Felszólalás adatai

Felszólalások:   35   35-109   110-111      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte azzal, hogy az előterjesztést ötórás időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztés ötórás időkeretben történő tárgyalását 119 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Ház! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9241. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető. (Dr. Varga Judit megérkezik az ülésterembe, és elfoglalja helyét.  Számos kormánypárti képviselő távozik az ülésteremből.  Zaj.)

Tisztelt Ház! Amennyiben miniszter asszony felkészült, és fölteszi a mikrofont is, akkor tisztelettel megadom a szót Varga Judit igazságügyi miniszter asszonynak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. (Dr. Vadai Ágnes: Elnök úr, addig ne kezdjük, amíg vonul a Fidesz-frakció!  Dr. Varga Judit: Menjek föl?)

ELNÖK: Lehet. Miniszter asszony azt jelzi, hogy inkább innen föntről, a pulpitusról szeretné elmondani a beszédjét. Természetesen ez a lehetőség rendelkezésére áll. Miniszter asszony (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), az engedélyt én adom meg, nem az ellenzéki képviselők, úgyhogy kérem, fáradjon föl. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszöntöm önt innen is. Öné a szó, parancsoljon!

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rövid a törvényjavaslat, az expozém sem lesz túl hosszú. Az önök előtt fekvő javaslattal a kormány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a börtönviszonyokkal összefüggésben kialakult igazságtalan gyakorlatot haladéktalanul megszüntesse, és az igazságos rendszer kialakításához szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye. Kérem, engedjék meg, hogy a törvényjavaslat által előrevetített lépéseket, azok előzményeit és a legfontosabb indokait röviden bemutassam. Mindenekelőtt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú időn át szinte ismeretlenek voltak a hazai jogrendszerben. Az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt. Az elmúlt időszakban azonban egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő, jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. Ennek az üzletszerű gyakorlatnak köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a bíróság előtti perek száma.

Emiatt a strasbourgi bíróság a magyar vonatkozású ügyeket vizsgálva, az úgynevezett Varga és társai ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a börtönzsúfoltságból adódó problémák ismétlődése és állandósulása, valamint az érintettek nagy száma miatt az elméleten túli hatékony jogorvoslati eljárás bevezetése mellett döntsön. A bíróság, a strasbourgi bíróság az említett Varga és társai ügyben hozott ítéletében felhívta hazánkat, hogy az emberi jogok európai egyezménye 3. cikkének megsértésével összefüggésben preventív, illetve kompenzációs jogorvoslati mechanizmust vezessen be. Ennek megfelelően a jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre, amelyet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2017. január 1jével hatályba lépett módosítása vezetett be.

Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor láthatóan azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésszerű joggyakorlatra is lehetőséget ad. Ennek következtében, a hazai jogvédelmet kihasználva, e szervezetek és ügyvédjeik perek tömkelegét indítják annak érdekében, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket juttathassanak erőszakos bűnözőknek. A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem kellően hatékony az igényérvényesítés. Éppen ezért a magyar kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált. A számok magukért beszélnek. Az elmúlt időszakban a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben megközelítőleg 12 680 határozat született, amely közel 9 milliárd adófizetői forintot vont el a központi költségvetésből a magyar emberek kárára. Hangsúlyozandó, hogy mindebből csupán 10 százalék körüli összeg került a sértettekhez, az összes kifizetés 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét is. Ez ellen több lépcsőben kívánunk fellépni. Ennek a folyamatnak az első lépéseként született meg ezen törvényjavaslat, amellyel ennek az igazságtalan gyakorlatnak azonnal véget kívánunk vetni. A legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőben az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekei, jogai kerüljenek a középpontba a bűnözők nyerészkedésével szemben. Ennek megfelelően az áldozatok, a sértettek és a hozzátartozóik érvényesíthessék jogos igényeiket, és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre. A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-éig.

Második lépésként a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét. A nemzeti konzultáció a magyar emberekkel való párbeszédnek egy közvetlen eszköze. Egy-egy ilyen konzultáció során a kormány világos válaszokat kap a magyar emberektől a társadalmat alapvetően érintő kérdésekben, ezáltal a magyar emberek akaratát érvényesíti, amikor ilyen horderejű kérdésekben döntéseket hoz.

A kormány elkötelezett aziránt, hogy a nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével a folyamat harmadik lépéseként olyan jogszabályokat alkosson, amelyek a társadalom széles körű felhatalmazásával bírnak, és amelyek az áldozatok jogait helyezik előtérbe az elítéltekkel szemben, ennek keretében a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb módon juthassanak érvényre az áldozatok és hozzátartozók követelései. Ennek érdekében, tisztelt Országgyűlés, a kormány a nemzetközi vitákat is hajlandó majd felvállalni.

Az elmúlt években a kormány fellépésének köszönhetően jelentős eredményeket értünk el a börtönviszonyok javítása tekintetében. Új börtönök épültek, folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési körülményei (Varju László: Egy épült!), férőhelybővítéssel enyhültek a zsúfoltságot jelentő körülmények, javult az ellátások köre, munkalehetőséghez jutottak a fogvatartottak. A kormány célja ezzel összefüggésben sem a tüneti kezelés, hanem a teljes problémakör megoldása, azaz a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának  mint a kártalanítás jogalapjának  a teljes megszüntetése. Erre tekintettel rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében legkésőbb 2020. szeptember 30-áig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot, tehát tovább javítson a hazai börtönviszonyokon.

Tisztelt Ház! Végezetül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy a kártalanítás intézményének megalkotása eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogva tartott az elhelyezési körülményei miatti jogsérelemmel arányban álló ellentételezést kaphasson. A kártalanítás kifejezetten személyhez kötött volt, és az adott személy által elszenvedett sérelemmel arányos kompenzációnak indult. Azonban a visszaélések elkerülése érdekében a törvényjavaslat most már kimondja, hogy a kártalanításként megállapított összeg főszabályként a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára folyósítható, a törvényjavaslat szerint pedig kifizetés ügyvédi letéti számlára a jövőben nem lesz teljesíthető. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.00)

Zárásként engedjék meg, hogy kiemeljem a következőket. A kormány legfontosabb célja, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkosson meg, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe, és ezáltal jogos követeléseik kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogja biztosítani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt miniszter asszony. Tisztelt Ház! Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés általános vitájának ötórás időkeretben történő tárgyalásáról már döntött, de mivel az időkeretekben változás volt a Jobbikban bekövetkezett létszámváltozás miatt, most ismételten felkérem Földi László jegyző urat, hogy ismertesse az időkeret felosztását. Parancsoljon!

FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 103 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 47 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 38 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 32 perc, a DK képviselőcsoportjának 25 perc, az LMP képviselőcsoportjának 22 perc, a PM képviselőcsoportjának 21 perc, a független képviselőknek pedig 12 perc áll rendelkezésre.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Majd ezek az időkeretek természetesen a hirdetőtáblákon is meg fognak jelenni. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Budai Gyula képviselő úr, aki felszólalását szintén itt, az emelvényen fogja elmondani. Megvárjuk, amíg képviselő úr felérkezik. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs abban semmi meglepő, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg a kormány börtönbizniszre vonatkozó törvénytervezetének soron kívüli napirendre vételét, hiszen a börtönbiznisz legnagyobb nyertese több mint félmilliárd forinttal Magyar György ügyvéd, aki 2018-ban az országgyűlési választásokon az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult, továbbá Magyar György ellátta Demszky Gábor jogi képviseletét, és jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója.Az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírósági ítéletek születtek, amelyek nagy összegű pénzbeli kártalanítások fizetésére kötelezik a magyar államot, mégpedig olyan személyek részére, akik bűncselekményt követtek el, és ezért jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltik. Arra hivatkoznak ezek az elítéltek és fogvatartottak, hogy a magyar állam nem biztosít emberhez méltó körülményeket számukra.

A börtönbiznisz keretében baloldali liberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek közel 12 ezer kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen. Fahidi Gergely, aki a Helsinki Bizottság ügyvédje, 324 ügyben 516 millió forintot keresett, Magyar György ügyvéd 419 ügyben 521 millió forintot keresett (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!  Dr. Vadai Ágnes: Tiborcz és Mészáros is kapott!), és Karsai Dániel ügyvéd a Helsinki Bizottság és a TASZ partnereként eljárva 83 ügyben 86 millió forintot keresett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen.  Arató Gergely: Irigykedsz, mi?)

Az állam közel 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bűnözőknek és az ügyvédeknek, és nem meglepő, hogy a kifizetett összeg közel 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt. A börtönbiznisz néven futó közel 10 milliárdos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém 2 millió forintot kapjon, a Burka-család tagjai pedig 45 millió forintos összeghez jutottak hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezekben a kártérítési ügyekben nem kötelező a jogi képviselet, tehát nem kötelező az ügyvédi képviselet ezekben az ügyekben, sőt a Helsinki Bizottság 2015-ben egy olyan keresetmintát adott közre a börtönökben, amelyet az elítéltek kitöltve közvetlenül a bírósághoz tudnak fordulni. A baloldali liberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a börtönbizniszt.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ismertessek egy olyan levelet, amelyet egy magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben az elítélteket tanító személytől kaptam. Így az idézet: „Egyetlen adalékkal szolgálnák ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mekkora sikerdíjért vállalják az ügyvédek a megbízóik képviseletét. Ez akár az 50 százalékot is elérheti, mely számot egy fogvatartott szájából hallottam, akinek semmi oka nem volt rá, hogy ne mondjon igazat.” (Dr. Vadai Ágnes nevetve: Egy fogvatartott!)

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Ahogy az előterjesztői nyitóbeszédben is hallottuk, a kormány határozottan elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, egyúttal azt a szilárd álláspontot képviseli, hogy a bűncselekmény áldozatainak jogait és érdekeit nagyobb mértékben indokolt védeni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat igyekszik tehát helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt. A javaslat igen előremutatóan kívánja felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert alkossa meg 2020. május 15-éig.

Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy a kártalanítás kifejezetten személyhez kötött, tekintettel arra, hogy az adott személy által elszenvedett sérelem kompenzációja. Ez egy nagyon fontos kérdés. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kártalanításként megítélt összeg ténylegesen az elítélt vagy a fogvatartott kezéhez jusson. Éppen ezért kívánja a jogalkotó a büntetés-végrehajtási törvény normaszövegébe beemelni azt a rendelkezést, amelynek értelmében a kártalanításként megállapított összeg folyósítása kizárólag olyan fizetési számlára történjen meg, amelynek számlatulajdonosa az elítélt vagy a fogvatartott, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén pedig a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történjen meg az összeg utalása.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat úgy fogalmaz, hogy a hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt összeg 2020. június 15-éig nem fizethető ki. Természetesen a javaslat majdani hatálybalépését megelőzően a jogerősen megítélt kártalanítási igények rájuk vonatkozó ítéletek meghozatalakor a hatályos szabályok szerint lesznek teljesíthetők. A javaslat alapvető célkitűzése szempontjából stratégiailag kiemelendő, hogy a kormány jelen év szeptember 30-áig tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot. Ezen utóbbi intézkedés jelentősen hozzájárul a fogva tartás körülményeinek javításához. Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy Magyarországon a börtönkörülmények rengeteget javultak, az elmúlt években több lett a férőhely, és folyamatosan épülnek az új börtönök.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő javaslat egyrészt kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindamellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat. Magyarországon ma egyértelmű, és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Ezt kérem önöktől is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön számára és a jegyzőkönyv számára is jelzem, hogy a napirendi javaslatot az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Jobbik képviselőcsoportja megszavazta. Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Köszönjük szépen.)Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának, aki felszólalását szintén itt az emelvényen mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy hihetetlenül álságos és hazug vitának vagyunk jelen pillanatban tanúi itt a parlamentben, hiszen aki miatt kialakult, létrejött ez a helyzet Magyarországon, aki ennek a felelőse, az egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz-KDNP frakciója. 2016-ban éppen önök voltak azok, akik itt tőlem jobbra, szemben vannak, akik előterjesztették, akik ezt támogatták, akik megszavazták ezt a törvényjavaslatot, akik azt akarták, hogy ez Magyarországon bekövetkezzen. Most el lehet játszani a dicső lovagot, aki kiáll az igazság bajnokaként, harcol az igazságért, hogy mit akar Magyarországon a nép, ki lehet állni, igen, csak ezt önök okozták, önök voltak ennek az egész helyzetnek az okozói, és erre majd rá fogok világítani részletesen a felszólalásomban. (Dr. Vitányi István: Sötétség van!)2015. március 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága volt az, aki elrendelte ítéletében, hogy Magyarországon változtatni kellene valamit, hiszen folyamatosan ítélte meg a kártérítéseket az Emberi Jogok Bírósága Strasbourgban. Ennek eredménye volt az, hogy 2016-ban a kormány benyújtotta a T/12179. számú törvényjavaslatot. Tehát a benyújtója ennek a kormány volt, az előadója maga dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter volt. Mit tartalmaz ez a törvényjavaslat, amely benyújtásra került? Hát, a kártalanítással foglalkozik: mikor is jár a kártalanítás, feltette ezt a kérdést, illetve válaszolt rá a törvénytervezet.

Ha nincs elkülönített illemhely az elítélteknek, ha nem megfelelő a szellőztetés, nem megfelelő a világítás, nem megfelelő a fűtés, ha rovarok vannak, és azt is megállapította, hogy kártalanítás jár minden egyes napra, amit ilyen körülmények között eltöltöttek, illetve a kártalanítás megfizetésére az állam köteles, szögezi le a javaslat.

Meghatározták az összeget is: egy napra 1200 forint lehet minimum, maximum pedig 1600 forint. Márpedig ebből az következik, hogy egy tíz évre elítélt bűnözőnek, aki nyilván nagyon súlyos bűncselekményt kellett hogy elkövessen, akár ötmillió forintot is lehetett adni tíz év után, vagy még ezt meghaladó összeget is ezen törvény alapján. De önök még annyira odafigyeltek a bűnözők jogaira, hogy amennyiben csak 30 napra szakad meg ez a rossz elhelyezési körülmény, akkor is jár a teljes időtartamra a kártalanítás, még azokra a napokra is, amikor egyébként jobb körülmények közé került a rab. Aztán arra is odafigyeltek, hogy a befolyó kártérítésből ne lehessen ám mindenféle pénzeket levonni, mindenféle tartozásokat kifizettetni a szegény rabokkal, hanem csak a gyermektartásdíjat lehessen figyelembe venni, illetve az ezzel a bűncselekménnyel összefüggésben, amely miatt ülnek, megítélt kártérítést, sérelemdíjat lehessen kielégíteni, illetve a miatta megítélt követelést lehessen belőle kielégíteni. Tehát ebből is látszik, hogy egy olyan törvényt fogadtak el, amely mindenképpen hasznos volt arra, hogy ez a biznisz Magyarországon kialakuljon.

Ezek után nézzük, hogy mi történt 2016. szeptember 27-én, ekkor tárgyalta az Országgyűlés. Völner Pál volt az, aki felszólalt a kormány nevében, és előterjesztette ezt a törvényjavaslatot, elmondta az előzményeket, hogy cselekvési tervet dolgoztunk ki, amely 2015. december 9-én megküldésre került az Európa Tanácsnak, és e cselekvési tervben a börtönzsúfoltság felszámolását vállaltuk, illetve azt, hogy jogorvoslati rendszert dolgozunk ki. Ez a jogorvoslati rendszer történt meg ezzel a törvényjavaslattal, amellyel kompenzációt biztosít a magyar állam a börtönben elítéltek számára a zsúfolt elhelyezési körülmények miatt.

Az is látszott, hogy nagyon rövid határidőt határoztak meg a sérelem orvoslására, és hogy egészen komoly összegeket, mint mondtam, tíz év után akár ötmilliót is vagy ezt meghaladó összeget is meg lehet ítélni. Arra is odafigyeltek, hogy nagyon gyorsan megkapják ezeket a kifizetéseket a rabok, hiszen 60 napban határozták meg a kifizetéseket, legkésőbb 60 napon belül kell számukra kifizetni, és hogy valóban csak a gyermektartásdíjat, ezen bűncselekményből fakadó polgári jogi igényt, illetve ezen bűncselekménnyel összefüggő sérelemdíjat és kártérítést lehetett ezzel szemben beállítani.

Azt, hogy miért volt erre szükség, lehet látni a számokból, hiszen Strasbourgban 2016 szeptemberében, tehát amikor tárgyaltuk, már ötezer ügy volt folyamatban a magyar állam ellen, mint azt elmondta az államtitkár úr, ezért mindenképpen javasolták, hogy ezt a törvényt fogadjuk el. Salacz László volt a Fidesz vezérszónoka ezen a napon, aki egyértelműen elmondta, hogy a Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot.

A Jobbik részéről elhangzott, hogy a Jobbik nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, felhívta a figyelmet Staudt Gábor képviselőtársam, hogy egy iparág épült arra, hogy ilyen pénzeket szerezzenek a bűnözőknek, az elítélteknek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és ezt legfőképpen, hogy elkerüljük a kártalanítást a jövőben, új börtönök felépítésével lehet megoldani. Azt is elmondta, hogy ha el fogjuk fogadni ezt a törvényjavaslatot, amelyet a parlament el is fogadott, hatalmas felháborodás várható társadalmi szinten, hiszen ezt az emberek nem fogják lenyelni, hogy az elítéltek milliókat kapjanak meg a magyar államtól kártérítésként. Kiemelte, hogy kifejezetten felháborító, hogy milyen kielégítéseket lehet csak a kártalanítási összegekből levonni, és hogy ezzel egy elítélt sokkal jobb helyzetbe kerül, mint egy átlagos állampolgár, mert például ha csak a devizahitelesek problémáját nézzük, a devizahiteleket mindenféle jövedelemből letiltják, ha már megítélte a bíróság, illetve jogerőssé válik a végrehajtás, de az elítélttel szemben például egy devizahiteles tartozást sem lehetett volna beszámítani, mert önök annyira kiemelten kezelték ezt a kérdést. A Jobbik felhívta a figyelmet a fontos, legnagyobb ügyekre, a Cozma-ügyre, a Szögi-ügyre, hogy az ő kártalanításukkal, az áldozatok kártalanításával kellene elsősorban foglalkozni, nem pedig az elítéltek kártalanításával. Erre is felhívtuk ezzel kapcsolatban a figyelmet, és arra, hogy ez jogtalanságot fog okozni.

Völner Pál államtitkár úr pedig a válaszában annyit mondott, hogy a férőhelyek számának növelése folyamatban van. De azt láttuk, hogy ez azért nem történt meg. Ezután következett a szavazás, a szavazás során, 2016. október 25-én pedig egyedül és kizárólag a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki nemmel szavazott erre a törvényjavaslatra, mi voltunk, akik nemet mondtunk arra, hogy ilyen módon kártalanítsák az elítélteket, hogy milliós kártérítéseket kaphassanak. Ezzel szemben egyedül és kizárólagosan a Fidesz-KDNP frakciója volt az, aki ezen kérdésben igennel szavazott.

(11.20)

Amikor Budai Gyula képviselő úr volt a Fidesz vezérszónoka, akkor gondolom, arról a listáról szemezgettek, hogy találnake olyan fideszes képviselőt, aki nem vett részt ezen a szavazáson, mert nem volt itt aznap. Mert ő akkor éppen nem szavazott, így őt nem hozhattam fel, hogy igennel szavazott volna. De igennel szavazott például Balla György, Balog Zoltán, Boldog István, Kontrát Károly, Kósa Lajos, Kubatov Gábor, dr. Mengyi Roland, Németh Szilárd, Pogácsás Tibor, Rogán Antal, Simonka György, Tállai István (sic!), Tuzson Bence, Völner Pál, és a KDNP-ből is mindenki, aki jelen volt, igennel szavazott ebben a kérdésben. Tehát látható, hogy kik azok, akik támogatták ezt a törvényjavaslatot. Ezek után 2016. november 4-én Áder János köztársasági elnök úr a törvényt aláírta. Így jutottunk el máig, így jutottunk el oda, hogy kialakult egy ilyen üzletág, így jutottunk el oda, hogy milliárdokat fizet ki a magyar állam, évente sok milliárdot elítélt bűnözőknek.

Erre kaptunk most egy új törvényjavaslatot. Egy új törvényjavaslatot, amelyben egy álfelháborodás van, mert ez nyilván egy álfelháborodás, mert önök azok, akik felelősek ennek a helyzetnek a kialakításáért.

Ez az új törvényjavaslat, amelyet ma tárgyalunk, különböző célokat fogalmaz meg: a bűncselekmény áldozatai érdekeinek a védelmét, a társadalmi igazságérzetet, és az ember sérthetetlen, elidegeníthetetlen alapvető jogait említi fel a preambulumában. Az 1. § a nemzeti konzultációról szól, amelynek eredménye alapján lehet majd valamilyen szabályozási rendszert kidolgozni. Erre határidőt 2020. május 15-éig határoz meg. A börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében felkéri a kormányt, hogy 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a százszázalékos állapotot. Hát, ez egy gyönyörű dolog! Hol van erre vonatkozóan bármiféle megoldás? Ha a kormány öt év alatt, tíz év alatt nem tudta megoldani a börtönzsúfoltságot, akkor e jogszabály alapján 2020. szeptember 30-áig minden bizonnyal meg fogja tudni tenni, és megszünteti a börtönzsúfoltságot. Nyilván nem lehet börtönöket, három-négy börtönt felépíteni szeptember 30-áig. Ezt egyébként egyetlenegy módon lehetne csak megoldani: ha szabadon bocsátanák a rabok 15 százalékát, amennyivel többen vannak. Nagyon bízom benne, hogy Magyarországon senki nem akarja ilyen módon megoldani ezt a helyzetet. Bár ki tudja, a kormánypártok részéről bármi előfordulhat. Tehát nem hiszem, hogy eddig a dátumig ezt meg lehetne oldani.

S van még egy propagandasor is benne: a kártalanítási összegeket 2020. június 15-éig nem fizethetik ki. Húúú! Na, most három hónapig nem fognak kifizetni  hát, ezzel megint csak semmi nem lesz megoldva egyáltalán.

Az indokolásban azért van egy-két érdekes rész. Azt mondja az indokolás, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy megtudja az állampolgárok véleményét. Akkor most a Fidesz beismeri, hogy a börtönkártalanítás kérdésében nem ismeri az állampolgárok véleményét? Nem tudják? Hát, ez döbbenetes! Hisz ezt mindenki tudja, csak önök nem tudják, hogy mi az állampolgárok véleménye erről?

Aztán: megszüntetik a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét. Akkor erről sem tudtak? Vagy a kormány eddig tudatosan biztosította az ilyen visszaélési lehetőségeket, 2016 óta folyamatosan? Ez döbbenetes! Akkor a kormány együttműködött azzal, hogy milliós nagyságrendű kártérítéshez juthassanak az elítéltek? Tehát döbbenetes kérdéseket vet fel, amikor erről beszélünk.

A nemzeti konzultációról még egy mondat. Azt mondják önök, azt mondja a Fidesz-KDNP, hogy a nemzeti konzultáció célja a választópolgárok bevonása a hatalomgyakorlásba. Érdekes, hogy önök olyan kérdésekben kérik ki az állampolgárok véleményét, amelyekre nyilván mindenki nagyon jól tudja a választ. Jelen pillanatban is egyértelműen erről van szó. Viszont ellentmondásos az önök véleménye a valósággal, hiszen önök nem hajlandók bevonni Magyarországon az állampolgárokat a hatalomgyakorlásba. Ezt már leszögezték a 2010-11-es években akkor, amikor a népszavazás lehetőségét teljes mértékben kiüresítették, mégpedig azzal, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem lehet népszavazást tartani, nem lehet eredményes népszavazást tartani. Éppen ezzel próbálták meg azt elérni Magyarországon, hogy ne lehessen a népet bevonni a hatalomgyakorlásba, hogy ne tudja közvetlenül gyakorolni a nép Magyarországon a hatalmat. Ezt sikerült elérniük az elmúlt nyolc esztendő alatt. A nemzeti konzultáció csak egy álságos propagandahúzás az önök részéről.

Még egy dologról szeretnék beszélni ezzel kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár úr kijelentette a minap a média előtt, hogy a külföldről pénzelt szervezetek nem akarják, hogy az áldozatokhoz kerüljön a pénz, hanem azt akarják, hogy az az elítéltekhez kerüljön. Hát, hölgyeim és uraim, éppen a Fidesz-KDNP törvényjavaslata alapján van az, amelyet önök 2016-ban elfogadtak, hogy ne az áldozatokhoz, hanem az elítéltekhez kerüljön a pénz. Hát ezek álságos nyilatkozatok, olyan nyilatkozatok, amelyekkel megpróbálják tökéletesen megtéveszteni a magyar állampolgárokat!

Áttérnék a statisztikákra. Az látszik, hogy a börtönök jelen pillanatban is túlzsúfoltak, hiszen körülbelül 114 százalékos túlzsúfoltság van. Ez azt jelenti, hogy a múlt év december 31-ei 16 303 fogvatartott  a tendencia egyébként egy kicsit csökkenő, mert majdnem ezer fővel csökkent egy év alatt a fogvatartottak száma  113-114 százalékos telítettséget jelent. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 2500 férőhellyel kellene bővíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.

2015-16-ban határozott ígéreteket kaptunk arra, hogy ez a bővítés meg fog valósulni. Ezzel szemben a kormány semmit nem tett. Abból a 8,5 milliárd forintból, amit azon törvény alapján, amelyről most beszélünk, 2016 óta kifizetett a magyar állam kártérítésként, egy körülbelül ezer fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni, s akkor a probléma felét már meg tudtuk volna oldani. Ezzel szemben önök úgy döntöttek, hogy inkább kifizetik ezeket az összegeket.

Hogy mennyire üzletággá vált ez, arról néhány statisztikai adatot szeretnék mondani. 2013-ban, amikor még Strasbourghoz lehetett fordulni, 37 millió forint kártérítést fizetett ki a magyar állam. 2017-ben, amikor már a magyar jogszabály alapján lehetett perelni, ez kétharmadmilliárd forint volt, tehát durván 670 millió forint. 2018-ban ez megsokszorozódott, 3,5 milliárd forintra nőtt. 2016 és 2019 között összesen 8,5 milliárd forint került kifizetésre. De hogy mennyire megnőtt a bírósági döntések száma is: 2017-ben még csak 694 kártalanítási pert indítottak az elítéltek, 2018-ban pedig már 3745-öt, és a magyar bíróságok döntése alapján átlagosan körülbelül 1 millió forintot fizettek ki. S hogy mennyivel jobban megéri ezen jogszabály alapján: a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletei alapján 3-6 millió forint kártérítést fizettek ki fejenként, míg e jogszabály alapján csak 1 millió forintot, de ez is nagyon-nagyon komoly összegeket jelent. Ezzel szemben a kormány semmit nem tett a férőhelyek bővítése érdekében.

Miért éri meg ez a börtönbiznisz az ügyvédeknek? Azért éri meg, mert garantált győzelmet ígér. Csak alá kell írni az ügyvédi meghatalmazásokat, eljuttatni a bíróságra, kikötik a sikerdíjat, és már dől is a pénz. Ennek a rendszerét dolgozták ki önök. Beszéltek önök sokféle baloldali meg sorosista szervezetről, amelyek ezt kihasználják, de én a médiában azt olvastam, hogy éppen Fidesz-közeli ügyvédi irodák voltak azok, amelyek leginkább kihasználták ezt a lehetőséget, és nagyon is kivették a részüket abból, hogy ebből az üzletágból nyerészkedjenek.

(11.30)

Egyébként döbbenetes, most, ahogy készültem erre a mai felszólalásomra, találkoztam a Helsinki Bizottság szakértőinek a jelzéseivel, akik már 2014-ben jelezték, hogy üzletszerűen foglalkoznak egyes ügyvédi irodák az elítéltek számára a pénz megszerzésével. Tehát éppen ők voltak azok, akik jelezték az üzletszerű foglalkozást, és igenis, a Fidesz-KDNP volt az, aki erre meghozta azt a törvényt, ami alapján kialakult ez az üzletág Magyarországon. Úgyhogy a felelősség, én azt gondolom és azt is tudom, hogy leginkább önöket terheli ebben a kérdésben.

A Jobbik következetes rendpárti álláspontot foglalt el ebben a kérdésben 2010-ben is, 2016-ban is és 2020-ban is. Gyorsan összefoglalva: a börtönbiznisz kialakulásának oka egyértelműen a kormány és a kormánypártok működése miatt következett be, az ő törvényjavaslatuk alapján. Az ügyvédi irodák és az elítéltek emiatt tudtak üzletszerűen pénzt szerezni ebből az üzletágból, és a Jobbik az egyetlen párt, aki nemmel szavazott, aki következetesen rendpárti magatartást tanúsított. Mi a módosító javaslatokat is megtettük, a hozzátartozói kártalanításra is javaslatot tettünk, a Szögi-, Cozma-ügyre hivatkoztunk, a börtönépítésre javaslatot tettünk.

Jelen javaslat hibái: elnapolja a problémamegoldást, nem ad semmilyen megoldást, nem oldja meg a túlzsúfoltságot, és nem kér bocsánatot az emberektől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP-nek és a kormánynak bocsánatot kellene kérni az elmúlt négy év magatartásáért a magyar emberektől. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két felszólalójuk fogja ismertetni: elsőként Vejkey Imre képviselő úr, majd másodiknak, őt követően Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy teljes mértékben egyetértek a Varga Judit miniszter asszony expozéjában elhangzottakkal, valamint a Budai Gyula képviselőtársam vezérszónoklatában elhangzottakkal, ezért az általuk elmondottakat nem kívánom megismételni.Így vezérszónoklatomat in medias res azzal kezdem, hogy bűz van Strasbourgban, mert az Európai Emberi Jogi Bíróság olyan precedensítéleteket hozott, amelyekkel Magyarországon és Európában a börtönbizniszt támogatják, nem kicsit, hanem nagyon.

A strasbourgi bíróság és annak alapján a magyar bíróságok ítéletei a magyarok többségét felháborítják, mert amíg ők törvénytisztelő polgárként reggeltől estig dolgoznak, hogy családjukkal eggyel előrébb léphessenek, addig a rabok strasbourgi és magyar ítéletekkel, munka nélkül a többszörösét keresik a szabad emberek jövedelmének. Ez méltánytalan, ezért nekünk, kereszténydemokratáknak fel kell szólalnunk, törvényt kell módosítanunk, hogy igazságot szolgáltassunk a törvénytisztelő magyarok millióinak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, hogy a strasbourgi bíróságnak ez nem az első húzása volt Magyarországgal szemben. Emlékezzenek csak 2017. március 13-ára, amikor Brüsszelben az Európai Bizottság előtt a kommunisták és a zöldek a magyar jogi határzár uniós felülvizsgálatát kezdeményezték, lényegében azzal fenyegetve meg hazánkat, hogy ha nem változtatunk a migrációs politikánkon, vagyis nem engedjük be az illegális migránsokat, akkor uniós támogatásokat vonnak meg tőlünk. Ezt a fenyegetést erősítendő az esemény másnapján, vagyis 2017. március 14-én a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság már el is marasztalta Magyarországot két bangladesi férfi ügyében, akiket a Magyar Helsinki Bizottság képviselt hazánkkal szemben. Bennünket meszeltek el, akik betartjuk a jogszabályokat. Bennünket meszeltek el, akik akkor is és most is védjük Európát. És most is bennünket meszelnek el, konkrét ügyekben, mondván: nem elég az adott négyzetméter egy rabra és nem elég a rabok komfortzónája sem. Ezért a verdikt az, hogy vétkes állam vagyunk, és kártérítést kell fizetnünk konkrét ügyekben.

A tény tehát az, hogy a strasbourgi bíróság és annak alapján a magyar bíróságok az áldozatok adóforintjaiból a bűnözők oldalára álltak, hogy részükre milliárdos nagyságrendben kártérítés fizetésére kötelezzék a magyar államot. Ez lenne az előremutató európai jog? Ez lenne az előremutató európai joggyakorlat? Ez lenne az európai igazságosság a XXI. században?

A válaszunk nem, mert ez az európai törvénytisztelő polgárok megcsúfolása. A válaszunk nem, mert ez rendkívül igazságtalan. A válaszunk nem, mert ez jogtalan is, ugyanis a börtönbiznisz maga a joggal való visszaélés. A bűnözőknek ugyanis nem pénzjutalom, hanem büntetés jár. (Dr. Vadai Ágnes: Én is mindig ezt mondom, és Mészáros Lőrinc mennyit kap?) Ezért a jogot, az igazságot és a méltányosságot vissza kell állítanunk, és mi visszaállítjuk. Visszaállítjuk, törvényi szinten kimondva azt, hogy a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul felfüggesztjük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tények okán, továbbá a tömeges illegális migrációs fenyegetés miatti válsághelyzet okán is el kell gondolkodnunk azon, hogy a strasbourgi bíróság hatályát felfüggesztjüke Magyarországon. (Dr. Vadai Ágnes: Hoppá, hoppá!) Határozott álláspontunk, hogy az alapjogvédelem megfelelő szintje Magyarországon biztosított a formális EJEB aktív tagság nélkül is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjenek meg egy idevágó idézetet Szent II. János Pál pápától a szabadságról: A szabadság folytonos hódítás, nem lehet csupán birtokolni. Adományként kaptuk, de harcban őrizzük meg. Adomány és harc, mindkettő felírva a titkos, de mégis nyilvánvaló kártyára. A szabadságért önmagaddal fizetsz, ezért hívják szabadságnak azt, ami, míg fizetsz, megengedi, hogy újra önmagad birtokosa lehess. Ezen az áron lépünk be a történelembe, érthetjük meg korszakait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezért van rendkívüli jelentősége annak, hogy mi, a Fidesz-KDNP az igazságosságot és a magyarok szabadságát képviseljük, nem pedig a globális hatalom és táskahordozói által kitalált, vélt vezérlő csillagot, mely az általuk ígért korlátlan emberi szabadság helyett egyre inkább csak szorongást és reménytelenséget hoz Európában és a világban. A jövő tehát a miénk és nem a BSS-triumvirátusé, vagyis a jövő nem Brüsszelé, nem Strasbourgé és nem Sorosé.

Ne feledjék: a triumvirátus el akarja hallgatni önök elől azt, amit szívük mélye sugall. Ők azok, akik szégyenletes döntéseket hoznak, zsarolva ezzel szabad nemzeteket. Ők azok, akik Jézust csak egy politikai fölszabadítónak tekintik, aki rajtavesztett. Ők azok, akik rommezővé változtatták az európai szellem színterét. Ők azok, akik a humanizmust mint kifejezetten az emberre fókuszáló központú világnézetet abba a torz irányba vitték, hogy az egyének valósítsák meg saját vágyaikat, amelynek érdekében a többi ember mind csak kihasználandó, a használat után pedig eldobandó.

A fenti felfogás elburjánzása végül oda vezetett, hogy az emberek többsége lassan már azt sem tudja, mit jelent számára a másik ember, továbbá nem akarja elviselni a férfi és a nő misztériumát.

Ők azok, akik a kétezer éve ránk hagyott szellemi végrendelet elleni totális támadást megindították, és ellenünk fenntartották. Meg kell tehát állítanunk őket. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

(11.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A sorozatos strasbourgi döntések súlyosan sértik Magyarország mint szuverén állam kompetenciáját. Úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi erők és csoportok érdekei húzódnak meg. Úgy tűnik, napjainkra oda jutottunk, hogy a strasbourgi bíróság már nem titkoltan, hanem nyíltan, az alávetést elismerő államokkal szemben önálló szuverénként viselkedik.

Ezért hangsúlyozom, itt az idő, hogy elgondolkodjunk az emberi jogok európai egyezménye felmondásáról, vagy legalább az egyezmény bizonyos pontjainak a felfüggesztéséről. Most átadom a szót vezérszónoktársamnak, Nacsa Lőrincnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nacsa Lőrinc képviselő úr folytatja a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoklatát. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Köszönjük szépen az expozét, és köszönjük szépen a gyorsaságot és a hatékonyságot, amellyel ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot itt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején  ahogy azt egyébként a Fidesz-KDNP-frakció januárban és februárban is kérte  ilyen gyorsasággal, hatékonysággal idehozták az Országgyűlés elé. Amit jobbikos képviselőtársam, Gyüre Csaba mondott, hogy a június 15-éig tartó kifizetések felfüggesztése egy propaganda, képviselőtársam, ez a cselekvés. Nem ez a propaganda, hanem ezt hívják cselekvésnek, amikor az emberek igazságérzetét súlyosan sértő ügyben a kormány és a Fidesz-KDNP parlamenti többsége azonnal lép, megoldásokat szorgalmaz. És egyébként a felfüggesztés ideje alatt is arra szenteljük az energiánkat és az időnket, hogy megkérdezzük a magyar embereket arról, hogy mi a véleményük a börtönbiznisszel kapcsolatban. Éppen ezért mi majd innen is arra biztatunk mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, minél többen töltsék ki a márciusban érkező nemzeti konzultációs kérdőíveket, és válaszoljanak arra, hogy ez az igazságtalan, a joggal való visszaélés állapota fenntarthatóe a jövőben.

Nem csoda, hogy az ellenzéki képviselők folyamatosan a nemzeti konzultációt támadják és szidják. Őket zavarja, hogy mi megkérdezzük az embereket a kormányzásunkhoz. Őket zavarja az, hogy az emberek jelentős része egyetért velünk ezekben az ügyekben, ahogy azt most is reméljük, és az elmúlt nemzeti konzultációkban is láthattuk.

Jobbikos képviselőtársam mint ügyvéd egyetlen dologról nem szólt, az ügyvédi etikáról, és azokról a dörzsölt, és egyébként sokszor az áldozatokat is és az elkövetőket is kihasználó ügyvédekről nem szólt egy szót sem. Majd a vezérszónoki felszólalása után kivonult a teremből, hiszen ügyvédként neki nyilván nehezére esik hallgatni, és ezért nem is fűzte bele a mondanivalójába, hogy itt milyen dörzsölt ügyvédek játszanak szerepet a börtönbizniszben.

Szeretném egy érdekes körülményre felhívni a figyelmét minden képviselőtársamnak, hogy amit állítottunk, arról bebizonyosodott, hogy igaz: az ellenzék falaz a börtönbiznisznek; az ellenzék falaz a baloldalhoz és a Soros-hálózathoz köthető ügyvédeknek. Hétfőn a napirendre vételnél a sürgősségi indítvány elfogadásakor sem a Jobbik, sem az LMP, sem a diplomás kommunisták  bocsánat, a Gyurcsány-párt , sem az MSZP, sem a Párbeszéd (Dr. Vadai Ágnes: Többdiplomás! Jogász, közgazdász…) nem szavazta meg a mostani napirendünk sürgősségi tárgysorozatba vételét a hétfői ülésnapon.

Majd meg kell említenem még azt, hogy Vadai Ágnes milyen gyalázatosan riogatta az embereket, és pánikot és hangulatot keltett azzal (Dr. Vadai Ágnes: Ó!) a mondatával, hogy őszerinte a kormány szabadon fogja engedni a bűnözőket. (Dr. Vadai Ágnes: Így van.) Képviselő asszonynak egy-két statisztikát nem árt, ha a figyelmébe ajánlunk. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Az önök kormányzása alatt 13-14 ezer ember volt börtönben, most ez 17 ezer. Mindeközben a Magyarországon elkövetett összes bűncselekmény a felére csökkent. (Dr. Vadai Ágnes: Ez hogy?) Az önök kormányzásának az ideje alatt 420-430 ezer regisztrált bűncselekmény történt Magyarországon egy évben. Ez a tavalyi évben 200 ezer alá esett, tehát megfeleztük az elkövetett bűncselekmények számát.

És még egy statisztikát ajánlanék a képviselő asszony figyelmébe: a szándékos, befejezett emberölések száma 2006-ban 174 darab volt, 2019-ben 58. Hogy lehet az, képviselő asszony, hogy az önök idejében kétszer annyi elkövetett bűncselekmény volt, és 3-4 ezerrel kevesebb ember ült a börtönben? (Dr. Vadai Ágnes: Jobban dolgoztunk!) Úgy, hogy az önök idejében grasszáltak bűnözők és elkövetők az utcán; az önök idejében voltak a romagyilkosságok; az önök idejében lehettek szabadlábon az utcán erőszaktevők, gyilkosok, rablók, míg most ők a börtönben vannak. (Arató Gergely közbeszól.)

Nyilván arról ne is beszéljünk, hogy 2006-ban nyilván a börtönbe csukott emberek számát növelte az önök diktatórikus állampárti kardlapoztatása (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nagykövetek voltak…) és szemkilövetése, de erről ne beszéljünk külön. (Dr. Vadai Ágnes: Szerintem se…  Arató Gergely közbeszól.  Az elnök csenget.)

Ezt az uszítást, amit Vadai képviselőtársam a sajtóban az elmúlt napokban végez, az a pánik és hangulatkeltés, amit a magyar emberek ellen és egyébként a magyar igazságszolgáltatás és a magyar rendőrök ellen is elkövetett, vissza kell hogy utasítsuk innen, a Fidesz-KDNP-ből (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), és arra kérjük, hogy hagyja abba ezeket az uszításokat, és hagyja abba a magyar rendőrök, a magyar igazságszolgáltatás elleni hangulatkeltést. (Arató Gergely közbeszól.)

A Fidesz-KDNP szigorú büntetőpolitikája elérte azt, a szigorú büntetőpolitika és a Btk. többszöri szigorítása elérte azt, hogy megfeleződjön az elkövetett bűncselekmények száma. Mi azt gondoljuk, hogy ezt a mostani igazságtalan helyzetet, amikor a joggal való visszaélés minősített esete áll fenn, egyébként fel kell számolni. Éppen ezért támogatjuk azt, hogy felfüggesszük most a kifizetéseket; támogatjuk azt, hogy megkérdezzük az embereket a börtönbizniszről, és azután az emberektől kapott jogalkotási felhatalmazással még ebben a tavaszi ülésszakban rendezzük egyszer s mindenkorra ezt a kérdést.

