkor ott van a legjobb helyen. Ha tehát azt mondjuk, hogy nem valamilyen normatív módon szabályozzuk, hogy hol jöhet létre helyi nemzetiségi önkormányzat, mint ahogy jelenleg van, hanem azt mondjuk, hogy egyébként ennek valamilyen limitet kell húzni, akkor persze örülök, ha  bocsánat, nem bántani akarom a kormányt jobban, mint szoktam  nyilván jobb helyen van ez a nemzetiségi önkormányzatoknál, mint mondjuk, egy kormányhivatalnál vagy akár magánál egy kormányszintű döntésnél. De mégiscsak azzal a kockázattal jár, hogy felemel helyi konfliktusokat az országos nemzetiségi önkormányzat szintjére. Elindíthat olyan típusú vitákat, hogy az adott országos önkormányzat valamelyik településen miért engedélyez vagy miért nem engedélyez helyi nemzetiségi önkormányzatot létrejönni.

(17.40)

Én tartok attól, hogy kinyílhatnak ebből később olyan típusú konfliktusok, amelyek nem fognak használni sem az adott nemzetiség ügyének, sem a nemzetiségi önkormányzati rendszernek.

Még egyszer szeretném elmondani: azt látom, hogy a gyakorlati problémákat próbálták a jogszabály alkotói a minimumra csökkenteni, de azért az mégiscsak kérdés számunkra, hogy helyese az országos nemzetiségi önkormányzatokra rárakni egy ilyen feladatot, ráadásul, ha jól értem, de javítsanak ki, ha rosszul értem, jogorvoslati lehetőség nélkül, hiszen ez nem államigazgatási döntés, nem lehet vele szemben a bírósághoz fordulni. Ha a nemzetiségi önkormányzat eldönti, jogorvoslatnak helye nincsen, ez jogbiztonsági szempontból azért komoly fenntartásokat jelent számunkra.

Tisztelt Ház! Nagyon röviden annyit szeretnék még elmondani, hogy egyetértek Brenner Koloman képviselőtársammal, hogy ez a javaslat nem foglalkozik a roma kisebbség problémáival, a roma kisebbségi önkormányzati rendszer problémáival, azok sokkal súlyosabbak, mint hogy egy ilyen általános, generális felülvizsgálatban azokat kezelni lehetne. Ugyanakkor a roma közösség számos képviselője is úgy véli, hogy a roma közösség speciális problémáira nem alkalmas ez a típusú önkormányzati rendszer. Egyszer majd evvel az üggyel foglalkozni kell, de félek, hogy ez nem ez alatt a kormány alatt lesz, tekintettel arra, hogy önök érdekeltek vagy érdekeltnek tűnnek a roma önkormányzatokra jellemző jelenlegi állapotokban.

Végül, tisztelt Ház, egyetlen apróságot szeretnék csak korrigálni. Államtitkár úr nagy igyekezetében, nehogy túl nagy összhang legyen a parlamentben, odaszúrt egyet az Európai Uniónak. Valószínűleg nem értesült arról, hogy a Minority SafePacket nem a Bizottság nem kívánta tárgyalni, már az előző Bizottság, a Juncker-féle Bizottság, hanem, tisztelt államtitkár úr, elárulom önnek: a kezdeményezők voltak azok, akik 2020 januárjában nyújtották be csak az aláírásokat, azért, hogy az új Bizottság foglalkozhasson vele. Kérem, tájékozódjon ebben az ügyben! Magam is remélem egyébként, hogy konstruktív vita indul el ebben az ügyben majd az európai fórumokon is, mert egyébként a Minority SafePack alapvető felvetései szerintem helyénvalóak, és olyanok, amelyeket ott kellene tárgyalni.

Összefoglalóan tehát szeretném megköszönni a nemzeti kisebbségek bizottságának, a kormány érintett képviselőinek, hogy egy jól előkészített, tartalmában abszolút tárgyalható és vállalható törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé, és nagyon reménykedem abban, hogy a vita további szakaszában vagy akár módosító indítványokkal eloszlathatók lesznek majd azok az aggályok, amelyek még fennállnak bennünk a törvényjavaslat néhány részletszabályával szemben, miközben az egészet alapvetően támogathatónak tartjuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Én is köszöntöm a hazai nemzetiségek képviselőit. Én magam most már biztos, hogy arra szorítkozom, hogy ne ismételjem meg a képviselőtársaim által elmondott véleményeket, kiegészítéseket. Nem tisztem megvédeni Molnár Zsolt képviselő urat, de én úgy érzékeltem, ő arra utalt, hogy talán nem indokolt egynél többször bemutatni szóban a törvényjavaslat szövegét, tekintettel arra, hogy az írásban rendelkezésére áll minden képviselőnek. Az szerintem teljesen evidens, hogy az előterjesztő részéről az egy nagyon fontos aktus, hogy ezt így ismerteti, és ilyen módon kerüljön a jegyzőkönyvbe a törvényjavaslat szövege. Ő erre utalt, hogy képviselőtársaim sok tekintetben mechanikusan úgymond megismételték, de ez van olyan fontos ügy, úgy gondolom, hogy ebből nem kell különösebben ügyrendi polémiát csinálni. Az biztos, hogy én ezt már nem fogom megtenni. Ugyanakkor majd szeretnék reagálni néhány elhangzott felvetésre, és néhány kiegészítést is szeretnék tenni, hogy ne maradjon véletlenül se a levegőben egy-két olyan futó üggyel kapcsolatos megjegyzés, ami, mondjuk, kiegészítésre szorul. Nagyon köszönöm elnök úrnak ezt a valóban példamutató előkészítő munkát, és köszönöm, hogy ismertette a törvényjavaslatot részletesen. Valóban, ez egy üdítő színfolt itt, akár a 2018-ban megalakult Országgyűlés előtt is, de azt gondolom, akár ha az elmúlt évtizedet is nézzük, hogy egy ilyen részletes és gondosan előkészített törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, valóban a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően és minden érintett bevonásával. Ezért én köszönöm szépen elnök úrnak a munkáját, és köszönöm mindenkinek a munkáját, aki részt vett ebben az előkészítésben, és azt gondolom, ez sokban hozzájárul ahhoz, hogy ennek a vitának ilyen a hangvétele. Nagyon bízom benne, hogy teljes konszenzus fogja övezni majd ennek a javaslatnak a parlamenti szavazását is.

Azt természetesen el tudom mondani, hogy az LMP frakciója  mi is megkaptuk előzetesen az anyagokat, a lehetőséget az egyeztetésre  támogatni fogja, egy nagyon fontos, jól előkészített, jól megírt és kodifikált javaslatnak tartjuk, ezért támogatni fogjuk.

Annak is nagyon örülünk, és erről már volt itt szó, hogy a gyakorlatban megjelenő problémákra reflektál ez a javaslat, ezek közül jó néhányat igyekszik kezelni, és ahogy látjuk itt a törvény szövegében, ez így alkalmas is lesz rá. Nyilván majd meglátjuk, hogy a gyakorlat jól tudjae alkalmazni a törvényt, de ez nyilván más kérdés. A törvény szövege tekintetében, azt gondolom, ez nagyon-nagyon előremutató.

És köszönöm a gondolatait is elnök úrnak, amelyek közül csak néhányat szeretnék megismételni. Én magam Pécsen, Baranya megyében élek, ugye, ennek a térségnek alapvetően határozzák meg a kultúráját az ott élő nemzetiségek, úgyhogy én nagyon együtt tudok élni ezzel a kérdéssel. Érzem, látom egyébként azokat a problémákat is, amelyekről Brenner Koloman képviselőtársam beszélt, a kistelepülési problémákat, hogy milyen kihívás megőrizni mindenkinek a saját anyanyelvét, kultúráját, ápolni a hagyományokat, hogy ne csak, mondjuk, nevében, emlékében maradjon valaki egy adott nemzetiséghez tartozónak, hanem azt meg tudja élni, tovább tudja vinni és tovább tudja örökíteni ezt a kultúrát és hagyományt; ezt nagyon-nagyon fontosnak tartom. És egyébként én magam már megelőlegezem, hogy támogatni fogjuk azt a javaslatot, amelyről beszélt Brenner Koloman, de nyilván ennek majd lefolytatjuk a megfelelő vitáját.

Szeretném megismételni tehát azokat a gondolatokat, amelyeket nagyon fontosnak tartok. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Azt gondolom, ezt nagyon fontos kimondani, utalva itt államtitkár úrnak is és néhány más képviselőtársamnak a gondolataira, ezt ki kell mondani itt a magyar Országház falai között, főleg azért is, mert látjuk, hogy sajnos az Európai Unióban, európai értékek ide, európai értékek oda, ez nem mindenhol evidens. Azt gondolom, ahányszor csak lehet, ezt ismételjük meg, hogy esetleg hallják majd máshol is.

Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy joguk van a nemzetiségeknek önazonosságuk megvédésére, anyanyelvük használatára, a kultúrájuk ápolására. Ezek is szintén olyan gondolatok, amelyeket húzzunk alá mindig, hogy ebben ma Magyarországon teljes nemzeti, politikai konszenzus van, hogy ezeket a jogokat el kell ismerni, és ezzel a konszenzussal is, mondjuk, az egymás között fennálló politikai nézetkülönbségeket félretéve is tudunk példát mutatni, azt gondolom, és kell is sajnos példát mutatni az európai politika számára.

Ugyanakkor, és nem ünneprontó szeretnék lenni, de azt gondolom, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor akár rossz példákkal vagy előttünk álló kihívásokkal is fel kell hívni a figyelmet ezekre az ügyekre, és azokra a problémákra, amelyek még megoldásért kiáltanak. Elnök úr is, illetve államtitkár úr is megismételte azt a szintén nagyon fontos gondolatot, hogy Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket. Azt gondolom, ez egyértelműen nemcsak az államnak, hanem mindannyiunknak a feladata, bármilyen módon is foglalkozunk a közélettel.

