A felszólalás szövege:

Szeretném még elmondani önöknek, mert itt többször elhangzott, csak a rend és a tisztánlátás kedvéért, vagy ha tetszik úgy, akkor az én értelmezésemben: ez a törvény a szakképzés gyakorlati oldaláról forrást nem von ki. (Babák Mihály: Csak riogatnak.) Itt a forrásokról nagyon sok szó esett, nagyon sokféle összefüggésben hangzott el téves állítás. Ez a törvényjavaslat semmiféle forrást nem von ki a szakképzésből, kedves képviselőtársaim.

És Sós Tamás képviselő úrnak egy felvetésére valóban szeretnék reagálni, de ehhez elnök úr megértését kérem, mert ez meghaladja nyilván az ajánlási pontok keretét a törvényjavaslat mostani tárgyalási fázisában. Valóban, ha kevesebb lesz a diák, kedves képviselőtársam, valóban a cégek aktívabbak lesznek, mint ahogy más országokban is ez lejátszódott.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.20)

KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot. Megállapítottuk, a bizottság ülésén elhangzott, hogy a kormány elkötelezett a reális és fontos célkitűzés tartásában, a költségvetési hiánycél tartását illetően. Szeretném én is kiemelni, hiszen fontos, hogy a 2012. évi költségvetési folyamatokból látható, hogy ez a célkitűzés csak pótlólagos intézkedésekkel tartható. Ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy nyilván, a mostani folyamatokat, a mostani döntéseinket jelentősen befolyásolják az európai gazdasági folyamatok, illetve az ezekből fakadó szükségszerűségek is.

A bizottsági ülésen elhangzott, megállapítottuk, hogy valóban fontos adópolitikai célkitűzés, miszerint az adóstruktúra abba az irányba alakuljon át, hogy a forgalmi, fogyasztási adók szerepe növekedjen, így szintén majd a későbbiekben teljessé válhasson az a célkitűzés, mely szerint a munkavállalási hajlandóságot, a foglalkoztatást növelő egyéb adók szerepe viszont csökkenhessen majd a későbbiekben. A bizottsági ülésen szintén elhangzott, rögzítettük, a biztosítási adó tehát három közterhet vált ki, ahogy elhangzott, ez a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadója, a baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás, ami az egyszerűsítés irányába hathat, ami szintén korábbi fontos kormányzati célkitűzés.

Szeretném aláhúzni, szeretném leszögezni, hiszen az elmúlt napokban a közvélemény számára, nyilván ellenzéki oldalról szándékosan, egy nyilvánvaló tényt félreértelmeznek, félremagyaráznak. E törvényjavaslat szerint, ahogy kiemeltük a bizottsági ülésen, az adó alanya a biztosító, ez egy nagyon fontos szempont. A kormánypárti többség azt mondja, hogy mostani tudás szerint a biztosítási adó esetében külön szeretnénk megjelölni, aláhúzni, hogy a piaci verseny miatt ennek a többletköltségét nem fogják áthárítani a szolgáltatást igénybe vevőkre.

A bizottságunk végül 12 igen szavazattal, 6 elutasító szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(16.40)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkezendő percekben olyan emberről szeretnék megemlékezni, akinek személye és szellemi öröksége országos szinten is elismerésre méltó véleményem szerint. Báró Kisteleki Lévay Henrik neve egyet jelent az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapításával, de a gazdasági területen végzett munkája mellett jótékonysági tevékenysége is jelentős. Báró Kisteleki Lévay Henrik emléke igazán méltó arra, hogy az utókor is tisztelettel adózzon előtte. Ennek megfelelően nemrégiben, 2012. április 18-án Győrújbaráton mellszobrot avattunk, emléke előtt fejet hajtva.

Tisztelettel emlékezve szólnék most néhány szót Kisteleki Lévay Henrik életéről, munkájáról. Jankovácon látta meg a napvilágot 1826. április 16-án, szegény kereskedőcsalád fiaként. Az 1840-es évek elején kereskedelmi tanulmányokat folytatott Pesten, majd a trieszti biztosítótársulat magyarországi fiókjánál gyarapította gyakorlati ismereteit. Az 1848-49-es szabadságharcban a haza szolgálatába állt, és csakhamar hadnaggyá léptették elő. Egy magyar biztosítótársaság alapításának eszméje már fiatalon megfogalmazódott benne. Buzgalmának, kitartásának köszönhetően 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amelynek alakuló közgyűlésén egyből a társaság vezérigazgatójává választották.

Lévay Henrik közbenjárásáig az országban csak néhány idegen biztosítótársaság működött. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása a magyar nemzet életében jelentőségteljes mozzanat. Lévay bárónak sikerült a biztosítótársaság ügye mellé állítania a hazai közgazdasági élet legjobbjait, például Deák Ferencet, báró Eötvös Józsefet, gróf Apponyi Györgyöt és másokat is. Alapítóit a társaság létesítésére elsősorban a hazafiság, a magyar nemzeti öntudat indította. Olyan magyar biztosítóvállalatot kívántak teremteni, amely az értékek és vagyonok védelmét a hazában mindenütt elterjeszti, és amely kiállja a versenyt a külföldi biztosítóintézetekkel. Magyar tisztviselőket alkalmazott, és sok '48-as honvédnek juthatott, jutott így állás. Lévay Henrik az 1897-es üzleti évvel fejezte be sikeres szakmai működését, tehát 40 éven keresztül volt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatója.

Báró Kisteleki Lévay Henriknek a gazdasági munka mellett sok egyéb feladata volt, élénken vett részt közéleti tevékenységben, számos alapítvány létrehozása kötődik a nevéhez, vagyonából mindig juttatott másoknak is. Többek között alapító tagja lett a Magyar Írók Segélyegyletének és más társaságoknak, intézeteknek. Adományával hozzájárult a siketnémák országos alapjához, árva gyermekek megsegítéséhez, de a megyei tisztviselők segélyezésére is áldozott.

Érdemei elismeréséül 1868-ban Kisteleki előnévvel nemesi címet kapott, majd 1885-ben a magyar főrendiház tagjává nevezték ki. Gazdasági téren elért eredményeiért 1897-ben bárói rangot kapott. Biztosítási témában több írása, cikke is megjelent.

Szakmai érdemei és a jótékonyság területén végzett munkája még életében az egyik legelismertebb magyarrá tette, köztiszteletnek, általános szeretetnek örvendett. Halála után felesége vitte tovább közéleti jótékonysági tevékenységét, és őrizte mindazt a múltat, amely néhai férje nagyságával függött össze.

A Győrújbaráton felállított szoborral egy régóta dédelgetett, régóta tervezett álom vált valóra áprilisban. Nem véletlen, hogy Győrújbaráton állítottak, állítottunk emléket Lévay Henriknek, hiszen uradalmi birtokai terültek el azon a vidéken, Kisbaráton, amelynek központja akkor Táplánypuszta volt. A Lévay családból a kisbarátfalui temetőben többen is nyugszanak.

A báró születésének 186. évfordulóján felavatott szobrot a pannonhalmi főapát úr, dr. Várszegi Asztrik szentelte fel, a mellszobor elkészítésére a CIG Pannónia Zrt. hirdetett pályázatot, a biztosítótársaság felügyelőbizottságának elnöke, Járai Zsigmond adta át a szobrot, majd a település polgármestere, Juhászné Árpási Irma mondott beszédet.

Magam a köszöntőmben külön kiemelten a Győrújbaráton élő emberek értékőrző és értékteremtő tevékenységét, hiszen tudatos önkormányzati munkával, jelentős civil, közösségi, egyházi közösségi és helyi vállalkozói összefogással nagyon komoly és eredményes fejlődés zajlott a településen az elmúlt években. Ezen a településen, ezen a legnagyobb lélekszámú nem városi, Győr-Moson-Sopron megyei településen iskola-, óvoda-, településközpont-fejlesztés történt, civil szervezetek, sportszervezetek, a hagyományőrző néptáncegyüttes, a Csobolyó sikerei mind-mind azt üzenik, hogy Kisteleki Lévay Henrik értékteremtő szellemisége tovább él a mindennapokban a településen és a térségben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

(19.40)

KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a mai soros ülésén megtárgyalta az előttünk lévő előterjesztést. Azt mindenekelőtt el kell mondani, hiszen a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ez a mostani törvény elválaszthatatlanul összekötődik szakmai értelemben az új munka törvénykönyvével, amit az elmúlt esztendő végén fogadott el a parlament. Ez az az új munka törvénykönyve, amellyel kapcsolatban a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek az volt az álláspontja a megszületése során, illetve a kidolgozása során, hogy olyan új munka törvénykönyvére van szükség Magyarországon, amely kellő garanciát ad a munkaadóknak, és kellő garanciát ad a munkavállalók számára is.

Az az időszak, az új munka törvénykönyvének elfogadási időszaka egy hosszú egyeztetési folyamat időszaka volt. Ha képviselőtársaim belegondolnak, most a naptárra néznek, akkor körülbelül egy esztendő, kicsivel kevesebb csak mint egy esztendő telt el azóta, hogy az új munka törvénykönyvének első vitaanyaga, társadalmi vitára bocsátott anyaga kikerült a nyilvánosság számára, és nagyon sokféle szakmai fórum tárgyalta meg ezt az anyagot. Ennyiben mindenféleképpen hasonlít a két jogalkotási folyamat, hiszen a most előttünk fekvő törvényjavaslat is hosszú egyeztetésekkel, munkaadói és munkavállalói szervezetekkel történt egyeztetések során született meg.

A bizottsági ülésen azt is elmondtam, azt is megállapítottuk a kormánypárti képviselők részéről, hogy bizony szerencsés volt az a többünk által is javasolt, kormánypárti képviselők által is megfogalmazott javaslat, nevezetesen, hogy majd az akkor elfogadott új munka törvénykönyve ebben az évben csak az év második felében lépjen hatályba, hiszen világos volt az számunkra, várható volt, hogy sok-sok jogharmonizációs feladatot kell ellátni. Államtitkár úr utalt rá az expozéjában, hogy nagyszámú törvénnyel kellett összecsiszolni az új munka törvénykönyvét, és nyilván el kellett végezni azt a jogharmonizációs feladatsort is, amely ahhoz kell, annak a hátterét adja meg, hogy időtálló új munka törvénykönyve léphessen hatályba, és biztosítsa hosszú távon a kereteket a munkavállalók és a munkaadók számára.

Ugyanígy azt gondolom, és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy fontosnak tartom, hogy életszerűen kezeli a mostani átmeneti időszakot az előttünk fekvő törvényjavaslat, ez az úgynevezett átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat, hiszen több területen biztosítja azt, hogy nem ebben az esztendőben, hanem 2013. január 1-jétől lép hatályba. Ilyen például a szabadság kiadása vagy a távolléti díj kérdése, ami, azt gondolom, menet közben gazdálkodó szervezeteknél, a menedzsment szempontjából, de elsőrendűen inkább a munkavállalók oldaláról közelítve, a munkavállalók szempontjából garanciát kap és garanciát szerezhet, és így életszerűbbé teszi ezt az átmeneti időszakot.

A bizottság álláspontja: végül 12 kormánypárti igennel és a jelen lévő ellenzéki 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta az anyagot. Köszönöm, elnök úr, a szót.

KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség olyan új munka törvénykönyvet kívánt elfogadni, amely mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára kellő garanciákat ad, kellő garanciákat biztosít. A tavaly elfogadott új munka törvénykönyve kellő garanciát ad mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára. Olyan új munka törvénykönyvet fogadtunk el itt az Országgyűlésben, amely a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot is egyaránt fontos értéknek tartja.

Ez a munka törvénykönyve hosszú előkészítés, széles társadalmi vita, majd sok-sok egyeztetés során született meg; mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel folytattunk egyeztetéseket. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye kompromisszumos eredmény volt, amelynek a felek, a kormány, a munkaadók, a munkavállalói szervezetek hangot is adtak az elmúlt év végén egy közös nyilatkozat formájában. A kompromisszumok egyik eredménye volt az, amit kormánypárti képviselőként is többen javasoltunk, hogy az új munka törvénykönyve hatálybalépése ennek az évnek a második felére essen, ennek az évnek a második felében kezdődjön. Így több mint féléves átállással számos problémát lehetett megelőzni, és számos pontosítást lehetett előkészíteni. Akik figyelték az elmúlt hónapok eseményeit, az elmúlt több mint fél esztendő nagyon sok szakmai rendezvényt, nagyon sok egyeztetést hozott, nagyon sok céges műhelymunkát hozott munkaadó-munkavállaló között, munkaadó-munkaadó, munkavállaló-munkavállalói szervezetek között, amely mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat kellő módon tudta felkészíteni a változásokra, változtatásokra.

Szerintem tehát indokolt volt és jó döntés volt kormánypárti képviselők szerint is ez a több mint fél esztendő, indokolt volt ezt a több mint fél esztendőt hagyni arra, hogy a munkaadók és munkavállalók fel tudjanak készülni az új munka törvénykönyvének a hatálybalépésére. Több millió munkavállaló és sok ezer szervezet, intézmény számára fontos kérdés volt tehát ez a felkészülés, felkészítés. Jó döntés volt tehát a kormánypártok részéről, hogy az új munka törvénykönyvében biztosítottuk ezt a lehetőséget. Természetesen a különböző szintű egyeztetések az elmúlt hónapokban tovább folytatódtak. Így alakult ki az a jogszabálytervezet, amelyet most tárgyalunk az Országgyűlésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jogi értelemben tekintjük, akkor az előttünk fekvő törvényjavaslat a következő részeket tartalmazza elsősorban. Az első rész az új szabályozásra való áttérésre vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazza. A második rész azokat az egyéb, összesen több mint 60 törvény módosítását tartalmazza, amelyek a jelenleg hatályos munka törvénykönyvére hivatkoznak. Amennyiben a tartalmi, a munkavállalók, munkaadók számára röviden lefordítható olvasatát nézzük, akkor a következőt látjuk: megteremtődnek azok a feltételek, amelyek a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot egyszerre értéknek tekintő új munka törvénykönyvére való átállást segítik. Képviselőtársaim emlékezhetnek rá, majd' egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra a munka törvénykönyve első változata. Sok vita és sok egyeztetés során számos munkavállalói igény is megerősítésre került.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetőül mondom, hiszen fontos dolgokról van szó: megerősítettük a védett kor intézményét, a szabadságra vonatkozó szabályok is lényegében megerősítésre kerültek. Az új munka törvénykönyve biztosítani fogja mindkét szülő számára a gyermekek után járó pótszabadságot, a fogyatékkal élő gyermekek után ezen felül még további pótszabadság jár.

