Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-21   21-39   40-83      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az elnök úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatjuk a munkánkat, engedjék meg, hogy megköszönjem Darák Péter elnök úrnak a részvételt, a beszámolót és a kérdésekre adott válaszát. További sok sikert és jó munkát kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2018. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Senyei György Barna urat, az Országos Bírósági Hivatal elnökét és munkatársait.

Az elnöki beszámoló B/7208. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/8006. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Senyei György Barna úrnak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Elnök úr, parancsoljon!

(11.10)

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országos Bírósági Hivatal 2018. évi elnöki beszámolójával összefüggésben az alábbi gondolatokat szeretném önökkel megosztani. 2018-ban, de minden évben és mindig a bíróságokkal összefüggésben a legfontosabb, leglényegesebb adatok mindenkor az ügyérkezés, tehát az ügyszám, hogy mennyi ügy érkezett a bíróságokhoz, és hogy ezek az ügyek időszerűen, illetőleg megalapozottan kerülteke befejezésre. Ezek azok a kérdések, amelyek, gondolom, az Országgyűlést, de a jogkereső állampolgárokat elsősorban és leginkább érdeklik. Az országos ügyérkezés: 2018-ban 1 248 685 ügy érkezett a bíróságokra, és ezeknél 3,6 százalékkal több, 1 294 081 ügy fejeződött be. Jelentős kérdésnek gondolom azt, hogy a befejezések száma minden ítélkezési szinten meghaladta az érkezést, mind az összes ügy, és ezen belül a peres ügyek tekintetében egyaránt. Az év végére 206 688 ügy maradt folyamatban, és ez 2017-hez, tehát a megelőző évhez képest 24,5 százalékos csökkenés. Tehát ügyhátralék-csökkenést állapíthatunk meg.

Ami fontos, hogy egy kérdéskörben nincs érdemi változás a bíróságok életében, és ez a központi régió helyzete. Az előző években, de mondhatjuk, hogy az előző évtizedekben is az ország központi régiójában található bíróságok  ez a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla  a legleterheltebbek, hiszen az ideérkező ügymennyiség az országos érkezésnek körülbelül a 40 százalékát teszi ki.

Az időszerűség körében fontos megemlítenünk, hogy a perek 86,4 százaléka az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött. Ez egy átlagos számadat. Ezen belül  ha a bírósági rendszer struktúráját részleteiben nézzük  az ítélőtáblákon volt a legnagyobb a javulás, ugyanis az ideérkező ügyek 81,7 százaléka hat hónapon belül befejeződött. Ha tág értelemben beszélünk az ítélkezés minőségéről, akkor fontos említenünk mindenkor az időszerűséget és a megalapozottságot, illetőleg a jogegységet. Ez a három együttható határozza meg, hogy az ítélkezésnek milyen a színvonala.

Az időszerűséget meghaladóan fontos a megalapozottságról döntenünk. Az nyilván egy meg nem válaszolható kérdés, hogy melyik a jó ítélet, de talán azt mondhatjuk, hogy az a jó ítélet, amit mindkét fél tudomásul vesz, magyarán szólva: nem érkezik ellene jogorvoslati kérelem, mert a határozat tartalmát a felek akceptálják, illetőleg a határozat indokolása a feleket, a jogkeresőket meggyőzi. E körben jelentős adat, hogy járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban az ügyek 91,1 százaléka jogerőre emelkedett 2018-ban, de ezt meghaladóan  s ez szintén fontos adat  a büntető ügyszakban is az ügyek 78 százaléka első fokon jogerőre emelkedett 2018-ban.

A hatályon kívül helyezési arány is mutatja az ítélkezés minőségét. A civilisztikai ügyszakban járásbírósági szinten  amely az érkezés domináns része  8,2 százalékos volt a hatályon kívül helyezési arány, és 3,8 százalék volt a büntető ügyszak hatályon kívül helyezési aránya. Az előző évhez képest a civilisztikai ügyszak mutatójának a javulása 0,5 százalék volt, mert 2017-hez képest 8,7 százalékról csökkent 8,2 százalékra, a büntető ügyszakban viszont a javulás jelentősebb mértékéről tudok önöknek beszámolni, hiszen a büntető ügyszakban a 2017. év 6,5 százalékához képest 2018-ban a járásbírósági ítéletek 3,8 százaléka került hatályon kívül helyezésre.

A jogegység, illetőleg az ítélkezés minőségével összefüggésben tájékoztatnom kell önöket arról, hogy az Alkotmánybíróság által 16 döntés került megsemmisítésre. Az EJEB előtt tíz határozat érintette a bíróságokat 2018-ban.

A 2018. év a bíróságok életében egy jelentős változást hozott szakmai alapon, hiszen 2018-ban a bírósági eljárások szabályozása jelentősen megújult. 2018. január 1-jén a polgári és közigazgatási perrendtartás, valamint 2018. július 1-jétől a büntetőeljárási törvény lépett hatályba. Az új kódexekhez kapcsolódóan tehát párhuzamosan zajlott a dolgozók, illetőleg az ügyfelek tájékoztatása és felkészítése. 2018-tól folyamatosan, másodfokon most is, az a sajátos helyzet áll elő a tárgyalásokon egy adott tárgyalási napon másodfokú tanács előtt  ezt én magam is átéltem , hogy a 9 órási tárgyaláson a régi polgári perrendtartás szabályai szerint járunk el, majd a 10 órási tárgyaláson lényegében lehet, hogy hasonló vagy ugyanazon jogcímen pedig az új polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók. Ezzel semmi probléma nincs, hiszen a jogbiztonság megköveteli, és az egyértelmű, hogy mely eljárási kódex alapján folytatható le az eljárás, azonban mégis azt kell mondjam, hogy ez egy sajátos helyzetet teremtett. Az imént képviselő asszonytól hallottam az orvosi hasonlatot, és innen jutott eszembe, ez olyan, mintha egy kórházi protokollban egy lábsérülésnél a reggeli első műtét, illetőleg az ugyanolyan sérülés esetén a második műtét során eltérő műtéti protokoll szerint kellene eljárni. Ez mindenesetre némi kihívást jelent, amelyet úgy gondolom, hogy a bíróságok zökkenőmentesen megoldottak, illetőleg a feladataikat e körben teljesítették.

Jelentős prioritásként kezelte a bírói szervezet az elektronikus eljárásokat, az elektronikus ügyintézést, illetőleg az elektronikus kapcsolattartás kérdését, amelyek mostanra a sajnálatos vírushelyzet ismeretében felértékelődtek. 2018. január 1-jétől jelentősen bővült azon ügyek száma, amelyek során a felek a bírósággal elektronikus úton voltak kötelesek kapcsolattartásra, így a végrehajtási nemperes eljárásokban, a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi nemperes eljárásokban. De a jogkereső közönség védelme, illetőleg adott esetben az elektronikus eszközökkel való ellátottság hiányának ellensúlyozásaképpen ki kell hangsúlyozni, hogy 2018-ban is a személyesen eljáró természetes személyek a bírósági peres és nemperes ügyekben, valamint az elnöki igazgatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartást továbbra is alternatív lehetőségként vehetik igénybe. Magyarán szólva, természetes személyt 2018-ban sem érhetett hátrány amiatt, hogy nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas eszközzel.

Úgy gondolom, hogy az elektronikus érkezés és befejezés aránya is számottevő, hiszen 2018-ban 1 277 968 elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra, és 1 827 315 elektronikus beadvány került kiküldésre a bíróságok által.

(11.20)

A 2018. év végéig alakult ki a jelenleg is használt úgynevezett Via Video rendszer, amelynek az első lépcsője valósult meg 2018. év végére, amikor is 72 tárgyalótermet szereltek fel távmeghallgatásra, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközökkel.

Jelentős számokat mutat az emberi erőforrások kérdése a bírósági szervezetet illetően, hiszen 2018. év végén ténylegesen 11 731 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2933 fő bíró, 900 fő bírósági titkár, 238 fő bírósági fogalmazó és 7660 fő az igazságügyi alkalmazott. Az Országos Bírósági Hivatal létszáma 2018. év végén 291 volt, 39 bíró és 252 fő igazságügyi alkalmazott dolgozott ez év végén az OBH-ban.

73 bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg 2018. évben, és az OBH elnöke 284 bíróiállás-pályázatot bírált el, a 284 bíróiállás-pályázatra 1711 pályázat érkezett, a pályázati eljárás eredményeként pedig az OBH elnöke 115 áthelyezésről döntött és 141 bírói kinevezésre tett előterjesztést, 28 esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

A 2018. évben az Országos Bírósági Hivatal elnöke 47, kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshelyre benyújtott pályázat elbírálásáról döntött, ennek során 21 esetben kinevezés határozat született, 26 esetben a pályázat eredménytelenné nyilvánítása történt meg, ebből 10 esetben a véleményező testület támogatásának a hiánya, 8 esetben pályázat hiánya, 3 esetben pedig a pályázat visszavonása okán került sor a vezetői álláshelyre benyújtott pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

A bírósági szervezet gazdálkodása  mint az önök előtt lévő írásbeli anyagból is kiderül  kiegyensúlyozottnak volt mondható. Nem változott az a tendencia, hogy a kiadási előirányzat legmagasabb összegű tétele, 62 százaléka továbbra is a személyi juttatásokra került felhasználásra. A bírói illetményalap 2018. január 1-jétől 5 százalékkal emelkedett. A bíróságok a fluktuáció elkerülése céljából megtartó programot vezettek be, a szervezetrendszer dolgozói így 2018-ban iskolakezdési támogatásban, szakmai önképző támogatásban, illetőleg emelt szintű egészségügyi szűrővizsgálatban is részesültek.