És hogy e tekintetben van tennivalónk, van feladat és van kihívás, én azt egy szimbolikus példával szeretném alátámasztani, ami sajnos idén januárban esett meg. Azt hiszem, akik itt vagyunk a teremben, ismerjük ezt a döbbenetes példát, amikor is egy közpénzből működő, a Petőfi Irodalmi Ügynökség által elindított Hajónapló című műsor Gumiszoba című műsorblokkjában a német nemzetiséget érintő gyalázatos, gyűlöletkeltő gondolatok hangozhattak el, mindez közpénzből finanszírozott műsorban. (Soltész Miklós: Meg is kapták a büntetést!) Azt gondolom, joggal okoztak nagyon széles körben felháborodást ezek a kijelentések.

Azt gondolom, azon túl, hogy ez felháborodást okozott, és voltak következményei, azt ki kell mondanom, hogy nem voltak meg a megfelelő következmények ennek kapcsán. Tehát azon túl, hogy sokan kifejezték azt, hogy ez elfogadhatatlan, és akkor is, ha közpénzből, akkor is, ha nem közpénzből fenntartott műsorban hangzanak el ezek a gondolatok, nekünk itt több képviselőtársammal meggyőződésünk volt, hogy büntetőjogi következmények után is kiált ez az ügy, hiszen mi hiszünk abban, hogy Magyarországnak védelemben kell részesíteni az itt élő nemzetiségeket. Amikor ilyen gyalázatos kijelentések hangzanak el, akkor én azt gondolom, hogy nincs más út, mint hogy a törvény legnagyobb szigorával lépjünk fel közösen az igazságszolgáltatás felé, hogy mindenki számára világos legyen: ez Magyarországon nem elfogadható.

Ennek kapcsán Brenner Koloman képviselőtársammal, Hohn Krisztina képviselőtársammal és a már említett Schwarcz-Kiefer Patrik Baranya megyei önkormányzati képviselővel közösen tettünk büntetőfeljelentést az ügyben ismeretlen tettes ellen, többek között közösség elleni uszítás bűntette miatt. Sajnálattal kaptunk egyébként nemrég egy visszajelzést, hogy egyelőre ez a nyomozás nem indult el, elutasították, de én azt tudom mondani, és ismét csak megismétlem, hogy mi komolyan vesszük azt, hogy védelem illeti meg a nemzeti kisebbségeket. Mi nem hagyjuk annyiban ezt az ügyet, ezért feljelentéskiegészítéssel fogunk élni, és addig minden eszközt, minden jogi eszközt kihasználunk azért, hogy azok, akik részt vettek abban, hogy ez megtörténhetett, nyerjék el a büntetésüket e tekintetben.

(17.50)

Nagyon-nagyon fontosnak tartom  és van annyira fontos ez az ügy, hogy én most nem megyek bele pártpolitikai adok-kapokba , hogy ennek az ügynek van politikai vonzata, hiszen ennek a műsornak a felügyeletében az egyik fontos szerepet egy bizonyos párthoz, egy kormánypárthoz köthető tisztségviselő tölti be. Én azt gondolom, hogy ilyenkor az is fontos, hogy ha adott közösségen belül egy ilyen hiba, egy ilyen elfogadhatatlan gaztett megtörténik, annak nemcsak büntetőjogi, de politikai következményei legyenek. Ezzel is tudja üzenni egy politikai közösség, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket kimondunk, mindannyian komolyan is gondoljuk. Én nagyon bízom benne, hogy ezek a következmények is majd elkövetkeznek.

Még egy dologra szeretnék utalni. Több képviselőtársam említette, államtitkár úr nagyon részletesen beszélt róla, az Európai Uniót kritikával is illette, hogy bizony nagyon fontos elvek mentén működik az Európai Unió, és sajnos még most, 2020-ban is látunk példát arra, hogy európai uniós, nagyon magas beosztású, vezető tisztségviselő politikusok egészen gyalázatos, idegengyűlölő kijelentéseket tudnak tenni, és sorolhatnánk sorban a példákat. Főleg a határon túl élő magyar közösségeket nagyon sok ilyen gyalázatos kijelentés érte, és egyébként más jellegű jogfosztás, jogkorlátozás is. Ennek egy eklatáns példája volt Klaus Iohannisnak, a román elnöknek ez az egészen elfogadhatatlan, gyalázatos kijelentése. Egyébként más korábbi, mondjuk, a székely zászló használatával kapcsolatos, egészen félelmetes, gyűlöletkeltő és félelemkeltő kijelentéseket is tapasztalhattunk.

S itt vitába kell szállnom Arató képviselő úrral. Sajnos tapasztalhatjuk azt, hogy az Európai Unió az ilyen jellegű, gyalázatos kijelentések kapcsán nem mutat kellő érzékenységet. (Arató Gergely közbeszól.) Örülök, ha ebben egyetértünk. Tehát én azt gondolom, hogy ezek olyan folyamatok, amiket  hasonlóan az előbbi példához   közösen kell tudnunk megfékezni, és ez nem egy adott kormányzó pártnak és bizonyos szempontból az országot, mondjuk, az európai döntéshozatalban képviselő kormányzó pártnak csak a feladata, hanem azt gondolom, hogy például valamennyi ellenzéki pártnak is a feladata, hogy a saját lehetőségeinknek megfelelően, hatékonyan föllépjünk annak érdekében, hogy ezeket a gyalázatos kijelentéseket vegye észre az Európai Unió, vegye észre az európai politikai elit, és tegyen meg mindent, hogy ennek ne lehessen folytatása, hiszen ez egészen elfogadhatatlan.

Még egy dologra szeretnék utalni. Nem akarok nagyon elkalandozni az eredeti javaslattól, de én azt hiszem, hogy ha ezeket a problémákat egy rendszerben kezeljük, és ha mondjuk, nemzetben gondolkodunk, abban, hogy a Kárpát-medence egy kulturális, környezeti, társadalmi, történelmi régió, akkor én is néhány gondolat erejéig utalnék a nemzeti régiók fejlesztéséért indított európai polgári kezdeményezésre. Én ezt magam ezen a parlamenti héten is itt a hajrában hirdetem a laptopomra rögzített kis táblán. Valóban ma éjfélkor jár le az aláírásgyűjtési határidő. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy papíron és online már megvan az egymillió aláírás, szerencsére, azt tudnunk kell, hogy itt sokkal többet kell gyűjteni, mint egymillió, tehát tartalékokat kell gyűjteni. Ezért én innen is arra biztatok mindenki, hogy aki teheti, ma éjfélig az irdala.hu felületen szánjon rá egy percet, hogy ezt tegye meg, és lehetőség szerint közösségi oldalakon vagy bármilyen más módon próbáljon mindenkit erre felkérni.

Azt is el tudom mondani, hogy ma lejár egy határidő, de nagyon-nagyon fontos, hogy a Székely Nemzeti Tanács mint kezdeményező határidő-hosszabbítást kért, tekintettel arra, hogy tudjuk, hogy egy világjárvány érte el az Európai Uniót is, és objektív körülmények miatt lehetetlenné vált az aláírásgyűjtés. Ezzel kapcsolatban én azt gondolom, hogy jó okunk van bízni abban, hogy jó néhány hónappal meghosszabbodik ez a gyűjtés, és akkor azt a fontos kitételt majd még bőven lehet pótolni, hogy a hét országban meglegyen a szükség kvótamennyiség, hogy kötelező legyen az Európai Bizottságnak ezzel a javaslattal foglalkozni. Én azt gondolom, hogy ebben szintén mindannyiunknak felelőssége lesz, mi ezt meg is tettük egyébként saját csatornáinkon, én magam is pártom vezetőivel közösen levelet írtunk az Európai Bizottság elnökének, levelet írtunk az Európai Parlament valamennyi frakcióvezetőjének, és arra kértük egyébként az ügyet mindig is támogató európai zöldpárt-családot, hogy támogassák, és ők is helyezzék, úgymond nyomás alá az Európai Bizottságot, hogy a határidőket hosszabbítsák meg e tekintetben.

Hasonlóképpen, mint ahogy ezt a törvényjavaslatot, ami előttünk fekszik, gyakorlatilag a példás előkészítésnek is köszönhetően, én nagyon bízom benne, hogy teljes konszenzus fogja övezni, és egyhangúlag fogjuk tudni ezt megszavazni; ez is olyan ügy, a nemzeti régiókért indított, a Székely Nemzeti Tanács által indított kezdeményezés is egy valódi nemzeti ügy lehetett.

Én magam terjesztettem be idén februárban az Országgyűlés elé ezt a javaslatot, és számomra megtisztelő volt ellenzéki képviselőként, hogy ellenzéki és kormánypárti frakciók is csatlakoztak előterjesztőként a javaslathoz, és 158 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

Én azt hiszem, hogy ebben az évben, száz évvel a gyalázatos trianoni diktátum után egy nagyon-nagyon fontos gesztus volt egyrészt, hogy az Országgyűlés elé bekerülhetett ilyen módon a javaslat, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, közösen tudtuk elfogadni, majd ebben az aláírásgyűjtési hajrában nehéz körülmények között, egy világjárvány közepette, láthatóan pártpolitikai hovatartozást, szimpátiát félretéve rengeteg közéleti szereplő, sportoló, művész csatlakozott ehhez, és én azt hiszem, hogy ez az egyik lehető legméltóbb, legszebb megemlékezés erről az évről, a legszebb reakció a százéves trianoni diktátum, a trianoni gyalázat százéves évfordulóján, a legszebb példamutatás arra, hogy igenis tud működni a pártpolitikát teljesen félretéve egyfajta nemzeti konszenzus, és a magyar nemzet megmutatta az együttműködés erejét.

