Felszólalás adatai

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz támogatja a kerületek jogainak erősítését, egészen addig, hogy egyenlő partnerei legyenek a fővárosnak - nem tovább! A mai helyzet azonban csak annyiban teszi lehetővé a kerületek jogainak érvényesítését, amennyiben a kétéves költségvetésben leírt szabályok érvényesülnek. Ámde erre a garanciális elemre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy ezt az egyébként elég bonyolult számítási és gazdasági kérdést, amit a forrásmegosztás jelent, rendezzük.

Csak a praktikus oldalait fogom most röviden elmondani. Arról van szó, hogy a működési szükségletekhez képest teljes fedezetet kellene nyújtani, de a működési szükségleteket először ki kellene számolni. Ezeket csak tapasztalati adatok alapján számolták ki az utolsó tíz évben, ezzel szemben nullbázison kellene végigszámolni. Másrészt elhanyagoltak feladatokat mind a tíz évben. Most a tizenegyedik évben már azt lehet mondani, hogy tán a földutak fenntartása kivételével minden mást már belevettek a számításokba. De a számítások olyan bonyolultak, hogy mely fejlesztést, mely felújítást vesznek figyelembe, hogy ez még vitás kérdéseket is tartalmaz.

Az elmúlt tíz év gyakorlata, az, hogy például deficitarányosan osztották meg bizonyos feladatok elhanyagolásával a forrásokat, rendkívül nagy infrastrukturális különbségeket okozott a fővárosban.

(21.30)

De nemcsak infrastrukturálisat, hanem a város megújulását is hátráltatta, hiszen az óriási bérlakásállomány sem kapta meg a szükséges forrásokat. Van olyan elemzés, amelyet természetesen a fideszes polgármesterek készítettek, Zupkó Gáborral az élükön, amely bebizonyítja, hogy nemcsak a kerületek saját beruházási értékei kisebbek a külső kerületekben, mint a belső kerületekben, hanem a főváros beruházási ráfordításai is kétszer akkorák, vagyis halmozódnak a differenciáló tényezők.

A törvényjavaslat tulajdonképpen a megegyezés kontrollját adja. A felújítások és beruházások időbeni ütemezését, valamint a működési kiadások adatpontosságát tudja garantálni, és azt, hogy a számítási mód megfelel-e a törvényességnek. Felmerülhet a kérdés, hogy a 64. §-ban érdemes-e szabályozni a számítás eljárását. Ha érdemes, akkor az eljárás csak az lehet, hogy a működési kiadások számítása után ezt a saját bevételekkel együtt fedezni kell a megosztott forrásoknak, majd pedig a felújítási és fejlesztési szükségletek arányában kell megosztani a forrásokat úgy, hogy a működési többleteket levonjuk, hiszen egy vagy több kerület is van, amelyeknek működési többletük van.

Nos, az eddig felsorolt hibák, amelyek eltérést jelentettek az önkormányzati törvény előírásával szemben, amely feladatarányosságot írt elő, arra vezettek, hogy az Alkotmánybírósághoz egy beadványt készítsek, amely elkészült, úgyhogy a napokban nagyjából ezzel az érveléssel be fogom nyújtani.

Még a deficitarányossággal kapcsolatban, mivel ez a legújabb kutatásaink eredménye, megmagyarázom, hogy mi a probléma. Az a probléma, hogy ha deficitarányosan osztunk el egy összeget, amely a deficitek tényleges értékétől eltér, akkor mindig különböző nagyságú deficitek maradnak, holott a fedezetkiegyenlítés vagy a deficitek kiegyenlítése volna a cél.

Most néhány gondolatban röviden válaszolok Bauer úr felvetéseire. Nem helyes az a gondolat, hogy most a költségvetési törvény küszöbszámai miatt azt a kérdést teszi fel, hogy most a feladatellátás eltolódott-e a kerületek felé. Továbbá nem helyes azt a tendenciózusan összeállított számsort idéznie, ami a forrásmegosztás idősoros számításaiból ered, és amelyet éppen azért gyártott le a Főpolgármesteri Hivatal, hogy az ilyenfajta érveléseket alátámassza, hiszen az évek során a feladatok, amelyeket figyelembe vettek, változtak, hosszú éveken át felújítási költségek egyáltalán nem voltak benne, nem voltak benne a feladat nagyságának megfelelően az igazgatás, a településüzemeltetés kiadásai és így tovább, tehát rossz a kérdésfeltevés.