Folyamatosan kiemelt jelentőségű az informatikai feltételek biztosítása, illetőleg annak javítása, ennek körében a bírósági informatikai rendszerben a tárgyidőszak, azaz a 2018. év végén 15 518 monitor, 14 359 munkaállomás, 4867 notebook és 1482 tablet biztosítja a munkavégzéshez szükséges informatikai hátteret. A 2018. évben is igyekeztek a bíróságok mindenkor biztosítani az informatikai eszközöket, konkrétan a 2018. évben a bírák részére 2833 darab informatikai eszköz került kiosztásra, választásuk szerint tablet, e-book vagy notebook formájában.

A bíróságok kezelésében, mint az önök előtt ismert, jelentős számú épület áll. A 2018. év végéig 113 városban összesen 185, nettó 462 220 négyzetméter alapterületű ingatlan volt, amelyből 154 az ítélkezési célra szolgáló épület. A 2018. évben prioritás volt még a jogszabályi változások miatt felállítandó nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság elhelyezési igényeinek a rendezése. A legkiemelkedőbb bíróságiépület-átadás, illetőleg -felújítás: az Egri Törvényszék felújított épületének átadására is sor került a 2018. évben.

Fontos kérdés az integritás köre, a külső, illetőleg a belső integritás. A bíróságok ellen indított peres eljárások 2018-ban: 539 új ügy indult a bíróságok ellen, 669 ügy volt folyamatban, ennek a 75 százaléka, jó része kártérítési per volt. 694 ügy került jogerősen befejezésre a bíróságok ellen folyamatba tett peres eljárások közül, ezek közül 8 zárult a bíróságok marasztalásával  következésképpen a bíróságok ellen folyamatba tett kártérítési keresetek 99 százaléka alaptalannak bizonyult , 4 456 127 forint megfizetésére kötelezték a bíróságokat. Azt hozzá kell tenni, hogy ennek is csökkennie kell, és fokozottan kerülni kell a bírósági jogkörben okozott károkat.

A bírák fegyelmi helyzete is jelentős kérdés: 6 bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, 20 bíró ellen indult fegyelmi eljárás, de ebből egy fő maga kérte annak a lefolytatását az írásbeli figyelmeztetést követően. 6 bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök, 5 esetben büntetőeljárás, 1 esetben szabálysértési eljárás folyamatba tétele okán, és 6 bíróval szemben indult szabálysértési eljárás, ezek közúti közlekedéshez kapcsolódó szabálysértési eljárások voltak.

A 2018. évben a bíróságok folyamatosan folytatták a képzéseket; ugye, fölösleges mondanom, hogy az eljárási kódexek hatálybalépése ennek a jelentőségét emelte. 455 képzés, illetőleg ahhoz kapcsolódó rendezvény lebonyolítására került sor, ezeken 18 654 fő vett részt, 282 központi képzés volt a MIA-n, ezen 9838 fő vett részt. A bírák számára kötelező volt az új eljárási kódexekre történő gyakorlati felkészülést segítő kurzusokon való részvétel. A bíróságok folyamatosan figyelemmel kísérik, és jelentőséget tulajdonítanak a külföldi tanulmányutaknak, ezen belül értelem szerint az uniós jog megismerésének, bírák általi megismerésének is. 2018-ban 323 kiutazás történt, amelynek keretében 199 bíró, bírósági titkár, illetőleg igazságügyi alkalmazott, értem ez alatt, hogy bírósági fogalmazó vagy kúriai főtanácsadó vett részt külföldi tanulmányúton, illetőleg konferencián.

A bírósági utánpótlás körében megemlítendő még a fogalmazói álláshelyek tárgyidőszakbani helyzete. 67 fogalmazói álláshelyre 149 pályázat érkezett, és 101-en tettek eredményes versenyvizsgát. Valamennyi kiírt fogalmazói álláshely betöltésre került a 2018. évben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, köszönöm a figyelmet, köszönöm a szót. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Elnök úr, parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt OBH-elnök Úr! Engedjék meg, hogy itt a magyar Országgyűlés plenáris ülésén is nagy tisztelettel köszöntsem dr. Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, aki az imént első alkalommal ismertette a hivatal beszámolóját a tisztelt Országgyűlés előtt. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés c) pontja alapján az OBH elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek az Országos Bírósági Hivatal 2018. évi tevékenységéről szóló B/7208. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2019. november 12-ei ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt.

(11.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el a bíróságok központi igazgatásának a feladatait. Ezen körben eljárva kiemelt feladatként jelölte meg a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű és gyors ügyintézés körülményeinek a megteremtését, miközben a szervezet 11 ezer dolgozója számára is időszerű és megalapozott ítélkezéshez szükséges munkafeltételek biztosítására is kiterjedt. Az Igazságügyi bizottság a bizottsági vita keretében részletes beszámolót hallgatott meg az OBH 2018. évi tevékenységéről, mely során üdvözölte az elektronikus ügyintézés, a digitális bírósági és távmeghallgatás rendszerének bővítését, az ügyfélközpontú és az ügyfélsegítő rendszerek kialakítását.

Az Igazságügyi bizottság elismeréssel adózik az ügyhátralékok ledolgozásának több mint 50 ezer üggyel való csökkentése iránt, mely a 2012. évi adatokhoz képest közel 40 százalékos csökkenést eredményezett. A bizottság kiemelkedőnek tartja az ügyek egy éven belüli befejezésének mutatóját is. Volt olyan bírósági szervezet, mely az adott évben indult ügyeinek 95 százalékát sikeresen befejezte.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új büntetőeljárási és polgári eljárási kódexek, az általános közigazgatási perrendtartásról és közigazgatási bíráskodásról szóló törvények bírósági alkalmazása, a 2018. évben az igazgatási feladatok vonatkozásában is jelentős terhet rótt a bírósági szervezetre.

A zökkenőmentes átállást segítette, hogy az új eljárási kódexek hatályosulását támogató munkacsoportok jöttek létre, továbbá új oktatási struktúrák kerültek bevezetésre, valamint megkezdte működését az új kapcsolattartói hálózat is. Segítette a zökkenőmentes átállást az is, hogy az OBH a bírósági ügyfelek számára számos tájékoztató anyagot készített. Az Igazságügyi bizottság támogatta az OBH digitalizációs erőfeszítéseit, a bírósági határozatok digitális közzététele, a bírósági eljárások iratainak elektronizálása és a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása érdekében.

Az Igazságügyi bizottság tagjai számos kérdést tettek fel az Unió előzetes döntéshozatali mechanizmusa és annak a hazai joggyakorlatra tett hatásairól, az ítélkező tevékenység minőségéről, az elektronikus bírósági ügyintézés esetleges nehézségeiről, az új kódexekből adódóan megfogalmazott jogalkotási szándékokról. A bizottság a vitában megállapította, hogy az OBH 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul megvalósultak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2019. november 12-i ülésén az Országos Bírósági Hivatal elnökének az Országos Bírósági Hivatal 2018. évi tevékenységéről szóló B/7208. számú beszámolóját 8 igen szavazattal, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/8006. számú határozati javaslatában az OBH elnökének a B/7208. számú beszámolóját az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Becsó Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy a rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke lássa el. A bíróságok igazgatása azon igazgatási tevékenységek összessége, amelyek nem tartoznak szorosan a bíróságok és a bírák ítélkezési feladatainak ellátásához, hanem az ítélkezés személyi és tárgyi feltételeit biztosítják a bíróságok részére.Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik az OBH elnökének 2018-as rendkívül részletes, áttekintő és minden lényeges kérdésre kiterjedő beszámolója, amelyet már az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága megvitatott, és annak elfogadására javaslatot terjesztett elő, ahogy ezt az elnök úr is az előbb elmondta.

Az előttünk fekvő beszámoló kellő tájékoztatást ad arról a kiemelkedő, magas szintű és hatékony munkáról, amelyet a hivatal dolgozói és a bírák végeztek a 2018. esztendőben.

Tisztelt Ház! Az állampolgárok számára a peres ügyeik kimenetelén és szakszerű megvizsgálásán túl a legfontosabb érdek, hogy minél hamarabb befejeződjön a megítélésre váró ügyük. 2018-ban a perek 86 százaléka, tehát döntő többsége változatlanul az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött. A tárgyév végére 40 százalékkal csökkent a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek száma, az OBH megalakulásának évében mérthez képest.

Ezek a számadatok is alátámasztják, hogy a hazai ítélkezés hatékonysága jelentős javuló tendenciát mutat. Szintén az ítélkezés hatékonyságát kívánta elősegíteni az OBH által elindított vezetői információs rendszer, VEIR néven futó, a bírósági vezetők munkáját segítő informatikai alkalmazás is. Kiemelendő, hogy az Európai Bíróság által közzétett európai igazságügyi eredménytáblának az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatói alapján hazánk továbbra is a tagállamok első harmadában foglal helyet.

2018-ban tovább folytatódott és új elemekkel bővült az elnök úr által is részletezett megtartó program, amely a bírósági életpálya kiteljesedését, a jólétet, a többlettudást és az egészséget támogatja, és a szervezet érdekében kifejtett tevékenység elismerését fejezi ki.