Én nagyon bízom benne, hogy e törvényjavaslat kapcsán is, amikor szavazásra kerül, ezt az egységet meg fogjuk tudni mutatni, és ilyen módon konszenzussal tudjuk majd elfogadni ezt a javaslatot. Az LMP frakciója részéről azt meg tudom erősíteni, hogy mi természetesen támogatni fogjuk, és köszönjük még egyszer mindenkinek a munkáját, aki részt vett ennek az előkészítésében. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Szolga József horvát nemzetiségi szószóló úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. Öné a szó.

SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Dome! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy állam demokratikus berendezkedésének, illetve nemzetiségi politikájának fokmérője, hogy a kisebbségben élő, őshonos népcsoportokhoz milyen formában viszonyul a jogrendszerén keresztül. A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a nemzeti összetartozás évében különösen fontos, hogy az Európai Unió tagjai és a szomszédos államok lássák: Magyarország tiszteletben tartja az egy hazában élő népek szabadságát és kultúráját, vallási hagyományait, valamint alkotmányos eszközökkel garantálja érvényre juttatásukat.Kijelenthetjük, hogy Magyarország történelmében hangsúlyos, hogy a legfelsőbb népképviseleti szerv szabályozza a nemzetiségek helyzetét. Már az 1848-as forradalmat követően megalakult első népképviseleti országgyűlés is törekedett a viszonyok jogi rendezésére, majd a kiegyezés utáni évben a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában elfogadott törvénycikk jelentette a következő mérföldkövet. A demokratikus hagyományokat követte a rendszerváltoztatás eredményeképpen az első szabadon megválasztott Országgyűlés, amely 30 éve kezdte meg munkáját.

A 45 évnyi megszállás és a kommunista diktatúra után az új törvényhozásra várt a feladat a demokratikus intézmények létrehozására, a piacgazdaság alapjainak megteremtésére és a szabadságjogok biztosítására. Így kerülhetett összpárti egyetértésben megalkotásra a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény, amely megadta a nemzetiségi identitás, az önkormányzatiság és a kulturális autonómia kereteit.

Új korszak vette kezdetét Magyarország Alaptörvényének életbelépésével, amelynek XXIX. cikke kimondja, hogy az országban élő nemzetiségek államalkotó tényezők és jogaikat sarkalatos törvény határozza meg. Ez a legmagasabb szintű szabályozás garantálja, hogy Magyarország otthona minden nemzetiségnek, és az állam bizonyítja gondosságát a nemzet tagjai felé.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény elfogadásával Magyarország egyértelműen védelembe vette nemzetiségeit, biztosította kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, saját nyelvű oktatást és névhasználatot, a közéletben való részvételt, a kulturális autonómia kiterjesztését, a közösségek önigazgatását, az önkormányzatisághoz való jogot.

A 13 elismert nemzetiség a magyar politikai közösség részeként az elmúlt évben 7. alkalommal alakíthatta meg önkormányzatait és ünnepelhette meg az önigazgatás 25 évét.

(18.00)

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára a ciklus lezárása és a jubileumi évforduló megfelelő alkalmat teremtett a számvetésre. A nemzetiségeket képviselő bizottság a közösség érdekeit, jogait érintően elkészítette módosító javaslatát a nemzetiségek jogairól szóló hatályos törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! A T/10303. számú törvényjavaslat formába öntését széles körű egyeztetés előzte meg. A parlamenti ciklus elején létrehozott ellenőrző albizottság, amely figyelemmel kísérte a Nek-törvény végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatásait, valamint a deregulációs folyamatokat, megtette észrevételeit. A bizottság tagjaiból álló munkacsoport előkészítette írásbeli javaslatát. A tervezet összeállításánál figyelembevételre kerültek a nemzetiségi ombudsmanhelyettes, az érdekképviselet és a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezései. Beépítésre kerültek a kormányhivatalok eltérő jogértelmezéséből adódó megoldási javaslatok, illetve a minisztériumok észrevételei.

Sajnálatos, hogy egyes sajtóorgánumok csak úgy kommentálják a benyújtott javaslatot, hogy a nemzetiségek bizottsága nekiment az etnobiznisznek. Ezt a leegyszerűsítést részemről is egyértelműen vissza kell utasítani. A normaszöveg túlmutat ezen. A cél a létező közösségek önigazgatási képességének javítása volt. A szövegpontosító módosítások nagyban segítik az egységes jogalkalmazást.

Az előterjesztés egy sor érdemi módosítási javaslatot is tartalmaz, amely új anyagi jogi szabályokat eredményez. Természetesen az őshonos népcsoportok sokszínűségéből és belső társadalmi szervezettségi szintjéből adódóan eltérő vélemények is megfogalmazódtak. Több felvetés nem érhetett el a jogszabályi megfogalmazásig.

A magyarországi horvát politikai közélet szereplői is több javaslattal álltak elő, mint például az országos nemzetiségi önkormányzat választási eredményéből vagy esetleg saját maguk eredménytelenségéből következtetve bizonyos önkormányzati hatáskörök gyakorlását, például a szervezeti és működési szabályok meghatározását kétharmados többséghez kötnék, ami szerintem nonszensz egy önkormányzatnál.

Ehhez kapcsolódik a nemzetiségi lista összeállítására vonatkozó úgynevezett demokráciacsomag az országgyűlési választási eljárásban. Egy másik indítvány szerint a dialektus kapna hangsúlyosabb megfogalmazást a törvényben a deklarált anyanyelvhasználat során, illetve a nyelvoktatásban. Idézem: „Az egyes nemzetiségeknél a dialektusok az adott kisebbség jövendőjének kulcsai. Emiatt a nemzetiségi politikában, a nemzetiséghez kapcsolódó társadalmi cselekvésekben az első helyre kell állítani a dialektusokat, a tájnyelvek fenntartását. Bennük tükröződik a régi, anyaországi származási hely, de egyidejűleg az érintkezések, a hatások is, amelyeket az egyik vagy másik kisebbségi közösség átélt. A nyelvet és a kultúrát kisebb helyi közösségekben lehet megélni. Az egyén a maga identitását a kultúrán és az úgynevezett anyanyelven keresztül teszi magáévá. Az egyes közösségek kulturális identitását a lokális nyelvek, a dialektusok képviselik. A nyelvi sztenderdizmus megkönnyíti az egyes dialektusok közötti kommunikációt, valamint annak a nyelvnek mint idegen nyelvnek az elsajátítását szolgálja. Tehát a nemzetiségek egyik vagy másik közösségének a tájnyelve és helyi kultúrája a nemzetiség jövendőjének záloga.”

Itt jegyzem meg, és felhívom a figyelmet, hogy az egyes nemzetiségek lakta régiók identitásának, kultúrájának megerősítését célozza az európai uniós polgári kezdeményezés, a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”, amelynek aláírására honfitársaimat a mai napon sürgetve buzdítom és hívom fel  irdala.hu.

Tisztelt Ház! A továbbiakban néhány, a nemzetiségi közösség számára kiemelten fontos szabályozási területet emelnék ki a bizottsági javaslatból. A népszámlálás eredményére alapozottan több jogosultság kerül beemelésre. A korábban nemzetiségi önkormányzattal nem rendelkező településeken a következő általános választásokon megalakítható új önkormányzatokra külön szabályozás készül, amelynek célja, hogy valós közösségek jussanak önigazgatási jogokhoz.

Pontosításra kerülnek a nemzetiségi köznevelésre vonatkozó szabályok, illetve ezen intézmények vagyona kötelező jelleggel átkerül a nemzetiségi fenntartó tulajdonába, amit én személy szerint is támogatok.

Kulturális feladat átvállalása esetén tisztázódik a vagyonkezelésbe adás  szerintem a jövőben gondolkodni kellene azon, hogy a köznevelési intézmények vagyonához hasonlóan a kulturális intézmények vagyona is átkerüljön a nemzetiségi fenntartóhoz , valamint a dolgozók munkaviszony keretében látják el feladataikat az állami intézményekhez, illetve a települési önkormányzatok intézményeihez hasonlóan, amely törvényjavaslat jelenleg a tisztelt Ház előtt van.

Egyértelművé válik a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok viszonya a működési feltételek biztosítása terén, valamint végre tisztázódik valamelyest a hivatalok feladatellátási kötelezettsége és a jegyzők szerepe. Pontosításra kerül az egyetértési joggal kapcsolatos nyilatkozattételi eljárás, illetve a jogorvoslat kérdése.

Részletszabályozás kerül beépítésre az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának szerkezeti tagolása és átláthatósága érdekében. Rendeződik az ülések összehívásának határideje, az ülésvezetés rendje, helyére kerül a közmeghallgatás mint egyértelmű testületi ülés.

Feloldódik az anomália a képviselői megbízás megszűnése, illetve a választás napja és az alakuló ülés közti időszakban történő jogosultságok vonatkozásában. A közösségen belüli társadalmi viszonyok változását követi az a rendelkezés, amely feltételekhez kötötten biztosítja a szociális ellátó intézmények alapítását és fenntartását. Hangsúlyozom, ez alulról jövő kezdeményezés volt.

