Készült: 2024.09.22.01:08:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2011.05.23.), 14. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány elfogadása után a sarkalatos törvények kidolgozása van folyamatban. Ennek az a célja, hogy egy működőképes országban rendezett világot teremtve és hosszú távú kiszámíthatóságot biztosítva születhessenek meg a törvények. Az a néhány törvény, amiket KDNP-s képviselők fognak benyújtani, különösen ilyen jellegű törvények. Nem jó, ha négyévenként változnak például a családtámogatásra vonatkozó szabályok.

A kérdés után nemcsak hazai, de nemzetközi érdeklődés is van. Örülök, hogy hallok néhány MSZP-s hangot, mert erre szeretnék utalni. Nem mintha MSZP-s képviselőtársaim nem hazai képviselők lennének, de mintha a hangjuk felcsendülne néhány olyan politikai törekvésben, amit a nemzetközi fórumokon hallunk. Hadd mondjak egy hasonlatot: diákkoromban megdöbbentő élmény volt számomra, amikor színházban az első sorban ülve egy olyan hangot hallottam, amit aztán utána a színész is mondott - ez volt a súgó hangja. Valami ilyen élményt élek át rendszeresen, amikor a politikai élet nemzetközi képviselőinek egy része jelenik meg a hazai súgók szavaival.

Mit is súgnak ezek az emberek? Hát beszélnek mostanában a demokrácia védelméről. Hadd tegyek egy nagyon rövid történelmi visszapillantást. A magyar parlamentben ma két történelmi párt van, az egyik a KDNP, mint a Demokrata Néppárt utódpártja, a másik pedig egy másik pártnak az utódpártja. Az érdekes az volt, hogy a Demokrata Néppárt képviselőit ez a hatalomra került és diktatórikus párt részben börtönbe zárta, részben pedig emigrációra kényszerítette. S miért? Azért, mert demokraták voltak. És mit látunk ma? Azt, hogy az utódaik kioktatnak minket a demokráciáról, és próbálják elmagyarázni, hogyan is működik a demokratikus világ.

De térjünk vissza a sarkalatos törvényekre, mert ez talán fontosabb. Az a szempont, amire az előbb hivatkoztam, hogy mindez egy demokratikus törvényalkotás folyamata, hogyan is működik abban a két kérdésben, amiket szeretnék kiemelni?

A családok támogatásáról szóló törvényen dolgozva nyilvánvaló, hogy az érintetteket kell megszólaltatni, akik elsősorban a civil szervezetek képviselőin keresztül tudnak hozzánk eljutni, a szakma képviselőin keresztül, illetve meg fogjuk kérdezni a politikai pártok véleményét is. Úgy érezzük, hogy ezzel minden érintett jelen van a törvényalkotás folyamatában. Természetesen a demokrácia játékszabályai közé tartozik az is, hogy a választók döntése alapján többséggel bíró pártok is meghatározó szerepet játsszanak a törvénykezésben.

Vagy vegyük a másik példát, az egyházakról szóló törvényt. Nyilvánvaló, hogy itt világos alapelveket kell megfogalmazni, amelyek reményem szerint közösek nemcsak a demokrácia hívei, hanem a magukat demokratának nevezők részéről is. Ez pedig egyértelműen az egyház és az állam szétválasztása után a társadalom és az egyházak éppen az össztársadalom érdekében végzett együttműködéséről szól. Természetesen meg kell hallgatni az egyházakat is, beleértve a kisegyházakat és a nagyokat egyaránt. De az is nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás utáni folyamatban nem fogja ez a törvény sem túllépni azt a keretet, amit például Horn Gyula annak idején az egyház-politikai elképzeléseiben megvalósított, és ami sok esetben megfelelt azoknak az elveknek, amiket mindnyájan képviselünk

A sarkalatos törvények megfogalmazásánál tehát a célkitűzésünk is olyan, amiben a nemzet jövőjét fontosnak tartó minden képviselő részt tud venni, és az érintettek megkérdezésével fogjuk ezt megfogalmazni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai