Felszólalás adatai

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nagyon fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, amikor a köztisztviselői törvényjavaslatról formálhatunk véleményt. A köztisztviselők minden szinten, legyen az a minisztériumokban vagy az önkormányzatoknál, vagy a rendvédelmi szerveknél, de bárhol az élet minden területén, rendkívül fontos tevékenységet folytatnak. Munkájuk során a társadalom egészével tartanak kapcsolatot és végzik feladataikat. Nem mindegy az, hogy ezt a kiemelten fontos tevékenységet milyen színvonalon, milyen körülmények között és milyen emberi hozzáállással végezhetik. Ezért is komoly lehetőség és előrelépés lehet egy stabil életpályát biztosító köztisztviselői törvény elfogadása.

Az utóbbi években a közalkalmazotti szféra valamelyest bérrendezésen ment keresztül, egy folyamat elindult, melyet azonban fokozni kell. A köztisztviselők némi lemaradásban vannak, hiszen a túlmunka díjazására itt eddig nem igazán volt lehetőség. Ezen belül is fokozottabb hátrányban vannak talán a kisvárosok és kistelepülések köztisztviselői. Sok esetben probléma a kistelepüléseken, hogy nem lehet egyértelműen elkülöníteni az ügyviteli és ügyintézői munkakört. Az ügyviteli munkaköröknek a Ktv. alatt hagyása célszerűnek látszana. Előrelépés és pozitív változás az előző törvényhez képest, hogy a túlmunkát pénzben meg kell váltani. Az önkormányzati szférában ezzel szemben nem célszerű a napi munkaidőt a 38. § szerinti törvényi szinten rögzíteni. Sok javaslat szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, hiszen több kedvezményből valamelyest kizárja a dolgozókat.

A köztisztviselő fogalmának meghatározása lehetne talán egyértelműbb, mert a végrehajtás során egyébként sok vitára adhat okot.

Az első fizetési osztály első fizetési fokozata a kezdő, felsőfokú végzettségű köztisztviselő számára viszonylag alacsony bért jelent, félő, hogy továbbra sem lesz vonzó a köztisztviselői pálya a kezdő diplomások számára.

Tagoltabbá kellene tenni a bértáblát. Célszerű lenne a tanácsosi fokozat elé még egy átmeneti fokozatot beállítani.

A köztisztviselők szociális-jóléti juttatásainál eddig a minimumot szabták meg. Ez a javaslat talán indokolatlanul korlátozza a kedvező irányú eltérést.

A betöltött állásra kiírt pályázat esetén a köztisztviselőt tájékoztatni kell. Nem tartalmaz viszont olyan rendelkezést, hogy érvényes-e a pályázat enélkül. A tájékoztatást az érintett dolgozó csak tudomásul veheti vagy kérheti-e indoklását is?

A vagyonnyilatkozatra vonatkozó javaslatban nem a nyilatkozat kötelezővé tétele jelenthet problémát, hanem a kevésbé egyértelmű meghatározások. Például mikor kell a munkáltatónak alaposan feltételeznie, hogy a köztisztviselő a kifogásolt vagyongyarapodást nem tudja igazolni? Mikor alaptalan a bejelentés?

A vagyonnyilatkozat visszaadásáról rendelkező rész a háztartásból elköltöző házastárs és gyermek esetében furcsa dolgokat eredményezhet.

A bértábla megnehezíti a keresett diplomával rendelkezők, például a mérnökök, közgazdászok felvételét kisebb településeken, vagy közepes városoknál is ez valóságos probléma lesz majd. A felsőfokú gyakornok 1,65-ös szorzó szerinti alapilletményéért kevesen jönnek a közigazgatásba. A bértábla szerinti illetménytől csak teljesítményértékelés alapján lehet eltérni, így ez új dolgozó esetében nem lehetséges.

Pályakezdő diplomás felvételének esélye ellen hat, hogy a középfokú végzettségű gyakornoktól az illetmény szorzója mindössze 0,15-dal tér el. A felsőfokú végzettségűeknél szerencsés lenne a tanácsos besorolási fok előtt még például egy titkár fokozatot beépíteni.