Beemelésre kerülnek a személyes adatok kezelésére vonatkozó európai uniós rendelkezések, amelyek eddig hiányoztak a törvényi szintű szabályozásból. A benyújtó bizottság tagjai részéről elmondható, hogy a javaslattal nem fejeződik be az érdemi munka. Megítélésünk szerint a nemzetiségi önkormányzatok működési tapasztalataiból kiindulva a jövőben kidolgozásra kerülhetnek a gazdálkodási tevékenységet egyszerűsítő normák és az önkormányzatiságot érintő támogatási szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! A T/10303. számon beterjesztett javaslat a 13 őshonos nemzetiség konszenzusát jeleníti meg. A rendelkezések többsége a jó gyakorlat, a jó megoldás elvén alapulva került megfogalmazásra. A magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság tagjaként kérem, támogassák a bizottság módosító törvénytervezetét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, szószóló úr. A következő hozzászólásra jelentkezett Soltész Miklós államtitkár úr. Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Molnár Zsolt képviselő úr hiányolta az érzelmet a hozzászólásomból. Én arra gondoltam, hogy mind a képviselő úr, mind szószóló urak és szószóló asszonyok meg a tisztelt Ház is talán átérezték annak az elmúlt hat évnek a súlyát, feladatát és ennek a mostani sarkalatos törvénynek az értelmét, miszerint ez igenis egy komoly és egy fantasztikus munka, ami mögöttünk van. És ahogy most szószóló úr is mondta, ami ebből a törvényből fakad, azt érzelemdúsan viszonylag nehéz előadni.De ha már az itt jelen nem lévő Molnár Zsolt hiányolta az érzelmet, most megkapja, de mindenekelőtt reagálni szeretnék nagyon röviden Brenner Koloman jobbikos képviselő úrra. Ez viszonylag nehéz, mert hűlt helye van itt a parlamentben, de azért röviden reagálnék.

Először: a kistelepüléseket Magyarország minden módon  amennyi lehetséges módunk van rá  támogatja, a „Magyar falu” programon keresztül, a gazdaságfejlesztési programokon keresztül és sok mindenen keresztül. Ha véletlenül nem találkozott ezzel, és ezt nem tartja jónak, azt nagyon sajnálom. A vidéki emberek nagyon nagy többsége köszöni, él vele, és igenis jól élnek vele.

Mindamellett pedig az, hogy nincsenek régiós programok Magyarországon, főleg a nemzetiségeket érintő programok, azt mutatja, hogy teljesen tájékozatlan ebben a kérdésben. Hiába volt ő, nem elnöke a német nemzetiségi önkormányzatnak éveken keresztül, hanem tagja vagy pedig adminisztratív vezetője, mégse tudja azt például, hogy a szlovénokkal „Szlovén Rába-vidék” gazdasági fejlesztési programot indítottunk el, a két ország nemzetiségeit közösen bevonva a diplomáciai együttműködésbe, és ennek az eredménye egy olyan csodálatos program, amelyre Európában ilyen mértékben és ilyen üzenetében nincsen sehol példa.

(18.10)

Tehát ha valaki ezt hiányolja, akkor egy kicsit tájékozódjon előbb, mielőtt bármit mond.

Molnár Zsolt. A balliberális kormányzatot vezették önök  bár ő sincs itt. Először is azért kellett 2010 után, 2011-ben sok mindent megváltoztatni a nemzetiségi törvényben, mert az az etnobiznisz, amit most megakadályozunk, önök alatt burjánzott, csak hát önök ezzel nem foglalkoztak.

A második: engedély nélkül szociális intézmények alapítása, működtetése, átvétele…  hát, ilyenről a világ nem hallott még. Azt megértem és tudom, hogy az MSZP budapesti koalíciós szervezetének, pártjának vagy főpolgármesterének teljesen mindegy, hogy vane engedély vagy nincs, akkor sem tud elvezetni vagy elvezettetni egy idősotthont. Látjuk, hogy mi történik sajnálatos, szomorú módon a Pesti úton. De akkor is óvva intenék bárkit, hogy úgy akarjon szociális intézményt alapítani vagy átvenni, hogy ahhoz nincs engedély. Nem is értem, hogy honnan jönnek ilyen ötletek ide az Országgyűlés elé.

De hadd tegyem hozzá azt is, hogy amikor kormányon ültek a szocialisták és a liberálisok  s ezt most nyilván nem Keresztes László képviselő úrnak mondom, hiszen ő nem volt közöttük , akkor nagy létszámú parlament volt, sokkal nagyobb, több mint másfélszerese volt az a parlament a mostaninak. S akkor nekik eszükbe se jutott, hogy akár a szószólói rendszert, akár a kedvezményes kvótarendszert bevezessék, hogy itt ülhessenek közöttünk a nemzetiségek képviselői.

Miért nem tették? A kétharmaduk is megvolt hozzá, és egyébként támogattuk is volna. Eszükbe se jutott! Most pedig, azt gondolom, az ezzel kapcsolatos bármiféle javaslatuk hiteltelen.

A következő: azt mondja Molnár Zsolt fölkészült MSZP-s képviselő úr, hogy bár általános lenne az ingyenes tankönyv, és ne csak a nemzetiségi törvényben jelenne meg. Kicsit nagyobb tájékozottság kellene, tisztelt hölgyeim és uraim, mert ez katasztrófa! Így mennek ki tüntizni, így mennek ki az emberek elé, és hazudnak olyat, ami nem igaz, csetelnek és mondanak olyanokat, ami nem igaz. Hát, benne van a köznevelési törvényben! Ja, hogy nem tetszettek megszavazni? Hát, az az önök bűne. Ja, hogy a költségvetési törvényeket sorra nem szavazza meg az ellenzék, bármilyen jó megoldásokat is hozunk, az az önök bűne. Mégsem teszik meg! Mindamellett pedig az, hogy ez most bekerül ebbe a sarkalatos törvénybe, egy pluszgarancia a nemzetiségek felé. Ez egy üzenet a szomszédos országok felé. Ez egy üzenet az Európai Unió felé, hogy a nemzetiségi közösségeket, amelyek iskolákat, óvodákat tartanak fenn, minden lehetséges módon segítjük ebben is. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy tágítsam egy kicsit Molnár Zsolt világlátását: a 2019-20-as, tehát a mostani tanévben az 1-9. osztályig ingyenesek a tankönyvek, 2020 őszétől pedig a köznevelésben az összes évfolyamon ingyenesek lesznek a tankönyvek. Jó reggelt kívánok, Molnár Zsolt képviselő úr!

Arató Gergely jegyző úr, képviselő úr kritizálta, hogy miért adjuk át a vagyont. Tisztelt képviselő úr, azért, mert mi az a politikai közösség vagyunk, szemben önökkel, akik azoknak, akik tisztességesek és jól is bánnak vele, oda szoktuk adni a vagyont, mert jó gazdák, nem pedig elvenni, mint azt az önök történelmi múltja mutatja, majd pedig utána, amikor hatalomra kerültek, meg se próbálták visszaadni a régi jogos tulajdonosoknak azt, amit elvettek annak idején. Zárójelben csak ennyit az ön felvetésére. Egyébként, hogy miért adjuk oda? Azért, mert jó gazdák. Miért adjuk oda? Azért, mert egy saját iskola, amit föl mertek vállalni 10, 20, 100 vagy még több gyerek nevelésére, oktatására, igenis jogos, hogy adott esetben, ahol mindezt megteszik, a sajátjuk legyen. Ettől még meg fogják kapni a támogatást ahhoz, képviselő úr, hogy fölújítsák. Látják ezt a nemzetiségek is. Persze nagyon jó lenne, ha néha a baloldali média is kijönne egy-egy ilyen átadásra, egy-egy ilyen felújítás átadására, mert akkor közvetíthetnék azt, hogy a nemzetiségeknek milyen lehetőségeket nyújtunk, ezzel is üzenve a szomszédos országok vezetőinek, hogy közös a feladatunk, közös a felelősségünk, nekünk itt, nekik pedig az országukban.

Azt, hogy továbbra is támogatja az etnobizniszt, nem is értem teljesen ezt a fölvetését. De az, ami számomra teljesen felháborító és érthetetlen volt, Arató képviselő úr  kérem is, hogy kövesse meg a roma nemzetiséget, a cigány nemzetiséget -: mi az, hogy ők nem alkalmasak nemzetiségi önkormányzatok vitelére? Kövesse meg őket, és mondja ki azt, hogy amit mondott, az nem így van! Mert ön ezeket a szavakat használta. 1993 óta, teljesen mindegy, hogy milyen színezetű kormány volt, ilyen felvetést még senki nem mert tenni. Ilyet még senki nem tett. Örülök, hogy lejött, és reagál rá, és megpróbálja megvédeni a vállalhatatlan mondatait.

Ön a köznevelést szidta, a támogatást kritizálta. Ön, tisztelt képviselő úr, oktatási államtitkár volt abban az időben. Most arról nem akarok beszélni, hogy mennyit jópofáztak önök zsidó emberek szörnyű életén, amikor Zuschlaggal együtt nevetgéltek a Terror Háza előtt, de azt azért számadatként hadd mondjam már el önnek, hogy 645 milliárd forinttal több most a köznevelésre fordított támogatás. Ne haragudjon, kritizálhat minket, a támogatás mértékét is kritizálhatja, de ha minket kritizál, akkor az önök kormányzását, az önök ténykedését hova fogja elhelyezni? Hát, az támogatási területen siralmas volt ehhez képest!

Amikor azt mondta, azt állította, hogy nem nyújtották be a Minority SafePack aláírásgyűjtői a kérvényüket, javaslatukat, akkor féligazságot mondott. Azért nem nyújtották be, tisztelt képviselő úr, mert Juncker és társai azt mondták, hogy ezt nem fogják tárgyalni. Azt mondták, hogy ezzel nem fognak foglalkozni, nem érdekli őket. Erre azok, akik ezt az egész aláírásgyűjtést szervezték, azt mondták, hogy köszönik szépen, majd megpróbálják a következő Bizottságnál. Ez így volt. Ne akarja védeni a védhetetlent! Ne akarjon olyan embereket védeni, akik semmit, de semmit nem tettek a nemzeti kisebbségekért itt Európában! Magukért igen, de a nemzeti kisebbségekért semmit.

S ha annyira tiszteli az itt lévő nemzetiségi szószólókat, illetve elnök urat, akkor legalább a bizottság nevét próbálja megjegyezni. Mert olyan nincs, hogy nemzeti kisebbségi bizottság; Magyarországi nemzetiségek bizottsága van ebben az Országgyűlésben, annak tagjai elnök úr révén, a képviselő úr révén a német nemzetiségiek, és tagjai az itt jelen lévő szószólók. Legalább tisztelje meg őket annyival, hogy megtanulja a nevüket.

Keresztes László képviselő úr, igaza van. Ezúton is kimondom, elfogadhatatlan az, amire ön utalt, az a rádióműsor, amire utalt. Tudja, nekünk is fájt, pláne azután, hogy együtt emlékeztünk képviselő úrral, a német nemzetiségekkel az elhurcoltatásuk évfordulójára. Arra az évfordulóra, amit egyébként a bolsevikoknak köszönhetett az ország. Végre lezárhattuk volna a második világháború szörnyűségeit, majd utána a kommunisták szépen még adtak egy nagyot a németeknek, akik mit sem tehettek erről. Ezért még jobban fájt nekünk. Ezért én személyesen elnézést kértem, és levelet írtam nekik. Ezért a PIM, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója elnézést kért. Lehet, hogy nem ez lett volna a módja az egésznek, de elnézést is kért. Azok a fiatalemberek, akik ezt megfontolatlanul és nagyon katasztrofális módon tették, már nem szerepelnek ezekben a műsorokban.

(18.20)

Tudja, egy a különbség viszont  és nem önt akarom bántani ezzel, tisztelt képviselő úr , hogy jó lenne, nagyon jó lenne, ha azonos mércével mérnének olyankor is, amikor a saját politikai közösségükben, félig vagy teljes mértékben felvállalt politikai közösségükben hasonló történik. Csak ugye, tudja, az a különbség, hogy amikor itt az Országgyűlésben jó néhány évvel ezelőtt elhangozhatott az, hogy listázni kell a zsidó képviselőket, és ez a képviselő, aki ezt mondta, Gyöngyösi Márton, nem az, hogy eltűnt a politikai életből, hanem jutalmul mit kapott? Európai uniós képviselő lett.

Tehát mi csak annyit kérünk, hogy ha már mi megtesszük azt, hogy bocsánatot kérünk, vagy kifejtjük a véleményünket, mint személy szerint én is, hogy teljesen elfogadhatatlan egy ilyen megnyilvánulás, teljesen mindegy, hogy az év melyik napján mondja valaki, hozzáteszem, még inkább közel ahhoz az évfordulóhoz, ami legjobban fájdalmas a magyarországi német közösségnek, akkor önök is legyenek ennyire egyértelműek. És legyenek akkor is ennyire egyértelműek, amikor együttműködnek sokszor ellenzéken belül, és van egy olyan frakcióvezető, pártelnök, Jakab Péter, akinek a politikai és egyéb múltja nem máshoz köthető, mint a cigányság elleni gyűlöletnek az egyik kiemelkedő szónokaként, amit tett. Legyenek ebben is legyenek szívesek akkor azonos mércével mérők!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Előterjesztő Úr! Tisztelt Parlamenti Szószóló Asszonyok és Urak! Én elnézést kérek, hogy ezekről a dolgokról egy ilyen, egyébként teljesen tisztességes, fantasztikus munkáról, az elmúlt évek tapasztalatait feldolgozó és a jövőt igenis segítő munkáról amikor beszélünk, akkor erről is kell beszélnünk, de sajnálom azt, hogy az ellenzék egyes képviselői ezt az egész, szerintem fennköltnek mondható vitát megpróbálták olyan politikai támadásokkal megint fűszerezni, ami szerintem méltatlan. Még akkor is, ha mindegyik azt mondja az ellenzéki pártok közül, hogy támogatja ezt a törvényt. Mondjuk, érthetetlen lenne, hogy miért nem. De akkor is, én elnézést kérek, hogy erre reagálnom kellett, mert a kormány nevében én nem hallgathatok olyan állításokkal szemben, amelyek itt elhangoznak, majd utána azok, akik állítják ezeket, egy perc alatt elspriccelnek innen a parlamentből, vagy részben elspriccelnek, mert van, aki itt van közülük. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Két ok miatt tartozom elnézéssel. Az egyik az, hogy valóban pontatlanul mondtam a bizottság nevét, akkor ezért elnézést kérek. A másik pedig azért, hogy módot adtam államtitkár úrnak arra, hogy egy aljas és hazug hozzászólásban a szokásos politikai viták színvonalára rántsa le ezt az egyébként szakmai és méltó vitát. Ezt nem érdemlik meg a nemzeti kisebbségek, államtitkár úr, de ha már megtette, akkor olyan választ kap, amilyet megérdemel.

Ön nem mond igazat, amikor a szavaimat idézi. Én nem ezt mondtam, hanem azt mondtam, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer nem alkalmas a romák problémáinak kezelésére sok roma szerint. Ennyit mondtam, ezt ma is így gondolom. Ezt a kérdést érdemes lenne megvizsgálni. Ezzel szemben nem állítottam semmit arról, hogy a romák mire alkalmasak vagy nem alkalmasak, azt állítottam, hogy ez a rendszer számukra sokak szerint nem megfelelő. Ezt továbbra is fönntartom.

Másodszor, államtitkár úr, bár ez már abszolút nem ide tartozik, egy korábbi médiahazugságot hozott ide. Szeretném itt is leszögezni és világossá tenni, hogy Zuschlag úr ominózus kijelentését nem hallottam, a rendezvényen ott voltam, de az a felvétel, amelyiken egymás mellett álltunk, egy másik időpontban készült ugyanazon a rendezvényen. Ez most nem nagyon fontos ebből a szempontból, de ha már fontosnak gondolta, hogy személyemben sértegessen, akkor erre is szerettem volna megválaszolni.

Végül egy szakmai kérdésre, messzebb vezet, és szívesen vállalok erről akár önnel, akár az erre a célra rendszeresített Rétvári államtitkár úrral egy vitát akármilyen formában. Az az igazság, hogy azok a számok, amelyeket önök a közoktatás finanszírozásáról mondanak, azok csak az igazság egy részét tartalmazzák, tudniillik azt elfelejtik ilyenkor megemlíteni, hogy a közoktatás jó részét az önkormányzatok finanszírozták, és ezt a pénzt önök elvették aztán az önkormányzatoktól, amikor a feladatot elvették. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most Keresztes László Lóránt képviselő úr kapja meg a szót, normál időkeretben.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha már iderakta a kesztyűt államtitkár úr, én akkor sem fogom felvenni, mert ez nem méltó szerintem ehhez az előterjesztéshez, de azért muszáj egy viszonválaszban erre reagálnom. Ugye, nem azért vagyok itt, hogy megvédjem a Jobbik frakcióját, én az LMP frakciójának vagyok a frakcióvezetője, de mintha nem teljesen tudta volna értelmezni azt, amit Brenner Koloman mondott annak kapcsán, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a kistelepülések. Nagyon sokan a Magyarországon élő nemzetiségek közül kistelepülésen élnek. És azt tudjuk, hogy ezek a települések, főleg a periférikus térségekben, sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a városok vagy nagyobb falvak.Ön említette a „Magyar falvak” programot. Én most nem fogok belemenni egy területfejlesztési, vidékfejlesztési vitába, de én azt hiszem, hogy abban egyetérthetünk, hogy ez egy fontos program, szimbolikus program, hiánypótló, de sajnos nincsenek mögötte ott azok a költségvetési források, olyan mértékű költségvetési források, hogy valóban megállíthatnák azt az évtizedes, sajnos évtizedes folyamatot, ami a falvakból való elvándorlásban érhető tetten.

Baranyai vagyok, nagyon jól ismerem egyébként a teljes baranyai térséget, sőt az egész dél-dunántúli térséget, nagyon sokat járok a baranyai falvakba, és tényleg borzasztó látni ezeket a gyönyörű kelet-baranyai sváb falvakat, az elnéptelenedő falvakat, ahol elöregszik a lakosság, elvándorolnak a fiatalok, és ott állnak ezek a csodálatos, autentikus házak, beszakadt tetővel, úgy, hogy már egy fa nő ki belőle. És én úgy gondolom, hogy erre gondolt Brenner Koloman képviselő úr, és ebben szintén nemzeti konszenzus kéne hogy legyen, hogy megfelelő költségvetési forrást kell odatenni a „Magyar falu” program mellé, hogy ez valóban kifejthesse a hatásait.

Csak egy példát mondok: én azt hiszem, teljesen egyértelmű, itt a megélhetés az, ami az elvándorlás első számú forrása, a munkához való hozzájutásnak a lehetetlensége, és itt ebbe bejátszik az, hogy nem elérhetőek a megfelelő közszolgáltatások, nincs közlekedési rendszer, és a többi. Csak egy példát mondok: a „Magyar falu” programban az idei évben a költségvetésben 450 kilométernyi alsóbbrendű úthálózat felújítására van pénz, és ma Magyarországon 17 ezer kilométernyi út felújítása várja az azonnali megoldást.

Tehát ezek a rossz és nem megfelelő kategóriába tartozó utak. Tehát én azt mondom, hogy fontos program, jó irány, de sajnos még mindig pusztulnak a magyar falvak. Döbbenetes demográfiai mutatók vannak, és ez egy tragédia. Olyan veszteség éri a teljes magyar társadalmat, ami a későbbiekben pótolhatatlan lesz. És egyébként nyilvánvalóan, nem akarok igazságtalan lenni, ez nem az önök idejében indult el, de sajnos nincsenek elégséges kormányzati intézkedések 2010 után sem, hogy ezeket a folyamatokat meg lehessen állítani.