A már ismertetett sikerek eléréséhez nélkülözhetetlen az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása. Ezen a területen kidolgozásra került a vezetők tevékenységét értékelő módszertan, valamint a régióközponti közigazgatási és munkaügyi bíróságokon igazságügyi alkalmazotti álláshelyek rendszeresítésére is sor került.

A képzés területét illetően szeretnék még néhány eredményt kiemelni. A 2018-as esztendőben lezajlott az új eljárásjogi kódexek országos és teljes körű oktatása e-learning és jelenléti képzések formájában is. Szintén kiemelendő, hogy megtörtént az iCorso képzésszervezési szoftver bírósági környezetet szabályozó és országos szintű használatba adása is. A jogtörténeti műveltség elmélyítését célzandóan pedig Visegrádon megrendezésre került az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című bíróságtörténeti tudományos konferencia.

(11.40)

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban és a gyakorlatban megismert eredmények tükrében köszönet illeti az OBH elnökét és a hivatal munkatársait, hogy a jogszabályokban előírt feladatokat példamutatóan magas szakmaisággal, felkészültséggel és hatékonysággal látták el a 2018. esztendőben is. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását, és további jó munkát kívánunk az egész szervezetnek és elnök úrnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja két vezérszónokot állított. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja egyik vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Senyei György Barna Elnök Úr! Nagy tisztelettel köszöntöm önt, illetve munkatársait. Elég speciális helyzetben vagyunk, hiszen ön jött el megtartani ezt a beszámolót, és ön 2018-ban nem az OBH dolgozója volt, hanem bíróként dolgozott, és az elődjének a munkáját kell itt védenie, nekünk pedig azt kell minősítenünk, hogy hogyan dolgozott 2018-ban, tehát ami itt elhangzik, az nyilván nem önnek fog szólni.De először is, mielőtt erre rátérnék, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, minden bírósági alkalmazottnak, a bíráknak, a bírósági titkároknak, a fogalmazóknak, az igazságügyi alkalmazottaknak, az ügyintézőknek, az ügykezelőknek, a tisztségviselőknek és minden bírósági dolgozónak azért a munkáért, amit az elmúlt évben, években és jelenleg is végeznek, azt gondolom, a társadalom megelégedésére. Különös próbatétel elé állítja mind a bírákat, mind a bírósági dolgozókat az a helyzet, amelyet a Covid-19 vírus okozott, ami nyilván nem kis nehézség. A jelenlegi vezetésnek is nagyon sok problémát kell ezzel kapcsolatosan megoldani, hogy a bíróságok folyamatosan, akadálymentesen tudjanak működni, továbbra is a lakosság megelégedésére.

Rátérve a problémákra, a legfontosabbnak tartom, ami 2018-ban is egy fontos és kardinális kérdés volt, ez pedig a bírák függetlenségének a kérdése. Azt gondolom, hogy ezt minden időszakban kell vizsgálnunk, és mindenkor figyelnünk kell arra, hogy ez maximálisan megvalósule, illetve érkezike a társadalomban a bírák ellen bármiféle olyan támadás, amely a bírói függetlenséget megpróbálja maga alá gyűrni. Én azt gondolom, hogy a 2018. év kifejezetten olyan év volt, amikor is erre is sor került.

De hogy mik is ezek? Azt gondolom, hogy 2010 óta folyamatosan vannak támadások a bírósági függetlenség ellen. Ez megfigyelhető volt az Orbán-kormány hatalomra kerülése után nem sokkal. Én első lépésként erre azt az időszakot látom, amikor a bírák, a bizonyos életkort betöltött bírák kényszernyugdíjazása megtörtént. Ez már arra volt egy kísérlet, hogy megfélemlítést keltsen a bírákban, hogy mi bármikor tudunk olyan szabályokat hozni, nektek, bíráknak, tudunk számotokra olyan helyzetet teremteni, ami nektek nem lesz jó, ha nem azt követitek, amit mi elvárunk tőletek. Tehát én azt gondolom, hogy ez már egy súlyos probléma volt akkor.

Aztán 2018-ban a kinevezési rendszerekben voltak botrányok. Ez szintén ezt a megfélemlítést próbálta kelteni a bírákban, hogy gyerekek, nem biztos, hogy belőletek lehet vezető, ha nem álltok be abba a sorba, amit elvárunk tőletek. De beszélhetünk arról is, hogy fegyelmik is indultak oly módon, amik eléggé megkérdőjelezhetők voltak, és sokszor bizonyos belső leszámolási viták miatt is indult fegyelmi eljárás.

Aztán itt van újra egy kormányjavaslat, az önálló közigazgatási bíróságok felállításának a kérdése, amikor még a 2016-os, Handó Tünde-féle beszámolóval kapcsolatosan még dicséretet is mondtam az elnök asszony tevékenységéről, mégpedig a tekintetben, hogy mennyire kiállt a bírák függetlenségéért, és mennyire bírálta az önálló közigazgatási bíróságok felállítását, illetve azt mondta, hogy bizony ezzel a bírói függetlenség is veszélybe kerül, amennyiben ez bevezetésre kerül. Persze, aztán 2018-ra, 2017-re ez a véleménye már eléggé jelentősen megváltozott, és támogatta az önálló közigazgatási bíróságokat, más kérdés, hogy ez hál’ istennek, végül is nem került bevezetésre, bár én azt gondolom, hogy ez mélyen sértette volna a bírói függetlenséget, de ennek az aspektusait már többször megvitattuk a Ház falai között.

Azt gondolom, hogy a bírói függetlenségnek egy fontos alappillére lenne az, ha a bíróságok költségvetési fejezete az Alaptörvény szerint lenne meghatározva, nem pedig minden évben erre javaslatot tenne a kormány, a minisztérium, és az alapján kerülne egy egyeztetés alapján majd az Országgyűlés által elfogadva, hiszen ezzel valamilyen formában mind a végrehajtói hatalom, mind a törvényhozói hatalom tud a pénzcsap megnyitásával, elzárásával valamiféle hatást gyakorolni a bíróságok tevékenységére.

Aztán itt van a bírák javadalmazásának a kérdése, amely 2018-ban nagyon-nagyon napirenden volt. Handó Tünde elnök asszony az értékelésében szinte kiemeli, hogy bizony 2018. január 1-jén is 5 százalékos béremelés volt a bíráknál, és ez egy dicséretes dolog. Természetesen azt gondolom, minden dolgozó, nemcsak a bíróságon, hanem bárhol, ahol nézzük, egy béremelésnek mindig örül, de ha azt nézzük, hogy előtte 14 évig, mielőtt három lépcsőben a háromszor 5 százalék bevezetésre került, semmilyen béremelést nem kaptak a bírák, és ezáltal körülbelül 65-70 százalékkal csökkent a reálbérük ezen időszak alatt, azt gondolom, hogy ez igen minimális javulás volt. Hál’ istennek, a későbbiek során, ha ez nem is 2018-ban, hanem a tavalyi évben, de ez valamilyen szinten megoldódott. Igen, tehát én azt gondolom, hogy amikor 14 évig nem volt semmiféle béremelés, bizony az is egy nyomásgyakorlás a bíróságok felé, illetve a bírák munkájára.

Rátérve a jelentésre, az ügybefejezés, mint ahogy elnök úr is kihangsúlyozta, 1 294 081 ügy volt, és ettől szinte még 50 ezerrel kevesebb ügy érkezett, és bizony dicséretes, hogy  ezáltal nyilván kiderül  a hátralékból sikerült lefaragni. Egyébként évtizedek óta problémát jelentett a bíróságokon a hatalmas ügyirathátralék, amit maguk előtt görgettek a bírák. Nyilván ez nagyon megnehezítette a munkájukat nagyon-nagyon sok tekintetben, és így már csak 231 068 ügy maradt folyamatban, ami jóval kevesebb, mint 2017-ben, amikor 305 ezret is meghaladó ügy volt. A peres befejezések jogerőre emelkedése első fokon 91 százalékos. Tehát civilisztikai ügyszakban 91 százaléka az ügyeknek első fokon befejeződött. Ezt az elnök úr is kihangsúlyozta. Én azt gondolom, hogy ez nagyon dicséretes dolog.

Mindamellett lássunk egy kicsit mögé! Nyilván ez jórészt, és reméljük, nagyon-nagyon túlnyomórészt annak szól, hogy elfogadták a bíróság jó döntését a felek. Másrészt viszont egy kicsit az is benne van, hogy erősen megnövekedtek az utóbbi években a bírósági költségek, és azt is meggondolja nagyon gyakran egy-egy bíróságon igazságot kereső személy, hogy egyáltalán elinduljone a bíróság irányában. Ez nem a bíróságok hibája, hiszen a törvényhozó hatalom állapítja meg, hogy milyen díjakat kell fizetni. De nyilván ez is közrejátszik abban, hogy sokszor igyekeznek minél rövidebb időszak alatt első fokon érvényt szerezni a joguknak vagy a vélt igazságuknak az ügyfelek, és sokszor már nem akarnak még többet fizetni. De mindenesetre nagyon dicséretes dolog, hogy 91 százaléka már első fokon civilisztikai ügyszakban befejeződött. Ezúton gratulálok a Nyíregyházi Törvényszéknek  a szűkebb pátriám Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahonnan én is jöttem , hiszen ott messze az országos átlagot meghaladóan 93,2 százalékos az első fokon jogerőre emelkedett ügyek száma, és ezzel a második a Nyíregyházi Törvényszék az országban.