(19.50)

A közszférában már működő szabályozást meghonosítva a versenyszférában is kötelezővé teszi az új törvény a munkáltató számára, hogy a munkavállaló kérése esetén a gyermek hároméves koráig biztosítani kell a részmunkaidő lehetőségét. Ez utóbbi lehetőség, ez utóbbi, most általam említett lehetőség egy jó példa arra, hogy az új munka törvénykönyve hogyan és milyen módon felel meg egyszerre a biztonság és a rugalmasság feltételeinek, egyszerre tehát és egy időben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az új munka törvénykönyve számos olyan elemet tartalmaz, amelyet a lefolytatott egyeztetések során csiszoltunk, állítottunk össze a munkaadók, munkavállalók képviselőivel közösen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, hogy a mostani átmeneti törvényről szóló vita tárgyszerű marad. Szokásos ellenzéki hozzáállás, sajnálatos parlamenti tapasztalata azoknak, akik figyelik a munkánkat, hogy egy törvény kapcsán sok szó esik arról általában, ami egyáltalán nem tárgya annak a benyújtott törvényjavaslatnak. Így volt ez, emlékezhetnek rá, így volt ez sajnos a munka törvénykönyve nyár végi, őszi, téli vitája során is például a kollektív, tehát a szakszervezeti jogok tekintetében. Miközben a kormány és az érintett szakszervezetek a kollektív jogok tekintetében a megoldás felé haladtak, az elfogadható, vállalható közös álláspont felé haladtak, számtalanszor végighallgattuk, hogy még tárgyalások, egyeztetések sem voltak. Az előbb megint ezt hallottuk, hogy nem voltak; most újra megerősítem, hogy voltak. Remélem tehát, hogy a mai, mostani vita tárgyszerű marad, tárgyszerű keretek között zajlik majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes erre emlékeztetni, hiszen a mostani törvény az átmeneti intézkedéseket tartalmazza, tehát az elfogadott törvény hatálybalépését segítő törvényt tárgyaljuk. El kell mondanunk a nyilvánosság számára, hogy számos egyeztetés zajlott le például a közalkalmazotti munkaügyi tanáccsal, a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán szakszervezetekkel és munkaadói szervezetekkel. Mintha ennek az ellenzéki vádaskodásnak a feléledését láttuk volna, hallottuk volna, sajnos a délutáni napirendi menetrend meghatározásánál, hiszen megint a bérpótlékkal kapcsolatos tévedések, téves értelmezések és más politikai hangulatkeltést szolgáló felvetések szerepeltek.

Szeretném tehát rögzíteni: az új munka törvénykönyvének az a célja, hogy a keresetek ne csökkenjenek. Például a valóban éjszakai műszakba járók pótléka délután hat és reggel hat között annyival nő, mint amennyivel délután kettő és hat óra között csökken. Tehát a megemelt, a 30 százalékra emelt műszakpótlék az előbb jelzett időszakot kompenzálja, eléri a korábbi délutáni, éjszakai műszakpótlékot; ez a tavaly elfogadott új munka törvénykönyvének a tartalma. A mostani törvényjavaslat, az átmeneti törvény, tehát a hatályba léptető rendelkezések, amelyeket most tárgyalunk, pedig nemhogy szűkítik, hanem bővítik ennek a lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos kérdés volt, érdemes néhány szót ejteni arról - hiszen nagyon fontos kérdés volt -, hogy például az egészségügyben ágazati jogszabályok adhatnak-e lehetőséget az ettől való eltérésre. Igen, adhatnak, az új munka törvénykönyve megteremteni ennek a lehetőségét, a most tárgyalt törvényjavaslat minden ellenzéki riogatás ellenére nem tartalmazza ennek az ellenkezőjét. A mostani törvény tehát tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek mind az egyéni, mind a kollektív jogok tekintetében pozitívak a munkavállalók és pozitívak a munkaadók számára is.

Szeretném elmondani, megerősíteni önöknek, hogy a munkavállalók pótszabadsága ügyében például csak a munkavállalók javára lehet majd eltérni. Nem igaz tehát, ami néhány sajtófelületen megjelent, hogy a munkavállalók úgymond elbukhatják a pótszabadságot. Itt is arról van szó tehát, hogy a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni, így a most tárgyalt anyag ezt világosan megfogalmazza: pótszabadság kérdésében egyéni munkaszerződésben és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani törvény, a most tárgyalt törvény, az átmeneti rendelkezések a törvény működését, hatálybalépését segítik, strukturális, tehát alapvető módosítást nem tartalmaznak. Az egyeztetés menetrendje a tavaly elfogadott tárgyalásoknak, egyeztetéseknek megfelelő volt, tehát mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel is egyeztetett a kormány a most tárgyalt átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslattal kapcsolatban.

Az elmúlt közel fél év összességében sokat segített a munkaadóknak és a munkavállalóknak, sokat segíthetett a felkészülésben. Éppen azért volt ez fontos, hiszen több millió munkavállaló és több ezer vállalkozás, intézmény életét érinti a kérdés. Egyszerűen tehát nem igaz az a megközelítés, hogy csak a most tárgyalt törvény alapján lehet, lehetne, lehetett volna felkészülni az új munka törvénykönyve szabályaira, hiszen a tavaly elfogadott törvény sok jogi vonatkozásban világosan és egyértelműen fogalmazott, ami a felkészülést, felkészítést segíthette az elmúlt hónapokban, és azt gondolom, hogy sokak számára valóban segítette is.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy három fontos kérdés tekintetében egyébként pont maga a kormány és a kormánypártok mondják, mondjuk azt, hogy csak a következő évben, annak elején kerüljön bizonyos elemeiben bevezetésre. Életszerű megközelítés ez, hiszen az a célunk, hogy a munka világát alapvetően befolyásoló törvény egy időtálló törvény legyen, időtálló és alkalmazható legyen.