Még egy dologra szeretnék utalni, Juncker egykori biztos úr neve felmerült. Hát, kinek a biztosa volt, államtitkár úr, ki szavazta meg a Juncker-bizottságot? (Szászfalvi László: Hát, Orbán Viktor nem!) De, de megszavazta, a Fidesznek az európai parlamenti delegációja megszavazta, néppárti biztos volt, a Zöldeknek az európai parlamenti frakciója ellene szavazott. Tehát Juncker alapvetően egy néppárti támogatottságú, néppárti biztos volt. Örülök, amikor úgy utólag kritikát fogalmaznak, mi már, amikor megválasztásra került sor, akkor se szavaztuk meg a Juncker-bizottságot.

Nagyon jó lenne, én örülök, államtitkár úr, hogy egy nagyon erőteljes nemzeti konszenzus van, akár mondjuk, a Székelyföld területi autonómiája kapcsán, de nagyon jó lenne azt hallani, hogyha az európai politikában a Fidesz politikusai ki mernék mondani azt a szót, és mernének ott harcosan kiállni ilyen ügyek mellett, mint a székelyföldi autonómia. Azt gondolom, hogy az autonómia egy nagyon jó európai példa. Rengeteg helyen látunk működő területi autonómiát, amivel ott a gyakorlat bebizonyítja azt, hogy egy adott autonóm térségben nemcsak az ott élő domináns nemzetiségnek jó, akár gazdasági szempontból, ha megvan ez a fajta önrendelkezés, hanem az ott élő és ott értelmezhető kisebbségeknek is. És mondhatjuk, hogy a székelység az egyetlen olyan nagy tömbben élő nemzeti kisebbség Európában, aki még nem kapta meg ezt a nekik megjáró jogot. Azt gondolom, hogy ez az európai uniós integráció ígéretének az elárulása. És ilyen szempontból bizony, mi nagyon kemény kritikákat fogalmaztunk meg mindig és fogalmazunk meg az európai politikában ilyenkor is, amikor a nemzeti kisebbségek jogai melletti kiállás van terítéken, és ki kell állni amellett, hogy az érdekeket érvényesíteni lehessen, és akkor is, amikor ilyen gyalázatos kijelentések hangzanak el.

Tehát én azt szeretném, ha bátrabbak lennének a Fidesz politikusai, és mernének Brüsszelben is, nem innét üzengetni Brüsszelnek, hanem Brüsszelben is harcolni a határon túl élő magyarok jogai miatt.

(18.30)

A tekintetben meg, amire itt utaltunk a Hajónapló című műsorban elhangzott gyalázatos kijelentések kapcsán, én abban egyetértek, hogy itt nincs kettős mércének helye. Tehát részemről azt tapasztalhatták eddig is és tapasztalhatják majd a jövőben is, meg a LMP frakciójától is, hogy számunkra egy gyalázatos kijelentés nem az alapján ítéltetik meg, hogy azt ki mondta, hanem az alapján, hogy ha az önmagában elfogadhatatlan, akkor azt mi elítéljük. Ebben mi következetesek vagyunk.

A tekintetben, azt gondolom, nekem nincs okom védekezni, meg nincs is szükségem rá, hogy kinek vagyok a politikai szövetségese. Az LMP eddig háromszor önállóan került be az Országgyűlésbe, én magam helyi szinten, a pécsi LMP is önállóan nyert mindig is önkormányzati képviselői mandátumot. Rengeteg ügy van, amiben egyetértünk egyik vagy másik ellenzéki frakcióval, és ezeknek az együttműködéseknek egyébként az ellenzéki frakciók között jellemzően ezek az ügyek az alapjai, azok az ügyek, amelyekben egyetértünk, és amikor van jelentősége, hogy egy-egy ügy kapcsán együttműködjünk, hogy jobban tudjuk adott esetben meggyőződésünk szerint a magyar nemzet érdekeit képviselni, akkor az megtörténik. De ez egy félrevezetése, államtitkár úr, a közvéleménynek, hogy ők folyamatosan ilyen ellenzéki koalíciót vizionálnak, és az egyik vagy másik ellenzéki pártból kiszedett problémát vagy hibát megpróbálják rávetíteni a többiekre. Ez, ugyan mondhatjuk, hogy egy legitim politikai fogás, de ettől még alapvetően hazugság. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásokra lesz lehetőség. Kérem a képviselőtársaimat, hogy őrizzük meg ennek a törvényjavaslatnak a méltóságát, ne folyjunk bele pártpolitikai vitákba, ne kelljen a szószólóknak rossz szájízzel távozniuk a mai napon innen az ülésteremből.Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak két percben.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm. Továbbra is, és ezzel kezdtem az előző hozzászólásomat is, megfogadva az elnök úrnak a kérését, Arató Gergely képviselő úrnak csak annyit szeretnék jelezni, hogy nem nemzetiségi kisebbségek, hanem magyarországi nemzetiségek. Tehát a „kisebbségi” szó a magyar használatban, a magyar törvényekben, a magyar joggyakorlatban már nincs benne, és pontosan azért, mert ők nem egy kicsi valakik, hanem a nemzetnek a részei, olyan részei a nemzetnek, akikre támaszkodunk, tiszteljük őket, szeretjük őket, és minden lehetőséget megadunk a megmaradásukért. Keresztes László képviselő úrnak: szerintem a vidéki életnek a támogatásában, szükségességében teljesen egyetértünk. De a nullánál mégiscsak több a 150 milliárd forint, ami a „Magyar falu” programban van. Azért mégiscsak több! Ilyet nem indított el eddig senki, nem foglalkozott senki ilyen mértékben a magyar falvakkal, arról már nem is beszélve, hogy amikor a magyarországi nemzetiségekkel közösen az éves költségvetésben megegyezünk, majd azt követően a támogatásokat kiírjuk, azoknak egy nagy része pontosan azokba a falvakba is megy, ahol ön is lakik, Baranyába, és ott iskolákat, templomokat, kereszteket, közösségi házakat, faluházakat és sok mindent hozunk most rendbe.

És ezt ön is tapasztalhatja, ha körülnéz, hogy ennek a közös munkának az eredménye mennyire próbálja szépíteni és a másik oldalról pedig megőrizni ezeknek a falvaknak az életét. Én azt gondolom, hogy ebben abszolút teljesen közösen gondolkodunk.

Egy helyesbítést hadd tegyek! Először is, Orbán Viktor miniszterelnök úrék nem támogatták, mi nem támogattuk, és viszonylag elég kevés olyan párt vagy pártszövetség van az európai politikában, amely egyébként határon túli magyarokat, akár Kárpátaljáról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akár Délvidékről magunk közé veszünk azért, hogy az Európai Unióban képviselni tudják azt a közösséget, ahol ők élnek. Én ilyennel nem nagyon találkoztam. Tehát felénk kritikát ilyen szempontból azért viszonylag nehéz megfogalmazni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most megadom a szót két percben Arató Gergely képviselő úrnak.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Ritkán szoktunk erre alkalmat teremteni, de akkor most szeretném kifejezni az egyetértésemet az államtitkár úrral: valóban én használtam ezt a kifejezést rosszul, de a szándékban és a gondolattal önnel egyetértek, és jobban odafigyelek majd rá. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Szászfalvi László képviselő úrnak.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom tovább feszíteni a húrt, és nem akarom a jelenlegi törvényjavaslatnak a kereteit túlfeszíteni, tehát csak egy-egy mondatban szeretnék reagálni Keresztes László szavaira, akivel sok mindenben egyetértek és egyetértettünk eddig is, remélem, hogy ezután is így lesz. Juncker elnök úr tekintetében azt tudom mondani, hogy ha valaki volt az elmúlt években, aki  hogy mondjam?  kritizálta az ő bizottsági elnöki tevékenységét, az mégiscsak Orbán Viktor volt.

A másik: a magyar falvak, illetve az útépítések a kistelepüléseken. Csak egy mondatot szeretnék, mert ez is nagyon messze vezető téma természetesen. Négy évvel ezelőtt kezdtük el újból hazai forrásokból a kis vidéki utakat felújítani, hosszú éveken keresztül, legalább 15-16 éven keresztül Magyarországon hazai forrásból egyetlenegy fillér nem került a három, négy, öt számjegyű utak felújítására sajnos, amivel teljesen egyetértek, hogy meg kellene tenni.

A nemzeti régiókkal kapcsolatos aláírásgyűjtéssel kapcsolatban azt mondom, hogy azért ne triumfáljunk az egymillió aláírás elérésével kapcsolatosan, örüljünk neki, de ez új feladatokat ad nekünk. Ha azt mondjuk, hogy 60 millió őshonos nemzeti közösséghez tartozó ember él az Európai Unió területén, akkor viszont szégyen és gyalázat, hogy ezért így kell küszködni. Tehát itt sokkal nagyobb munkára, sokkal nagyobb összefogásra és intézményesített együttműködésre lenne szükség.