Más kérdés az, hogy 86,2 százaléka az ügyeknek egy éven belül befejeződött. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon jó szám, és nyilván erre kell törekedni. Amikor az ügyfelek az igazságot keresik, vagy a jogukat keresik, akkor nyilván nem mindegy az, hogy egy év múlva, két év múlva, öt év múlva jutnak hozzá, tehát nagyon fontos az, hogy ez gyorsuljon, nem beszélve arról, hogy bizony a magyar állam elég sok kártérítést vagy kártalanítást fizetett ki az elmúlt időszakban azért, mert elhúzódtak a bírósági eljárások. Amikor azt látjuk, hogy ez folyamatosan gyorsul, az mindenféleképpen pozitív dolog.

Olvastam a 2018-as jelentésben azt is, hogy a beszédleíró programok használata valamennyi bíróságon megvalósult, 879 ilyen eszköz van. Hát, én nem tudom, még ma sem nagyon hallom azt, hogy ezeknek tömeges lenne a használata a bíróságokon. Még ma is, akik leírják ezeket, a jegyzőkönyvvezetők, a jegyzők, bizony nagyon le vannak terhelve, és sokszor a napi nyolcórás munkaidőben sem tudják befejezni azokat a munkákat, amelyek ennek következtében rájuk hárulnak. Tehát nagyon jó lenne, ha ezek a beszédleíró programok még jobban elterjednének, ezeket folyamatosan mindenütt használnák, és tudnák hasznosítani.

(11.50)

Képzés, önképzés, hatékony ítélkezés. Ahogy olvastam a jelentésben, nagyon fontos a képzés. Nyilván egy bírónál, ahogy folyamatosan változnak a jogszabályok, ahogy a bírói gyakorlat is adott esetben változhat, ennek a követése nagyon fontos minden magyarországi bíró számára. Handó Tünde időszakában, én azt gondolom, hogy egy kicsit a hangsúly eltolódott az önképzés irányába. Tehát a bírósági akadémia jól működött korábban, és ott próbálták központosított formában megszervezni ezeket a képzéseket; itt a hangsúly Handó Tünde időszakában az önképzésre, a helyi képzésekre tevődött át, ami, ha megnézzük, akkor nyilván olcsóbb, de kérdés az, hogy hatékonyabbe, ha önképzéssel próbálkozunk, mint a bevált, régebbi módszerrel.

Új programok kerültek bevezetésre Handó Tünde alatt, gyermekközpontú igazságszolgáltatás, „Nyitott bíróság” program. Ezekkel nekem semmi bajom nincsen, csak úgy érzem, hogy ebben az időszakban túl nagy hangsúly került ezekre, és túlságosan nagy energiát fordítottak erre, talán kevesebb energiával, kevesebb marketinggel is el lehetett volna érni ugyanezt. Én azt gondolom, hogy bíróságon az ítélkezés, az igazságszolgáltatás az elsődleges, és minden másnak ennek alárendelten kell működnie.

A jelentésből kiderül, hogy 219 darab jogszabály-véleményezési ügy került az OBH asztalára. Én ezt is nagyon fontos feladatának látom az OBH-nak, illetve a bírósági szervezeteknek, hiszen ők azok, akik leginkább ezeket a jogszabályokat folyamatosan gyakorolják, hogy hogyan hajtják ezt végre, milyen ítéleteket hoznak, a legjobban látják azokat a problémákat, amik az életben, a társadalmi viszonyokban felmerülnek, és bizony ők tudják sok esetben a legjobb javaslatokat adni a törvényhozásnak arra, hogy merre is induljunk el tovább.

A 2018. évre ha visszagondolunk, mindenkinek eszébe jut az OBH elnök asszonyának a kinevezési gyakorlattal kapcsolatos problémája. A 2018. év ettől is hangos volt, illetve Handó Tündénél ez volt az egyik fő probléma. Illetve a másik fő probléma az, hogy körülbelül ekkorra tehető, amikor megromlott a viszonya az Országos Bírói Tanáccsal, és gyakorlatilag majd ennek az lett a következménye, hogy meg is szakadt az együttműködés a két szerv között, ami, azt gondolom, hogy példátlan az elmúlt 30 évben. Nyilván erre is szükség volt, hogy mind a kinevezési gyakorlatban változás legyen, mind pedig az OBH elnök asszonyának az egyéb szervekhez való viszonyában változás legyen, ezért is üdvözöltük azt, hogy 2019-ben aztán változás következett be az OBH vezetésében.

A jelentésből megtudtuk, hogy 3016 bírói hely van, amelynek a nagyon-nagyon nagy százaléka be van töltve, 69 százaléka nő, 31 százaléka férfi a bíráknak. Ez érdekes, hogy mára odajutottunk, hogy szépen lassan elnőiesedett ez a szakma. Ma már bőven több mint kétharmada hölgy az ítélkező bíráknak.

A bírói illetmény háromszor 5 százalékos emeléséről már szót váltottam, amivel 453 330 forintra nőtt a bírák illetményalapja. Jeleztem korábbi felszólalásomban Handó Tünde elnök asszonynak azt is, ha már itt tartottunk a javadalmazásnál, hogy ő újfajta jutalmazási, elosztási elveket vezetett be a bíróságon belül, ami viszont számos visszásságra, illetve sértődésekre és haragra adott okot. Én kértem elnök asszonyt már korábban is, hogy ezen próbáljon meg változtatni, hiszen a régebbi, jól bevált módszerek nem okoztak ekkora problémát.

Az integritási szabályzat is 2018-ban lépett hatályba. Az integritási szabályzat nagyon fontos, elnök úr is beszélt róla, a bíróságok integritása. Itt azonban, én azt gondolom, hogy Handó Tünde elnök asszony egy kicsit elvetette ezen területen a sulykot, és az integritási szabályzat mind a bíróság berkein belül, mind pedig a magyar társadalomban is elég nagy érdeklődést váltott ki és elég nagy port vert föl. Én úgy éreztem, hogy ez az integritási szabályzat a bírákat szinte nem tekinti nagykorú állampolgárnak, bizonyos részleteiben legalábbis, illetve nem olyan nagykorú állampolgárnak tekinti, akik felelősen tudnak gondolkodni, hanem olyannak, akinek minden részletet el kell magyarázni, a szájába kell rágni, és a legalapvetőbb dolgokat, mint például az alsóruházati öltözködést is szabályozni kellene. Azt gondolom, hogy ezzel egy kicsit elvetette a sulykot az elnök asszony, és mind a bíróságon belül, mind pedig a társadalomban is kissé megbotránkoztatást váltott ki, és nem biztos, hogy szerencsés volt.

A konfrontálódásról, ha már beszéltem, akkor nemcsak az OBT-vel konfrontálódott elnök asszony ez időszakban, hanem aztán a MABIE-vel, a bírói egyesülettel is erőteljesen megromlott a viszonya. Én azt gondolom, hogy ez sem szerencsés, hogy akkor, amikor egy ilyen civil szervezet működik, amelynek a legfontosabb feladata az, hogy segítse a bíróságok munkáját, érvényesítse a bírák jogait, a kéréseit, valamilyen színtere legyen annak, akkor, amikor a bíráknak nincsen olyan joguk, mint más, több dolgozónak  ők nem sztrájkolhatnak, politikai tevékenységet nem végezhetnek, az érdekérvényesítésüket nem úgy tudják megtenni, mint adott esetben mások , akkor legalább erre kellene jobban odafigyelni, hogy aki a bírák érdekeit szolgálja, mint például a bírói egyesület, akkor az ő szavukat jobban vegyük figyelembe. Illetve az a viszony, ami aztán odáig mérgesedett, hogy ki is lettek pakolva a bírósági épületekből, én azt gondolom, hogy ezen a területen is nagyon messzire ment az elnök asszony. Nagyon örültünk annak, amikor 2019 végén ebben változás következett be, és hogy az új elvek alapján a bírósági szervezet működésében a békesség és a rend, ahogy az új elnök úr elmondta, hogy ez lesz az, ami őt vezeti, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezésnek ez lesz az alapja.

Örültünk annak, hogy a Bíróképző Akadémia szerepe az ő véleménye szerint a jövőben növekszik, illetve annak is, hogy a bírósági pályázati rendszerekben is akar néminemű változást, amit többször bíráltunk, én magam is bíráltam itt a korábbi, évekkel ezelőtti felszólalásokban. Nyilván szükség van valamiféle pontrendszerre, amikor van egy bírói pályázat, hogy kit fognak arra kinevezni, nyilván szükség van arra, hogy megállapítsák, hogy kinek van a legjobb, legtöbb végzettsége, nyilván ami a profilba vág, kinek van esetleg nyelvvizsgája, kinek van tudományos tevékenysége, kinek hogy sikerült az államvizsgája, meg kinek hogy sikerült a szakvizsgája, de nyilván ez nem lehet egy életre meghatározó, akár 20-30-40 évvel a kinevezés után egy pályázat esetén, hogy hogyan sikerült az államvizsga, vagy hogy sikerült a szakvizsgája valakinek, hanem nagyobb hangsúlyt kell adott esetben tenni arra, hogy milyen szakmai múltja van, hogy milyen gyakorlata van azon a téren, milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, milyen plusztudást szerzett az a bíró az elmúlt évtizedek gyakorlatában.