Remélem, a mai és a szerdai ülésnap vitája után is minden érintett számára világos marad a következő üzenet: a szabadság, a távolléti díj és a munkaszerződésektől eltérő foglalkoztatások tekintetében csak 2013. január 1. lesz a hatálybalépés napja. Ez azt gondolom, ez az életszerűséget, az alkalmazhatóságot segíti, és segíti a szervezetek, munkaadók és munkavállalók életét is ebben az esztendőben, az előttünk álló időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fontos kérdésről, sokakat érintő kérdésről beszélünk ma, amelyik hosszú-hosszú ideje része a közbeszédnek: biztonságot adó, rugalmasságot jelentő munkaerőpiac, garanciák a munkavállalók és munkaadók számára. A most tárgyalt törvény nem változtat az elfogadott munka törvénykönyvének, az új munka törvénykönyve struktúráján; számos pontosító részt tartalmaz, számos formális átvezetést, ami az egyéb törvényekkel való összhangot teremti meg, és számos szükséges módosítás az uniós jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne felejtsük el a vita során, a most előttünk álló vita során sem, hogy sem az új munka törvénykönyve, sem pedig a most tárgyalt átmeneti rendelkezések - ha szabad így az egyszerűség kedvéért fogalmazni az előttünk fekvő törvényjavaslatról -, tehát sem egyik, sem másik önmagában még nem hoz létre munkahelyeket, viszont ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nélkülözhetetlen feltétel ahhoz, hogy más intézkedésekkel, befektetési szándékkal együtt új munkahelyek jöjjenek létre vagy éppen megőrizhetőek legyenek a munkahelyek Magyarországon. Az a célunk, hogy több biztosabb munkahely legyen, az a célunk, hogy Magyarországon mind a munkaadók, mind a munkavállalók garanciákat kapjanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Számtalanszor elmondtuk mi is, hogy fontos feladat a működés, az új törvény napi működése, szabályozó ereje, annak betartása, betartatása. Számos olyan jogsértésproblémát mondtak el a képviselőtársak itt a parlamentben - mindegy, hogy melyik frakcióban ültek, hiszen mindegyik frakcióból mondtak példát az elmúlt időszakban -, tehát számos olyan jogsértésproblémát mondtak el a régi munka törvénykönyvével kapcsolatban, amelyekre ez a régi munka törvénykönyve nem tudott megnyugtatóan választ adni vagy egyáltalán kezelni sem tudta azt a kérdést. Az új törvény munkavállalóknak és munkaadóknak is pozitív változást kell hogy hozzon, fontos lesz tehát - mint ahogy a korábbi vita során azt mindannyian kiemeltük - figyelemmel kísérnünk az életbelépés után a tapasztalatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy következtetést az elmúlt hónapokat tekintve biztosan le tudunk vonni: jó döntés volt a kormány, a kormánypártok részéről, hogy kellő időt szántunk - mi ugye a teljes elmúlt fél évet szántuk - a végrehajtást segítő törvények előkészítésére, amelyek során érdemi konzultáció zajlott mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot!

Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha azt az olvasatát nézném a vitának, hogy a hatályba léptető rendelkezések, az átmeneti törvény kapcsán mi mindenről sikerült beszélni, ami nem a törvényhez tartozik, akkor lehet, hogy egyfelől szomorú volna a kép. Ha próbálom az optimista verziót nézni, akkor azt kell mondani, hogy néha volt olyan egy-egy hozzászólásban itt az elmúlt percekben, ami valami szakmai típusú dolgot hozott be.

Zömében azért meg kell állapítanunk, hogy itt politikai típusú kinyilatkoztatások voltak és furcsa kinyilatkoztatások, az jutott eszembe éppen a sodró szocialista lendületet hallgatva, hogy talán egy új munka törvénykönyv, amit ők fognak majd szerkeszteni, azt fogja tartalmazni, hogy nem kell megvédeni, nem kell megerősíteni a védett kor intézményét. Talán azt kellene szerintük egy új munka törvénykönyvébe belefogalmazni, hogy nem jár mindkét szülőnek gyermek után pótszabadság; talán azt kellene a szocialista munka törvénykönyvben megfogalmazni, hogy fogyatékkal élő gyermekek után nem jár pótszabadság; talán azt kellene egy szocialista munka törvénykönyvében megfogalmazni, hogy - ami már meghonosításra került a közszférában - a versenyszférában ne tegyük azt kötelezővé, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig biztosítani kell a részmunkaidő lehetőségét?

Aztán, tisztelt képviselőtársaim, szeretném még elmondani, hogy nagyon sok minden előjött, a munka törvénykönyve kapcsán nem lehet azt mondani, hogy beleszorult az ellenzéki frakciókba, hiszen ott számtalan alkalommal kitárgyaltuk. Csak szeretnék utalni a próbaidő időszakára meg a próbaidő intézményére: csak a kollektív szerződés ad lehetőséget a három hónap utáni próbaidő kötésére. Azt gondolom, hogy a kollektív szerződés egy elég erős jog, egy fontos jog, azokon a létező, valós egyeztetéseken a munka törvénykönyve kapcsán, amelyen magam is részt vettem, abban az időszakban nagyon sokszor helyeztek súlyt a szakszervezetek, és nagyon sokszor tettünk közös nyilatkozatot arról kormány, szakszervezetek, munkaadók részéről, hogy ebben együtt kell működnünk a közösségalkotásban.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kérni, javasolni, hogy a Ház biztosítsa annak lehetőségét, hogy a mostani törvény részletes vitája, ha esetleg lezárul délig, annak ellenére biztosítsa azt a Ház, hogy a kapcsolódó módosító indítványokat délig be lehessen nyújtani. Tisztelt Elnök Úr! Ezt szerettem volna elmondani.

Köszönöm.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Foglalkoztatáspolitikáról szeretnék szólni.

Az elmúlt két esztendő legfontosabb célja számunkra a foglalkoztatáspolitikában a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés volt. A korábbi szocialista kormányok alatt tehetetlenség uralkodott a foglalkoztatáspolitikában, ha tetszik, zsákutcába jutott a politikájuk, a foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése és a munkanélküliek számának folyamatos emelkedése zajlott. Ezért mondtuk azt két évvel ezelőtt, hogy növelni kell a foglalkoztatottság szintjét, és mind több álláskeresőt kell munkához juttatni. Ma 80 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliek száma pedig 50 ezerrel kevesebb.

Mindeközben az európai gazdaság további válsághulláma érkezett meg a magyar és az európai családok többségéhez. Ebben az ellenszélben kellett dolgoznunk, ebben az ellenszélben vállalt áldozatot sok magyar család, ebben az ellenszélben kellett jól teljesíteniük a magyarországi vállalkozásoknak.

Új munkahelyeket kellett és kell teremtenünk, ezért indítottuk el a Széchenyi-tervet, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára forrásokat tudjunk biztosítani. Új munkahelyeket kell teremteni, ezért támogatott a kormány nagyberuházásokat, például a járműiparban dolgozó vállalkozások számára. Csak a győri, szentgotthárdi, kecskeméti, szombathelyi beruházásokkal közvetlenül és közvetett módon közel 30 ezerrel többen fognak dolgozni vagy dolgoznak már éppen ma is. Az ezeknek a vállalatoknak nyújtott támogatások fontosak, mert a világ élvonalában tartják, a világ élvonalához kötik a magyar gazdaságot. Jó a családoknak, mert biztos munkahelyet adnak, jó a helyi közösségnek, és jó a magyar adófizetőknek, hiszen ezek a költségek hamar megtérülnek, így forrás juthat a hátrányos helyzetű térségek számára.

A hátrányos helyzetű térségek számára is kellő figyelmet szentelünk. Tavaly hat-, idén pedig tízmilliárd forint állt rendelkezésre kis- és közepes vállalkozások célzott munkahelyteremtő támogatására. Olyan feltételeket dolgozott ki a kormány, hogy a hátrányos helyzetű térségekben, kelet-, észak-, dél-magyarországi térségekben körülbelül 20 ezer új munkahelyet tudott teremteni, illetve ebbe beleértjük azt, hogy ennyit tudott megőrizni, ennyit őrizhetnek meg ezek a támogatások.

Azok számára, akik pedig átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, egyelőre a közfoglalkoztatás jelenti a segítséget. Idén több mint 200 ezer ember számára tudjuk biztosítani azt, hogy segély helyett munkát kapjanak. Azok a szocialista képviselők, akik pedig bírálják a közfoglalkoztatási programot, semmiképpen se felejtsék el, emlékeztessük őket most is arra, hogy 2010-ben, a kormányváltás évében több tíz milliárd forint hiányzott a közmunka éves kasszájából. Úgy adták át két évvel ezelőtt a szocialisták a közfoglalkoztatást, hogy több tízezer embert létbizonytalanságban és megélhetés nélkül hagytak volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számtalan feladat áll előttünk, biztosítani kell a hátterét annak, hogy többet kereshessenek az emberek, és továbbra is munkahelyeket kell megőriznünk, és új munkahelyeket kell teremtenünk a bizonytalan európai gazdasági környezetben.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslat koherenciazavart küszöböl ki szándékai szerint, ám tekintettel arra, hogy az ajánlási pontok közül a 3., 7., 8., 11. és 12., bár tartalmilag a Fidesz-frakció számára támogatható, de tartalmában túlterjeszkedik a jogszabály belső ellentmondásainak a feloldásában, így elfogadni ezeket nem javasoljuk.