Arató Gergely képviselőtársamnak csak nagyon csendesen, röviden: az oktatási intézményeket államosítottuk, de 1200 milliárd forintos tartozását az önkormányzatoknak, amelyeknek nagy része az intézmények fenntartási kötelezettségéből maradt az önkormányzatok nyakán, a magyar kormány, a Fidesz-KDNP-kormány fizette ki, amit előtte az MSZP-SZDSZ-kormányok alulfinanszírozása miatt fel kellett halmoznia ezeknek az önkormányzatoknak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Nehéz helyzetben vagyunk, mert a kétperces körök véget értek, tehát Keresztes Lóránt képviselő úr nem tud két percben hozzászólni (Jelzésre:), de jelzi, hogy akkor normál időkeretben felszólal. Viszont meg kell kérdeznem Szászfalvi képviselő urat is… (Jelzésre:) Ő nem kíván hozzászólni, rendben, akkor őt töröljük. Akkor Keresztes László Lóránt képviselő úré a szó normál időkeretben.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm. Elnézést, elnök úr, ígérem, hogy egy percen belül leszek. Juncker kapcsán valóban megfogalmaztak kritikát, ettől függetlenül az tény, hogy hatalomra juttatták, és annak idején a zöldek pedig ellene szavaztak. A kis falvak, illetve az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése kapcsán arra mindig felhívom a figyelmet, hogy valóban történnek kifizetések, történnek felújítások, de ha évről évre nézzük, hogy hogyan alakul a rossz és a nem megfelelő kategóriába kerülő utak aránya, az romlik. Tehát nem a megoldás felé megyünk, hanem egyre rosszabb lesz a helyzet. Sokkal több pénzt kellene fordítani erre. Én azért kritizálom önöket ezért, mert ugyan beszélnek a vidékfejlesztés fontosságáról, de pont ilyen tényezők vannak, hogy egyre rosszabb, tehát nem javul a helyzet, egyre rosszabb. Nézzék meg a hivatalos statisztikákat, higgyék el, hogy egyre rosszabb állapotban vannak a vidéket ellátó infrastrukturális elemek, a másik oldalról pedig ezermilliárd forintot kívánnak elkölteni a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, amit önök semmilyen módon nem tudtak a magyar nemzeti érdekek oldaláról igazolni. Csak ennyiben szerettem volna ehhez hozzájárulni.

Én már nem kívánok valóban pártpolitikai vitát folytatni, hiszen itt egy rendkívül fontos törvényjavaslatról van szó, és szeretném én is, ha egy olyan kijelentéssel tudnánk ezt a vitát lezárni, vagy legalábbis a lezárás felé menni, hogy ebben a kérdésben viszont egy nagyon-nagyon jól előkészített törvényjavaslat kapcsán egyet tudunk érteni egymással, és minden esély megvan rá, hogy közösen, egyhangú döntéssel tudjuk majd elfogadni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Meg kell kérdeznem Ritter Imre szószóló urat, hogy kíváne most hozzászólni, mert van még kétperces hozzászólás, vagy majd csak végszóként akar hozzászólni, vagy mind a két alkalommal. (Ritter Imre: Azt hiszem, előbb kellett volna hozzászóljak, vagy próbáltam hozzászólni, most már megvárom a kétpercest.) Rendben, köszönjük szépen. Akkor megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak két percben.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Csak egy mondat: Szerbiával ragyogó a kapcsolatunk, a szerb közösséget szeretjük, a vasút őket is segíti. Köszönöm szépen, hogy erre külön felhívhatom a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük. Akkor nincs további hozzászólási szándék, így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Ritter Imre szószóló úrnak.

(18.40)

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni mindenkinek, azoknak is, akik elmentek, a törvényjavaslat előkészítésével, benyújtásával kapcsolatos igen pozitív véleményeket mindannyiunk nevében, és mindjárt hadd tegyek hozzá egy kis kiegészítő önkritikát, hogy hiába próbáltunk a lehető legszélesebb körű egyeztetést csinálni, az adatvédelemmel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem került bele az egyeztetésbe, ezért dr. Péterfalvi Attila elnök úr tegnapelőtt küldött egy észrevételt a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezt még aznap helyettes államtitkár úrékkal megnéztük, és visszaküldtük a módosítási javaslatunkat, amire már tegnap dr. Péterfalvi Attila elnök úr visszaírt, hogy „Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által tett észrevételek nyomán a T/10303. számú, a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslathoz írt módosító javaslattal egyetértek, az abban foglaltak a hatóság által tett adatvédelmi tárgyú észrevételeknek megfelelnek. A módosító javaslat iránti intézkedését és együttműködését köszönöm.” Tehát azt hiszem, remélhetőleg nagyon gyorsan sikerült rendezni ezt a kimaradt egyeztetést.A nemzetiségi törvényről és rendeletekről, egyáltalán nemzetiségről ha az ember bármit mond, aki valamilyen szinten ismeri a 13 magyarországi nemzetiség helyzetét, az mindig nagyon óvatos, mert szinte nem lehet olyan területet venni és olyan kijelentést tenni, ami egyidejűleg mind a 13 nemzetiségre akár egyetlen dologban is teljes mértékben helytálló, teljes körű, és minden szempontból az igazság és a teljes igazság lenne, ezt hozzá kell tenni. Tehát nem gondoljuk, minden pozitív jelző és dicséret ellenére, hogy mi most a nemzetiségek jogairól szóló törvényben mindenre és biztosan a legjobb és tökéletes megoldást csináltuk, ezt elmondtam előzetesen is, sőt nagyon sok mindent kihagytunk, de azt igen, hogy megpróbáltunk a lehető legnagyobb körültekintéssel eljutni oda, hogy először is a 13 nemzetiség egyetértsen benne. Nem azért, mert annyira összeférhetetlenek lennénk, csak egyszerűen mindegyik nemzetiségnek más a létszáma, a kultúrája, a mentalitása, a hagyománya, a területi elhelyezkedése, az intézményhálózata, annak a felépítése. Önmagában nehéz ezt a hármat összeegyeztetni, és ezért van az, hogy ebben a törvényjavaslatban is a jó néhány nemzetiség által kezdeményezett különböző módosítások benne vannak, és vannak olyanok, amiben most sem tudtunk odáig eljutni, hogy egyáltalán a Ház elé hozzuk. Nyilván, hogy csak egy példát mondjak, felmerült az is, hogy például a kulturális intézményeknél is, a nemzetiségi önkormányzati fenntartású kulturális intézményeknél is legyen vagyonátadás a vagyonkezelési jog helyett, de mi magunk mondtuk, hogy ezt jobban körbe kell járni, mert egy köznevelési intézménynél a tevékenység, a gyereklétszám és minden más sokkal objektívebben megfogható, szabályozható, sokkal nagyobb biztonságot, garanciát ad, mint egy kulturális intézménynél.

Itt mindjárt kitérnék arra, amit Arató Gergely képviselő úr mondott a vagyonátadással kapcsolatban. Önmagában már a fenntartói jog átvétele vagy a vagyonkezelői jog, különösen a tulajdonjog átvétele nemcsak egy lehetőség, hanem óriási felelősség, és egy sor olyan kérdést vet fel a jövőre vonatkozóan, ami abszolút húsbavágó. Többek között ezeknek az intézményeknek a folyamatos felújítása, bővítése, megfelelő karbantartása, ami nyilvánvalóan, ha átvesszük az intézményeket, és a mi felelősségünk, ezt már nem lehet megtenni anélkül, hogy erre ne lennének garanciák.

Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy egyrészt még ott is, ahol teljesen jó együttműködés van adott esetben a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között, és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában van az intézmény, mégis egy-egy felújítás esetében nagyon sok adminisztrációs, egyéb problémát okoz, hogy mindenhez tulajdonosi hozzájárulás kell. Azokban az esetekben pedig, ahol ne adj’ isten, bármilyen személyi vagy egyéb kérdés miatt nem tökéletes a települési önkormányzat és a fenntartó nemzetiségi önkormányzat kapcsolata, egész egyszerűen tulajdonosként megakadályozhat mindenféle felújítást, minden, a normális működéshez szükséges dolgot, anélkül, hogy ezt befolyásolni bármilyen lehetősége is lenne a fenntartó nemzetiségi önkormányzatnak. Tehát egy olyan helyzetet teremt, ahol ha a fenntartó nemzetiségi önkormányzat adott esetben különböző nemzetiségi, alapítványi, anyaországi, bármilyen más támogatásokkal szeretné az intézményt jobb állapotba hozni, és adott esetben nem tudja megtenni, mert a tulajdonos nem adja a hozzájárulását, vagy csak olyan feltételekkel adja a hozzájárulását, ami adott esetben méltatlan.

Szeretném ehhez kihangsúlyozni, hogy természetesen a magyarországi nemzetiségek is, hál’ istennek, a jelentősen megnövekedett támogatások és az új jogi és egyéb lehetőségek, az oktatási, kulturális autonómia kibővítése kapcsán olyan helyzetbe kerültünk, olyan jelentős többletfeladataink lettek, amikre korábban nem voltak vagy csak egyedi példák voltak néhány településen. Nem véletlenül kezdtük el már 2016-ban, hogy egy olyan, valamennyi nemzetiség ilyen irányú tevékenységét összehangoló, összefogó és segítő pedagógiai módszertani központot állítsunk fel, amelyik ezekben a dolgokban, nemcsak oktatáspedagógiai szakmai dolgokban, hanem a fenntartással járó minden egyéb kérdésben, a közbeszerzésektől kezdve a felújításokban, egyebekben a nemzetiségi önkormányzati helyi, illetve akár országos fenntartású intézmények munkáját segíti. Ebben, azt gondolom, ez a módszertani központ azért is nagyon lényeges, mert ennek segítségével tudtuk például az egész nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert kidolgozni, bevezetni, megtartani. Tehát én azt gondolom, hogy próbálunk ebben a fokozatosság elve alapján lépni, hogy a lehetőségeinkkel párhuzamosan megteremtsük a feltételeit is annak, hogy ezt valóban felelősséggel és professzionális módon lehessen csinálni, hiszen ahogy államtitkár úr is említette, itt több mint 15 ezer gyerek neveléséről, oktatásáról van szó.