Én azt gondolom, hogy akkor, amikor az ítélkezésről van szó, amikor oda kell ülni és konkrét ügyeket eldönteni, amikor meg kell győzni az ügyfeleket jobbra-balra arról, hogy bizony, az a döntés, amit a bíró hozott, az jó döntés, és az is, aki számára kedvezőtlen ez a döntés, ő is fogadja el, ez a legnagyobb dolog. Az, hogy valakinek PhD-fokozata van, és azzal pályázik, nem biztos, hogy ő attól jobb bíró lesz, mint aki 20 éve már ott ül, gyakorolta, és tapasztalata van ebben; nem biztos, hogy az, aki tudományosan publikált, de soha az életében nem döntött el egy ügyet sem, az ebben jobb lesz. Bíróként az lesz a jó bíró, akire hallgatnak a felek, az lesz a jó bíró, akinek elfogadják a döntését a felek, akinél nem merül fel az, hogy bármiféle befolyás alapján hozta meg a döntését, hanem csak a törvényeknek alárendelten, igazságosan és mindenki számára elfogadhatóan. Tehát ezért is örülnék annak, hogy itt a bírói pályázatok rendszerében, a pontrendszer kérdésében lenne néminemű változás a jövőben.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Fontosnak tartom a bürokrácia csökkentését is. Én húsz évig dolgoztam ügyvédként, és láttam azt, hogy a bíróságokon  elsősorban a polgári ügyszakban dolgoztam  a polgári kollégiumvezetőknek a legfontosabb feladata a szakmai irányítás volt, a szakmai problémák végigbeszélése, azoknak a megbeszélése, azokban iránymutatás, adott esetben az alsóbbrendű bíróságok számára is valamiféle iránymutatás, hogy tudják, mit hogyan kell megoldani, és ez a szakmai segítség volt a legfontosabb.

(12.00)

Mára oda jutottunk, hogy a kollégiumvezetőknek gyakorlatilag nem marad erre idejük, hiszen annyi formában kell bürokratikus intézkedéseket végrehajtaniuk, statisztikákat elkészíteniük, kitölteniük, összegyűjteniük, hogy gyakorlatilag arra a munkára, amire hivatottak lennének, szinte alig marad idejük, vagy nekik 20 órából kell hogy álljon egy 24 órás nap, amiből alvásra, pihenésre már nem jut idő, ha minden tekintetben meg akarnak felelni. Nagyon örültem annak, hogy az elnök úr e tekintetben is változásokat jelentett be, de szomorúan konstatálom, hogy a Covid-vírusra tekintettel ezt még nem sikerült megoldani, hiszen a Covid-vírus miatti otthoni munka miatt a rengeteg jelentés elkészítése, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos jelentések továbbra is nagyon lekötik a kollégiumvezetőket. Tehát a bürokrácia egyelőre nem csökkent, de belátjuk, hogy ez elsősorban most ennek a kialakult egészségügyi helyzetnek köszönhető, és bízunk benne, hogy ebben is változás lesz.

Úgy éreztük, hogy Handó Tündénél a statisztikai szemlélet nagyon előtérbe került. Nem biztos azonban, hogy számokkal meg lehet ítélni, hogy a bíróság jól végzie a munkáját vagy sem. Persze, nyilván első ránézésre az a bíróság a jó bíróság, ahol a leggyorsabban elintéződnek az ügyek, ahol a legrövidebb határidővel a legtöbb ügy elintéződik, ahol nincs nagy ügyirathátralék, az nyilván jó. Más kérdés, hogy minőségi vagy mennyiségi szemlélet van. Azt gondolom, hogy a kettőnek párhuzamosan kell működnie. Nyilván szükség van a mennyiségi szemléletre, de mellette nagyon oda kell figyelni a minőségre. Azt gondolom, hogy a 2018. év kifejezetten olyan év volt, ahol előtérbe került az OBH részéről az a nyomás, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodjon a magyarországi bíróságokon, és ezzel én nem tudok egyetérteni.

Ugyanilyen probléma a két éven túli ügyek csapdája is, amikor nagyon sok bíró azért fejezte be gyorsabban az ügyét, mert nem akarta, hogy két éven túlra húzódjanak, mert akkor jelentéseket kell leírni, mert vizsgálatot fognak ellene folytatni. Lehet, ha még fél évet rászánt volna, jó döntést hozott volna, de inkább vállalta annak az ódiumát, hogy összecsapja az ügyet, a megfelelő bizonyítékokat nem biztos, hogy előteremtették, de be fogja fejezni, mert akkor mennyiségileg van egy befejezése. Kérdés, hogy ez minőségi munkae, ha egy év múlva újra vissza fog kerülni és újra fogják tárgyalni ezt az ügyet. Azt gondolom, ebben a változás is nagyon fontos lenne.

A végén egy kérdést szeretnék feltenni elnök úrnak, nyugdíjas bírák kértek meg arra, hogy tegyem fel ezt a kérdést. Amikor kényszernyugdíjazásra kerültek a bírák, és sokan nem tudták kitölteni azt az időt, amit terveztek vagy a korábbi jogszabályok lehetőségként megadtak nekik, ez azt jelentette, hogy a kényszernyugdíjazás után a jövedelmük körülbelül egynegyedére vagy kevesebb mint harmadára esett vissza a korábbi jövedelmükhöz képest. Azt gondolom, hogy ez elég méltánytalan, és jóval kevesebb összegről beszélünk, majdnem feléről, mint az az összeg, amennyivel ma mennek a bírák nyugdíjba. Esetleg terveze az OBH valamiféle javaslatot a kormány, a minisztérium felé, hogy ezen bírák  viszonylag kevés számú bíróról van szó, de nekik nagy segítség lenne  valamilyen formában méltányosságot kapjanak e tekintetben, hogy ne lenne feleannyi a nyugdíjuk, mint azoknak, akik öt évvel később mentek nyugdíjba.

Mindezek alapján még annyit szeretnék elmondani, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja elfogadni az OBH elnöki beszámolóját, de ez nem elnök úrnak szól. Amikor az Igazságügyi bizottságban meghallgattuk Senyei elnök urat, mi az igen gombot nyomtuk meg és ma is bizakodóak vagyunk, hogy nagy javulás lesz. Ez a 2018. évnek szól, a 2018-as beszámolónak, Handó Tünde elnök asszony munkájának, nem pedig az ön munkájának.

Önnek és minden bírónak, bírósági dolgozónak jó munkát és nagyon jó egészséget kívánok. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Üdvözlöm önöket. Folytatjuk a munkánkat. Ahogy ezt a korábbiakban már jeleztük, a Jobbik két képviselője mondja el vezérszónoki gondolatait. Varga-Damm Andrea következik. Tisztelt képviselő asszony, felhívom a figyelmét, hogy öt perc áll rendelkezésre, akkor is, ha nem látom, de remélem, hogy hall engem. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm önt, tisztelt elnök úr. Nem a saját jelentését adta elő a Házban, hiszen ön 2019 decembere óta tölti be ezt a tisztséget Handó Tünde volt elnök asszony után. Ezért nagy tisztelettel mondom, hogy ha kritikát hall, az nem önnek szól, hanem annak a rendszernek, amit ő kialakított.Igen, nagyon üdvözítő, amikor arról olvasunk, hogy azonos szinten egy éven belül fejeződnek be 86 százalékban az ügyek, de az „azonos szinten” kifejezést kell nagyon fontos tényezőnek tekintenünk, mert ez azt jelenti, hogy akár három évig is elhúzódhatnak az ügyek, ha például felülvizsgálat is van. Az „azonos szinten egy éven belül” ezt jelenti; különösen annak tükrében, hogy az érkezett ügyekből mindössze 18 százalék a peres ügy. Ha ebből az aspektusból nézzük, akkor nem is biztos, hogy a ’18-as eredmény olyan csodálatos.

Elnök asszony azt is nagy vívmánynak tekintette, hogy az OBH megalakulásától számítva 40 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma, de ez hat év alatt sikerült és nem egy-két év alatt. Azt azért természetesen én is szeretném hangsúlyozni, hogy ez a két év, ahogy a tisztelt elnök úr a meghallgatásakor előadta, ez ilyen „két év fóbiává” vált, és ahogy előttem képviselőtársam mondta, sokszor a végén úgy csapták össze a bírák az egyébként még sajnos ítéletre nem érett ügyeket. Az is nagyon üdvözítő, hogy az első fokon 91 százalékban véget érnek az ügyek, csak két tényezőt szeretnék még ehhez hozzátenni. Az egyik az, hogy nem látjuk a statisztikában, hogy mennyi születik egyezséggel. Csak hangsúlyozni kívánom, hogy például majdhogynem a legtöbb a családügyi perek száma, és a családügyi perekben igen nagy számú az egyezség eleve. Ki kell emelnem még két körülményt, amely javította a statisztikát. Az egyik az, hogy 8 százalékra felemelték a fellebbezési illetéket. A másik, hogy egyre drágább a pereskedés, nemcsak az illetékek nőttek meg, hanem bizony a jogi képviselők díjai is.