Szó volt már arról, hogy 12 ezer ügyről van szó; és szó volt arról is, hogy 8,5 milliárd forint kártérítést ítélt meg eddig a bíróság. Hogy képviselőtársaim is értsék: ez 35 CT. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Dr. Vadai Ágnes: Aminek az árát elloptátok…)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr, aki felszólalását szintén innen az emelvényről mondja el. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon mást terveztem mondani, azonban előttem néhány felszólaló elterelte a gondolataimat. Szerintem botrányos dolgok hangzottak el a magyar Országgyűlésben, beszéljünk ezekről. Ha jól értettem, Vejkey képviselőtársam, az Igazságügyi bizottság elnöke, akit egyébként egy nyugodt, mérsékelt embernek ismertem meg, arról beszélt a felszólalásában, hogy az emberi jogok európai egyezményét fel kellene mondani, ön ezt javasolja. (Dr. Vejkey Imre: El kell gondolkodni azon, hogy fel kellene…) Illetve, próbálom idézni, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának hatályát fel kellene függeszteni Magyarországon, azt hiszem, pontosan ezt mondta… (Dr. Vejkey Imre: El kell gondolkodni rajta…)

Ez szerintem itt az a kategória, ahol meg kell állnunk egy pillanatra. Az, hogy ön ezt itt elmondta, szerintem egy olyan Rubicon, amit önök most, úgy tűnik, hogy átlépni terveznek. Én arra kérem önt, hogy kérjen szót, mondja azt, hogy ez egy félreértés, ön nem gondol ilyeneket, mert azt gondolom, hogy ez egy botrány, és egészen más irányba viszi ezt a vitát. Miniszter asszonyt pedig arra kérném, hogy mondja el a véleményét itt a vitában mindannyiunknak, az Országgyűlés minden képviselőjének és a magyar társadalomnak, hogy egyébként mit gondol ezekről a kijelentésekről. Azt hiszem, fontos volna, mielőtt minden egyes képviselő a konkrét témában a döntését meghozza. Nacsa Lőrinc szavai alapvetően ehhez képest már különösebb meglepetést nem okoztak, ehhez hozzá vagyunk szokva, de ez két olyan megnyilatkozás volt egy szakmailag egyébként általam nagyra becsült jogász részéről, ami szerintem azért egy új helyzetet teremt ebben a vitában.

Le kell szögeznem a felszólalásom elején, hogy egyetértek mindenkivel, akit felháborít az a helyzet, hogy a magyar adófizetők forintjaiból kártalanítást kell fizetni elítélt bűnözőknek. Ez a magyar társadalom túlnyomó többségének az elítélését váltja ki. A magyar társadalom túlnyomó többsége ezzel a helyzettel nem ért egyet, és joggal irritálja ez a helyzet a magyar emberek túlnyomó többségét. Ezt a helyzetet meg kell oldani, azonban érdemes megvizsgálni, hogy miért alakult ki ez a helyzet.

Előttem már szóltak arról, hogy egyedül a Fidesz-KDNP képviselői támogatták az Országgyűlésben 2016-ban azt a jogszabályt, ami alapján ezeket a magyar társadalmat joggal irritáló kártérítéseket az utóbbi években kifizették. Miniszter asszony is úgy fogalmazott itt az expozéjában, hogy felismerték, hogy a kormánypárti képviselők által ekkor elfogadott jogszabály visszaélésre ad lehetőséget, azt hiszem, ilyet mondott… (Dr. Varga Judit: Nem… Visszaélnek vele…) Jobb, ha tudja most azért, hogy ezt csak a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg az Országgyűlésben.

Továbbmegyek, az MSZP vezérszónoka a vitában akkor, 2016 őszén pontosan így fogalmazott, és itt idéznék: „Többévnyi fogva tartás után meglepő mértékű kártalanítás fogja megilletni az elítélteket. Ez pedig könnyen kiválthatja a társadalom megütközését, miközben a fogvatartottak elhelyezési körülményein semmit sem javít.”

(11.50)

Ez három és fél éve hangzott el az MSZP álláspontjaként itt az Országgyűlésben. Egyértelmű tehát, hogy a kormánypárti képviselők elhibázott döntésének isszuk most a levét, azért vagyunk itt, mert a kormánypárti képviselők hoztak egy elhibázott döntést.

Nézzünk néhány tényt, szögezzünk le néhány tényt! 2016-ban ennek az előterjesztője Trócsányi László volt, aki most európai parlamenti képviselő, miniszter asszony tehát most az ő hibáját kénytelen helyrehozni. A mellette ülő Völner Pál a 2016-os vitában vezette föl az akkori javaslat kapcsán az álláspontjukat, kiválóan megérvelte; most kiválóan meg fog érvelni nyilván egy másik álláspontot, amely azzal szögesen ellentétes. Gondolom, ma is fel fog szólalni, el fogja mondani az érveit.

Nyilván hab a tortán, hogy itt a kihasználtság szintjének csökkentésével kapcsolatban a javaslat 2020. szeptember 30-át jelöli meg azon időpontnak, amely után a kihasználtság nem haladhatja meg a 100 százalékot, de egyébként az önök által elfogadott jogszabály szerint most sem haladhatná meg, tehát egy törvénytelen állapot van ebben a pillanatban.

Fogalmazzunk pontosan: a kormány egy tagja azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az Országgyűlés hívja fel a kormányt arra, hogy az tartsa be a törvényeket. Tehát ezért jöttünk ma ide, hogy egy ilyen döntést meghozzunk. De azt mondom, hogy minden terápia a betegség felismerésével kezdődik, tehát biztosan jó úton járunk.

Nézzük meg, hogy hogyan tudja teljesíteni a kormány a zsúfoltság csökkentését, amiről nyilván kevés szó esik; ma egyáltalán nem hallhattunk erről, hogy mik a terveik. Egyrészt megépíthetik a tervezett börtönöket szeptember 30-áig. Az a kérdés, hogy ha ebben tíz évig nem sikerült érdemi előrelépést elérni, akkor hogy sikerülne fél év alatt, milyen alternatív módszerekkel. Én arra kérem az előterjesztőket, hogy beszéljenek erről, kerüljön szóba ez is ma a vitában. Nyilván egy másik lehetőség  erről is esett szó itt előttem, Gyüre Csaba említette  egy amnesztia, részleges akár. (Dr. Völner Pál: Nem lesz.) Szerintem a magyar társadalomban ez nagyon komoly megütközést keltene. Nyugtassák meg a magyar társadalmat, hogy nem terveznek ilyen lépést. Vagy egyébként egy harmadik lehetőség, hogy csökkentik az egy rabra jutó négyzetméterek számát, és ilyen módon egyfajta statisztikai megoldása születik az ügynek.

Valóban igaz az, hogy nem új keletű a probléma, hosszú ideje fennáll, de azért az utóbbi időben, azt gondolom, sokat romlott a helyzet, és kifejezetten a 2016-os döntésük az oka annak, hogy idáig jutottunk az utóbbi években.

A telítettség mutatója 124 százalékon áll jelenleg, Európa csúcstartója Magyarország ebben a kérdésben, megelőzi Észak-Macedóniát és Romániát is, sok helyen az illemhelyek is egy légtérben vannak a fekvőhelyekkel; azért ezt jó, ha tudjuk itt az Országgyűlésben, hogy nem sok minden történt egyébként az elmúlt tíz évben, hogy ezek a körülmények a börtönökben változzanak.

Azzal, hogy megváltoztatják a rendszert, és tulajdonképpen az ügyeket hazai fórumok elé terelik, próbálták megúszni a dolgot, de valójában a független magyar bíróság sem tehet mást, mint megítéli ezeket a kártérítéseket, ezeket a kártalanításokat. Ez teljesen előre látható volt 2016 őszén is, hogy így lesz; nem hallgattak azokra, akik itt az Országgyűlésben is felhívták erre a figyelmet.

Utaltak itt ügyvédi irodákra. A sajtóhírekben volt olvasható egyébként, hogy ki a legnagyobb haszonélvezője ennek a börtönbiznisznek  ahogy önök hívják ezt , itt egy olyan Fidesz-közeli ügyvédi irodáról volt szó (Dr. Völner Pál: Nem igaz!), amely 1880 elítélt ügyében látott el képviseletet, és mintegy 814 millió forintnyi kártérítést ítéltek meg ez alapján. (Dr. Völner Pál: Nem igaz!) Ezt is lehetett olvasni a sajtóban, erről valamiért elfelejtettek önök beszélni.

De egyébként helyesnek tartom, hogy az Országgyűlés a törvényesség helyreállítását kitűzte a céljának, ez egy nagyon fontos, támogatandó cél, fontos lenne azonban  még egyszer  tudni, hogy milyen eszközökkel kívánja a törvényességet helyreállítani a magyar kormány, ha tíz évig nem sikerült érdemi előrelépéseket tennie ebben az ügyben, hiszen itt a magyar állam egyfajta mulasztásos törvénysértésbe, mulasztásos jogsértésbe keveredett.

Elhangzott ez is Harangozó Tamás napirendi előtti felszólalásában, de még egyszer az asztalra tenném: más helyzetekben nem kapkodnak ennyire, tehát akkor, amikor mondjuk, egy alkotmánybírósági határozat születik, amely megállapítja, hogy 2012-ben megsértették az emberi jogok európai egyezményét, magyar rokkantnyugdíjasoknak úgy csökkentették a rokkantnyugdíj összegét  több magyar rokkantnyugdíjasnak is , hogy nem vizsgálták meg azt, hogy valóban javulte az egészségügyi állapotuk; ’19 márciusáig ezt a helyzetet orvosolni kellett volna, nem tették meg. Ebben az ügyben, amikor nehéz sorsú magyar emberekről, egészségkárosodott emberekről van szó, akkor nem kapkodnak ennyire. Most persze más a helyzet.

De azt is meg kell állapítanunk, hogy általánosítani azért a magyar börtönviszonyokban nem lehet. A hírekben szerepelt, hogy Mengyi Roland milyen körülmények között tölti a büntetését. Sok, becsületesen dolgozó magyar embernek ez nem jár, el szeretném mondani, nem él ilyen körülmények között sok, becsületesen dolgozó magyar ember, sajnos. Nyilván van olyan börtön is  ilyen ez a börtön is , ahol kényelmes, parkettás szobák vannak, kantinban választékos menü, van foci-, teniszpálya, biliárd-, pingpongasztal, konditerem, parkosított udvar; nyilván kinek mi jár ebben a dologban az önök világában. A kérdés, hogy Bocskai Péternek vagy Balmazújváros volt fideszes polgármesterének majd milyen körülmények fognak járni. Balmazújváros volt fideszes polgármestere az, aki egyébként hosszú ideje nem vonul be egy jogerős ítélet végrehajtása kapcsán. Egészen elképesztő, hogy ilyen ma Magyarországon egyébként megtörténhet.

A helyzetet meg kell oldani, meg kellett volna már oldani az elmúlt tíz évben, azonban kérdés, hogy a felelősséget és a kártalanítás kifizetését ki vállalja. Mi azt mondjuk, hogy fizessenek a károkozók. Ennek kapcsán nyújtott be Harangozó Tamás képviselőtársam egy módosító indítványt  amelyet végezetül javasolnék önöknek elfogadásra , amely nagyon világosan a törvényjavaslatot 2016 őszén támogató Fidesz-KDNP-s képviselőkre tenné ezt a felelősséget, hiszen nyilván változott azóta az Országgyűlés összetétele, de végső soron az önök frakciói felelnek azért, hogy ez így történt.

Úgyhogy ez a javaslat arról szólna, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjainak járó állami támogatásból kerüljön kifizetésre ezután minden kártalanítási összeg, tehát ez ne kerüljön felfüggesztésre, hanem fizessenek a károkozók ilyen módon.

Én azt gondolom, hogy jogos a magyar társadalom felháborodása ebben az ügyben, és a jogos felháborodás akkor nyerhet elégtételt, akkor oldódhat meg ez a kérdés, ha a valódi károkozók megtérítik a károkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, támogassák ezt a módosító indítványt. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megadnám a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, egy bejelentést kell tennem. Burány Sándor képviselő úr, a Párbeszéd-frakciócsoport általános helyettese elnök úrhoz írott levelében arról tájékoztatja a tisztelt Házat, hogy a Párbeszéd képviselőcsoportja a vitában a frakció rendelkezésére álló időkeretet az MSZP képviselőcsoportja részére átadja. Majd kérem a technikai munkatársainkat, hogy ennek megfelelően az időkeretet módosítsák. Most pedig tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Vadai Ágnes képviselő asszony, aki felszólalását szintén innen az emelvényről mondja el. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Varga képviselőtársam már beszélt a KDNP-frakció vezérszónokainak politikai kalandor kijelentéséről, nevezetesen, hogy meg kell fontolni az emberi jogok európai egyezményéből történő kilépését Magyarországnak. Én javaslom, hogy ezt még csak fontolgatni se fontolgassák. Én értem, hogy a Fidesz kikerült a Néppárt bűvköréből, de valószínűleg ezzel a mondattal önök is kikerülnek abból a bűvkörből, és egyre inkább közelebb kerülnek Európa szélsőséges pártjaihoz. Szerintem ez nem jó irány a kormánypártok számára.

(12.00)

Ím, előttünk van a T/9241. számú törvényjavaslat, amely az önök kormányzásának az egyik leggyönyörűbb példája. Először is nézzük a műfajt! Őszintén szólva, mindennél nevetségesebb, hogy a fideszes többségű Országgyűlés törvényjavaslatban felszólítja a Fidesz-kormányt, hogy csináljon valamit. (Derültség az ellenzék soraiból.) Tisztelt Hölgyek és Urak! Mi lenne, ha a kormány csinálná azt, ami a dolga, és kamutörvények benyújtása helyett kormányozna? Én tudom, hogy ez nehéz önöknek, de azért csak meg kéne próbálni.

Aztán másodszor: a forma. Rendkívüli ülésnap keretében tárgyalja az Országgyűlés a T/9241. számú beadványukat. Az ember lánya és fia azt gondolná, hogy azért kell a rendkívüli ülés, mert olyan téma lesz napirenden, ami érinti a magyar polgárok mindennapjait, mondjuk, egy jogszabály arról, hogy új Nemzeti alaptanterv készül. Vagy elfogadják a Demokratikus Koalíció javaslatát, hogy visszamenőleges hatállyal 4 százalékkal megemelik a nyugdíjat. Vagy elfogadják a javaslatunkat a családon belüli erőszak büntetésére és az isztambuli egyezmény elfogadására. Vagy elfogadják azt a javaslatunkat, hogy legyen nyilvános az országgyűlési képviselők hozzátartozóinak vagyongyarapodása is. Vagy akciótervet készítenek például a fiatalok lakáshoz jutása érdekében, és indítanak egy országos bérlakásprogramot. Vagy módosítják a költségvetést, és propaganda helyett a magyar kórházakra meg az ott dolgozók bérének emelésére költenek. Vagy, mondjuk, bejelentik, hogy nem alázzák meg többet a nyugállományú egyenruhásokat, és visszaállítják a szolgálati nyugdíjat. Mert ezek és a hasonló ügyek valóban megérdemlik a rendkívüli ülést akár éjjel vagy hajnalban is. De nem! Maguk a börtönben ülők kedvéért hívták össze a rendkívüli ülést. Hát, szeretnék ehhez gratulálni.

Harmadszor pedig: a téma. Mert amikor kezembe vettem ezt a törvényjavaslatot, akkor a tekintetem a 2. §-ra tévedt, és ez megmutatta az önök valódi szándékát ezzel a mai rendkívüli üléssel. Hogyan hangzik a törvényjavaslat 2. §-a? „Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes, azaz 100 százalékos kihasználtságot.”

Engedjék meg, hogy egy másik számadatot is mondjak a T/9241. szám mellett: 268/2016. (VIII. 31.). Hát, biztosan tudják, mi ez. De ha nem, segítek: a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendelet. Az önök kormánya nyolc településen ígért bv-intézetet, és ígért az önkormányzatoknak lehetőséget: Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Ózd, Kunmadaras. 2016. augusztus 31-én nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő beruházássá nyilvánították ezeket a beruházásokat. Aztán három évre rá megint kijött egy kormányrendelet, 124/2019. számon, amiből kivették Kunmadarast, ahová egy ezer férőhelyes büntetés-végrehajtási intézetet terveztek, Ózdot és Kemecsét, ahová pedig 500-500 férőhelyes büntetés-végrehajtási intézetet terveztek. Az már csak hab a tortán  az önkormányzatokkal szóban beszélgetve, nyilván tudjuk, az önök szava mennyit ér , hogy azok az önkormányzatok, amelyek kikerültek ebből a programból, azok elköltöttek nem kevés pénzt. Ózd 15 millió forintot költött az előkészítő munkákra, Kunmadaras pedig a volt szovjet laktanya és repülőtér területén 10 milliót költött erre.

Mindeközben indítottak még egy programot, mert azt azért önök is tudták, hogy a börtönőrök, vagyis a büntetés-végrehajtási dolgozók létszámával kapcsolatosan probléma van. Erre is elköltöttek rengeteg pénzt, és nem épült egyetlenegy új bv-intézet sem 2016 óta abból a 106 milliárd forintból, amit előirányoztak.

Én örültem volna egyébként, ha ezen a mai vitán  az igazságügyi miniszter asszony mellett, akinek mint előterjesztőnek természetesen örülünk, hogy itt van  a Belügyminisztérium is tiszteletét tette volna, mert ez azért a Belügyminisztérium hatáskörét is érintő kérdés. De nem szeretnék igazságtalan lenni, mert 472 férőhelyet azért mégis sikerült átalakítani a volt kiskunhalasi laktanyában, amit 2019. február 2-án Pintér Sándor fel is avatott. Idézem a baon.hu cikkét ezzel kapcsolatosan: „A belügyi tárca vezetője elmondta, hogy a halasi börtön átadása csak a fejlesztések kezdete. Az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet bővítése és modernizálása tovább folytatódik.” Érdeklődni szeretnék, hogy hol; merthogy nem Magyarországon, az tuti.

Az építkezések  és ezt önök biztosan jobban tudják, mint én, hiszen a közbeszerzések környékén az önök kollégái szoktak legyeskedni  azért nem tudtak elindulni, mert az ajánlattevők rendre sokkal több pénzt kértek az építkezésekre, mint ami rendelkezésre állt. Én elhiszem, hogy 106 milliárd forint nem nagy pénz Mészáros Lőrincnek meg a többi NER-lovagnak, de azért a magyar adófizetőknek bizony sok. Ez a folyamat, ami 2016-tól a mai napig tart, azt mutatja, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott börtönépítési projektjük megbukott, így tehát ezen az úton-módon nem lehet megoldani azt a problémát, amit  itt többi képviselőtársam is elmondta  tulajdonképpen önök okoztak.

De akkor nézzük a túlzsúfoltság ügyét! Mert ugye, önök már sokszor bebizonyították, hogy kedvezőbb statisztika állítható elő, ha új számítási módszereket vezetnek be. Megtették ezt a mélyszegénységben élők számításakor, meghamisították nyilvánvalóan a statisztikákat, de ahogy ma olvastuk, nyilván a mentők kiérkezésének az idejét is sikerült új számítással sokkal kedvezőbbé tenni. De ettől a probléma még ott van, ettől a börtönök túlzsúfoltsága még ott van, hiába vezették be 2016-ban, éppen karácsony előtt, nyilván a szeretet jegyében azt az IM-rendeletet, amely a szekrények, az ágyak és a székek által elfoglalt helyeket is beszámítja a fogvatartottak rendelkezésére álló mozgástérbe, így máris sikerült szépen javítani a statisztikát.

Persze, biztos van még ötletük arra, hogy íróasztal mellett hogyan lehetne javítani a helyzetet, merthogy (Közbeszólás a kormánypártok soraiból.) biztos vagyok benne, hogy Habony Árpád és köre azért dolgozik ezen a nemzeti konzultáción túlmenően, de azért még az önök szájíze szerint statisztikát hamisító Központi Statisztikai Hivatal is azt állítja, hogy 2019-ben 112 százalékos kihasználtsággal működtek a börtönök, és egy nagyjából 1847 fős többlet van a miniszter asszony által beterjesztett törvényben előírt és kívánatos 100 százalékhoz képest.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a kormány nem nagyon szolgáltat adatot az Európa Tanácsnak, és láthatóan lassan nincsen olyan adat, amit ne hamisítanának meg, könnyen lehet, hogy a valóság akár 4-5 ezer fős többletet is jelent. Persze mindehhez  és ezért kellett volna, hogy itt legyen a Belügyminisztérium  azért hozzájárul még egy meglehetősen akut probléma, amit a Honvédelmi és rendészeti bizottságban évek óta próbálunk kezelni, ez pedig a büntetés-végrehajtás dolgozóinak egyfelől alacsony bére, másfelől pedig az alacsony létszáma. Jelen tudásunk szerint nagyjából 1200 börtönőr hiányzik a rendszerből, és a rendszerben lévők jelentős része is távozni készül, mert annyira alacsony a fizetésük.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Na, akkor mi is következik a maguk 2. §-ából? Hát, egyrészt következik az, következhet az, jóindulattal, hogy a kormány valamilyen ideiglenes típusú bv-rendszert próbál kiépíteni, nem börtönnek készült épületekből fog büntetés-végrehajtási intézeteket kialakítani, ami, mondanom sem kell  ezért kellett volna, még egyszer mondom, a belügyminiszter úr, aki ennek a területnek a nagy tudója , azért biztonsági szempontból elég védhetetlen és veszélyes is.