A középfokú végzettségűek bértáblája 34 év szolgálati idővel véget ér. Az érvényes nyugdíjkorhatárt és a szolgálati időt figyelembe véve indokolatlan a változatlan illetményszorzó.

A jegyző esetében a teljesítmény értékelésénél a közigazgatási hivatal is kaphasson szerepet.

Kérdéses, hogy önkormányzati szinten adható-e vezetői megbízás, osztályvezető s a többi.

A jegyző alapilletményénél vagy pótlékánál figyelembe kellene venni a körzetközponti feladatok ellátást is. A teljes körzet lakosságszáma legyen a meghatározó, ne csak a székhelytelepülés lakosságszáma, hiszen az elvégzett munka is vele arányos.

A jegyző jogköre kétharmad részében állami feladatokat lát el, a javaslat mégis teljesen az önkormányzat képviselő-testületére bízza a vele szemben támasztott követelmények megállapítását és a teljesítményének értékelését. A körzetközponti jegyző esetében nem tisztázott, hogy melyik képviselő-testület jogosítványa lesz ez.

A jegyzői illetményszorzók 10 és 100 ezer lakos között nem differenciáltak. A helyettesítési díjszabályozást indokolt lenne pontosítani azért, hogy a helyettesítést több köztisztviselő is elláthassa.

A címzetes főjegyző címre vonatkozó átmeneti rendelkezés kiinduló időpontjának az okmányirodák megalakulása ideje, azaz 2001. január 1-je lenne célszerű.

Megítélésem szerint külön kategória a gazdasági vezető. Például mérlegképes könyvelő államháztartási szakkal tölti be a legtöbb kis- és középtelepülésen ezt a funkciót. A jelen tervezet szerint nem adható számára vezetői megbízás, pedig felelőssége igen nagy. A fentiekre tekintettel javasolnám, javasoljuk, hogy indokolt esetben középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek is legyen adható vezetői megbízás.

(18.20)

Az úgynevezett 14. havi illetmény nem szerepel a tervezetben. A köztisztviselő vezetői beosztásáról való lemondás esetén viszonylag kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen a lemondással a közszolgálati jogviszonya is megszűnhet. Az egyéb juttatásokat - például étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés -, adható vagy kötelező juttatást a képviselő-testület rendeletben szabályozza.

Nem mindig szerencsés az ügykezelők köztisztviselői jogállása, hiszen főleg kis létszámú hivatalokban nehezen különíthető el az ügyintézői munkától. Kapcsolt munkakörben vajon mi dönti el a dolgozó jogállását? A törvény megfelelő garanciákat és védelmet kellene hogy biztosítson a törvény hatálybalépésekor a köztisztviselői jogviszonyban lévő ügykezelőknek és fizikai alkalmazottaknak. Ezzel indokolatlan sérelmeket és megkülönböztetést lehetne elkerülni a munkahelyeken. A törvényjavaslat reálisan számol a lehetőséggel, több helyen számottevő jövedelemnövekedéssel jár. Azonban a lakossághoz legközelebb álló ügyintézők munkájának megbecsülése közel sem növekszik nagymértékben.

A jól képzett fiatal szakembereknek a helyi vagy körzeti szerveknél kell a szükséges gyakorlatokat megszerezni. Az átmeneti rendelkezések pontosítása és egyértelművé tétele szükséges.

Véleményem szerint a települések nem rendelkeznek kellő fedezettel a törvény hatálybalépését követő bérfejlesztéshez. Központi költségvetési forrásból meg kell teremteni ennek vonzatát.

Nagyon fontos az etikai szabályok törvényi szintre emelése. Ez mindenképpen záloga lehet egy polgárbarát, a lakosságért dolgozó köztisztviselői munkának, természetesen az anyagiak emelésével együtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A fenti észrevételek figyelembevételével a köztisztviselői törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja és a magam nevében a szükséges módosítások beépítése után támogatásra javaslom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)