Szeretnék elnök úr meghallgatásakor pár kérdést ideidézni, amit említett, és természetesen, ahogy emlékszik rá, üdvözöltük is. Mert a 2018-as beszámoló valóban 212 oldalon maga a csoda és a mennybemenetel, csak éppen az a lényeges kérdés maradt ki, hogy az Országos Bírósági Hivatal tekintélyét rombolóan tombolt az OBT és az OBH közötti háború ugyanebben az évben. Tehát ha egy olyan ember olvasná ezt, akinek Magyarországról az égadta világon semmilyen információja nincs, akkor azt mondja, hogy ennél tökéletesebben igazságszolgáltatást támogató szervezet nem létezhet. Közben bizony a háttérben ott volt napi szinten a sajtóban is megjelenő háború.

Ennek kapcsán örültünk és üdvözöltük, hogy békességet, rendet ígért, magas színvonalú, időszerű, pártatlan ítélkezést. Enyhüljenek a jelzők: ez volt a legkiválóbb, a történelmi, a korszakalkotó és az egyedülálló. Igen, nem a jelzők kellenek, hanem a minőségi munka. Rendkívüli módon egyetértettünk. Instruktorbírók bevezetése elengedhetetlen a kezdő bírókhoz. Nagyon örültem, hogy azt mondta, a modernizáció nem mindenekelőtt való.

Fontos az ember és a gondolkodás, a modernizáció legyen eszköz mindehhez. Alapoktól kell kezdeni a bírák oktatását, a pontrendszerben nagyobb hangsúlyt akar tenni a gyakorlatra természetesen. Azt remélem, hogy ha mindezeket az ígéreteit a munka során beváltja, akkor a legközelebbi beszámolónál már nemcsak azt mondhatjuk, hogy színes, szagos és csodálatos, hanem tényleg a mindennapokban is ezt az előremutatást és ezt a kiváló munkát tapasztaljuk.

Viszont egy kérdésről szeretnék önnek beszélni. Handó Tünde elment, de bizonyos fokig a kinevezési gyakorlat körüli anomáliák szellemisége bizonyos helyi bíróságokon maradt. A koronavírus-járvány miatt több pályázatot nem bíráltak el, több elnöki tisztség járt le, pályázók voltak, és azért, hogy miután nem tudtak dönteni ebben a helyzetben, meghosszabbították ideiglenes kinevezéssel több bíróságon a régi elnök státusát. Tényleg ne vegye rossz néven, hogy konkrét bíróságokat nem mondok, de ön pillanatok alatt fogja tudni, hogy mely bíróságokról beszélek. Még az is megtörtént, hogy a kandidáló bírák ellen a feljebbvalója, az eddigi vezető fegyelmi eljárást kezdeményezett azért, hogy hátha akkor a pályázatot majd nem kell elbírálni.

Azt kérem nagy tisztelettel elnök úrtól, hogy most ebben a helyzetben nagyon-nagyon figyeljen arra, hogy az a fajta szellemiség még csírájában sem maradjon meg, ami pont a kinevezési gyakorlatok anomáliáit generálta és ezt a háborút, hogy úgy mondjam, kialakította az Országos Bírósági Hivatal életében. Köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)

(12.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga László képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szögezzem le rögtön, hozzászólásom elején, hogy nagyon fontos alapértéknek tekinti frakcióm és én magam is a bírói függetlenséget, a hatalmi ágak elválasztását, és nagyon mélyen hiszek, hiszünk a demokráciában. Pontosan ezért, amikor bármikor is korábban az OBH elnökének tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaztunk meg, azt ezeknek az alapelveknek a megvalósulása érdekében tettük, és őszinte aggodalommal tettük, hiszen komoly problémákat és közéleti problémákat látunk mi is ennek kapcsán. Ugyanakkor most zavarban vagyok nyilván, ezt elmondták itt más ellenzéki képviselőtársaim is, hogy 2018. évi beszámolót tárgyalunk, amelyet még az előző OBH-elnök nyújtott be, Handó Tünde. Nagyon világos, hogy ez az év már azoknak a vitáknak a jegyében telt, amelyeket többek között az OBT-vel folytatott, és világos volt, hogy ez az állóháború semmiképpen nem szolgálja a bírói függetlenségbe vetett bizalom, közbizalom érvényesülését. Tehát jelen beszámoló tárgyalásánál azért egy ellenzéki képviselő komolyan korlátozva van, hiszen a 2018. év tekintetében nyilvánvalóan elutasítóan tud reagálni a beszámolóra, amelyet még Handó Tünde nyújtott be, de már az új elnöknek, Senyei Györgynek kellett ezt itt előadnia.

Az új elnök személyével kapcsolatban szakmai körökben, az OBT-ben, de egyébként a közéletben is azt tapasztalom, hogy rendkívüli bizakodás van. ’19 novembere-decembere arról szólt, hogy nagyon sokan fogalmazták meg abbéli véleményüket, hogy ez a fajta állóháború befejezésre kerül, és egy komoly, szakmai alapokon nyugvó béke köszönthet be a bíráskodás tekintetében és a bírók kapcsán, a hatalmi ág kapcsán Magyarországon, amely nagyon régen kívánt dolog mindannyiunk számára.

Előttem szóltak már itt az OBT-konfliktusról, de a MABIE-konfliktusról is. Hadd mondjam itt el, hogy elnök úr megválasztásának idején már odáig jutottak ezek a problémák, hogy a MABIE budapesti elnökének, Fazekas Sándornak egy nyilatkozatában már azt is olvastam, hogy a bírák eljutottak a tűréshatárhoz. Tehát ilyen helyzetben történt ez a személyi változás, ami általunk is üdvözölt személyi változás az OBH élén, hiszen Handó Tündét az Alkotmánybíróság tagjai közé megválasztották. És ez a történés nagymértékben határozza meg tehát ennek a beszámolónak is a vitáját, hiszen ezek az események vezettek álláspontunk szerint a személycseréhez is, és mindez tehát meghatározza a ’18-as évről alkotott véleményünket is.

Handó Tünde ugyanis a bírói kar jó része szerint is olyan hatalomkoncentrációval élt az OBH élén, amely ha finoman fogalmazok, akkor rengeteg szakmai és közéleti vitát váltott ki, de egyébként a független és pártatlan törvénykezés alkotmányos követelménye kapcsán is problémákat vethet fel. Emlékezhetünk rá, hogy a beszámolók évenkénti vitájában az ellenzék mindig feltette a kérdéseit érvénytelenné nyilvánított bírói vezetői pályázatokról, fegyelmi eljárás alá vont bírókról, és mindez a helyzet csúcsosodott az OBT-vel való konfliktusokig, odáig, hogy az OBH elnöke kvázi illegitimnek minősítette a testületet. Pont azt a testületet egyébként, amelynek alkotmányos feladata az OBH-elnök működésének ellenőrzése.

Számunkra, az MSZP számára kifejezetten ijesztőek azok a sajtóban is megjelent elemzések, kimutatások, kutatások, melyek szerint a magyar bírák már nem vagy csak részben tekintik függetlennek a bírói munkát, az ítélkezést. Nagyon sok ilyen típusú kritikát, észrevételt, segélykiáltást lehetett olvasni az elmúlt években. Volt egy átfogó felmérés is, amelyet az Amnesty International készített, amely régebben komoly iránytűje volt a mai kormánypártoknak; ez nyilván már változott. De abból a szempontból érdekes mind a sajtóban megjelent információkat, mind az ebben az elemzésben is megjelent néhány megállapítást elmondani, hogy ezek közvetlenül a bírák véleményét tartalmazzák, tehát ebből a szempontból azt hiszem, hogy jelenthetnek egyfajta képet. Ha nem is egy teljesen általánost, de egyfajta képet arról, hogy mi a helyzet ma a bírói szervezetben, és mi az a helyzet, amin elnök úrnak nyilván megfeszített munkával változtatnia kell, és nyugalmat kell teremtenie.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében koncentrálódó hatalom rendszerszintű problémákat okoz  ezt nyilván még az előző érában állapította meg az elemzés. Az OBH elnöke igazgatási szempontból közvetlen és közvetett nyomást gyakorolhatott, tud gyakorolni a bíróságokra. A megkérdezett bírák általános véleménye volt ebben az elemzésben  csakúgy, mint az előző mondatok , hogy egy egyéni bíró általában még közvetlen külső befolyás nélkül tud ítélkezni, ugyanakkor ez a szabadsága komoly veszélyben lehet. Ma a bíró integritásán és erkölcsi iránytűjén múlik szinte minden. Tapinthatóan dermesztő légkör uralkodik a bírák körében a bírói függetlenséget érő támadások miatt, a különböző bíróságokon dolgozó bírák egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, a 2018. év tekintetében is sok ilyen sajtóhír is látott napvilágot, és sok közéleti vitában, itt a Házban is sok megnyilatkozás volt ebben a tekintetben. Olyan környezetről számoltak be, amelyben a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódtak és bizalmatlanság uralkodott. A dermesztő légkör miatt a bírák nem mernek felszólalni a saját véleményük megvédéséért, amely azt eredményezi, hogy a bírák közti, illetve a bírák és más jogászszakmák közti szolidaritásnak a gyengülése is tapasztalható. Nyilván nem lehet teljesen általánosítani, még egyszer hangsúlyozom, de nagyon sok ilyen álláspont és vélemény fogalmazódott meg.

A dermesztő atmoszféra egy szemléletes példája, hogy a bírák néha nem is tudják igazán, hogy mitől félnek, egy absztrakt, jövőbeli lehetséges következménytől, sokszor talán az ismeretlentől. A dermesztő légkörnek ez a közvetett és kifinomult eredménye azonban befolyásolhatja a gondolkodásukat és a döntéshozatalukat is  állapítja meg az elemzés.