(18.20)

Szeretném összefoglalásul elmondani, hogy olyan új munka törvénykönyve lép hatályba július 1-jétől, amely mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára kellő garanciát tartalmaz, két fontos értéket ötvöz: a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot. Ennek megfelelően szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy támogassák az ajánlási pont támogatott pontjait.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 2012-től egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem. (Zaj. - Az elnök csenget.) A január 1-jével életbe lépett változásoktól hatékonyabb megelőzést, valamint a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várjuk.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály kimondja, hogy a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Magyarországon tehát alapvetően és elsődlegesen a hivatásos tűzoltóságok látják el a mentő tűzvédelmi feladatokat.

A hivatásos tűzoltóságok jelenlegi lokációja azonban nem teszi lehetővé, hogy minden település 25 percen belül elérhető legyen, így az azonos biztonság elve tűzvédelmi szempontból nem érvényesülhet. A katasztrófavédelem országos irányítása őrsök létrehozásával kíván javítani a helyzeten.

Az elmúlt években mind a helyi, mind a megyei önkormányzat tisztségviselői különböző egyeztetéseken azt szorgalmazták, szorgalmaztuk, hogy Pannonhalmán létesüljön tűzoltóőrs. A térség megválasztott országgyűlési képviselőjeként azt szeretném elérni, hogy a térségben élő emberek, családok biztonsága érdekében, a vállalkozások biztonságos működése, kulturális és természeti értékek megőrzése érdekében mielőbb létesüljön tűzoltóőrs Pannonhalmán.

Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár úrtól, hogy folytatódik-e az emberek biztonságát szolgáló tűzoltóőrsök létrehozását szolgáló program. Mikor létesül tűzoltóőrs Pannonhalmán? (Taps a Fidesz padsoraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát nemcsak én magam, hanem a térségben élő közel 18 ezer ember nevében; majdnem 20 település, 18 település számára hozhat megoldást, nagyobb biztonságot. Szóval, a mi számunkra ez egy nagyon fontos válasz, egy nagyon fontos szándék, és nagyon fontosnak tartom, hogy ez a kormány választ talál egy sok-sok éve húzódó problémára.

Azt kívánom ennek az újonnan létrejövő őrsnek, illetve az ott dolgozó hivatásos állománynak, hogy ahogy az eddigiekben is, a településeken kiváló munkát végző önkéntes tűzoltó egyesületek tagjaival a családok érdekében, a vállalkozások, a kulturális örökség érdekében a számukra fontos feladatokat meg tudják oldani, el tudják látni.

Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által a megszokottnál hamarabb benyújtott 2013. évi költségvetés tervezete stabil iránytű lehet a napjainkban folyamatosan változó európai gazdasági viszonyok között. Görögországból, Spanyolországból és számos más uniós országból szinte naponta érkező tragikus, sokszor reménytelennek látszó gazdasági hírek mellett rendkívül fontos szempont, hogy hazánkban már most a nyári ülésszakon elfogadásra kerüljenek a jövő évi költségvetés sarokszámai.

Magyarország 2013. évi költségvetése kiszámíthatóságot és stabilitást jelent, amelynek betartásával az uniós gazdasági körülmények romlása esetén is biztos lábakon fog állni az ország. A 2013-as költségvetés tervezett intézkedései fokozatosan érezhető változásokat eredményeznek az emberek és a vállalkozások hétköznapjaiban. Mindezek mellett a kormány biztosítani kívánja azon vállalásait, hogy az idén elért stabilitást továbbra is fenntartsa, ezért elkülönítésre kerül egy 300 milliárd forint összegű tartalék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én elsősorban foglalkoztatáspolitikával, munkaerőpiaccal kapcsolatos költségvetési kérdésekről és ehhez kapcsolódóan felsőoktatással, szakképzéssel kapcsolatos kérdésekről szeretnék beszélni a költségvetést illetően, de ha megengedik nekem, nagyon röviden hadd mondjak néhány dolgot a kedves képviselő asszony, előttem szóló, korábban szóló képviselő asszony mondataival kapcsolatban.

Egyrészt szeretném határozottan rögzíteni, hogy egymillió új munkahelyet nem egy évre ígért a kormány, egy évre nem ígért egymillió új adózó munkahelyet, és azt viszont már sok fórumon megvitattuk, hogy bizony szükséges Magyarország számára, hogy ez az egymillió új adózó munkahely a jövőben létrejöjjön. Aztán szeretném elmondani, hogy nem tervezi a kormány, nem tervezzük a bérkompenzáció kivezetését. Aztán szeretném elmondani, hogy mi csökkenő számú álláskeresővel, tehát csökkenő munkanélküliszámmal számolunk, és szeretném elmondani, hogy egy szakmai felfogásbeli különbség van közöttünk: szerintem nem olyan nagy baj, sőt, szerintem jó, ha a felnőttképzésre fordítható összegnek egy meghatározó, jelentős része azt segíti, hogy akik most munka nélkül vannak, most álláskeresők, az ő képzésükben tudjunk segíteni, hogy aztán a nyílt munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni.

A statisztikával kapcsolatban, a Statisztikai Hivatallal kapcsolatban pedig az elmúlt hónapokban számtalanszor pont az ellenzék részéről hangzott el az, hogy a statisztikai adatsorokat - nem kimondva, de gondolom, arra gondoltak - maga a hivatal nem korrekten kezeli, és a statisztikával játszik a kormány. Tehát ilyen értelemben ez volt az ötödik, amit szerettem volna megcáfolni, ilyen értelemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a korábban mintának tekintett nyugat-európai uniós országokban jelentősen megugrott a munkanélküliek száma, utcán követelnek, keresnek megoldást az emberek a munkanélküliség, így például a pályakezdő-munkanélküliség gondjaira. Ilyen ország például a mostani hírekben sokat szereplő Spanyolország. A magyar kormánynak ezért kiemelt célja továbbra is, hogy csökkentse hazánkban a munkanélküliséget, és ezzel együtt növelje a foglalkoztatottságot. Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma; a több mint 80 ezer fős növekedés jelentős része a versenyszektorhoz, tehát elsődlegesen a nyílt munkaerőpiachoz kötődik. Vannak olyan rétegek persze a munkanélküliek között, amelyeknek a problémáira kiemelt figyelmet kell fordítani; megjegyzem, nemcsak nálunk, hanem valamennyi uniós országban.

A pályakezdő fiatalok gondjain kétféle segítséget biztos, hogy lehet nyújtani, egyrészt a képzésen keresztül. Nyilván tudják, tudhatják önök is, hogy a mostani kormány éppen ezért alakította, alakítja át gyorsan a szakképzés rendszerét, és részben a köznevelés rendszerét, hogy a fiatalok több olyan tudással, gyakorlati tapasztalattal bírjanak, ami segíti az elhelyezkedésüket. Megjegyzem, a most ellenzékben levő pártok közül korábban kormányon többen próbáltak erre már figyelmet fordítani, de vagy nem elégséges, vagy nem jó módszert választottak, vagy például elbizonytalanodtak, elbizonytalanodhattak az előrehozott szakképzés dolgában, ami szintén rövidebb szakképzést jelenthet.