De a második lehetőség, amiről itt már sokan beszéltek, és azt hiszem, hogy inkább ebbe az irányba mennek a dolgok, viszont ez rossz, hogy több ezer bűnözőt próbálnak kiengedni a börtönökből. Aggódva szeretném kérdezni, hogy ez lenne a nagy terv? Ez a nagy megoldás, hogy kétezer vagy akár négyezer bűnözőt rászabadítanak a magyar társadalomra? (Dr. Völner Pál: Nem! Ne reménykedj!) Hadd menjenek, mert nincs hely a börtönökben?! És mi lesz a válogatás szempontja? Számít, hogy valaki lopott, rabolt, bántalmazott vagy embert ölt, vagy inkább a párthovatartozás alapján engednék majd szabadon a bűnözőket? Esetleg kezdet gyanánt Mengyi Roland fog távozni a büntetés-végrehajtási intézetből?

És mielőtt kiabálnak, és azt mondják, hogy ez ilyen elrugaszkodott gondolat, mondanék önöknek néhány példát. Éppen a héten derült ki, hogy egy évig szabadon hagyták futni a fideszes Bocskai Pétert, hiába volt ellene jogerős ítélet. Ő volt az az ember, aki korábban egy propagandavideóban vendégül látta Orbán Viktor miniszterelnököt. Két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt, de tegnapelőttig mégsem adták ki ellene az elfogatóparancsot.

(12.10)

Aztán a még megmaradt szabad médiumok egyike ezt megírta, és akkor már muszáj volt lecsukni az illetőt. De  és ezt biztosan tudják  remekül mulatott 2019 decemberében Hajdúnánás városban Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester asszony is, akit 2018 áprilisában hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt öt év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, de azóta sem vonult börtönbe. Önök biztosan jól ismerik, hiszen a hölgy az önök társaságának a tagja. Simonka képviselőtársam is igen szabadon és nyugodtan sétálgat itt a Parlamentben, pedig hát neki is lenne hol üldögélnie, és nem azt gondolom, hogy itt a magyar Országgyűlésben, hanem a hűvösön. Szóval, ezek után azt gondolom, képviselőtársaim  és ez csak pár példa  , hogy élünk a gyanúperrel, hogy önök többek között a saját pórul járt bűntársaikat is szabadon akarják engedni.

De  és megint nem szeretnék igazságtalan lenni  nézzük meg a másik lehetőséget, hogy önök ideiglenes börtönöket fognak kijelölni esetleg más épületekben. De az is lehet, hogy konténerekből raknak össze bv-intézeteket, mert erről is hallottunk már. Sőt, településneveket is emlegetnek: Solt? Kiskunhalas? Sopronkőhida? Jól hallottuk? Érdeklődni szeretnék, hogy megkérdeztéke az ott élőket, hogy mit szólnak a konténervárosokhoz. Vagy esetleg ott lévő épületekből, iskolákból, kórházakból, vagy ki tudja, miből lesz bv-intézet? És ki fogja ezeket a bv-intézeteket őrizni? Főleg a lakóikat? Maguk? Vagy közmunkások? Vagy esetleg ukrán vendégmunkások? Mert ahogy jeleztem, legalább 1200 börtönőr hiányzik a rendszerből, és ugyan önök valóban sok pénzt elköltöttek kiképzésre, ott azokon a településeken, ahol megígérték, hogy lesznek bv-intézetek, de azt gondolom, hogy akiket kiképeztek, azok nagyobb része valószínűleg már Ausztriában dolgozik.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Összefoglalva tehát: önök rendkívüli ülésre beterjesztettek egy olyan javaslatot, amely alsó hangon is legalább 1800-1900 elítéltet fog a magyar társadalomra engedni. Önöket nem érdekli sem a nyugdíjasok, sem a fiatalok, sem a nők, sem a gyerekek, sem az egyenruhások, egyetlen magyar állampolgárnak az ügye sem. Maguk csak a saját bűnözőiket akarják szabadon engedni. De ahhoz nem volt elég bátorságuk, hogy hozzanak egy lex Mengyit vagy egy lex Veres Margitot, ezért veszélyes elemeket is hajlandóak rászabadítani a magyar társadalomra, csak és kizárólag azért, hogy néhány fideszes tolvaj újra szabad legyen. Hogy is szokták megfogalmazni ezt a propagandavideóikban? Ez veszélyes. Hozzáteszem: gyalázatos is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat. Vezérszónoki felszólalásra következik Keresztes László Lóránt, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekesen alakul ez a vita, ellenzéki képviselőtársaim nagyon sok mindent elmondtak, amivel egyetértek, láttam viszont, hogy kormánypárti képviselőtársaim  és miniszter asszony is  erősen tiltakoztak néhány kijelentés kapcsán. Szerintem ebben a vitában föl lehet oldani ezeket a kérdéseket, hogy ha elhangzik egy állítás az ellenzék részéről, és aztán önök tudják cáfolni, akkor javaslom, hogy tegyék meg fölszólalás keretében.Egyébként nagyon-nagyon érdekesen kezdődött ez a vita. A Fidesz vezérszónoka, Budai Gyula, volt elszámoltatási kormánybiztos úr szokatlanul őszintén kezdte meg a felszólalását: azt mondta, hogy a börtönbiznisz érdekében benyújtott javaslatról kíván beszélni. Nyilván ez az elszólás, mondjuk úgy, hogy a 2016-os javaslatra vonatozik, de azt gondolom, hogy mindenképpen megadta a vita alaphangját (Rig Lajos nevet és tapsol.), hogy a Fidesz vezérszónoka ezt így kezdte meg. Ez egy megkésett beismerés.

Szeretném kérdezni a miniszter asszonytól, nem furcsae a szituáció, hogy az ön elődje, Trócsányi miniszter úr által beterjesztett javaslat által kialakított problémákat kell önnek egy javaslattal megoldani, és volte esetleg konzultáció az elődjével, hogy mi a szakmai véleménye erről a helyzetről.

No, de hát az tény, hogy valóban egy komoly problémahalmazról beszélünk itt, de azt mindenképpen mondjuk el, hogy akkor beszélünk róla, amikor a Fidesz ismételt kormányzásának a tizedik évében járunk. Tehát minden tekintetben a Fidesznek bőven megvolt a politikai ereje és lehetősége ahhoz, hogy ezeket a problémákat  akár a túlzsúfoltságot, akár a körülményeket, akár a kialakult jogi anomáliákat  kezeljék. Ez nem maradt el. (Sic!)

És valóban: ha leegyszerűsített számokkal dolgozunk, akkor egy 14 ezer fős kapacitásra jelenleg 18 ezer rab van a jelenlegi rendszerben. Ez 120 százalékos túlterheltséget jelent, de ezek nem arányosan oszlanak meg. Vannak olyan intézmények, ahol 150-160 százalékos is lehet a fogvatartottak száma, ami nyilván elfogadhatatlan szituáció.

Már beszéltünk arról, hogy ezt a helyzetet, ezt a jogi helyzetet az önök javaslata, az önök által megfogalmazott javaslat hozta létre, ez legyen teljesen egyértelmű, és erre utaltam már, hogy ezt Budai Gyula vezérszónok úr is elmondta.

Önmagában üdvözlendő lenne, ha önök szeretnék ezt a helyzetet megoldani  vagy nemcsak ezt a jogi helyzetet, hanem minden elemét, a börtönök túlzott kihasználtságának a kérdését is , ugyanakkor éppen ez nem olvasható ki a javaslatokból. Tehát ebből a törvényjavaslatból nagyjából az látszik, hogy ez egy politikai propaganda nyitánya, nem a valódi szándék tükröződik.

Kérdésem lenne a miniszter asszonyhoz: ez a javaslat, ami most itt van előttünk, az Igazságügyi Minisztériumban készült-e? Vagy esetleg a propagandaminisztériumban, Rogán Antal irányítása mellett? Mert úgy tűnik  és egyébként ez műfaját tekintve sem tűnik törvényjavaslatnak. Ha nem akarunk gonoszak lenni, akkor azt mondjuk, hogy ez egy parlamenti határozati javaslat, ami egy politikai propaganda, politikai deklaráció. Persze, fontos témákban is lehet parlamenti határozati javaslatot előterjeszteni, de maga ez az anyag, ami előttünk szerepel, nagyon-nagyon nehezen feleltethető meg konkrétan egy törvénynek.

De ha jóindulatúak vagyunk, és azt mondjuk, hogy ez egy törvény, akkor ezzel viszont szembemennek Orbán Viktor miniszterelnök úrral, aki nem oly rég megerősítette a konzultációalapú kormányzást, mert itt konkrétan ezzel a törvényjavaslattal egy megelőlegezett konzultáció várható eredményének a törvénybe iktatása történik meg. Úgyhogy ezt sem nagyon lehet érteni.

Nacsa képviselő úr nincs jelen a teremben. Ő utalt arra, hogy miért fáj az ellenzéknek az, ha megkérdezik a magyar embereket fontos kérdésekről. Úgy gondolom, hogy ez egy elég durva csúsztatás volt. Rengeteg kérdésben próbáltunk mi is odáig eljutni, hogy megkérdezzük a magyar embereket, és mi fontosnak tartanánk, hogy olyan, mindannyiunk jövőjét, generációk jövőjét meghatározó kérdésekről, mint mondjuk, a paksi bővítés vagy éppen a kínai érdekeket kiszolgáló Budapest-Belgrád vasútvonal 1000 milliárdos projektről miért nem kérdezték meg az embereket. Mi jónak tartjuk, ha valóban meghatározó, fontos kérdésekről megkérdezik az embereket, de itt nagyon komoly ellentmondást érzékelünk.

Viszont lenne egy konkrét kérdésem is a miniszter asszonyhoz. A helyzet ismert mindannyiunk számára: most egy rendkívüli, nem oly rég összehívott parlamenti ülésnapon vagyunk. Miért vártak erre eddig? Tehát ez a probléma ismert volt. Az elmúlt négy évben miért nem oldották meg ezt a problémát? Amint látták, hogy ez egy olyan nem támogatott, nem kellemes vagy nem támogatható politikai helyzet kialakulásához járul hozzá, akkor miért nem léptek eddig ebben az ügyben?

Miért nem léptek abban az ügyben  ezzel is foglalkozik ez a jogszabály, nevezzük törvénynek   , hogy a bűncselekmények áldozatainak eddig is lehetett volna több költségvetési forrást biztosítani, ez teljesen világos. És akkor itt az egyik legfontosabb kérdés, amit már nagyon sok ellenzéki képviselőtársam felvetett, hogy itt megfogalmazódott az a szándék rendkívül szűkös határidővel, hogy a törvényes helyzetet érvényesítsék, magyarul 100 százalékra lenyomják a kihasználtságot.

Itt erőteljesen tiltakozott a miniszter asszony is, amikor a rabok tömeges szabadon engedéséről tettek föl kérdéseket képviselőtársaim. Akkor kérem miniszter asszonyt vagy államtitkár urat vagy bármely kormánypárti képviselőt, hogy mondja el pontosan a magyar emberek számára, nekünk, magyar embereknek, hogy hogyan kívánják pontosan ezt a helyzetet megoldani.

Többször felmerült már, hogy önök beharangoztak börtönépítéseket, amiből tulajdonképpen semmi nem lett. 2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki azt, hogy a túlzsúfoltság tömeges és rendszerszintű problémát jelent, és erre készült egy bizonyos akcióterv. 2017-ben Orbán Viktor nyolc új börtön megépítését vetítette előre, 2019-ben pedig Pintér Sándor belügyminiszter úr már csak öt börtönről beszélt, de hát ezek sem valósultak meg. Hogy ennek pontosan mi az oka? Olvashatunk különböző itt is fölmerült problémákat, hogy nem sikerült a közbeszerzéseket úgy lebonyolítani, hogy azok reális ajánlati árral fussanak végig. Azt gondolom, hogy itt egyébként fölmerül az előkészítő felelőssége, és nyilván megfelelő költségvetéssel, megfelelő előkészítéssel ilyen problémának sem kellett volna felmerülni.

Tehát én nagyon-nagyon szeretnék egy világos választ, és szerintem minden magyar ember számára megnyugtató lenne, ha elmondaná a miniszter asszony, hogy pontosan hogyan kívánják azt a helyzetet megteremteni, tényleg nagyon-nagyon szűkös idő leforgása alatt, ha az elmúlt években nem tudták megoldani, hogy 100 százalék legyen a kihasználtság; tehát erre szeretne szerintem mindenki  és joggal várja mindenki a világos állásfoglalást, hogy hogy történhet meg.

Egy dologról szeretnék még nagyon röviden beszélni, amiről sajnos nem nagyon esett szó ebben a vitában, és nem foglalkozik vele a törvényjavaslat sem, hogy magának a büntetés-végrehajtásnak is nagyon fontos célja az, hogy az onnét kikerülő egykori elítéltek vissza tudjanak integrálódni a társadalomba. Ehhez nyilván olyan körülmények, olyan feltételek kellenek, és azt pontosan tudjuk, hogy ezek nem állnak fenn. Azt gondolom, hogy ez mindenkinek az érdeke. Egyébként a fogvatartott érdeke is, de nyilván fontosabb azt mondani, hogy ez a magyar társadalomnak, mindannyiunknak az érdeke, hogy ez a fajta reintegráció lehetővé váljon. Most viszont jól látható, hogy a jól ismert körülmények miatt, vagy olyan körülmények miatt, melyek nem felelnek meg az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem, ez nem tud megvalósulni. Erre milyen konkrét javaslatai és konkrét tervei vannak a kormánynak  ismétlem: tízéves folyamatos kormányzás után , hogyan tud ezeken a körülményeken, feltételeken javítani, hogy ez a nagyon-nagyon fontos társadalmi cél és igény meg tudjon valósulni.

(12.20)

Összességében szerintem a helyzet nagyon világos: egy komoly problémáról van szó. Itt a saját súlyos hibáival és mulasztásaival megy most szembe a kormány, és ezekre próbál egyfajta politikai propagandát felépíteni, és ez nagyjából mindent elmond. Tehát Orbán Viktor kormányzásának tizedik évében odáig jutottunk, hogy most már a saját maguk által előállított helyzetre próbálnak politikai propagandát építeni. Ez egy önmagukról kiállított ítélet, azt gondoljuk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót az elsőként jelentkezett független képviselőnek. Felszólalásra következik Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a börtönbizniszt meg tudjuk fékezni, a Mi Hazánk álláspontja szerint nem elég kizárólag a magyarországi jogszabályokat módosítani, hanem ennél sajnos tovább is kell mennünk. (Arató Gergely: Egyesülhettek a KDNP-vel!)A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alól is ki kell vonni Magyarországot, máshogy nem lehet ezt megfékezni, ugyanis a strasbourgi bíróság egyrészt az önrendelkezésünket is csorbítja, másrészt az elítélteket is védi. Az a kormányhatározat, amely a kártérítések felfüggesztésére vonatkozóan született meg, valójában csak azt tartalmazza a miniszter asszony számára, hogy a jogszabály által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel, de utána, azaz a határidőre ugyanúgy kifizetik ezeket a pénzeket.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát megalapozó egyezményt Magyarország 1993-ban hirdette ki egy törvényben, nevezetesen a XXXI. számú törvényben, de ennek az egyezménynek az 58. cikke lehetővé teszi azt, hogy az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítésben ennek a felmondása bejelenthető, vagy legalább ennek egy részének a felmondása bejelenthető.

Erre van nemzetközi példa is. Nemcsak Oroszország az, amely kimondta azt, hogy az orosz alkotmánnyal nem lehet ellentétes ennek a strasbourgi bíróságnak a döntése  ezért Oroszországban több ilyen, egyébként éppen kártérítésekkel kapcsolatos döntést sem hajtanak végre, amelyet a strasbourgi bíróság hozott meg , hanem Franciaország is kimondta például azt, hogy részlegesen ezt az egyezményt ideiglenesen ugyan, de felfüggeszti, saját magára vonatkozóan ennek egy részét nem tartja kötelező érvényűnek; illetve Törökország is bejelentette már mindezt.

Ezeknek az ügyeknek a politikai háttérszínezetéhez azért hozzátartozik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság például élenjár abban, hogy a strasbourgi bírósághoz forduljon különböző, akár rendőrgyilkossal, akár politikusbűnözővel kapcsolatos esetben, és így harcoljon ki nekik kártérítést. Mi nem tartjuk ezt elfogadhatónak, és nem tartjuk igazságosnak azt, hogy ezek az elítélt bűnözők a különböző körülményeikre hivatkozva több millió forintos kártérítéshez jussanak hozzá.

A kormánypártok nyilatkozatai mind a strasbourgi bírósággal kapcsolatban, mind a börtönbiznisszel kapcsolatban azért egymásnak jelentős mértékben ellentmondtak, főleg akkor került ez napirendre, amikor két bangladesi menekült kapott a magyar adófizetők pénzéből tízezer eurónyi kártérítést fejenként azért, mert a tranzitzónában Strasbourg szerint nem biztosítottak számukra megfelelő körülményeket. Túl azon, hogy önrendelkezési szempontból is rendkívül aggályos, hogy egy strasbourgi bíróság két bangladesi menekültnek magyarországi tranzitzónában való elhelyezésével kapcsolatban hoz ítéletet, azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy a magyar önrendelkezés csorbítása mellett itt a magyar adófizetők pénzéről van szó, amelyből ebben az esetben, ennek a 2015-ös ítéletnek az esetében ki kellett fizetni ezeknek az embereknek ezt a kártérítést, ami mindenképpen aggályos.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az a jogi megoldás, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom javasol a strasbourgi bírósággal kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy az egyezmény részeit nem tekintjük magunkra nézve kötelezőnek. Tehát olyan jogi megoldás is létezik, amellyel a nemzetközi szokásjog részének tekintett emberi jogok európai egyezményében foglalt emberi jogokat Magyarország magára nézve (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) kötelezőnek fogadja el, de a magyar bíróságok lesznek azok, amelyek ezeket az ítéleteket meghozzák akár ez alapján az egyezmény alapján is.

Tehát mind önrendelkezési szempontból, mind pedig a börtönbiznisz felszámolásának hatékony megoldásaként azt javasoljuk, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát Magyarország függessze fel, az erre vonatkozó ítéleteket ne hajtsa végre, és ezt a börtönbizniszt ezen a módon is fékezze meg. Nem elég a magyarországi kapukat bezárni, ha Strasbourgban marad erre vonatkozóan egy kiskapu. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gyüre Csaba képviselőtársam világosan és részletesen elmondta a Jobbik álláspontját, amiből az is kiderül, hogy támogatjuk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Ezért most engedjék meg, hogy egy részben formai, de mégis talán lényeges kérdésre térjek ki. A törvényjavaslat az 1. §-ában úgy szól, hogy az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a szóban forgó ügyben nyújtson be szabályozást 2020. május 15-éig, a 2.-ban is az Országgyűlés felszólítja a kormányt egy újabb feladatra. Én ebben nem látok semmi kivetnivalót, hiszen az Országgyűlésnek kötelessége a maga által meghozott törvényjavaslatok valóságban történő hatását vizsgálni, és ebben az esetben azt mondjuk, hogy az Országgyűléstől indul a kezdeményezés; a legfőbb népképviseleti szerv úgy látja, hogy ebben az ügyben a kormánynak kell valamilyen jogszabályt kezdeményezni. Na de ehhez az tartozna, képviselőtársaim, hogy ez egy önálló képviselői indítvány legyen! Hát akkor világos, hogy a parlament, elkülönülve a kormánytól, ezt benyújtja! Az önök esetében viszont a benyújtó maga a kormány. Tehát itt arról van szó, hogy a kormány azt mondja, hogy tessék kedves lenni engem törvényben kötelezni arra, amit itt leírtam, ahogy én akarom, azért, hogy megcsináljam azt, amit egyébként akarok. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Tehát ez teljesen egy fából vaskarika, és én egy megoldását látom ennek: itt az 5., 6. § alatt tényleg szükség van törvénnyel megalkotni, csak úgy gondolták, ne két technikai rész legyen benne. Az egésznek egy kommunikációs célja van  ezt lehet, hogy Habony Árpád javasolta , hogy teljesen feleslegesen bekerül ez az 1. és 2. § ebbe a javaslatba. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport, két percben.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, kinek a felelőssége a kialakult helyzet. Önök egészen abszurd módon, hazugságokkal ügyvédekre próbálnak mutogatni, mint például Magyar Györgyre is, a valóság ezzel szemben viszont az, hogy a kialakult helyzet kizárólag az önök felelőssége. Önök most már tíz éve kormányoznak, és hadd emlékeztessek arra, hogy az elmúlt években nyolc-kilenc börtön újonnani felépítését ígérték meg a magyar embereknek, és itt az Országgyűlésnek is. Hol vannak ezek a börtönök? Miért nem építették fel ezeket? Erre még pénzeket is különítettek el, mégsem történt semmi annak érdekében, hogy sokkal több férőhely lehessen a börtönökben, és hogy egyáltalán ilyen helyzet, amiről most beszélgetünk, elő se állhasson. Ez az önök felelőssége. Szeretném kiemelni azt is, hogy a büntetés-végrehajtás állománya évekig várt arra, hogy ezekben az önök által ígérten nem felépített börtönökben megkezdhesse a munkát. Mivel nem épültek fel ezek a börtönök, rengetegen elhagyták a büntetés-végrehajtás állományát. Tapasztalt, szakszerűen kiképzett emberek, akik nagyon fognak hiányozni. Én magam is közérdekűadat-igényléssel fordultam a büntetés-végrehajtáshoz, ebből derült ki, hogy milyen elképesztő túlórákkal dolgozik az állomány. 2018 második félévében több mint 800 ezer túlórát teljesítettek, 2019-ben pedig több mint 1,7 millió túlórát. Elképesztően sok, rendkívül alacsonyak az illetmények. Nem becsülik meg a büntetés-végrehajtás állományát.