Az ügyleosztási rendszer nagy mozgásteret enged az ügyleosztást végzőnek abban, hogy melyik bíróra szignálja az ügyet, és több elemzés is arra jutott, hogy a külső tényezők  ideértve a médiában megjelenő támadásokat, az újonnan bevezetett intézményi és jogi fejleményeket  erősödő külső nyomást helyezhetnek az igazságszolgáltatásra.

Azt látjuk azóta is, a tárgyéven túlmutatóan is, itt a parlamenti munkában is, ősszel, hogy a kormányzat új eszközökkel próbálja a bírói függetlenséget meggyengíteni. Korábban a közigazgatási bíróságok terve volt az, amely ennek eszköze lehetett  erről már az előző napirend során beszélni voltam kénytelen , és egy 2019 decemberében elfogadott törvény, amelyet szintén volt szerencsénk itt megtárgyalni, és ahhoz is volt szerencsém hozzászólni, megnyitotta az utat az Alkotmánybíróság tagjai előtt, hogy könnyen tanácselnöki pozícióba kerülhessenek át a Kúriára. Ez azért is problémás, mert nyilvánvalóan ott megnyílt az út, hogy olyan személyek kerüljenek be, akik a kormánytöbbséghez lojálisak. Talán egyébként Handó Tünde kinevezése is ilyen kinevezés. Tehát nagyon világosan megsértheti ez így a bírói függetlenséget.

Ezek azok a körülmények, és még ezt hosszan sorolhatnám, de azt gondolom, nagyon sokan elmondtak előttem ezzel kapcsolatos aggályaimból sok mindent, és az elmúlt években nagyon sok közéleti vita szólt az OBH elnökével kapcsolatban; és az őszinte aggodalmunk motiválta ezeket a megnyilatkozásainkat a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztása kapcsán. Ha azt mondtam, hogy az őszinte aggodalmunk volt ez, akkor azt kell mondanom, hogy most az őszinte reményünkről szeretnék beszélni, és egészen biztos vagyok benne, hogy nyilván ha más nem, Vejkey képviselőtársam fog ezekre az észrevételekre reagálni.

(12.20)

De hadd mondjam azt, hogy én nagyon remélem, hogy új időszak kezdődött el itt az elmúlt hónapokban valóban, és egy egészen más hangulatú beszámolót fogunk majd tárgyalni akkor, amikor a 2020-as tárgyévhez ér majd az Országgyűlés. Ez a fajta bizalom nagyon nagy a közélet minden területén az újonnan megválasztott elnök irányába. Ez a bizalom különböző okokból az előző OBH-elnök irányába már a 2018-as évben, tehát a tárgyévben sem volt meg.

Mi álláspontot elfoglalni nyilván erről a beszámolóról és a tárgyévről tudunk, tehát azt tudom mondani, hogy a 2018-as beszámolót ezért nem tudjuk elfogadni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Arató Gergely képviselő úr, a DK vezérszónoka következik. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha az ember csak a beszámoló szövegéből indul ki, ha csak azt olvassa, vagy éppen csak azt hallgatja meg, hogy Vejkey képviselő úr hogyan nyilatkozott erről az évről az Igazságügyi bizottság nevében, pontosabban  bár ezt elfelejtette említeni  az Igazságügyi bizottság többsége nevében, amelyik elfogadásra javasolta ezt a beszámolót, akkor azt hihetné, hogy 2018 egy szokásos, békés, munkás év volt az Országos Bírósági Hivatalban, az egy olyan éve volt a magyar bírói szervezetnek, mint a többi, fejlődött, növekedett, reagált a problémákra, és ez persze részben igaz is, mert természetesen akár az Országos Bírósági Hivatalban szűkebben, akár pedig tágabban a bírói szervezetben dolgozók döntő többsége 2018-ban is végezte a munkáját, igyekezett úgy dolgozni, hogy az igazságszolgáltatás a jognak megfelelően és ilyen értelemben, tágabb értelemben a polgárok érdekében működjön. De ez csak egy része az igazságnak.Az igazság másik fele  és sajnos ebből a szempontból fontosabb fele, ha tetszik, a parlament ellenőrző szerepe szempontjából fontosabb fele , hogy 2018 minden valószínűség szerint az Országos Bírósági Hivatal és általánosságban is a magyar igazságszolgáltatás legrosszabb éve volt a rendszerváltás óta. Én remélem, hogy nem lesz még ilyen, erre persze garanciát a Fidesz jelenlegi működése mellett nehéz vállalni. Ez egy borzasztó év volt az Országos Bírósági Hivatal részéről, egy olyan év volt, amikor az Országos Bírósági Hivatal vezetője egyértelműen jogszabályokat sértve és a saját jogkörét messze túllépve próbálta közvetlen politikai irányítás alá vonni a bírói szervezetet.

Olyan ügyek jellemezték ezt az évet, mint az a törekvése az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének, hogy működésképtelenné tegye az Országos Bírói Tanácsot, ami egy teljes jogi képtelenség, hiszen ez a konstrukció, amely egyébként nem egy jó konstrukció, arra épül, hogy az OBT-nek van egyfajta ellensúlyozó, ellenőrző feladata az OBH tevékenységével szemben. Az OBT-nek az a dolga, hogy megvédje az OBH túlhatalmától a bírói szervezetet, hogy lehetetlenné tegye azt, hogy az OBH kilépve a szerepéből, abból a fajta háttérszerepéből, amit ez a szervezet betölt normális esetben, lényegében a politikai irányítás eszköze legyen a bíróságok felett. 2018-ban erre tett kísérletet az OBH elnöke, és csak azért nem sikerült neki, mert a bírói szervezet, a bírók jelentős része ennek ellenállt, mégpedig tulajdonképpen hatékonyan, hiszen a Fidesz kénytelen volt meghátrálni és kimenekíteni az OBH elnökét alkotmánybírónak, ahol persze nagyon sok kárt fog majd csinálni, de legalább az OBH megmenekült ettől a helyzettől.

Az a helyzet, hogy egy olyan beszámoló, amelyik nem foglalkozik ezekkel a konfliktusokkal, akár a kinevezés körüli ellentmondásokkal, vagy kinevezések körüli ellentmondásokkal és konfliktusokkal  hogy még egyet mondjak: nem kétséges, hogy a bíróságok szervezeti függetlenségének megtöréséhez a leghatékonyabb út az, ha a vezető kiválasztásánál nem szakmai szempontok, nem a bírói kar véleménye érvényesül, hanem egyfajta hivatali szemlélet, vagy mondhatnám azt is, hogy politikai szempont, ugye, ez volt az az ügy, ez volt az a casus belli, ami miatt kitört tulajdonképpen az OBT és az OBH közötti háború , tehát egy olyan beszámoló, amelyik akár az OBH szempontjából sem ad részletes magyarázatot, és nem ad indoklást, nem ad leírást ezekről az eseményekről, ezeknek az okáról, az nem elfogadható tartalmilag, és nem elfogadható formailag sem, mert nem számol be a helyzet teljességéről. Az az értelme az OBH parlamenti beszámolójának, hogy tájékoztatást kapjon az Országgyűlés, és dönteni tudjon arról, hogy egyébként az OBH hogyan felel meg az alkotmányos feladatainak.

Ha van egy olyan konfliktus, amelyik az OBH alkotmányos feladatait alapvetően érinti  az OBT és az OBH konfliktusa politikai-hatalmi szempontból arról szólt, hogy a Fidesz megpróbálta megszállni a bíróságokat, alkotmányos szempontból pedig arról szólt, hogy finoman fogalmazva is vita volt abban, hogy mire van joga az OBH elnökének, és mire van joga az OBT-nek , azt kell mondanom, hogy ha erről nem számol be a beszámoló, márpedig nem számol be, akkor ez a beszámoló a teljesség követelményének sem felel meg.

Mi magunk is nagyra értékeljük azt, hogy amióta elnök úr hivatalban van  ez a 2018-as évet nem érinti  más felfogásban és más stílusban vezeti az OBH-t. Ez szerintem megnyugvás minden jogkereső magyar polgárnak, és megnyugvás a parlamentnek is. De az a baj, hogy nem jó az az alkotmányos rendszer  erre fölhívtuk a figyelmet akkor, amikor létrejött a mostani bírósági struktúra , ahol csak a vezető jóindulatán múlik az, hogy a bíróságok szervezeti függetlensége, tehát a bírói függetlenség szervezeti garanciái megvannak vagy nem. Az nem jó rendszer!

Tehát azt kell mondanom, hogy azon túl, hogy a beszámolóval 2018 kapcsán azok a problémáink vannak, amelyeket említettem, tudniillik, hogy nem számol be a konfliktusos pontokról, ráadásul egy olyan évről számol be, ahol az OBH messze-messze nem azt csinálta, ami a dolga lenne, ezen túl azt is ki kell emelnem, hogy sajnos ez az év azt is bizonyítja, hogy ez a fajta konstrukció nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem garantálja a bírói függetlenség szervezeti megvalósulását, szervezeti feltételeit.