Szeretnék arra emlékeztetni, sokszor beszéltünk arról, hogy vitathatatlan, hogy a jobb szakképzés, a több gyakorlati ismeret több esélyt ad a fiataloknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Ha megengedik, csak egy egész rövid példát hadd mondjak, és akkor azt külön felszólalásban nem mondanám el. Lévén, hogy győri képviselő vagyok, egy nagyon fontos feladatot szeretnénk a győri gazdasági térségben teljesíteni. Most a tegnapi napon első alkalommal egy magyar céggel - korában már ugye egy nagy multinacionális vállalattal, de egy nagy magyar tulajdonú céggel -, egy többségi állami tulajdonban lévő céggel, a Rábával kötöttünk egy olyan szerződést a Széchenyi István Egyetemmel közösen, amelynek az a célja, hogy a szakmunkásképzéstől egészen a mérnökképzésig tudja biztosítani a fiatalok elhelyezkedését.

Amikor tehát arról beszélünk, hogy a kormány és a parlament költségvetésen és már törvényen keresztül hogyan tudja a fiatalok dolgát segíteni, akkor lehet nagy, makro, költségvetésben szereplő dolgokkal segíteni, és lehet bizony helyi szorgalmas, szívós munkával, megállapodásokkal ezen segíteni. Megjegyzem egyébként, hogy ez nemcsak Győrt érinti, hanem sok minden más megyét is érint, hiszen például a Rába Esztergomnak beszállítója, az esztergomi járműgyártó vállalatnak beszállítója, és Móron és Sárváron is van termelőüzeme. Ez a példa szerintem jó példa lehet mindenhol az országban, és ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy melyik iparágról van szó, milyen szakmacsoportról van szó, és milyen cégméretről van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöknek elmondani, hogy ilyen értelemben tehát mind az iskolarendszer, mind a szakképzés, mind a felsőoktatás, mind pedig a költségvetés kérdése fontos, összefüggő dolog. Mint ahogy összefügg az is, hogy a következő esztendőre, a következő évi költségvetésben tehercsökkentést, valamint az adózás leegyszerűsítését sürgetjük a Fidesz-frakció részéről, jellemzően egyébként az ötmillió forint alatti bevételt elérő körülbelül 140 ezer vállalkozás, mikrovállalkozás, önfoglalkoztató mikrovállalkozás számára.

Aztán szeretném azt elmondani, ami az önök számára biztosan közismert már, hogy Magyarországon azok a kisvállalkozások, amelyek 3 és 25 fő között foglalkoztatnak munkaerőt, a munkahelyteremtés szempontjából nagyon fontosak, jelentősek. A frakciónk tehát azt kérte, azt kéri a kormánytól, hogy a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások életét tegye lényegesen egyszerűbbé a következő évi költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig beszélnünk kell a közfoglalkoztatásról, a közfoglalkoztatottakról, hiszen sokak számára ez jelenti az átmeneti lehetőséget, az átmeneti segítségnyújtást. A magam szempontjából én ezt egy átmeneti segítségnyújtásnak tekintem, de a munkavállaló szempontjából tekintem átmeneti segítségnyújtásnak. A közfoglalkoztatás tekintetében az a tervünk és az a célunk, hogy a következő esztendőben akár 250 ezer ember számára is tudjuk biztosítani a közfoglalkoztatás lehetőségét, és szeretném arra a figyelmüket felhívni, hogy ebben az esztendőben - különösen a Start-mintaprogramok keretében - kiváló és nagyon jó példákat látunk, amelyeket érdemes folytatni, értékteremtő tevékenységeket. Azt gondolom, hogy ez egy nagy segítség lehet azok számára és azon térségek számára, ahol átmenetileg más lehetőséget nem tudunk nyújtani. A közfoglalkoztatásra tehát vitathatatlanul szükség van, ezért biztosítja a kormány azt a 16 százalékkal nagyobb összeget a tavalyi évhez képest, tehát többet szán a kormány az emberek, családok biztonságának megteremtésére.

(9.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok mellett elvekről is kell beszélni. A jövő évi költségvetés rögzíti azt a fontos elvet, amelyet megerősítettek számunkra az emberek, a családok a különböző konzultációkon, nevezetesen azt, hogy elsősorban a munkavégzés lehetőségét preferáljuk, azt támogassuk és ne a segélyezést, ne a segélyezésre fordítsuk munkavégzés nélkül a költségvetésben rendelkezésre álló összeget.

A következő évi költségvetésnek - frakciónk megítélése szerint - az EU-s források tekintetében is egy sokkal jobb pályát kell biztosítani, mint amit a szocialista kormányok biztosítottak az elmúlt időszakban, különösen ami a foglalkoztatásra vonatkozik. Képzésre, átképzésre roppant bonyolult rendszerek vannak. Azok a vállalkozások, amelyek ebbe belevágtak, pontosan tudják, hogy amikor majd kialakítjuk a keretfeltételeket az elkövetkezendő időszakra, ezeket a szempontokat sokkal egyszerűbben, sokkal világosabban, sokkal inkább az emberek, a foglalkoztatottak érdekében kell valahogy megfogalmaznunk. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy célzott támogatásként a női munkavállalók számára a Fidesz-frakció továbbra is nemcsak a munka törvénykönyve, hanem a költségvetés szempontjából is próbál erre figyelmet fordítani, célzott segítségnyújtás lehet, tehát a részmunkaidő törvényi hátterének a megteremtése. Ennek nyilván nemcsak a munkajogi szabályokban, hanem a költségvetésre vonatkozóan is kell hogy következménye legyen gazdaságtervezés, -szervezés szempontjából.

Szeretném megerősíteni, a Fidesz-frakció a napokban világosan elmondta, hogy a munka világát érintő pozitív változásokat, munkahelyteremtést és -megőrzést szolgáló intézkedéseket vár a kormánytól életkori, térbeli és bizonyos kiemelt beruházások támogatásában, vagy éppen olyan munkahelyteremtő támogatások tekintetében, ami kicsi és közepes magyar vállalkozásokra vonatkozna, és elsősorban ebben a két esztendőben, az Orbán-kormány legutóbbi két esztendeje alatt is elsősorban a hátrányos helyzetű magyarországi térségek felé irányult, irányozódott.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tehát a foglalkoztatáspolitikában célzott ösztönzést és támogatási rendszert biztosít egy bizonytalan európai gazdasági környezetben, miközben csökkenteni tudja a Magyarországra és a magyar családokra hatalmas szocialista teherként rakódó államadósságot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A jövő évi költségvetésnek és az azzal kapcsolatos módosítóknak egy nagyon fontos témája került Szél Bernadett jóvoltából ide közénk, és ez egy nagyon fontos dolog, hiszen akkor most azt el tudjuk mondani a kormánypártok részéről, hogy a szocialisták által hagyott adóssághegy, amit kötelezően törlesztenünk kell, fizetnünk kell, nyomja az országot, nyomja a családok vállát ez az óriási adósság, még emellett is a kormány, illetve a kormánypártok azt javasolják, azt javasoljuk, hogy a közfoglalkoztatás értékteremtő formáit támogassuk az ideihez képest is 16 százalékos mértékben. Valóban 153 milliárdot szán erre a kormány a következő esztendőben, ha az Országgyűlés elfogadja, ez azt jelentheti adott esetben, hogy akár 250 ezer ember is részt tud venni részfoglalkoztatásban.