Tehát, amilyen helyzet van, ez az önök felelőssége. Amit pedig meg kell oldjanak, az az, hogy egy: betartsák a nemzetközi szerződéseket; kettő: építsék meg a börtönöket, amiket ígértek; három: a büntetés-végrehajtás állományának biztosítsák a megfelelő munkakörülményeket és illetményt; és biztosítsák az áldozatok védelmét. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(12.30)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő anyag két furcsaságára szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy önök hivatkoznak ebben az anyagban az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogaira. Ez őszintén meglep, bár örülök neki, csak azt tapasztaltam idáig az önök munkája alapján, hogy ez önöket nem szokta érdekelni, mármint a sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapjogok. Nem tudom, hogy engedhették ki a kezükből, lehet, hogy ezt majd újragondolják.A másik furcsaság, amire szeretném felhívni a figyelmet, az pedig a következő, így fogalmaznak az 1. §-ban: „Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-ig.” Nem tudom, egy kicsit úgy tűnik ebből a szövegezésből, mintha önök a vallomás helyett véletlenül az ítéletet vették volna ki a táskából. Nem tudom, esetleg tudják, hogy mi lesz ennek a nemrégiben indított és kivételesen drága nemzeti konzultációnak az eredménye?

Mindenesetre tényleg azért kértem szót, mert két furcsaság van ebben: az egyik furcsaság az, hogy önöket érdeklik az emberek alapvető jogai, ez eddig a viselkedésükből és a politikájukból nem derült ki. A másik pedig az, hogy honnan tudják, ennek a nemzeti konzultációnak mi lesz az eredménye. Nagyon határozottnak tűnnek, felvázoltak itt egy olyan útirányt, mintha feltételeznék máris az eredményeket. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Budai Gyula képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim, el vagyok szomorodva. Azt még értem, hogy Varga képviselőtársam nem tájékozódik bizonyos dolgokban, mielőtt állít valamit, de hogy Gyüre Csaba volt ügyvéd kollégám Nyíregyházáról nem lát át Debrecenbe, és nem tud különbséget tenni két ügyvédi iroda között, az óriási nagy probléma, tisztelt képviselőtársam, ugyanis ön keveri a szezont a fazonnal, és valótlanságot állít ön is és Varga képviselő úr is. Ugyanis az az ügyvédi iroda, amelyet ön Fidesz-közelinek nevezett, nem ugyanaz az ügyvédi iroda, mint amelyik az önkormányzattal szerződött. Képviselő úr, ön praktizált iksz évig. Hogy lehet ilyen butaságot állítani? Ne haragudjon, ez fake news! Nem tudok önnek mit mondani, ugyanis mielőtt állított valamit, vette volna a fáradságot, ön mint volt kamarai tag, és tájékozódott volna ebben az ügyben. Az, hogy Varga úr nem állít vagy állít valamit, egy dolog, mert ő nem sokat töltött ezen a pályán, de ön jó néhány évet eltöltött, és nagyon szomorú, hogy ön a Mohácsi Ügyvédi Irodát Debrecenben, aki a legnagyobb hasznot kaszálta ebből az üzletből, Fidesz-közelinek nevezi, miközben a városban két Mohácsi ügyvéd van.

Képviselő úr, vegye a fáradságot, nézzen utána, mert ez egy óriási baklövés! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Kérdezzük meg Kósa Lajost!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A liberális elveit feladva a DK-frakcióban ülő Bősz Anett képviselő asszonynak üzenném, hogy az van benne a szövegben, hogy „a nemzeti konzultáció eredménye alapján”. Bármi is lesz az, minket az kötelez majd arra, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve és azt tiszteletben tartva alkossuk meg az ebből fakadó jogszabályokat. Nincs ott az eredménye, nincs ott az, hogy mi fog szerepelni abban a törvényben, mert nem tudjuk még a nemzeti konzultáció eredményét. Mi azt reméljük, hogy minél többen kitöltik, azt reméljük, hogy ez a nemzeti konzultáció is beáll majd abba a sorba, ahol bőven 1-1,5 millió kitöltő fölött lesz a létszám, a magyar emberek tudnak majd válaszolni, és akkor meglátjuk a válaszokból, hogy milyen jogalkotási kötelességünk fakad ebből.

A másik pedig: még szerettem volna reagálni Harangozó képviselő úr és az MSZP napirend előtti verbális ámokfutására, ahol ők a tiszalöki és a szombathelyi börtönnel büszkélkedtek, mint a Gyurcsány-kormány alatt megépült két börtönnel. Hát, képviselő úr, tavaly a magyar adófizetőknek ez a börtön 5,3 milliárd forintjába került, mert PPP-konstrukcióban próbálták akkor is kilopni belőle a pénzt. Tavaly 130 milliárd forintot költöttünk magyar költségvetési pénzből az önök által megkötött PPP-konstrukciókra, az MSZP-SZDSZ által megkötött nagyon káros és egyébként a magyar adófizetőknek rettentő sok pénzébe kerülő konstrukciókra, és még tavaly is a 2008-ban átadott tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Én ezt nem mondanám valami jó üzletnek, de önöket a közpénz sosem érdekelte. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.  Arató Gergely: Az titeket érdekel nagyon!  Dr. Varga László: Szégyen!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kétperces felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, az Országgyűlés háznagyának, a Fidesz-képviselőcsoport részéről. Háznagy asszony, öné a szó.

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2016. áprilisában pert nyert a norvég újnáci tömeggyilkos a norvég állammal szemben, mert a börtönben hidegnek találta a kávét, már tudtuk, hogy nincs messze az az idő, amikor a józan ész trónfosztását a magyarokon is számon fogják kérni. A bírónő ítéletében kifogásolta, hogy nem szenteltek elég figyelmet a tömeggyilkos mentális egészségének védelmére, és idézem: „ez embertelen és megalázó bánásmódnak minősíthető, aminek tilalma még egy terroristára is vonatkozik”.

Az ítélet nagylelkűen megállapította azonban azt is, hogy a családi élethez való jog azért nem sérült. Ez a tömeggyilkos a börtönben három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit (Dr. Varga-Damm Andrea: Magyarországról beszélünk!), számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat, látogatókat fogadhat, mindezek ellenére embertelen bánásmódra, kínzásra, a mikrohullámú sütőben melegített ételek minőségére, a műanyag evőeszközökre panaszkodott. A végén a norvég államot kártérítésre kötelezték, sőt a perköltséget is neki kellett fizetni, mármint a norvég államnak. Ez ma az európai bírósági alapértelmezés, hölgyeim és uraim, akik itt bekiabálnak, amelyhez nekünk alkalmazkodni kellene  szerintük.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány benyújtotta a T/9241. számú törvényjavaslatát, amely a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről rendelkezik. Az előttünk lévő törvényjavaslat öt paragrafusból áll, amelyekből az 1., 2. és 5. § határidőket állapít meg a kormányra nézve: 2020. május 15-éig a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki  és itt kiemelném az áldozatok érdekeit , figyelemmel a nemzeti konzultáció várható eredményére; 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot; 2020. június 15-éig pedig felfüggeszti a börtönzsúfoltság miatti panaszokat érintő kártalanítási összegek kifizetését.

Ismereteim szerint a börtönviszonyok uniós szabályozása, különösen a kínzás tilalma, ma olyan tág értelmezést tesz lehetővé, amelyben könnyen lehet találni komforthiány miatti kifogásokat. Az ilyen kifogások miatt indított kártérítési, kártalanítási perek társadalmi feszültséget keltenek, és jogos az állampolgárok és jogos a sértettek felháborodása. Jelenleg a magyarországi börtönökben, úgy, ahogy azt a miniszter asszony az expozéjában elmondta, 18 ezer fogvatartott van. A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 680 határozat született, és közel 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek, ennek azonban csak a 10 százaléka került a sértettekhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ezek után ki merné erre azt mondani, hogy ez már nem üzlet? „A börtönbiznisz ma már nagyobb nyereséget hoz az elítélteknek, mint a bűnözés. A magyarok igazságérzetét sérti, hogy nem létező okokból jutalmat fizessenek.”  reagált a miniszterelnök úr. Ennél többet a társadalmi rend oldaláról, a közérdek védelmében nem is mondhatunk.

Az előttünk lévő törvényjavaslat szerint a bűncselekmények áldozatai érdekeinek érvényesítése érdekében kell a vonatkozó jogszabályokat módosítani, és csak ezt követően nyerészkedni a börtönkényelmen.

(12.40)

Amennyiben sor kerül kártalanításra, a kényelmetlenségért megítélt összeg álláspontom szerint is erkölcsileg méltóbb helyen van azoknál, akiknek az elkövetők a sérelmet okozták. Amikor ez teljesült, akkor esetleg beszélhetünk minden másról.

Erről is fog szólni a soron következő nemzeti konzultáció, amely felkéri az állampolgárokat, hogy nyilvánítsák ki véleményüket ebben a kérdésben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a börtön nem szanatórium. Ez egy büntetőhely, amit a magyar bíróság az elítélteknek jogerősen kiszabott. Erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök úr a rádióinterjúban amikor arról szólt, idézem: „Csak hogy a hallgatók is értsék: a börtön nem egy romantikus hely.” A büntetésnek része a mozgás korlátozása, a kötelező napirend, a viselkedési normák felügyelete és minden más, ami egyébként a büntetés részét képezi.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy szólni kell arról a közreműködésről, amelyet néhány ügyvéd jól fizetett feladatként felfedezett magának. Ez a joggyakorlat felveti a joggal való visszaélés magatartását, amely alkalmas a jogbiztonság fellazítására.

Ezek után feltehetjük a kérdést, hogy a jogtudomány mit is ért ezen. Joggal való visszaélésről akkor beszélünk, ha egy jogalany a jogrend által biztosított alanyi jogot úgy gyakorolja, hogy az általa képviseltek ellentétesek a jogrend egésze által szem előtt tartott érdekekkel. Az így létrejött eredmény  mint esetünkben is  igazságtalan, elfogadhatatlan és célszerűtlen.

A Jogtudományi Enciklopédia nem véletlenül mutat rá arra, idézném szó szerint: „A joggal való visszaélés tilalma alkalmas arra, hogy a törvénykönyv zárt rendszerében hasznos ’vészkijáratként’ funkcionáljon: megfelelő alkalmazás esetén kiváló eszköz arra, hogy a törvényhozó által előre nem látott, tipikustól eltérő kivételes helyzetben, igazságos megoldást eredményezzen.” Tehát itt is az igazságos megoldáson van a hangsúly, ami a komforthiány miatti kifogásokra alapított ítéletek esetében egyáltalán nem érvényesül.

Problémát jelent, hogy a jogvédők közül sokan elbizonytalanodnak abban, hogy hol húzódik az az erkölcsi mezsgye, ahol a jogi segítség már a közrend és a közerkölcs rovására megy. Ha egy társadalomban az erkölcs viszonylagossá válik, akkor a jogi segítség is relatív lesz, és hasonló feltételeket támaszt a maga számára, ami már a törvényre rontás előszobája. Ha megrendül a jogi segítség erkölcsi tartásába vetett bizalom, akkor ez ott a törvénytiszteletre mért súlyos csapás. Okkal gondolhatják az elítéltek, hogy ez a pénzfelhajtó ügyvédi magatartás valami közös üzlet a rabok és ügyvédek között és nem a közrend védelme érdekében végzett tevékenység.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim számára is ismert tény, hogy a börtönzsúfoltság az elmúlt években jelentősen csökkent (Dr. Varga-Damm Andrea: 1 százalékkal! Egy!  Kezével mutatja.), több férőhely van, mint korábban.

Az elítéltek részére lehetőség van a büntetésük letöltésének ideje alatt arra, hogy tanuljanak, dolgozzanak és szakképesítést is szerezzenek, hogy később ne okozzon problémát az, hogy visszatérjenek, visszailleszkedjenek a társadalomba. Az elmúlt évtizedekben kifejezetten javultak az elítéltek életkörülményei, így ezek a követelések teljesen méltatlanok és méltánytalanok.

Tisztelt Országgyűlés! Ezúton kérem önöket, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy Mátrai Márta háznagy asszony csak norvég ítéletből tudott idézni, mert magyar bíróság ilyen típusú ítéletet, amit ő elmondott, még nem hozott. (Nacsa Lőrinc: De igen!) Azért nem idéz magyar ítéletből, mert a magyar ítéletekben  körülbelül 80 százalékban  valóban olyan méltánytalan és méltatlan körülmények vannak, amelyek ténylegesen sérthetik még egy bűnözőnek az érdekeit is. Én elvártam volna, hogy legalább egy fideszes képviselő idehoz egy ilyen ítéletet, és abból fölolvas hasonló jellegű kijelentéseket, mint a norvég bíróság. Nem Norvégiában, hanem Magyarországon vagyunk. Egyébiránt pedig önök pontosan tudják, és ezért nem szeretem, hogy Varga Judit miniszter asszony kiment a teremből, és vélhetően már nem jön vissza, mert esetleg tudnánk szakmai kérdésekről is beszélni e téma kapcsán.

Bizonyára meglepi önöket, de amikor az európai joganyagok és egyébként az emberi méltóság alapján született joganyagok megszülettek, akkor volt egy nagyon komoly párbeszéd arról, hogy a börtönkörülmények között méltatlan fogva tartás mekkora biztonsági kockázatot jelent. Önök vélhetően nem gyakran jártak büntetés-végrehajtási szakmai konferenciákra, én 19 évig képviseltem a büntetés-végrehajtás szervezeteit, és rengeteg ilyen konferencián voltam. Meg kell érteniük, hogy például az elhelyezés négyzetméterét azért határozták meg a jogalkotók európai szinten, mert a konfliktusok elkerülésének lehetősége. Önök is tudják, hogy abban az esetben, ha egy kis területen, ráadásul olyan emberek, akik frusztráltak, hiszen a fogva tartás frusztrációt eredményez, nincs elég területük az élethez, a mozgáshoz, az bizony agressziót vált ki, az agresszió konfliktusokat, és miután minimum 40 százalék börtönőr hiányzik a létszámból, nem tudnák a börtönőrök ezeket a konfliktusokat kezelni.

Tehát nagyon jó, hogy önök a társadalmat bombázzák egy ilyen kérdéssel, hogy a társadalom azt érezze, hogy az ő adóforintjaiból bűnözőknek juttatnak, ez így igaz, csak önök ezt megint úgy használják föl, hogy a saját önös érdekükre, és hülyítve a társadalmat. Ugyanis azt érdekes módon nem mondják el nekik, hogy azért kell hat négyzetméter egy fogvatartottnak vagy öt négyzetméter, hogy ne verekedjenek össze naponta tízszer, mert nincs hozzá börtönőrünk, aki ezt meg tudja akadályozni. És amikor arról van szó, hogy ne legyen patkány a cellákban, akkor az meg azért van, mert közegészségügyi szempontból, ha valamilyen baktériumot vagy vírust kapnak, akkor a fél börtön kihal.

Annyira utálom, hogy maguk a legostobább módon hozzák ide a törvényjavaslataikat, és a szakmához köze nincs! Senki nem mondta azt ebben a parlamentben, normális politikus, hogy a gyilkosoknak kártérítés jár. Ilyet soha senki nem mondott, és egy darab ítéletben ez nincs leírva. Nekik az jár, hogy börtönben el kelljen tölteniük a büntetésüket, de az nem jár, hogy naponta verje össze őket azért valaki, mert csak 2,5-3 négyzetméter az egy főre jutó terület, és a keletkezett agresszió ilyen konfliktusokba torkollik. Tegyék már meg, az isten áldja meg magukat, hogy egyszer az életben szakmai kérdésekről beszéljenek!

Ez a szabályozás, ez a döbbenet maga. Ilyet, hogy az van benne, hogy nem lehet kifizetni a kártérítések összegét? A bíróság ítéletébe be van írva, a rendelkező részbe, hogy mit kell csinálni, hány nap alatt. Láttak már maguk olyat, hogy egy ilyen törvényt meghoznak és majd egyetlenegy végrehajtó nem fogja beszedni a pénzt?! Meg az van beleírva, hogy nem lehet az ügyvédi irodák letéti számlájára kifizetni? A jogosult rendelkezhet csak az összegről! Miért nem tetszenek a polgári törvénykönyvet megváltoztatni, a polgári perrendtartásról szóló jogszabályt megváltoztatni, a végrehajtásról szóló jogszabályt megváltoztatni? Gondoltam, hogy majd akkor most egy törvénycsomagot nyújtanak be, hogy ez egy koherens szabályozás legyen. Ugyanis ez ugyanolyan szintű jogszabály, mint a Ptk., a Pp. és a végrehajtási törvény, és azonos szintű jogszabály nem írhatja felül a meglévő alapjogszabályok rendelkezéseit.

Nehogy félreértsenek, ha valaki, akkor a Jobbik utálja ezt a rendszert, különösen úgy, hogy önök semmit nem tettek meg azért, hogy például a megítélt kártérítések a sértettekhez jussanak, akik viszont nem kapják meg a kártérítéseket. Semmit! 2015-ben Staudt Gábor képviselőtársunk beterjesztette ide a Ház elé azt a javaslatot, hogy legalább az állami perköltséget ne vigyék el a sértettek elől, legalább a sértetté legyen az első, amikor kártérítést kap egy fogvatartott.

(12.50)

Mit csinált a Fidesz? Leszavazta. Hát persze, mert akkor még volt a rezsicsökkentés, a migráció, meg mindenféle elmebeteg lózungok a társadalomnak, hogy lehessen őket a nemzeti inzultációkkal  ezek ugyanis nem konzultációk, hanem inzultációk  hülyíteni.

Aztán: börtönépítési program. Önök szerint ki a felelős azért, hogy nem építették meg a börtönöket? Elmondom önöknek, hogy 2017-ben, 2018-ban érvénytelenné nyilvánították a közbeszerzéseket, mondván, hogy az előírt árnál többért építették volna meg az egyébként fideszes holdudvarba tartozó vállalkozók. Ezért nem építették meg Komlón, Komádiban, Békésen, Kunmadarason, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Hevesen a börtönöket. Az átlagáruk 5,5 milliárd forint lett volna. A 100 milliárdos évi kommunikációs keretből fel lehetett volna annyi börtönt építeni, hogy tulajdonképpen már 50 százalékos kihasználtsággal sem lennének.

Vagy beszéljünk például arról, hogy 17 343 fő volt 2017. december 31-én a börtönökben, a 100 százalékos kihasználtság 14 ezer főt jelent. A 3300 főt, akit szeptember 30-ig ki kell terelniük a büntetés-végrehajtás rendszeréből, hogy fogják megcsinálni? Rendkívüli módon kíváncsi vagyok. Esetleg beviszik a koronavírust és kihalnak? Mert azt nem gondolom, hogy önök a bírókra majd rá fognak szólni, hogy hirtelen mindenki ne kétharmados, hanem feles vagy esetleg háromnegyedes elengedést kapjon. Tessék elgondolkozni, most február van, szeptemberig hat hónap van, hogy fogják ezt a 3300 főt innen kiterelni?!

S még annyit hadd mondjak önöknek a börtönbéli tapasztalatokról. Legalább száz olyan ügyvédi iroda van  nem egy, nem kettő, nem három, legalább száz , amelyek a börtönbizniszekre vannak szerződve. Számtalanszor a börtönőröknek adják oda a fogvatartottak azokat a mintameghatalmazásokat, amelyeket az egyik ügyvéd bevisz a saját védencének, és odaad neki húszat, harmincat, hogy ossza ki a többi fogvatartott között, akik azt sem értik, hogy miről van szó. Ezért mutatják meg a nevelőiknek vagy a börtönőröknek, hogy hogy kell ezt nekik kitölteni.

Én csak azt tudom mondani, hogy a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a különböző intézetek parancsnokai el tudnák intézni, hogy ezek a mintameghatalmazások ne kerüljenek oda a fogvatartottakhoz, ugyanis nagy részének eszében sem volt a magyar államot beperelni. Csakhogy önök azért nem merik bevallani, hogy a saját maguk által felügyelt szervezet áldása mellett történik mindez, mert akkor nem tudja itt eljátszani a Fidesz a nagy áldozatot, hogy jaj, hát ez a kormány a társadalommal szemben milyen iszonyatos módon visszaél a helyzettel.

De ha már a joggal való visszaélés: a Trócsányi Ügyvédi Iroda állami megbízásai nem a joggal való visszaélés? A Mátrai Erőmű visszavétele az állam kezébe az adófizetők terhére csak azért, mert veszteséges, nem visszaélés? Vagy nem visszaélés az, hogy a földeladások 66 százaléka a Fidesz körüli oligarchákhoz került? Ez nem a joggal való visszaélés? Amikor ezt megkérdeztük, széttárták a kezüket és azt mondták, hogy jogügyletekről van szó. Ez pontosan ugyanolyan joggal való visszaélés.

Úgyhogy ne játsszák itt az áldozatot, ne kérje a kormány, hogy őt a parlament hatalmazza föl erre-arra-amarra, hanem intézze el a dolgát, építse meg a börtönöket, és tisztességes ellátási körülményeket teremtsenek! Nem mondom, hogy az a luxus kell, mint ami Norvégiában van, de az biztos, azért, hogy elkerüljük az agressziót a börtönökben, emberhez méltó körülményeket kell teremteni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ovádi Péter képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.