Hogy nem járnak rosszabbul a kerületek, ez ugyancsak egy téves beállítás, hiszen arról van szó, hogy rosszul jártak, és most pedig a költségvetésben elfogadott küszöbök miatt a főváros és a kerületek közti megosztás nagyjából majdnem teljesen pontosan a feladatarányos megosztásnak felel meg. Ezzel szemben a kerületek közti megosztás a deficitarányosság miatt és amiatt, hogy igazából nem eldönthető semmiféle feladatarányosság a zérusbázis kiszámítása nélkül, így aztán a kerületek között biztosan nem arányos az elosztás, de a kerületek és a főváros között ez valószínűleg egy jó közelítés.

Azt gondolom, azért is jó megoldás az, ha az egyetértési jogot visszakapják a kerületek, mert amint Juharos kollégám is említette, amikor ez a szabály élt, hogy a kerületek többségének egyetértésével lehetett elfogadni a rendeletet, akkor is létrejött, másrészt pedig természetük szerint a polgármesterek a kiegyensúlyozott és sikeres munkában érdekeltek.

Azt mondta Bauer képviselő úr, hogy csapást mérni volna szándékunk az SZDSZ-MSZP-koalícióra. Én ezt tagadom. Én azt mondom, hogy egy évtizede látva a város vezetésének a hibáit, amit én egyértelműen az SZDSZ-vezetés hibájának tekintek, ezért nem kell... (Bauer Tamás: Most nincsenek benn az MSZP-sek! - Dr. Juharos Róbert: Hátha megnézik!) Nem a jegyzőkönyv miatt mondom, nem azért mondom, mert itt vannak vagy nincsenek itt az MSZP-sek. (Dr. Kovács Zoltán: De nincsenek itt az MSZP-sek!) Az a helyzet, hogy aki belülről ismeri a főváros működését, az tudja, hogy erőszakkal a Demszky-diktatúra hozta létre a rossz forrásmegosztásokat, a megtévesztéseket, a kerületek kifosztását és azt, hogy 70 milliárdot elvettek a kerületektől, amit egyébként - ha az Alkotmánybíróság megítéli azt, hogy az alkotmányba és a jogszabályi hierarchiába ütköző a tíz év forrásmegosztása - lesz módjuk visszaperelni.

Egyébként ha a demokráciáról ilyen lelkesen beszél Bauer képviselő úr, akkor átgondolhatná, hogy vajon következetes-e, amikor ezt az autokrata fővárosi vezetést védi ebben az ügyben. Egyébként autokrata főpolgármestert, aki diktatúrát csinál a kerületekkel szemben, olyat biztosan nem akar adni a Fidesz, valószínűleg az MSZP sem akar, ugyanis felfedezhetőek a város rossz működésében az ujjlenyomatai ennek a diktatúrának, mert rosszul működik a tömegközlekedés, mert piszkos a város, mert a különböző közszolgáltatásokat nem azonos színvonalon kapják meg a különböző kerületekben. Tehát mi igenis akarunk adni főpolgármestert, de egy olyat, aki jól vezeti a várost, a közgyűléssel és a kerületekkel együttműködve. Azt gondolom, hogy a Fidesz javaslatai - nemcsak a parlamentiek, hanem a közgyűlésben elhangzók is - bizonyítják, hogy jobban tudná vezetni a várost, mint az SZDSZ.

Azt gondolom, hogy a javaslat jó, Révész Máriusz kollégám törvénymódosítási javaslata jó, helyes és pontos. Mérlegelendő az, hogy a forrásmegosztás számítási eljárására érdemes-e kiegészítést tenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak ezen a késői órán is. Úgy láttam Bauer képviselő úr arcán, hogy tán lélekben még helyesel is. Köszönöm szépen. (Bauer Tamás: Nem! Mulatok!)