Már többször elmondtam, magam tényleg azon a szakmai véleményen vagyok, hogy ennek egy átmeneti jelentőségű segítségnyújtásnak kell lennie, valóban, amíg az elsődleges munkaerőpiac, versenyszféra valamilyen módon, legalább részben, ezeknek az embereknek a számára részben nem tud valamilyen megoldást jelenteni. De kétségtelen egyébként, hogy mindent összefüggéseiben kell nézni, és az a 300 milliárd forintos munkahelymegőrző, -teremtő csomag, amelyet előirányoztunk, az kétségtelenül ezt a másik vonulatot erősíti, így lesz összességében egyébként kerek az a kép. Nem mondom, hogy ezzel mindent meg fogunk tudni oldani, de azt gondolom, hogy fontos lépéseket teszünk, és ezt jelezzük továbbra is az emberek számára, a magyar családok számára, hogy a foglalkoztatást, azt az elvet, hogy elsősorban munka és ne segély legyen, ez ennek a kormánynak fontos feladata.

Azért egy szakmai rövid vélemény, amelyet szeretnék elmondani, nyilván, ennek nem elsősorban a költségvetési vita a helye, csak utalni szeretnék rá, hogy az én megítélésem szerint a Start-mintaprogramok működnek a legjobban. Majd érdemes lesz egyébként megfontolnunk, hogy ha rendelkezésre áll ez a 153 milliárdos keret, ezt ne csak az LHH-s térségekbe, tehát a leghátrányosabb helyzetű térségekbe vigyük célzottan, lehetőségképpen.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Pálinkás Elnök Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság szintén még áprilisban tárgyalta meg a Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló jelentést. Az általános értékelésen túl természetesen a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság olyan szempontok alapján értékelte a benyújtott jelentést, mint versenyképesség, piacképes tudás, átgondolt, megújításra váró, illetve megújítás alatt álló felsőoktatási rendszer és azzal kapcsolatos követelmények, illetve a felsőoktatási intézmények és a magyar tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolata.

Nagyon fontos megállapítást tett a bizottság, illetve nagyon fontos megállapítás hangzott el az ülésen, miszerint, ugye, a beszámoló egy integrált szempontrendszerrel készült, amely természetesen a nemzetközi színtéren, a magyar tudománynak a nemzetközi színtéren betöltött szerepén túl utal arra, illetve tesz megállapításokat az egyes régiókban, illetve az egyes térségekben folyó alkalmazott kutatásokkal kapcsolatos munkák fontosságára.

Felhívtuk a figyelmet arra a bizottsági ülésen, hogy helyes ez a szándék, miszerint az alkalmazott, célzott kutatások - ez egy bizottsági megállapítás volt - közvetlenül az iparban hoznak, hozhatnak hasznot, és ha Magyarország ipara fejlődik, versenyképesebbé válik, az nemcsak egy-egy gazdasági térség, gazdasági régió, hanem az egész ország szempontjából döntő jelentőségű lehet. Ahogy Balog Zoltán miniszter úr és utána az államtitkár asszony is felhívta a figyelmet, illetve elmondta, mi is a bizottságon elmondtuk, többen kifejtettük azt, hogy nagyon fontos az, hogy az egyetemeknek és a Tudományos Akadémiának, tehát a magyar felsőoktatási intézményeknek és a Tudományos Akadémiának szoros kapcsolata legyen.

Ugyanakkor az is fontos, hogy az a kormányzati szándék, amely azt mondja, hogy piacképes, megfelelő gyakorlati tudással bíró fiatalok kerüljenek ki a felsőoktatásból, no ennek a két szempontnak szorosan együtt kell járnia, párban kell járnia, és azt gondoljuk, hogy a megújuló Magyarország, a jövő sikerének, a magyar emberek sikerének ez egy fontos feltétele és fontos titka lehet. Ezt erősítette meg ott a bizottsági ülésen a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár úr, aki azt mondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége, céljai, eredményei erősítik és egybevágnak a kormány tudománypolitikai, felsőoktatás-politikai célkitűzéseivel és eredményeivel. Azt gondolom, hogy fontos ez az összhang, amely a tudományos élet, a kormányzati szándék, tehát a közélet közös szempontjait fogalmazza meg.

Magam bizottsági alelnökként elmondtam ezen a bizottsági ülésen, örömmel üdvözöltem, hogy Pálinkás elnök úr a bevezetőjében külön kitért arra, hogy a fejlesztésben, innovációban, tudománypolitikában, illetve a döntéshozók számára a tudománypolitikában, illetve a tudománypolitika eredményeiben részt vállalók közös felelősségét és közös munkáját keresi és szeretné erősíteni. Győri országgyűlési képviselőként elmondtam azt a bizottsági ülésen, és elmondom most is az önök számára, hogy valóban az ipart támogató, a versenyképességet támogató alkalmazott kutatások jelentősége szerintem az elkövetkezendő esztendőkben mindenképpen kell hogy nőjön. Még egyszer mondom, a bizottsági ülésen többen megfogalmaztuk, nemcsak én győri országgyűlési képviselőként, hanem más gazdasági térségek országgyűlési képviselői is ebben látják Magyarország jövőbeli versenyképességének hatékonyabbá válását, illetve eredményességét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott a bizottsági ülésen, és szerintem nagyon fontos a jelentésben, az előttünk fekvő jelentésben egy olyan megállapítás, megfogalmazott megállapítás, miszerint a rendelkezésre álló források alapján mindent meg kell tenni azért, hogy ezek a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Azt gondolom, hogy az a szoros összefogás, az az összefogás, tudománypolitikai, közéleti összefogás, amit az előbb említettem, biztosan ezt szolgálja.

Nagyon örültünk annak a bizottsági ülésen, hogy Pálinkás elnök úr elmondta azt számunkra, hogy a kutatóegyetem és a kutatóegyetemek megjelölése nem azt jelenti, hogy a többi egyetem értéktelen egyetem lenne. Ő kiemelte a Miskolci Egyetemet, a győri Széchenyi István Egyetemet, de utalt több más egyetemre is, amelyek a fejlesztés, innováció terén végeznek kiváló munkát és mindenképpen kiemelendők.

Tisztelt elnök urak, tisztelt Országgyűlés (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 16 igen és 2 tartózkodás mellett általános vitára ajánlotta és elfogadásra ajánlotta a jelentést.

Köszönöm szépen a türelmüket, és elnézést, hogy túlléptem az időmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a mai nap tárgyalta az előttünk levő törvényjavaslatot. Három fő irányát emeltük ki, ezt szeretném most nagyon röviden ismertetni.