OVÁDI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönbiznisz megállítását célzó törvénnyel a polgári kormány egy olyan, sok éve fennálló igazságtalanságot kíván felszámolni, ami nemcsak morális, de gazdasági kérdéseket is felvet. Minden demokrácia alapelve, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg. Viszont amikor ez az egyenlőségen alapuló rendszer deformálódik, és a bűnözők a jogi kiskapukat kihasználva nyerészkedésbe kezdenek olyan dörzsölt, sorosista ügyvédek hathatós közbenjárásával, mint amilyenek a Helsinki Bizottság és a TASZ közelében vannak, akkor a kormánynak kötelessége minden jogi eszközt bevetve megállítani ezt az igazságtalanságot. Jelenleg olyan elítélt emberekhez és ügyvédeikhez vándorolnak a magyar adófizetők pénzei milliárdos tételben, akik legalább egyszer eljátszották már az esélyüket, a szabálykövető élet helyett a törvénytelenséget választották, megkárosítva ezzel a törvénytisztelő embereket. Tisztelt Országgyűlés! Az nem vitás, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó bánásmód, még az elítéltek esetében is, ugyanakkor nem lehet fontosabb a bűnözők joga az áldozatok jogainál. Pontosan ezért felháborító, hogy egyesek embertelen börtönkörülményekre hivatkozva követelnek maguknak kártalanítást az államtól, holott a magyar büntetés-végrehajtás gondoskodik arról, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek minden esetben az előírások szerint működjenek. Többek között választókörzetemben, Veszprémben is egy 15 évvel ezelőtt épült börtön van, amely jelentősebb bővítés és felújítás előtt áll.

De ha már a szülővárosom, Veszprém szóba került, feltételezem, hogy mindenki emlékszik még arra a gyilkosságra, amely 2009-ben történt, amikor Marian Cozma, híres kézilabdacsapatunk játékosa egy aljas és brutális támadás áldozata lett, több társát pedig ugyanazok az elkövetők életveszélyesen megsebesítették. Akkor az igazságszolgáltatás gyors és hatékony munkájának köszönhetően a tettesek hamar rendőrkézre kerültek, és elfoglalták az őket megillető cellát a börtönben. Viszont nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Marian Cozma családja a mai napig nem kapta meg a nekik megítélt kártérítést. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben hol vannak a jogvédők, a Soros-szervezetek ügyvédei, az emberi jogi aktivisták? Miért fontosabbak a bűnözők jogai, mint az ártatlan áldozatoké?

A jelenlegi törvényjavaslat ezeket az igazságtalanságokat számolja fel, és visszaállítja azt a morális értékrendet, amit a jogkövető emberek elvárnak. De mint minden ilyen fontos kérdésben, elengedhetetlen, hogy megismerjük az emberek átfogó véleményét. A most induló nemzeti konzultációban ezért mindenki a moralitásának és értékrendjének megfelelően nyilatkozhat a börtönbiznisszel és az ezt támogató zugügyvédek munkájával kapcsolatban. Őszintén bízom benne, hogy képviselőtársaim morális értékrendje is megköveteli azt, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és helyreálljon a magyar emberek igazságérzete. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Képviselőtársaim! Minden együttérzésem a vitában részt vevő fideszes képviselőké, különösen a jogi végzettségűeké, hiszen nyilvánvaló módon Orbán Viktor legújabb demagóg politikai kampánya után futnak, és próbálnak ilyen-olyan érveket találni egy olyan intézkedéshez és javaslathoz, amely összesen csak arról szól, hogy önök nem végezték el a házi feladatukat, és most megpróbálják valaki másra rákenni a felelősséget. Több képviselőtársam említette már, de én sem tudok elmenni szótlanul amellett, hogy egy olyan nyilatkozatot vagy törvényjavaslatot sikerült benyújtaniuk, amelyben a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés a kormánynak ad feladatokat. Ráadásul olyan feladatokat, amiket a kormány már magától is megígért, hiszen van döntés a börtönférőhelyek bővítéséről. Most már több döntés is van, mert hoztak egyet négy vagy öt évvel ezelőtt, amit nem hajtottak végre, most hoztak egy újabbat, amelyben a belügyminisztert bízták meg, hogy hozzon létre 1500 férőhelyet, nem tudom honnan és hogyan, mert erre nincs részlet, vagy éppen előírták a jogi felülvizsgálatot.

Na de, hát ha előírták már egy januári kormányhatározatban, akkor hol van a javaslat? Ha önök komolyan akarnak foglalkozni a börtönkártérítések ügyével, akkor miért nem hoztak ide egy törvényjavaslatot? Akkor miért nincs előttünk az, hogy önök hogyan módosítanák a saját törvényüket, amit önök fogadtak el annak érdekében, hogy jobban megfeleljen az önök ízlésének ez a helyzet? Hol van a törvényjavaslat? Miért nem került elénk? Miért egy kamu törvényjavaslatot tárgyalunk, amely valójában nem intézkedik a kártérítések megszüntetéséről, s eltolja  szerintem a jogállami elvekkel ellentétesen  a már megítélt büntetések kifizetését? Azt is tudjuk, hogy ez csak néhány ügyet fog érinteni.

Hiszen mi is történik? Elfogadja az Országgyűlés ezt a törvényt, hatályba lép valamikor február végén, március elején, júniusig halasztják el a kifizetést, amelynek visszamenőleges hatálya természetesen nincs, mert nem lehet, ennek következtében a közben hozott ítéletekre vonatkozik. Egyébként 60 nap lenne a határidő, tehát lesz olyan károsultja az ilyen ügyeknek, vagy olyan személy, akinek megítélnek ilyen kártérítést, és nem 60 nap múlva, hanem 82 nap múlva kapja meg.

(13.00)

Gratulálok, ez egy csodálatos eredmény! Ezért érdemes milliárdokat elkölteni nemzeti konzultációra!

Előírják a kormánynak azt, hogy végezze el a feladatát, és hozzon létre börtönférőhelyeket. Hát, ez csodálatos! De hát a kormánynak eddig is ez lett volna dolga. Nem hajtották végre, nem építettek semmit. Valószínűleg nem állt össze az önök oligarcháival az a pénzügyi konstrukció, ahol ők kellően jól járhattak volna, így aztán nem volt jelentkező, börtönférőhely nem épült.

Egyébként valóban csökken a túlzsúfoltság. Tudják, miért csökken? Mert eddig is kiengedték a bűnözőket! 18 ezren voltak börtönben néhány évvel ezelőtt, most már 17 ezer alatt van ez a szám. Ha tényleg az lenne az igazságszolgáltatás hatékonyságának a mérőszáma, Nacsa képviselő úr említette, hogy minél többen ülnek börtönben, annál jobb, bár mindenki, aki ehhez ért, ennek az ellenkezőjét mondja (Nacsa Lőrinc: Nem ezt mondtam!), akkor önök is rossz irányban haladnak a büntetőpolitikában. Én ezt persze nem így gondolom.

Azt kell tehát elmondanom erről a törvényjavaslatról, hogy lényegében ez egy propagandacélú törvényjavaslat, semmi köze nincsen a probléma megoldásához, nincsen köze a börtönkörülményekhez, nincsen köze ahhoz, hogy milyen kártérítéseket fizetnek ki. Persze, azért egy apróságot szeretnék megjegyezni, mert az egy veszélyes precedens, amit éppen Ovádi képviselő úr is tett az imént, hogy ha azokat az ügyvédeket, akik hajlandóak fölvállalni olyan ügyeket, ahol az állammal szemben kell pereskedni, pellengérre állítjuk és zugügyvédnek nevezzük, akkor ez ahhoz is vezet  és értjük, hogy ez a javaslat egyik célja , hogy ne merjen ügyvéd felvállalni olyan ügyet, amiben egyébként az önök túlhatalmával szemben kell föllépni, ne merjen ügyvéd felvállalni ügyet, ahol az állammal szemben kell.

És itt persze, őszintén szólva, nem a bűnözők érdekelnek engem (Nacsa Lőrinc: Czeglédy Csaba is bűnöző!), de érdekelnek a munkaügyi perek, érdekelnek azok a perek, amik az adatnyilvánosságról szólnak, érdekelnek azok a perek, amik arról szólnak, hogy egyébként ki lehete rakni embereket hatósági döntésekkel. Önök ettől akarják elvenni a kedvét az ügyvédeknek, hogy elvállaljanak ilyen ügyeket. Szerencsére azt látom, hogy sok olyan ügyvéd van, aki az esküjéhez hűen vállalja a törvényes feladatok szerinti képviseletet. És Ovádi képviselő úrnak van képe azt állítani, hogy egyébként minden rendben van a börtönökben, és ezért aztán ezek a perek alaptalanok!

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök által hozott jogszabály arról szól, hogy akkor jár kártérítés, ha nem tartják be a kormány által hozott szabályokat. Akik kártérítést kapnak, azok azért kapnak kártérítést, mert az önök által működtetett büntetés-végrehajtási rendszer az önök saját szabályait nem képes betartani.

Végül, ami az áldozatok kárpótlását illeti, itt valóban nagyon súlyos a helyzet. Hogyha önök arra nyújtanának be törvényjavaslatot, hogy egyszerűbbé és könnyebbé váljon az áldozatok kárpótlása, akár a bűnelkövetők rovására is, akkor ezt tudnánk támogatni, sőt örömmel támogatnánk. De erről szó nincsen, sem ebben a javaslatban, sem az eddig összehozott kormányzati ötletelésben. Sőt, az a helyzet, hogy egyébként pont ezekből a kárpótlási összegekből jutott eddig az önök által az előző törvénybe helyesen beleírt szabály alapján első helyen, pontosabban második helyen kedvezményezett áldozatok számára.

Tényleg fontos önöknek az áldozatok kárpótlása? Helyes! Akkor ne propagandakampányt csináljanak, ne nemzeti konzultációt csináljanak, hanem hozzanak létre olyan jogi eszközöket és pénzügyi eszközöket, amelyek például megelőlegezik az áldozatok kárpótlását, amik lehetővé teszik, hogy az áldozatok igényét akkor is ki lehessen elégíteni, hogyha az elkövetőnek nincsen vagyona, vagy ha  mint Simonka képviselő úr  ezt a vagyont gondosan eldugja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán ennek a vitának az abszurditását mutatja az, hogy a KDNP és a Mi Hazánk sikeresen közös platformra jutott abban, hogy ki kell lépni az emberi jogok európai egyezményéből. A képviselő asszony nem folytatta a teljes felsorolást, mert Oroszország és Törökország mellett még Belorussziát is megemlíthette volna, mint olyan élenjáró európai demokráciát, ahol egyébként nem tartják érvényesnek az emberi jogok európai egyezményét.

Szeretnénk világossá tenni, és ez ennek a politikai kampánynak az egyik célja, hogy egyébként az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozás, a strasbourgi bíróság hatókörének elismerése az Európai Unió által is vizsgált jogállami követelmény. Amikor önök el akarják venni a magyar emberek jogait azzal, hogy kilépnek ebből az egyezményből, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy megtagadják az Európai Unió alapértékeit is, és elő akarják készíteni azt, hogy ha a politikai érdekük ezt kívánja, akkor kivezessék Magyarországot az Európai Unióból. Ez a Mi Hazánktól nem meglepő, a KDNP-től újdonság, de onnan sem meglepő. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az elhangzási lista szerint soron következő, előzetesen bejelentett képviselő nem tartózkodik a teremben, ezért jelentkezését visszavontnak tekintjük.Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes úr arról tájékoztatott, hogy az MSZP képviselőcsoportja a vitában a frakció rendelkezésére álló időkeretből öt percet a Jobbik képviselőcsoportja részére átad. (Moraj, közbeszólások és taps a kormánypártok soraiban: Ó, de kedves!) Kérem a műszaki páholy munkatársait, hogy az időkereteket a bejelentésnek megfelelően szíveskedjenek módosítani. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Böröcz László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány dologra reagálnék itt nagyon röviden. Először is, Nacsa képviselőtársam már említette azt, hogy itt az alapprobléma nem az volt, hogy a börtönök túlzsúfoltak lettek volna. Az alapprobléma az volt, hogy 2010-ig, az MSZP-SZDSZ-es koalíció kormányzása idején úgy működött az igazságszolgáltatás és úgy működött a büntetés-végrehajtás, hogy nem csukták le azokat a bűnözőket, azokat a maffiacsoportokat, azokat a rablókat, akiket egyébként le kellett volna.Ha ma kimennek Budapestre és megkérdezik az embereket… (Dr. Varga-Damm Andrea: Jogi egyetemre járt...!) Ha ma kimennek Budapestre és megkérdezik az embereket, nem találkoznak olyannal, mint Vizoviczki volt, aki védelmi pénzt szedett volna az éttermektől és az egyéb szórakozóhelyektől (Arató Gergely: Most Rogánnak hívják!), nem találnak olyan bűnözőket, akik robbantanak az utcákon, nem találnak olyan bűnözőket, akik szabadlábon rohangálnak. Az önök felelőssége volt az, hogy nem csukták le ezeket az embereket, és hagyták grasszálni ezeket a rablóbanda csapatokat és gyilkosokat az utcákon.

Ez volt az alapprobléma, ahonnan eljutottunk addig, hogy nyilván 2010 után érdekes módon a magyar Belügyminisztérium, a magyar rendőrség mégiscsak meg tudta oldani ezeket a dolgokat, el tudta kapni a bűnelkövetőket, és le tudta szorítani a regisztrált bűncselekmények számát, le tudta szorítani a gyilkosságoknak a számát is. Ez az igazi eredmény, amit egyébként a Fidesz-KDNP-kormányzat elért.

Az, hogy önök asszisztálnak ahhoz, hogy egy Magyar György nevű ügyvéd…  lehet védeni az ügyvédeket, természetesen az ügyvédek 90 százaléka, 99 százaléka nagyon tisztességes, becsületes ember bizonyára, de biztos, hogy vannak olyanok, akik egyébként képviselőjelöltként indulnak, MSZP-Párbeszéd-képviselőjelöltként, és ezzel szemben egyébként egy ilyen gyalázatos perben képesek Magyarország ellen, a magyar állam ellen képviselni gyilkosokat és bűnözőket, és ezzel gazdagodnak meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiváló, hogy Budai Gyula visszajött, merthogy pontatlanul fogalmazott a kétperces felszólalásában az előbb. A személyeskedésére én már nem is térnék ki, mindenesetre egy szóval nem állítottam a felszólalásomban, hogy ennek a konkrét ügyvédi irodának lenne egyébként kapcsolata a debreceni önkormányzattal. (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban.  Nacsa Lőrinc: Azt mondtad, fideszes!  Dr. Budai Gyula: Ne hazudjál már!) Én annyit mondtam, hogy Fidesz-közeli. Egyébként ez sajtóhírekben megjelent, és egyébként erre számos helyi állítás is bizonyítja ennek az erejét. (Böröcz László: Csúsztatás!)

Más is fog erről beszélni, képviselő úr, de mindenesetre azt is mondhatnám, hogy hazudott akkor, amikor arról beszélt, hogy én azt mondtam volna, hogy egyébként a debreceni önkormányzattal van ennek a konkrét irodával kapcsolata, mert ilyet nem mondtam. Majd nyilván ön is elmondja ennek kapcsán a gondolatait.

Nacsa Lőrincnek annyit szeretnék mondani, bár ő Harangozó Tamásnak címezte, aki napirend előtt szólt, a megnyilatkozását. Szerintem helyesebb volna, hogyha arról beszélne, hogy az elmúlt tíz évben az önök által megígért nyolc börtön, amelyet építeni terveztek, az hol van. Miért állították le ezeknek az építését, és egyébként miért nem tettek semmit a túlzsúfoltság elkerülése érdekében?

Böröcz Lászlónak meg már csak nagyon röviden, itt mondta, hogy bűnözők szabadon grasszálnak. Én csak annyit mondanék, hogy egyébként a jogerősen elítélt volt balmazújvárosi fideszes polgármester hogyhogy szabadon grasszál akkor. Mikor fogja elkezdeni letölteni az egyébként jogerős büntetését? Ez is érdekes, hogy ez ma megtörténhet Magyarországon. Énszerintem ez is egy botrányos ügy, érdemes volna erről is beszélnie. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(13.10)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Zoltán képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, engem is meglepett, hogy a második munkanapomon hozzá fogok szólni, de a mai napon annyiszor elhangzott az igazság, az igazságérzet, hogy az én igazságérzetem is felhorgadt, és azt mondtam, hogy szólnom kell, hiszen Budai képviselő úr visszautasította azokat a vádakat, hogy a debreceni Mohácsi Ügyvédi Irodának bármi köze lenne az önök pártjához. Nos, én debreceni vagyok, ezt ne felejtsük el, és ha ön most felüti az Ügyvédi Kamara honlapját, akkor szemmel látható egyrészt a rokoni kapcsolatokon kívül, hogy a két ügyvédi iroda egymásnak helyettes irodája és az ügyvédek egymásnak helyettes ügyvédei is. És továbbmennék ebben a dologban, tisztelt képviselő úr, köztudomású Debrecen városában különben az a munkamegosztás, ami az apa és fia között történik. Tehát azt kell mondjam, hogy értem én, hogy mit akarnak önök, de lábon lőtték magukat. Lábon lőtték magukat akkor, amikor az ügyvédek és a fogvatartottak ellen önök egyfajta boszorkányüldözést indítanak el. Mindenki tudja, hogy ez mire megy ki. Önök most sántikálva tekerik azt a verklit, ami különben nem fog igazán jól szólni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először az Arató Gergely képviselőtársam által felvetettekre szeretnék reagálni. Én úgy gondolom, hogy nem bűn elgondolkodni az általam felvetett kérdésen, annak esetleges előnyeit és hátrányait feltárva és összevetve. Én kifejezetten örülök annak, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy napjainkban Magyarországon bármilyen kérdésről szabadon lehet gondolkodni, szabadon lehet vitatkozni, mert ez ma adott. Varga-Damm Andrea képviselőtársamra is reagálnék. Képviselő asszony azt mondta, hogy azonos szintű jogszabályok a Ptk., a Pp., a Vht. és a javaslat is. Én úgy gondolom, hogy ez nem teljességgel helyénvaló, mert lex specialis derogat legi generali, illetve lex posterior derogat legi priori. (Dr. Varga-Damm Andrea és dr. Budai Gyula közbeszól.)

Illetve még azzal kapcsolatban szeretnék képviselő asszony nyilatkozatára, előadására reagálni, hogy bizony nem csak a norvég példa van, sajnos van az ítéletek szempontjából magyar példa is, amikor az ítéletek arra hivatkoznak, hogy a cellába nem eléggé süt be a nap. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Böröcz képviselő úr azt mondta, hogy mi asszisztálunk Magyar Györgynek meg a Helsinki Bizottságnak. Nem, képviselő úr, önök asszisztálnak 2016 óta, hiszen ezt a törvényt önök szavazták meg! Önök tették lehetővé, hogy ez a piszkos biznisz, mert ugye, abban megegyezhetünk, hogy ez egy sötét, piszkos biznisz, csak ha körbenézünk, akkor az ilyen sötét, piszkos bizniszeknél furcsa, hogy a Fidesz nincs ott. Dehogynem! Ott van! Mert hiába tagadják, a Mohácsi Ügyvédi Iroda, a debreceni Mohácsi Ügyvédi Iroda 1880 ügye négy és félszer annyi, a neve mellett szereplő 814 milliós összeg pedig 270 millióval több, mint a Magyar Györgyékhez kapcsolt ügyek! Tehát önök ebből a piszkos üzletből is bőven kiveszik a részüket. És tagadhatják, ez az ügyvédi iroda folyamatosan dolgozik a debreceni önkormányzatnak, sőt, maga Kósa Lajos nyilatkozta azt, és mondta, higgyék már el Kósa Lajosnak legalább, aki azt mondta, hogy igen, az ügyvédi iroda képviselte őket különböző munkaügyi perekben. Uraim! Önök tették lehetővé azt, hogy ezek a kártérítési perek meglegyenek az önök által elfogadott törvénnyel, önök asszisztálnak folyamatosan ehhez a sötét bizniszhez, és a legnagyobb hasznot az önökhöz köthető ügyvédi iroda húzza. Ezek a tények, ezek a tények! Lehet ezt ferdíteni, lehet önöknek teljes mértékben mást mondani, és például, államtitkár úr, ön is asszisztált akkor, amikor megnyomta 2016-ban a gombot, hogy ezek a perek elindulhassanak, hiszen tudták, a Jobbik felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ez lesz a következménye.