Hadd mondjam el ezzel kapcsolatban azt is, ami felmerült szintén, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartású és az állami, egyházi, alapítványi, más fenntartású, de nemzetiségi oktatást, nevelést végző intézmények számunkra ugyanolyan fontosak, mint a saját fenntartású intézményeink. Ezért is minden olyan lépést, intézkedést, amit a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről, természetesen az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyeztetve és velük megbeszélve kezdeményeztünk, például a nemzetiségipedagógus-pótlék most már háromszori emelését, négyszeresére történő emelését, és a két új kategória bevételével minden nemzetiségi pedagógusra vagy nemzetiségi oktatást végző pedagógusra kiterjesztettük, függetlenül attól, hogy az nemzetiségi önkormányzati fenntartású, állami fenntartású, egyházi fenntartású, alapítványi fenntartású, éppen azért, mert azok a gyerekek, azok a gyerekeink ugyanolyan fontosak számunkra, mint aki nemzetiségi fenntartásúban van. Ugyanígy a pedagógusképzésnél is, a nemzetiségipedagógus-képzésnél is minden nemzetiség nemzetiségipedagógus-képzése benne van, és semmiféle korlátot nem tettünk a pedagógushallgatók szerződésébe, hogy „csak nemzetiségi önkormányzati fenntartású”, vagy bármilyen egyéb korlátozást.

(18.50)

Minden olyan intézménybe mehetnek, ahol nemzetiségi oktatás-nevelés folyik, és ahol nemzetiségi pedagógusként elhelyezkednek. Az egyetlen feltételünk az volt, hogy Magyarországon és nemzetiségi pedagógusként, nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézményben helyezkedjenek el.

Tehát megint csak a jövőre vonatkozóan most elmondhatom, és örömmel mondom el, a két évvel ezelőtti költségvetés vitájában három egymást követő nap mondtam el a nemzetiségióvodapedagógus-felmérést, amit az egész országgal minden nemzetiségre vonatkozóan megtettünk, most elmondhatom, hogy ugyanígy a módszertani központ segítségével az elmúlt másfél évben kidolgoztunk egy olyan komplex felmérési rendszert a nemzetiségipedagógus-ellátottságra és a nemzetiségipedagógus-igényre az összes nemzetiségi általános iskolára, minden nemzetiségre, minden oktatási formára és minden középiskola részére is, amit március elején indítottunk el, és most elmondhatom, hogy körülbelül egy hete, másfél hete gyakorlatilag százszázalékos adatállományunk van, a koronavírus-járvány és minden egyéb nehézség ellenére, több mint 500, az ország minden olyan általános és középiskolájából, ahol bármilyen szinten, bármelyik nemzetiség részére oktatás-nevelés folyik. S erre kívánjuk az egész nemzetiségipedagógus-képzést a jövőben felépíteni. Először lesz olyan adatunk, hogy pontosan tudjuk, hogy melyik nemzetiségnél milyen nemzetiségi pedagógusok, milyen szakon, honnan, kik hányan vannak, kik hiányoznak.

Tehát azt gondolom, hogy az a stratégia, ahogy a bevezetőmben is említettem, hogy igen, a mi alkotmányunk a nemzetiségek jogairól szóló törvény, de mellette a legfontosabb pedig a köznevelési törvény. És egy olyan átfogó, átgondolt stratégiával mentünk neki körülbelül a ’14-es választást követően másfél év alatt kialakított rendszerrel, ami, azt gondolom, hogy hosszú távon lehet a fedezete a magyarországi nemzetiségek fennmaradásának, amennyiben ezt a programot végig tudjuk csinálni. És ehhez nagyon fontos természetesen a nemzetiségek jogairól szóló törvénynek is a mai módosítása.

Egy picit visszatérve arra, amit Molnár Zsolt mondott, hogy a bevezető expozéban gyakorlatilag a törvényből is több mindent felolvastam, azt gondolom, hogy az alkotmányban és a Nek-törvény preambulumában foglaltakat szerintem, ahogy ezt Keresztes úr is elmondta, nem lehet elégszer elmondani, mert még akik hallják is és többször is, de igazából nagyon sokan nem gondolnak bele ennek a tartalmába, hogy ez mit jelent. Tehát szerintem az nagyon jól meg van fogalmazva, azt pontosan kell idézni, ha már az ember beszél róla. A törvényeknél pedig azt a néhány dolgot emeltem ki, ami szerintem egy-egy területről nagyon fontos. Feltételeztem, hogy a négynapos ülés végén, és itt a hétvége előtt is lesz érdeklődés, és köszönöm mindenkinek, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslattal kapcsolatban konkrétan, azt gondolom, hogy a felvetett kérdések jó szándékúak voltak, és esetenként továbbgondolandók és további gondolatokat kezdeményezőek.

Mi kezdettől fogva mindvégig arra törekedtünk, hogy bár nyilvánvalóan mindenkinek van politikai szimpátiája, egyénisége, véleménye, értékei, de mi a nemzetiségeinket képviseljük a parlamentben, és valamennyiünknek elsődlegesen és mindent megelőzően a nemzetiségeink érdeke az, ami alapján a döntéseinket hozzuk, és ami alapján dolgozunk, és ebből próbáljuk a szemüvegen kívülre rakni lehetőség szerint mindazokat a napi és egyéb politikai csatározásokat, amik megakadályoznák azt, hogy a nemzetiségeink érdekében hatékonyan dolgozzunk. Ezért azokra a politikai felvetésekre, amik nem feltétlenül a mai törvényjavaslatra vonatkoztak, én nem kívánok külön reagálni.

Még a településhonossággal és a romakérdéssel kapcsolatban is azért annyit hadd mondjak el, hogy megint minden nemzetiség helyzete más, a kistelepülések egyáltalában. Ezért azt mondom, hogy  akkor magamról és a németekről mondom  mindig is az volt még Heinek Ottó elnök úrnak is az abszolút egyértelmű véleménye, amivel azt gondolom, mindannyian egyetértettünk a közgyűlésben, hogy először egy településen legyen érdemi nemzetiségi élet, és ha van érdemi nemzetiségi élet, utána legyen nemzetiségi önkormányzat. És ez még akkor is igaz  és ez oldja fel azt, amit Arató Gergely úr felvetett , hogy attól, hogy  beszéljünk megint a németekről  Véméndről, Sopronból, Pilisvörösvárról és Sárospatakról 8-10-12 család akár odaköltözik egy településre, és valóban echte nemzetiségiek lesznek ott, de ettől még a véméndi hazamegy a hétvégén, a saját tánccsoportjában fog táncolni, a pilisvörösvári hazamegy, és a saját zenekarában fog játszani, a sárospataki hazamegy, és otthon ül ki a szőlősdombra. Ettől ők természetesen német nemzetiségiek, de más a viseletük, mások az énekeik, mások a táncaik, és attól még, hogy ők ott vannak, ennek a településnek nem lesznek nemzetiségi hagyományai, múltja, története. Ez nem zárja ki azt, hogy ha ők ott összeállnak, és csinálnak egy nemzetiségi egyesületet, csinálnak egy tánccsoportot, és valóban nemzetiségi életet élnek, akkor igen, azt mondom, hogy nem őshonos abban a településben, de változik a világ, és benne mi is, akkor nyilvánvalóan jogos, hogy alakítsanak önkormányzatot. De ez a dolog véleményünk szerint, nem fordítható meg, hogy először legyen önkormányzat, aztán majd meglátjuk, hogy lesze belőle valami. Azt hiszem, hogy ebben a döntő többségünk egyet is ért.

Langerné Victor Katalinnal az elmúlt fél évben legalább hatszor ültünk le romaügyekről, ugyanúgy személyesen Budapesten, de pont Véménden is például az Agócs Jánossal az új roma elnökkel is beszéltem, és például a kormányhivatalokkal kapcsolatos felvetések, eljárások, problémák, egyebek egyik kezdeményezője éppen a roma közösség volt, hiszen leginkább nekik van a legtöbb helyi nemzetiségi önkormányzatuk, és a különböző okokból felmerülő szabályossági vizsgálatok és az ezzel kapcsolatos eljárások is náluk vannak nagyobb számban. Tehát kifejezetten az ő érdekükben volt az egész témakör ilyen szinten áttárgyalva, és természetesen minden más nemzetiség érdekében is, akinél ilyesmi előfordul.

Én nem kívánok tovább visszaélni senkinek a türelmével. Tényleg szeretném megköszönni valamennyiünk nevében, hogy egy kicsit a vírushelyzet ellenére jelentősen többen voltunk most itt, de számunkra a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása valóban egy ünnepnap, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben is ez nagyon fontos.

Én tisztelettel kérek mindenkit, hogy a mai napból és ebből az általános vitából elsősorban a pozitív dolgokat vigye haza, és jó Gefühllel, jó benyomással menjen haza. Azt tudom ígérni, hogy természetesen még az elfogadásig hátralévő időben is, még ami esetleg felmerül, mint például az adatvédelmi biztos véleménye is, ezeket még korrigáljuk.

(19.00)

Természetesen köszönöm mindenkinek a támogatást, a pozitív véleményt, és kérem valamennyi itt lévő és már nem jelen lévő frakciót is, hogy támogassa a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslatunk elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmersamkeit! (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük Ritter Imre szószóló úrnak az elhangzottakat.Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig volt lehetőség.

Ezzel mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most napirend utáni felszólalás következik, hiszen egy felszólalás lesz a sorban. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr: „A mi városunk Pécs, 4.” címmel kívánja elmondani a napirend utáni felszólalását. Öné a szó, képviselő úr, frakcióvezető úr.

Felszólalások:   58-98   98-134   135      Ülésnap adatai