Ezért  nyilván nem önök alatt, mert önöknek ez nagyon is megfelel, önök, most a kormánytöbbségre gondolok, ezt a bizonytalan helyzetet boldogan kihasználja annak érdekében, hogy a bíróságokat megpróbálja sok más módon is, de ezen a módon is politikai irányítás alá vonni ismét, de  majd ha lesz Magyarországon egy olyan többség, amelyik a bírói függetlenséget, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmányos kiszámíthatóságát értéknek tekinti, akkor majd egy más, erősebb garanciákat tartalmazó, jobban működő modellt kell bevezetni, okulva azokból a tanulságokból is, amiket a 2018-as év hozott. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom, és megkérdezem Senyei elnök urat, kíváne válaszolni, reflektálni az elhangzottakra. (Dr. Senyei György Barna: Köszönöm, elnök úr, röviden igen.) Parancsoljon, öné a szó.

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő Urak! Mindenekelőtt köszönöm a hozzászólásaikat, köszönöm, hogy ilyen fokozott figyelemmel kísérték a beszámolót. Engedjék meg, hogy időrendi sorrendben egy nagyon rövid mondatot fűzzek az elhangzottakhoz, próbáljak meg válaszolni a felvetett kérdésekre. Mindenekelőtt tájékoztatom a felszólalókat  hiszen többen érintették az OBH és az OBT nexusát , egy perc múlva késésben vagyok, mert Skype-OBT-ülésen veszek részt; én is fontosnak tartom az együttműködést, ezt teljesítjük, és az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal között a nexus, úgy gondolom, hogy megfelelő, és kölcsönösen igyekszünk tiszteletben tartani egymás hatásköreit, és együttműködünk, együtt tudunk működni.

(12.30)

Köszönöm Becsó Károly képviselő úr hozzászólását, az elismerő, méltató szavait, illetőleg azt, hogy ilyen részleteiben is megismerte a Gyüre Csaba képviselő úr által kiemelten hosszú beszámolót. A hosszúsággal összefüggésben igyekszem ezen változtatni, hogyha a jövő tendenciáját vizsgáljuk.

Több képviselői hozzászólás is említette a bírók függetlenségét. A bírói függetlenséget én is prioritásként kezelem.

Gyüre Csaba képviselő úr említette a fegyelmi eljárásokat. A fegyelmi eljárásokat a szolgálati bíróságok bírálják el. Ezeknek az objektív és pártatlan elbírálása, én úgy gondolom, a szolgálati bíróságok által biztosított.

A bírósági költségek emelkedéséről is említést tett képviselő úr. A bírósági költségek magasak, ez nyilván egy relatív fogalom, de a költségkedvezmények rendszere talán választ ad. Én úgy gondolom, hogy a bírósági költségek, a személyi, illetőleg a tárgyi költségkedvezmények, költségfeljegyzési jog és így tovább biztosítják a jogkereső közönség lehetőségeit, hogy az igazságszolgáltatáshoz forduljanak.

A befejezésekkel összefüggésben: pont említette a több évtizedes jogi képviseleti tevékenységet. Ezt valamennyien tudjuk, hogy a befejezhetőségnél nyilván az időszerűség kiemelt jelentőségű, de a dinamikus egyensúly a befejezhetőség körében azért megkívánja azt, hogy figyelembe vegyük az ügy bonyolultságát, terjedelmét, összetett jellegét, a szükséges bizonyítás összetett, illetőleg többirányú jellegét, adott esetben a szakértő bevezetését, amely esetenként nyilvánvalóan az ügy azonnali befejezését vagy a jogkereső közönség által elvárt befejezését kizárja.

A képzésekkel összefüggésben: nyilvánvalóan dinamikus egyensúlyt kell teremteni az önképzés és a szervezett képzés között, mert azért ne felejtsük el, hogy a digitalizáció mellett önmagában a Kúria határozatainak adatbázisától kezdve valamennyi bírósági dolgozó felé, különösen bírák, bírósági titkárok, de mindenki felé elérhetők a jogszabályok, a teljes hatályos jogszabályok gyűjteménye, fűződő kommentárral, de valóban a képzéssel összefüggésben jelentősége van a közvetlen előadás jellegű képzéseknek is.

Azt mindenkor ki kell hangsúlyoznunk valóban, hogy a bíróságoknak, mondhatom, hogy talán kizárólagos szerepe az ítélkezés, következésképpen az egyéb irányú társadalmi szerepvállalás minimalizálása szükséges.

A nyitott bíróság valóban, ahogy képviselő úr is kiemelte, abban a körben fontos, hogy az általános és középiskolás gyermekek megismerjék a bíróságokat, a bíróságok működését és az igazságszolgáltatás szerepét.

Több alkalommal is a bírák függetlenségével összefüggésben több képviselői hozzászólás érkezett. E körben a bírói függetlenség prioritása mellett a minőségi ítélkezést is fontosnak tartom.

Finomhangolása történik a pontrendszernek. A pontrendszerről többször is beszéltünk, ez 2018-ra is vonatkozik. A pontrendszer nem elvetendő. A pontrendszernek valóban meg kell tartanunk az értékeit, mert a folyamatosan változó jogszabályi környezetben elengedhetetlen a többletképzettség, fontos, de nem hagyható figyelmen kívül a szakmai múlt és a gyakorlat jelentősége sem.

Képviselő úr említést tett még a nyugdíjazással összefüggésben; ez 2018-on kívüli. E körben külön írásos választ fogok önnek küldeni az előírt határidőn belül.

Képviselő urak és a képviselő úrhölgy is az OBH-OBT-viszonyt említette. Erre már egyszer kitértem, ezt e helyütt megismételni nem kívánom.

Varga-Damm Andrea képviselő asszony a koronavírus-járvány hatását elemezte a kinevezési gyakorlattal összefüggésben. 2018-on kívüli kérdés, erre külön majd kitérek írásban.

Varga László képviselő úr a bírói függetlenséggel kapcsolatosan említette az elemzést. Nem volt szignifikáns a megszólalók száma. Természetesen elképzelhetőnek tartom, hogy vannak ilyen vélemények, miért ne lennének. 2018-ban tanácselnök voltam, én nem éreztem dermedtséget és befolyást se egyetlenegy határozatom vagy határozatunk  hiszen tanácsban jártunk el  során.

Arató Gergely képviselő úr szintén a bírói függetlenséggel összefüggésben, illetőleg az OBH szerepével kapcsolatosan tett észrevételeket. Fenntartom az álláspontomat, amit kifejtettem a bírói függetlenség prioritásával, illetőleg fontosnak tartom az OBT-vel való kapcsolat normalizálását, amely, úgy gondolom, hogy bekövetkezett, illetőleg a fenntartását. Az Országos Bírósági Hivatal túlhatalmát én személyesen nem érzékelem.

A lehetőségek az igazgatásban rendelkezésünkre állnak, amelyeket az adott jogszabályi környezetben én is alkalmazni kívánok és fogok, természetesen mindenkor a véleményező testületek szavára odafigyelve.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményező testületek gondolatait és álláspontját, de azt is meg kell említenünk e körben, hogy ahogyan a neve is mutatja, ahogy a képviselői felszólalásban elhangzott, véleményező testületekről van szó, és a hangsúlyt mindenkor meg kell tartanunk. A véleményezés nem jelent választást.

Tisztelt Képviselő Urak!  már képviselő asszony nincs itt. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Én ennyit szerettem volna. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vejkey bizottsági elnök úr jelezte, hogy szeretne válaszolni a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal az alkotmányos feladatait a 2018. évben is teljesítette. Ezt tények bizonyítják. Az OBH-OBT-nexus álláspontom szerint egyoldalúan lett bemutatva az ellenzéki vezérszónokok részéről, ezért az alábbi tényeket tartom szükségesnek elmondani.

Az OBT legitimációja kérdésessé vált, így maga az ombudsman fordult ezzel a kérdéssel az Ab-hez, az Alkotmánybírósághoz, hogy egy vizsgálatot folytasson le. Ezen rendkívül speciális helyzetben maga az OBT indított egy jogfosztási eljárást Handó Tünde OBH-elnökkel szemben. Az OBT olyan tagjai is megszavazták a jogfosztási eljárás kezdeményezését, akik köztudomású tényként perben, haragban voltak elnök asszonnyal, tehát nekik nem szavazni kellett volna, hanem sokkal inkább egy elfogultsági kifogást bejelenteni.

Én nagyon örülök, hogy  ahogy elnök úr mondta  az OBH-OBT közötti nexus rendeződni látszik.

Az Amnesty Internationalnek a bírói függetlenséggel kapcsolatos anyagával kapcsolatban is hangzott el, ha jól emlékszem, éppen Varga László képviselőtársam által egy vélemény. Azt kell mondanom megint csak tényként, hogy 14 bírót hallgatott meg az Amnesty International, ezek között kettő csak volt bíró volt, tehát nem több százat. Így ezt a szakvéleményt nem lehet semmiképpen álláspontom szerint a bírák szignifikáns véleményének tekinteni.

Ha jól emlékszem, ugyancsak Varga László képviselőtársam volt az, aki az ügyelosztások rendjével kapcsolatban vetett fel kérdést. Itt azt tudom mondani képviselőtársamnak, hogy nyitott kapukat dönget. A 2019. évi CXXVII. törvény elfogadása által a Bszi. 10. §-át módosítottuk, és ennek alapján én úgy gondolom, hogy ez a kérdés teljes mértékben rendeződött. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

(12.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a következő törvényjavaslat tárgyalását megkezdenénk, öt perc technikai szünetet rendelek el.

(Szünet: 12.40  12.45

Elnök: dr. Hiller István

Jegyzők: Földi László és dr. Lukács László György)

Felszólalások:   1-21   21-39   40-83      Ülésnap adatai