Önök úgy gondolták, hogy önöknél van a bölcsek köve, önök nem hallgatnak senkire, arrogánsan elutasították a Jobbik észrevételét, megszavazták ezt a törvényt, és jelen pillanatban itt tartunk, de köszönöm, hogy négy év után legalább észrevették azt, hogy a Jobbiknak volt igaza. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel minden frakció kifejtette álláspontját a kétperces időkeretek figyelembevétele mellett, most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem is meglepett az a termelési jelentési stílus, amely a kormánypárti felszólalásokból kitűnt, tisztelet a kivételnek, mert volt ettől eltérő is. Nézzük meg azt, hogy miben értünk egyet! Szerintem egyetérthetünk abban, hogy egy 9 milliárdos idézőjeles biznisz esetében itt azért korlátozásokkal kell és lehet élni, amellett, hogy a jogerős bírósági döntéseket persze figyelembe kell venni, de át kell alakítani azt a klímát, amely hasonló visszaélésekre ad lehetőséget. Én nem kívánok belemenni a számháborúba, hogy mely Fidesz-közeli és mely nem kormányközeli ügyvédi irodák mennyit kaszáltak ebből, hiszen ezt elmondták az előttem szólók, kristálytisztán kiderült mindez. Engem leginkább az az álszentség zavar, ami a Fidesz-KDNP képviselőinek jó részéből árad, hiszen volt egy szimpatikus kezdetük, felütésük 2010 után, a három csapás iránya. Az egy általam is vállalható, támogatott és egy pozitív irányú elmozdulást jelentett, amelynek értelmében igenis lehetett szankcionálni komolyabb mértékben olyan bűnözőket, akikkel szemben korábban, ha nem is volt elnéző ez a rendszer minden esetben, de legalábbis a kiskapuk között azért néha ki tudtak surranni azoknak a kezei közül, akik tisztességesen szankcionálni akartak. És az a helyzet, hogy a bajok utána kezdődtek. Böröcz képviselőtársamnak mondom, hogy jöhet ön itt a statisztikai bűvészkedésükkel, de magyarázza meg nekem azt  ne integessen, nyomjon gombot, ha mondani akar valamit! (Nacsa Lőrinc: Nyomtam.) , magyarázza meg nekem azt, hogy ha a szabálysértési értékhatárt a Fidesz-KDNP indokolatlanul baromi magasra feltolta, és ezért korábbi bűncselekmények most már csak szabálysértésnek minősülnek, akkor milyen alapon mondhatja ön azt, hogy bár a statisztikák javultak, de a bűnözés visszaszorult Magyarországon.

Önök nem ismerik, egész egyszerűen nem ismerik a társadalmi együttélési problémák és azok formáinak jellemző megjelenési formáit, jellemzően a vidék Magyarországán, vagy mondjuk, Északkelet-Magyarországon, vagy akár Szabolcs megyében, ahonnan az én családom egyik fele jött. Önök egész egyszerűen nem ismerik azokat a társadalmi együttélési problémákat, tipikus gondokat, amelyeket a szabálysértési értékhatár emelésével kivettek a korábbi bűncselekményi kategóriából, és most már azt mondják, hogy persze, szabálysértés, nincs annyi bűncselekmény, de ettől még ezek léteznek a magyar valóság terében.

És azt is el kell mondjuk, hogy amikor a miniszterelnök rokonságába tartozó személy céges üzelmei miatt önök inkább egy átalánybírságot vállalnak uniós pénzek kapcsán, ahelyett, hogy kivizsgálnák ezeket az ügyeket, akkor igen nehéz az erkölcsi kioktatásokat önöktől elfogadni. Tehát úgy érezzük ebben az esetben is, hogy ha önök ennyire bátrak lettek volna  (Böröcz Lászlónak:) ne vigyorogjon, kérem, mert ezek komoly témák!  a Cozma-ügy idején, azt követően, ha ennyire bátrak és férfiasak lettek volna akkor, amikor Szögi Lajossal az a tragédia történt, és önök még azt is elnézték, hogy az érintett, óriási bajba került családok a megítélt kártérítésből lényegéből semmit ne kapjanak meg, akkor egész egyszerűen nem értem a mostani viselkedésüket. Amikor a Jobbik azt javasolta, hogy ilyen katasztrofális esetekben a megítélt összeget először kártérítés gyanánt kapják meg az áldozat hozzátartozói, és csak utána kerülhessen elszámolásra bármi egyéb, önök miért voltak csendben? Hol volt akkor a mostani lélekbátorságuk? Hol volt az elképesztően harcias és elképesztően karakteres kiállásuk? Miért nem háborodtak fel Szögi Lajos és családja kapcsán? Miért nem háborodtak fel a Cozma-ügy után? Miért nem akkor tették le elénk ezeket a csomagokat és vitték keresztül a rendszeren?

Egészen elképesztő tehát a hozzáállásuk és az a flegma, kioktató, arrogáns modor, ahogyan előadnak egy olyan témakört, amiben alapvetően egyetérthetnénk. És persze, egy ilyen elképesztő üzleti torzulást mindannyian vissza akarunk szorítani, én mindenképpen, de 2016-ban azt a bizonyos szellemet a palackból önök engedték ki.

Tehát az a kérésem, hogy egy kissé visszafogottabban álljanak ehhez a kérdéshez, és reagáljanak arra is, amit mi elmondtunk. Igen, ezek a visszaélések, amelyeket Szilágyi képviselőtársam felhozott, valósak-e, tudjáke vállalni az ezekkel való szembenézést, illetve szembe tudnake nézni az áldozatok azon hozzátartozóival, akiknek az esetében önök egyáltalán nem voltak ennyire bátrak, és elmulasztották a kiállás minimálisan elvárható formáját is? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.20)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettesnek. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sok minden elhangzott, néha olyan is, ami a tárgyhoz kötődött (Dr. Varga-Damm Andrea: Ne, ne, ne!), de elérkezett az a bejelentés, amire azonnal reagálnom kell, Szögi Lajos ügyére, miután a szabályozás úgy szól, hogy az áldozatok igényei kielégíthetők ezekből a kártalanításokból. Minden esetben az Igazságügyi Minisztérium, amikor ezeknek az igényeknek a bejelentése megtörtént, az áldozatok számlájára utalta az összeget. Tehát megkérem Z. Kárpát Dániel képviselőtársamat, hogy legalább az áldozatok tekintetében ne állítson valótlanságokat, és mellőzze a demagóg és hatásvadász bejelentéseit, amelyek szöges ellentétben állnak a valósággal.De ha már szót kértem, ha megengedi, elnök úr, akkor reagálok a többi elhangzottra is, és akár tudnak reflektálni önök is a korábbi megjegyzéseik alapján. Hogyan jutottunk el idáig? Ha megnézzük a bűnözési statisztikákat, a börtönök telítettségét a 2010-es és a 2010 utáni időszakban, akkor láthatjuk azokat az összefüggéseket, amelyek jelentkeznek. Ha csak azt vesszük, hogy a gépjárműlopások tekintetében 70-72 százalékkal csökkent az elkövetések száma, ha azt vesszük, hogy a regisztrált bűncselekményeknél 49 százalékos visszaesés van vidéken és 40 százalék a fővárosban, ha összefüggésbe hozzuk azzal a kemény büntetőpolitikával, amely 2010 után belépett, gondoljunk a három csapás törvényre, és gondoljunk arra a vegyes hozzáállásra, amelyet az ellenzék tanúsított ezekben a kérdésekben, akkor látható, hogy Magyarországon egy nagyon eredményes büntetőpolitika zajlik, nagyon jók a felderítési mutatók, nagyon jók azok a hatások, amelyeket elértünk. Elhangzott az is, hogy az utóbbi időszakban csökkent a börtönök telítettsége, netán azért, mert lehet, hogy jogkövető magatartásra is sikerült nevelni egyeseket, és a visszatartó erő is növekedett az elmúlt időszakban. Ezt a tényezőt mindig ilyen nagyvonalúan kifelejtik az ellenzéki képviselők a gondolatmenetük köréből.

A nemzeti konzultációval kapcsolatban is elhangzott több megjegyzés, de azt azért ne vitassuk el, hogy az állampolgároknak joguk van ebben a kérdésben is véleményt nyilvánítani, közvetlenül van joguk véleményt nyilvánítani. A beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott, hogy ez hiányos, ugyanis csak ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, tehát a kifizetések felfüggesztését, vagy éppen a börtönépítések határidejének a meghatározását, ugyanakkor kifelejtik azt, hogy a konzultáció eredményét igenis figyelembe akarjuk venni, és ezért nem végleges szabályozást terjesztettünk a tisztelt Ház elé. Ezekben a szabályozási kérdésekben ki akarunk térni arra, hogy ami az eredeti cél volt  és most Gyüre képviselőtársamra nézek , hogy az áldozatokhoz jussanak el ezek az összegek, ez egy nagyon jó felvetés volt, és nagyon jól be tudtuk építeni a törvénybe, de látjuk, hogy nem elég eredményes. Tehát 13 százalék alatti mutatóval nem lehetünk büszkék. Meg kell találnunk azokat a módokat, hogy hogyan lehet ezt kiterjeszteni, hogy tényleg oda jusson el az összeg, ahol a kár keletkezett, és nem pedig a büntetés-végrehajtással kapcsolatos igények generálódtak.

Nagyon köszönöm Gyüre képviselőtársamnak azt a megjegyzését, amelyben egy ilyen rövid levezetést tett, hogy körülbelül egymillió forint átlagban, valamivel egymillió alatti  de ezen szerintem kár vitatkoznunk  az az összeg, amit ki kell fizetnünk ezekben az ügyekben, amit megítélnek a magyar bíróságok a belső szabályozásnak köszönhetően. Elhangzott a másik szám is, hogy szerény becslései szerint is 6 millió forint lett volna ez az összeg abban az esetben, ha nem hozunk szabályozást, amit Strasbourg érdemi vizsgálat nélkül megítélt volna minden kiküldött ügyben. A másik fontos eleme, hogy abból az összegből soha nem láttak egy fillért az áldozatok. Tehát lehet, hogy szerény ez a 11-12 százalékos hozzájárulás az ő sérelmeikhez, de akkor is volt, és nem sikkadt el úgy, mint a korábbi időszakban, amikor strasbourgi ítéletek alapján történtek meg ezek a döntések. Tehát kijelenthetjük, hogy a magyar állam hozzávetőleg olyan 40 milliárd forintot az elmúlt időszakban csak ezeken az ügyeken ezen a módon az adófizetői pénzekből, a költségvetésből vissza tudott tartani. Hogyha ez bűn, akkor ezért bármikor bocsánatot kérek, meg felelősséget vállalok, vagy bárki szerintem a kormányfrakció részéről.

Elhangzott az is, hogy büntetések csökkentése, hogy amnesztia, vagy hogy kiengedjük a börtönökből az elítélteket. Azt hiszem, az elmúlt tíz év büntetőpolitikája igazolja, hogy ilyen törekvésünk nincs, ilyen gyakorlatunk nincs. Felvetném azt is, hogy a szabályozásnál is egyébként az egyik menekülőút lehetett volna az a strasbourgi javaslatok alapján, hogyha szabadságmegváltással kompenzáltuk volna ezeket az úgynevezett sérelmeket. Ilyenfajta szabályozás Magyarországon nem született, és nem is fog születni addig, amíg ez a kormány van a jogalkotás előterjesztőjeként jelen.

Varga László felvetésére, amit Vejkey Imre képviselőtársam felszólalása kapcsán tett, az előterjesztés nem szól arról az emberi jogi egyezménnyel kapcsolatban, hogy mi a kormány álláspontja. Tehát a képviselők közötti vitába most nem kívánok ugyan beleszólni, de nagyon érdekes felvetés, hogy önök, akik pont a szájzár kifejezést akarják bevezetni a képviselői munkával kapcsolatban, egy kormánypárti politikus véleményének a kifejtését pedig mélyen sérelmezik és elfogadhatatlannak tartják. (Dr. Varga László: Nem is erről kérdeztem, hanem arról, hogy mi a véleménye!) Szerintem inkább azt kellett volna felvetni, hogy a magyar fizetési viszonyokhoz képest miért ítél meg nagyságrenddel nagyobb kártérítéseket Strasbourg (Dr. Varga László: Azt kérdeztem, hogy önnek mi a véleménye, egyetért-e, vagy sem!), és nem pedig annak megfelelően, amit a belső viszonyokban kialakult szabályozásban elfogadhatónak tartott. (Dr. Varga László: Egyetérte államtitkár úr, vagy nem? Erről kérdeztem, csak nem válaszolt!)

Vadai képviselőtársamnak is, aki szintén azt mondta, hogy rászabadítjuk a társadalomra a bűnözőket, már az előbbiekben elhangzottak alapján is levezethető, hogy ilyenfajta gyakorlatunk nincs, nem is lesz. Éppen most van fent a honlapon, a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról fogunk majd tárgyalni, ami szintén nem abba az irányba mutat majd, hogy hamarabb fogjuk kiengedni a bűnözőket a börtönből. Nem is értem ezeket a valósággal, hírekkel, mindennel homlokegyenest ellenkező felvetéseket. Nagyon nehéz így vitatkozni egyébként, amikor nem a tények alapján folytatunk párbeszédet.

Keresztes László Lóránt képviselő úr említette, hogy négy évig ilyen helytelen gyakorlat volt. Azért van ezeknek az ügyeknek egy átfutási ideje. Utána vannak a kifizetési időszakok. Amikor észleltük  az Igazságügyi Minisztérium  ezeknek a fajta elburjánzását, tehát nem az volt, hogy a strasbourgi ügyek kifutottak, és aki úgy érezte, hogy a büntetési mértéket meghaladóan érik sérelmek a börtönökben, gyakorlatilag azok nyújtanak be igényeket, hanem ez az önök által is ismert és a felszólalásokban feltárt láncreakció szerinti mintanyomtatvány-biznisz beindult, tényleg akkor torlódott fel, és azért vagyunk ma itt, és azért tárgyalunk erről a dologról, hogy hogyan lehet ezt korrigálni, hogyan lehet orvosolni, hogyan lehet az áldozati igények felé terelni ezeket a pénzeket.

Azt hiszem  Szögi Lajos ügyére kitértem , remélem, hogy amilyen ügyről tudunk, és amilyen igény beérkezett, ezt eddig is mindig teljesítette az Igazságügyi Minisztérium, és ezentúl is mindig az áldozati igényeket fogjuk előnyben részesíteni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr! Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Völner Pál államtitkár úr arról beszélt, hogy a büntetőpolitika eredményeként mennyivel kevesebb a bűnelkövetés, csak azt nem tetszett elmondani, hogy a tíz év alatt a börtönben ülők száma viszont 15 százalékkal nőtt. Ezt majd egyszer tessék megmagyarázni, ennek a kettőnek az összefüggését, és még mindig nem mondták meg, hogy azt a 3300-at szeptember 30-áig hová fogják rakni, hogy a 100 százalékot elérjék a pillanatnyi 123 százalékos túlzsúfoltság miatt.De megkérdezhetnék például a fideszes képviselőtársak öntől és Varga Judit miniszter asszonytól, hogy miért nem a végrehajtási törvényt hozták ide mint módosítható törvényt arra vonatkozóan, hogy ezek a kártérítések először a sértettekhez kerüljenek, illetőleg az állami perköltségek megfizetésére fordítódjanak. Miért nem a végrehajtási törvényt hozta ide, amit simán lehetett volna módosítani akként, hogy ha ilyenfajta kifizetésre kötelez jogerős ítélet, akkor előtte az Államkincstár vagy a pénzügyminiszter, vagy az igazságügyi miniszter, vagy bárki, hiszen lehet jogosítványokat telepíteni, az igazságszolgáltatás megkeresése útján tudja meg, hogy vane folyamatban per, a sértettek javára kártérítési per, és ha folyamatban van, fel kell függeszteni a végrehajtást?

(13.30)

Ha pedig jogerősen befejeződött, és megállapították a kártérítést, akkor a végrehajtó azonnal lefoglalhatja azt a megítélt kártalanítást, amiből a sértetteket lehet kártalanítani. Miért is nem ezt hozták ide? Ezt gyönyörűen meg lehetett volna csinálni, szívesen adok tanácsot.

Tudja, miért? Mert ebben a javaslatban csak az van, hogy elhalasztják a kifizetéseket, merthogy az ügyvédi irodáknak, amelyek még ebből pénzt akarnak keresni, sérelmes lett volna az, ha véglegesen meghiúsul számukra a perköltség kifizetése. Önök nem véletlen ezt a trükkös, egyébként teljesen propagandajavaslatot hozták ide, és nem szakmai alapon, ténylegesen az arra vonatkozó jogszabály módosítását; egy kiegészítő rendelkezéssel a társadalmi igényt tökéletesen ki lehetett volna elégíteni. Tehát ezért azt gondolom, hogy önök most még ebben is szemfülesek, és a saját frakciótársaikat is becsapják azzal, hogy egy láthatóan látványos, mintha valamire szolgáló javaslat lenne, de ön is tudja, hogy nem lehet végrehajtani.

Egyébiránt még annyit hadd mondjak el, állandóan mesélnek itt a 9 milliárdos kártérítésről. Kettő darab börtön került volna 9 milliárdba (Nacsa Lőrinc közbeszólása.), ha önök ’16-17-ben nem érvénytelenítik a közbeszerzéseket, mondván, hogy picit több, mint amibe került volna. Akkor nem kellett volna kifizetni a 9 milliárdot, mert ezeknek az ítéleteknek a 90 százaléka az elhelyezési mértékekről szól, tehát pont a túlzsúfoltság feloldásáról. Tehát a kormány felelőssége az, hogy ennyi per egyáltalán keletkezhetett.

A kormány felelőssége, hogy ennyi kártérítést megfizettek. A kormány felelőssége az, hogy nem építette meg a 2010-ben meghatározott börtönprogram alapján a börtönöket. Úgyhogy én azt szeretném, ha önök önmérsékletet gyakorolnának, nem használnák ezt az ügyet kormány- és pártpropagandára, hanem ha valamit szakmai alapon meg akarnak oldani, akkor azt úgy tegyék. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, valamint az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál miniszterhelyettes úrnak, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A végrehajtással kapcsolatban: amikor az eredeti törvény vitája zajlott, akkor is tisztáztuk, hogy azokat az igényeket lehetett szembeállítani azokkal a követelésekkel, amelyeket a jogalkotás során Strasbourg figyelembe vett. Ha nem olyan szabályozás született volna meg (Dr. Varga-Damm Andrea: Jajjajjaj!), amely megfelel az ő igényeiknek, tehát adott esetben a bűnügyi költségeket is érvényesítette volna az állam, abban az esetben nem fogadták volna el a szabályozást, és ugyanúgy folytatódtak volna tovább Strasbourgban a perek. (Dr. Varga-Damm Andrea: Szívesen…) Kis elmélyüléssel ezt nyomon követhette volna, és akkor nem kellene erről ma itt vitatkoznunk. A másik része, hogy felfüggesztésről beszélünk. Pontosan azért zajlik a konzultáció, akár az ön javaslatait is várjuk, hogy a végrehajtás során hogyan lehet kiterjeszteni ezt a kört, és hogyan lehet még több jogos igényt ebből az összegből kielégíteni, ami fennáll ezekkel az emberekkel szemben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Állok készen…)

Ami pedig a börtönökkel kapcsolatos állapotokat illeti, elmondtam már ma is a napirend előttinél is, hogy Berettyóújfalun nemrég készült el egy börtönkórház, Kiskunhalason csaknem 500 férőhellyel adtunk át tavaly egy másik börtönt, tehát a börtönprogram folytatódik.

A másik pedig, a magasan túlárazott közbeszerzéseknél eddig nem tapasztaltam az ellenzék részéről, hogy ennyire kifogásolták volna, hogy ha egy túlárazott (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.) vagy éppen a költségvetést meghaladó ajánlat érkezett, akkor ezeket a kormány habozás nélkül fogadja el, és ne próbáljon más megoldásokat keresni. Tehát el kell dönteni, hogy önöknek most mi tetszik: amikor védjük a költségvetés érdekeit, vagy amikor nem. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Budai Gyula képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj!)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Zárjunk egy kérdést rövidre! Itt több debreceni ül az ellenzék soraiban. Akkor nagy tisztelettel szeretném önöknek javasolni Debrecen megyei jogú város 2020. január 31-ei sajtónyilatkozatát. Felolvasnám önöknek, hogy abban mi hangzott el, és ezért mondom, hogy amit önök állítanak, az fake news. És most nem akarok belemenni abba (Nunkovics Tibor: Nem, nyilván ne menj bele…), hogy egy ügyvédi irodán belül az apa és a fia és a praxis mit jelent, mert azt gondolom, a friss DK-s képviselőnk azért ennyire nem jártas egy ügyvédi iroda belső szabályzatában. De azért azt szeretném önöknek elmondani, hogy ez a közlemény azt tartalmazza, hogy a valóság az, hogy a börtönbiznisznek nevezett ügyben Mohácsi Ferenc Zsolt ügyvéd és a tulajdonában álló Dr. Mohácsi Ferenc Zsolt Ügyvédi Iroda járt el, amellyel az önkormányzatnak és szerveinek semmilyen kapcsolata nem állt fenn, sem a közelmúltban, sem korábban. (Nacsa Lőrinc széttárja a kezét: Ennyi!) Én azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben nagy tisztelettel akkor oda lehet fordulni a továbbiakban. (Nacsa Lőrinc: Bocsánatkéréssel…) De egy nagyon fontos kérdést azonban sem a Jobbik, sem az MSZP, sem a Párbeszéd nem vetett föl (Dr. Gyüre Csaba: Na!), hogy mi van azzal az MSZP-párbeszédes politikussal, akit Magyar Györgynek hívnak. Miért nem határolódnak el tőle? 419 ügyben 521 milliárdot (sic!) kaszált. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.) Ő egy politikus… (Bencsik János: Polt Péter is, ugye?  Az elnök csenget.) Ő egy politikus! Képviselő Asszony! Aki egy párt színeiben országgyűlési képviselői választásokon indul, az politikus, ebben maradhatunk, én azt gondolom. Határolódjanak el tőle, határolódjanak el Magyar Györgytől! Ő a börtönbiznisz legnagyobb haszonélvezője. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem az egyetlen…)És önök, az összes felszólaló, a mai napig még véletlenül ki sem ejtették a nevét, még ki sem ejtették! Úgy féltek tőle, nem is tudom, mint a tűztől! (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ugyanez elmondható Gyüre képviselőtársamra is. (Dr. Gyüre Csaba: Na! Mondjad!) Ki se merte említeni Magyar György nevét… (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ki se merte említeni!  Derültség a Jobbik padsoraiból.) A Jobbik, ha olyan nagy élharcosa ennek a dolognak, akkor miért nem objektív? (Rig Lajos közbeszólása.) Magyar György egy MSZP-párbeszédes politikus.

Jelen pillanatban önök ebben az ellenzéki koalícióban vannak. Egy olyan emberrel vannak együtt, aki a börtönbiznisz egyik legnagyobb haszonélvezője. (Dr. Gyüre Csaba: Ti meg a megalkotói vagytok, na!) És akkor sem a Helsinki Bizottság ügyvédeiről, sem a TASZ ügyvédeiről, akik szintén odatartoznak önökhöz, nem beszélünk még.

Tehát azt kérem, hogy azért legyenek objektívek ebben a dologban. (Dr. Gyüre Csaba közbeszólása.) Az MSZP-től pedig azt várom el, öntől, Varga képviselő úr, hogy határolódjanak el attól a politikusuktól, aki az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek a börtönbiznisznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bencsik János független képviselő. Parancsoljon, képviselő úr!

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam Varga Judit miniszter asszony beszédét, hogy négy év után feltűnt neki, hogy egyes ügyvédi irodák komoly összegeket juttatnak erőszakos bűnözőknek és a jutalékok által saját maguknak. Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! 2016-ban önök voltak azok, akik előterjesztették ezt a javaslatot, önök buzdítottak arra, hogy szavazzuk ezt meg, és önök is szavazták ezt meg. Önök 2016-ban egyszer már nemet mondtak az áldozatok kárpótlására, és igent mondtak a gyilkosoknak a pénzjuttatásra.

Most pedig, álszent módon, eljátsszák azt, hogy ez mennyire sérti a társadalom igazságérzetét. Ez nem szokatlan önöktől, láttunk már ilyet. 2001-ben is önök voltak azok, akik először lehetővé tették, hogy a devizahitelesekkel szemben a bankok egyoldalúan szerződést tudjanak módosítani, majd 2010 után eljátszották a szabadságharcot a bankokkal szemben.

De önök teleplakátolták az országot azzal, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország; aztán hogy, hogy nem, az önökhöz köthető Rogán Antal offshore hátterű cégei voltak azok, amelyek körülbelül 60 milliárd forintot kaszáltak a kötvénybizniszből a letelepedési kötvényeken keresztül.

Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a teljes férőhely-kihasználtságot szelektíven lehessen alkalmazni. A javaslat úgy fogalmaz, hogy az intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan börtönök, amelyek 150 százalékos túlzsúfoltsággal fognak működni vagy működhetnek a továbbiakban is, és lesznek olyan börtönök is, amelyek csak félig lesznek feltöltve, 50 százalékosan. Így előállhat az a helyzet, és valószínűleg ez is az önök célja, hogy legyenek a továbbiakban is a kecskemétihez hasonló VIP-börtönök. Ez egyébként nagy előrelátás is lehet az önök részéről, hiszen én azt megértem, hogy kell helyet csinálni azoknak a fideszes politikusbűnözőknek, akiket vagy elítéltek már, mint Voldemort Mengyi Rolandot vagy Simonka Györgyöt, illetve azokat a bűnözőket, akiket ezek után fognak elítélni.

Nincs szükség nemzeti konzultációra sem ahhoz, hogy megszüntessék ezeknek a börtönöknek a túlzsúfoltságát. Ahhoz, hogy ezeket a túlzsúfoltságokat tudják enyhíteni, ez egy egyértelmű, világos választói akarat, társadalmi akarat. Mindenki azt szeretné és azt várja el, hogy ne legyenek túlzsúfolt börtönök, és hogy ne kelljen kárpótlást fizetni bűnözőknek.

Ezért én azzal a javaslattal szeretnék élni önök felé, hogy mindazt a pénzt, mindazt a több milliárd forintot, amelyet félretettek a nemzeti konzultációra, fordítsuk a magyar kórházak férőhelyszámainak a növelésére. Tegyük azt lehetővé, hogy ne csak a börtönökben, hanem a budapesti kórházakban és más vidéki kórházakban is, ahol jelenleg túlzsúfoltság van, és ahol jelenleg börtönökhöz hasonló körülmények uralkodnak, legyenek végre olyan körülmények, hogy azok a betegek, akik gyógyulni szeretnének, emberhez méltó körülmények között legyenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

(13.40)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Mátrai Márta háznagy asszonynak. Parancsoljon!

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem két percben szót, mert szeretnék visszakanyarodni, és nem tudok elmenni a vezérszónoki körben felszólaló Vadai Ágnes mondata mellett, aki azt mondta a vezérszónoklatában, hogy a börtönben ülők kedvéért hívták össze a rendkívüli ülést; így hangzott el szó szerint. A képviselő asszony sokkal jobban járt volna, ha ezt nem mondja, és legalább veszi a fáradságot és elolvassa a törvényt, ami itt van előttünk és amiről ma beszélünk, mert ennek a törvénynek nem a vége, hanem pont az eleje az, amelyik kimondja, szó szerint idézem: „Az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai érdekeinek érvényesítésére, szem előtt tartva az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, valamint a társadalom igazságérzetét”; ezeket helyezte előtérbe és ez alapján alkotta meg ezt a törvényt. Tehát Vadai Ágnes ismét csúsztatott, de hát ezt már megszoktuk tőle. De úgy gondoltam, hogy ez a mondata rendkívül sértő, és mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy itt sem mondott igazat.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ezenkívül, gondolom, Varga-Damm Andrea képviselő asszony már megnyugodott (Dr. Varga-Damm Andrea: Én mindig nyugodt vagyok.), éppen ezért szeretnék reagálni a mondatára, ugyanis a felszólalásom, illetőleg a hozzászólásom után eléggé felháborodva szólt nekem. Én azt gondolom, hogy az európai bírósági értelmezésre is fel kell hívni a figyelmet. Számtalan magyar bírósági ítélet is van, amire itt a képviselőtársaim már mind széles körben reagáltak. Az Európai Bíróság értelmezése, nehogy azt mondjuk már, hogy nem sérthetetlen, hanem igenis fel kell hívni a figyelmet, hogy milyen bírósági ítéletek, illetve magyarázatok születtek meg.

Azon azonban nem háborodott fel, hogy a vezérszónoki körben és az ellenzéki képviselők felszólalásaikban zömében a Helsinki Bizottság társelnöke  akit Kádár András Kristófnak hívnak  által jegyzett hírlevélből mondják szó szerint az idézetet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ennek a társelnöknek az uszító gondolatai bárki számára olvashatóak. Tehát én azt gondolom, hogy erről is mondhatott volna néhány gondolatot. Köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Budai Gyula képviselőtársam föltette a költői kérdést, hogy a Jobbik vajon miért nem mondta ki Magyar György nevét, és miért nem foglalkozott ezzel. Hát, nagyon egyszerű: valami kellett cserébe az öt percért, amit az MSZP-től kaptak időkeretet, azért cserébe valamit kellett nyújtani (Taps a kormánypártok soraiban.  Felzúdulás a Jobbik soraiban.) , hiszen a szövetség fontos dolog, fönn kell tartani. (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Egyre keményebb vagy!  Ezt te se mondod komolyan!  Az elnök csenget.) Szomorú látni az egykor rendpárti Jobbiknak a Gyurcsány-segédcsapattá válását, szomorú, hogy ezekben az ügyekben így szólalnak föl. Az is szomorú, hogy Szilágyi György nem azt az eredményt ismeri el, amit korábban a Jobbik is elismert, hogy 2006-2007-hez képest felére csökkent a regisztrált bűncselekmények száma (Z. Kárpát Dániel: Szabálysértési értékhatár!); hogy 2018-ban egyetlen szándékos emberölés nem maradt felderítetlenül, és egyetlen elkövető sem maradt ismeretlen; hogy egyébként a befejezett emberölések száma 2006-ban 174 volt, 2019-ben 59. Itt nem különböző statisztikai értékhatárokról beszélünk, hanem emberölésekről, ami harmadára vagy negyedére csökkent. Ez az eredmény, tisztelt képviselőtársaim, a szigorú büntetőpolitika eredménye, amit a Fidesz-KDNP-képviselőcsoport és -kormány folytatott.

Varga-Damm Andrea négyzetméterekről beszélt, élettérről beszélt, már-már wellnesshotelt vizionált a gyilkosoknak, erőszaktevőknek, rablóknak, ugyanakkor nagyon érdekes, nem egészen öt-hat évvel ezelőtt a Jobbik javaslata az volt, hogy Szibériába kellene vinni a magyar rabokat. Önök onnan, attól a javaslattól jutottak el a mai napig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nacsa képviselőtársamnak mondanám, hogy nagyon szívesen adnék önöknek is öt percet, ha egyszer normálisan válaszolnának a kérdésekre, de nincs rá szükség, mert egyébként a vitában azért általában benn szokott ragadni bőven a KDNP-nek időkerete. Úgyhogy, ha már normálisan megválaszolt kérdésekről beszélünk, vagy nem normálisan megválaszolt kérdésekről, akkor azt szeretném mondani, államtitkár úr, hogy én nem azt mondtam, hogy Vejkey képviselő úr ne mondhatná el, ha ilyen álláspontja van, csak megütközést váltott ki belőlem ez az álláspont, és kíváncsi voltam a kormány álláspontjára. Azt gondolom, hogy egy ilyen súlyú kérdés kapcsán, hogy az emberi jogok európai egyezményét például felmondjuk-e, én azt hiszem, hogy egy jelen lévő államtitkárnak egyértelmű választ lehet mondani akkor is, ha erre nem tér ki egy anyag. (Dr. Völner Pál: Nincs ilyen kormány-előterjesztés.) Lehetett volna erre mondani valamit, de ön nem mondott újra semmit erre, és nekem ez is beszédes. Nekem ez is beszédes, hogy ön erre a kérdésre nem válaszolt. Vejkey úr véleménye kapcsán kérdeztem az ön véleményét, ezt ön nem mondta el, csak hogy megállapítsuk ezt a kérdést. (Dr. Völner Pál: Nem kormányülésről jövök.)Azt meg itt a vita vége felé csak újra az asztalra tenném, hogy számtalan ellenzéki képviselőtársam felszólalt annak kapcsán, hogy az önök által börtönbiznisznek hívott jelenség ilyen foka azért állhatott elő, mert önök 2016-ban elfogadtak egy szabályozást; egyedül önök, tehát csak a Fidesz és csak a KDNP frakciója támogatta ezt a szabályozást. Elmondtam, hogy az MSZP vezérszónoka felhívta akkor a figyelmet arra, hogy ez nagyon komoly, a társadalom igazságérzetét sértő kártalanításokat fog eredményezni, önök mégis önállóan ezt elfogadták.

Az önök felelőssége a kialakult helyzet, mégse kértek elnézést egyetlen pillanatra sem a magyar társadalomtól, és ennek kapcsán  ahogy ezt tényleg legalább öt-hat ellenzéki képviselőtársam elmondta  egy árva szót sem válaszoltak. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most ismét képviselői felszólalások következnek a kettőperceseket követően. Bajkai István képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Néhány kérdésre szeretnék visszatérni én magam is, ami elhangzott ma itt a vitában. Az egyik ennek az iránya, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársunk is mondott  vagy leginkább ebben a körben foglalt állást , nevezetesen az, hogy milyen törvénnyel vagy milyen jogszabállyal lehet mit és hogyan módosítani.Sajnálatosan az ő felszólalásából azért az nem derült ki, hogy amilyen jogszabályról beszélünk, vagy amely jogszabály kapcsán indítványról tárgyalunk, azt nem Ptk.-val vagy más, hasonló rendű jogszabállyal lehet vagy kell majd módosítani, hanem a büntetés-végrehajtás szabályrendszerében kell gondolkozni (Dr. Varga-Damm Andrea: Bv-törvény? Jézusom!), és ez azért furcsa, mert ő saját maga mondta azt (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Olvasd el!  Közbeszólások.  Az elnök csenget.), hogy aktív ügyvéd korában elég sokat dolgozott a büntetés-végrehajtási intézmények képviseletében, tehát magam furcsállom, hogy egyébként a bv-törvények kapcsán Ptk.-t említett. (Dr. Varga-Damm Andrea: Micsoda?!) Hozzáteszem egyébként, hogy a jogforrási hierarchiát kell mindig figyelembe venni, amikor jogszabállyal más jogszabályt módosítunk; ez csak egy szakmai kérdés, pusztán megjegyzésként szerettem volna számára elmondani, bár néha nekem úgy tűnik képviselőtársnőmnek a megjegyzéséből, hozzászólásából, hogy egyik kijelentést követi, mondjuk, egy másik hozzászólás, ami ezt helyre teszi, vagy éppen egy államtitkári kiigazítás, aztán amikor rájön a képviselőtársunk, akkor megint módosít valamit, egy újabb érvet húz elő, vagy újabb magyarázkodást húz elő. Egy picit parttalannak tűnnek ezek a viták, vagy ilyen szempontból azt gondolom, hogy a lényeg valóban elvész.

Végrehajthatóság, jogerő, bírósági ítéletek. Itt, ebben a körben is szeretném világossá tenni mindenki számára, aki esetleg nem jogászi hivatással rendelkezik, vagy korábban ezt nem tanulmányozta részletesen, ez egy külön stúdium, hogy a végrehajthatóság és a jogerő között mi a különbség; ilyen tételek vannak egyébként egyetemi kurzusokon, illetve vizsgákon. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Nem szeretném, hogy ez összekeverésre kerüljön, mert láthatóan ebben a vitában ez nem hangzott el, vagy mintha nem lett volna felismerve, és különösen szomorú, hogy a képviselőtársnőm, aki egyébként hivatását tekintve is jogász, ezt a különbséget nem érzékelte. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jézusom! Miről beszél?  Az elnök csenget.)

Azért furcsa ez, mert a magyar jogrendszer ismeri, pontosan tudja, hogy a jogerő, tehát a jogerős ítéletekhez való eljutás is egy állami aktussorozat és jogszabályrendszernek a része, hogy ennek alkotásával, ami alkotás azoknak a jogszabályoknak a megalkotása (Dr. Varga-Damm Andrea: Borzasztó!), mint ahogy az állami alkotás része is a végrehajtási szabályok megalkotása. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez rettenetes!) Ha csak egy kicsit távolabbi példát nézünk, mondjuk, a nemzetközi magánjogban a közrendi záradék adott esetben egy végrehajthatóságot megakadályoz, vagy ha a saját példánkat nézzük, amikor a kilakoltatások ügyében a végrehajthatóság kérdésében állást foglalt és jogszabályt módosított a magyar parlament, az is egy, a végrehajthatósághoz fűződő állami intézkedés volt, ezért nem is érthető, hogy ezt a két különbséget  tehát jogerő és végrehajthatóság  nem is értelmezte a kolléganő. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez őrület!)

A másik, szintén előhozott kérdés az ügyvédi letéti számlák kérdése. Az is egy állami aktus, a parlamentnek adott esetben a hatásköre vagy feladata, hogy például az ügyvédek számára irányadó, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályokban az ügyvédek által ellátható tevékenységeket nevesítse.

(13.50)

Mikor lehet használni letétet, mikor nem? Egyáltalán milyen tevékenységre terjedhet ki az ügyvédi tevékenység? Ebben a körben sem tudom értelmezni azt a megjegyzését, hogy egyébként egy társadalmi kérdésben, amelyet szabályoznunk kell vagy szabályozni lehet, ebben miért akarja korlátozni az államnak ezt az akaratát vagy a parlamentnek ezt a hatáskörét. Bár láthatólag különbség van közöttünk filozófiában (Dr. Varga-Damm Andrea: Jogban van különbség!), hogy inkább az áldozatokra gondolunk vagy a bűnelkövetőkre, de mindenesetre azt gondolom, hogy rendkívül fontos és elgondolkodtató az, hogy a 2016-os jogalkotásban ennek az egyik iránya az úgynevezett kártérítési igényekkel kapcsolatos korlátozásoknak is a beépítése volt. Tehát azt gondolom, hogy az akkori jogszabálynak az akkori hátterét, az akkori parlamenti vitát és annak a jogszabálynak a célját nem értelmezni vagy főleg nem megfelelően értelmezni, nemcsak tévedés, hanem szándékos félremagyarázás is.

Még egy apró kérdés. Mindannyian tudjuk, hogy ügyvédi etikai szabályokba ütköznek az ügyfélszerzésnek meg nem engedett módjai. Alaphelyzetben az ügyfél fordul az ügyvédhez, és az ügyvédet keresi meg a problémájával. Ha ez fordítva történik, az tiltott ügyfélszerzésnek minősül az ügyvédi etikai szabályok szerint. (Dr. Budai Gyula: Így van! Hoppá!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásokra van lehetőség. Megadom a szót a rendelkezésre álló időkeret mértékéig, 1 perc 25 másodperc, Varga-Damm képviselő asszonynak, Jobbik. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Nem reagálok Bajkai képviselőtársamra, mert ilyen őrületet még nem hallottam (Nacsa Lőrinc: Mert nem tudsz!), hogy azt mondaná, hogy a bv-törvényre tartozik a polgári jogi kártérítési igények során érvényesített jogerős ítéletek végrehajtása. Ez elképesztő! (Dr. Budai Gyula: Nem ezt mondta!) Nem is óhajtok reagálni rá, mert borzalmas. Majd tessenek legalább maguk között megbeszélni azt a sok sületlenséget (Nacsa Lőrinc: Kártalanítás!), amit előadott a kollégám. De az viszont biztos, hogy Gyüre Csaba képviselőtársam semmilyen ügyvédi irodáról nem beszélt, rosszul hallotta Budai Gyula. Ő a Helsinki Bizottságról beszélt, aki 2014-ben, tessék megnézni, mert bizonyára nem emlékszik rá, hat éve volt, figyelmeztette a kormányt arra, hogy ez a börtönkártalanítási biznisz olyan mértéket fog ölteni, ami a költségvetést terheli. Tehát a maguk által Sorosnak nevezett szervezet maga szólt a kormánynak, csak természetesen akkor még azért nem hallották meg, mert a fideszes ügyvédi irodák is örömmel részesültek ezekből a kártalanításokból.

Egyébként pedig nem fogják tudni végrehajtani ezt a törvényt, ezt önök is pontosan tudják, és alkotmányellenes lesz, vélhetően vagy az államfő küldi vissza, vagy elküldi normakontrollra. (Dr. Budai Gyula: A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul ezzel a törvénnyel, ezek szerint.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most további kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Varga László a normális hozzászólást kérte rajtunk számon. Szerintem Völner Pál a végrehajtási törvénnyel kapcsolatosan vagy az imént Bajkai István is jogszerűen, tényszerűen válaszolt az önök felvetéseire, amik nem mindig fedik a valóságot. Régen volt a felszólalása Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak a szabálysértésekkel kapcsolatosan; akkor talán aktuálisabb lett volna, amit mondok. A 90-es évek legelején volt megállapítva először a szabálysértési értékhatár a rendszerváltást követően, majd 2000 körül lépett hatályba egy második módosítás, majd rá másfél évtizedre, de ezzel egyidejűleg tényszerűen azt is megállapíthatjuk, hogy a szankciórendszer is erőteljesen emelkedett. Tehát rácsúszott a büntető törvénykönyvnek a szankciórendszerére, sőt az elején még jogi probléma is keletkezett abból, hogy a szabálysértési eljárásokban történt szankció magasabb volt adott esetben, mint a büntetőeljárásban megszületett szankció. Tehát azt gondolom, hogy ez is hozzátartozik ahhoz az igazsághoz, amit ön az imént elmondott. (Z. Kárpát Dániel: Adjatok át időt, és reagálunk!)

Arról már nem beszélek, hogy a Jobbik  itt már emlegette valamelyik képviselőtársam  Szibériába küldte volna, szibériai börtönökbe küldte volna a bűnözőket. Én emlékszem, Mirkóczki képviselő úr, talán még Novák Előd is beszélt erről; ehelyett most ott tartunk, hogy önök öt percet adnak a DK-nak. (Z. Kárpát Dániel: Adjatok tíz percet az időtökből!  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlés! (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem kéne így lenézni bennünket!  Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Ha nem zavarja önöket… (Z. Kárpát Dániel: Adjatok tíz percet az időtökből!) Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Dr. Budai Gyula: Egy óra is kevés lenne!  Z. Kárpát Dániel: Próbáld ki!) Amennyiben jelentkező nincs, akkor az általános vitát lezárom. Megkérdezem miniszterhelyettes urat, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm mindenkinek az aktivitását, aki részt vett ebben a vitában. Megígérem, hogy nem ismétlem meg, amit korábban elmondtam, mert úgy tűnt, hogy nem mindenki értette meg, szerintem másodszorra sem hatna úgy a dolog, úgyhogy kérek majd mindenkit, hogy minél higgadtabb hangnemben tudjuk folytatni ezt a vitát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   35   35-109   110-111      Ülésnap adatai