Nyilván a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság első körben elsősorban a foglalkoztatottak oldaláról vizsgálta, vizsgálja ezt a törvényjavaslatot. Ebben megállapítottuk, megállapítható, világos, hogy a korábbi módosítások által megkezdett szabályozás következetes folytatásáról van szó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény keretein belül teremt összhangot, és azt gondolom, ez nagyon fontos a különböző jogállású foglalkoztatottak tekintetében. Másodsorban szeretném én is hangsúlyozni, hogy egy korábban megkezdett integrációs folyamat - szeretnék erre emlékeztetni én is -, a 2011. január 1-jén megkezdett integrációs folyamat továbbvitele. Harmadsorban, harmadrészt pedig az azóta bekövetkezett jogszabályváltozások és a gyakorlati tapasztalatok által megkívánt korrekciókat tartalmazza a törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk szerint ez a törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatékonyabb működéséhez járul hozzá, ezért a törvényjavaslat célkitűzéseivel egyetértve a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk; 12 igen, 0 nem és 5 tartózkodás mellett került a bizottságunk részéről a Ház elé.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztő Képviselőtársaim!

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy természetesen a benyújtott törvényjavaslat egy jó törvényjavaslat a szándékát tekintve, hiszen ha nagyon röviden fogalmazzuk - márpedig egy törvényjavaslatot érdemes megfogalmazni röviden -, ennek a törvényjavaslatnak a lényege egyfajta esélyegyenlőség. Ez az esélyegyenlőség pedig azt gondolom, hogy világos volt itt az elmúlt percekben mindenki számára, hogy ezen a területen e tekintetben az esélyegyenlőséget meg kell teremteni a dolgozók számára akkor is, ha munkaerő-kölcsönzőn keresztül találnak boldogulást, ha úgy tudnak dolgozni.

Ha megengedik, egy picit nagyobb összefüggésben nézném a kérdést, hiszen az elmúlt két esztendőnek, egy kicsit több mint két esztendőnek az egyik legfontosabb üzenete a kormány, illetve a kormánypártok részéről, hogy hogyan lehet a foglalkoztatottság tekintetében előrelépni Magyarországon.

Az egyik korábbi napirendi pont keretében szereplő politikai vitanapnak is sokféle ága-boga volt, sokféle tanulsága volt biztosan, de elhangzott és szerepelt az, hogy valóban lehet egy hatalmas adósságot örökölni egy előző kormánytól, azzal a döbbenetes statisztikával, hogy egyébként Európa legalacsonyabb foglalkoztatottságát produkálja egy ország. Ezzel az örökséggel kell, és azt gondolom, minden jóravaló pártpolitikus szándékával kell közösen dolgoznunk azért, hogy minél többen találjanak munkát, nőjön a magyarországi foglalkoztatottság. Ebbe illeszkedik bele az a 160 ezer új munkahely, ami az országban a kormányváltás óta megszületett.

Nyilván a munkajogi környezet ilyen szempontból döntő, nem kizárólagos, hiszen fejlesztéspolitika, gazdaságpolitika, sok minden más befolyásolja a munkahelyek számát, a munkahelyek biztonságát, de a munkajogi környezetet garantáló jogszabályok megszületése, megléte, azok módosítása nyilván döntően befolyásolja egyébként ennek a területnek az életét, tehát magyarul: a munkavállalóknak és a munkaadóknak is az életét, a magyar családok életét.

Az elmúlt esztendőben az új munka törvénykönyve mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára a mi hitünk, a mi felfogásunk és a mi véleményünk szerint a célból született meg, egyébként munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti egyetértés mellett, illetve tőlük megjelenő támogatás mellett, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára kellően rugalmas, de ugyanakkor biztonságot is jelentő munkaerőpiac legyen Magyarországon.

Egy rugalmas és biztonságot jelentő munkaerőpiac Magyarországon valóban igényli azt, hogy a kölcsönzött munkavállalók számára, illetve az őket foglalkoztatók, a nekik munkát biztosítók számára próbáljunk meg egy világos iránymutatást adni. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy Kósa Lajos és Spaller Endre képviselőtársaink által benyújtott törvényjavaslat ezt az irányt megadja és garantálja, illetve majd jelezni fogom a mondandóm végén, hogy magam módosító indítványként hogyan gondolom némiképp pontosítani, az eredeti célt természetesen megtartva, de pontosan azért, hogy korrekten és világosan tudja megadni a keretet, a keretét ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk.

Ha megengedik majd nekem, így fogok reagálni az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim által felvetett fontos gondolatokra is, hiszen azt gondolom, hogy mindenképpen egy jó törvény akkor lesz jó törvény, ha a fontos észrevételekre vagy reagálunk, vagy annak a fontos részében mi magunk is állást foglalunk.

Tehát az előttünk lévő törvényjavaslat, a képviselői önálló módosító indítvány lényege az, hogy a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér megfizetésének biztosítása érdekében lehetőséget biztosít majd a bérgarancia-támogatás igénylésére, ha felszámolási eljárás alatt álló kölcsönbe vevő, valamint az iskolaszövetkezet - hiszen nagyon fontos iskolaszövetkezetekről is szó van - tagját fogadó gazdálkodó szervezet nem tudja a kölcsönzési díjat, illetve az iskolaszövetkezetnek a szolgáltatás díját megfizetni. A bérgarancia-támogatás iránti igényt ebben az esetben a kölcsönbe adó, illetőleg az iskolaszövetkezet nyújtja be az állami foglalkoztatási szervezethez, és a támogatást is neki folyósítják.

Itt szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozói esélyegyenlőséget teremti meg ez a törvényjavaslat, ezért mindenképpen üdvözöljük ezt a benyújtott törvényjavaslatot.

A szabályozás céljának megvalósítása érdekében olyan megoldást alkalmaz ez a javaslat, hogy a kölcsönbe adót, illetve az iskolaszövetkezetet, egy munkavállalónak a kölcsönzési díjat a kölcsönbe vett munkavállaló, szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezeti tag részére járó munkabérnek tekinti... A magyar jogi szabályozás megfelel a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, ide vonatkozó közösségi, tehát európai irányelv rendelkezéseinek. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy ezek 2011 augusztusában kerültek átültetésre, tehát azóta része ez a hasonló módon a közösségi országokban honos irányelv a magyar jogrendszernek.

A mostani módosító indítvány által megfogalmazott cél azonban azt kell mondanunk, hogy ennek ellenére indokolttá teszi a szabályozás módosítását, ezért is azt gondolom, és mondom a magam részéről is, hogy mindenképpen támogatom, támogatni szükséges az eredeti célt, tehát a törvényjavaslat eredeti célját.

A kölcsönzési díj megfizetésének elmaradása, illetve másik esetben a díj megfizetésének az elmaradása valóban veszélyezteti a munkaerő-kölcsönzés céljából alkalmazott, valamint az iskolaszövetkezeti tagok munkabérének a megfizetését. A kölcsönbe adó, valamint az iskolaszövetkezet ugyanis a munkabért a kölcsönbe vevő által fizetett kölcsönzési díjból, illetve a szolgáltatást fogadó által fizetett díjból fizeti meg.

Szeretném jelezni, hogy módosító indítvánnyal, még egyszer mondom, az eredeti célt tiszteletben tartva és azt helyeselve, némi pontosítási szándékkal fogok benyújtani, illetve nyújtottam be javaslatot. Azt gondolom, hogy fontos, hogy az eredeti szándék megmaradjon, de az is fontos, még egyszer mondom, hogy világos legyen munkaadó és munkavállaló számára is a törvényjavaslat, amelyet elfogadunk.

Most szeretnék néhány szóban reagálni a Jobbik, illetve az LMP által felvetett két kérdésre. Az egyik az, hogy nyilván az a cél - Bertha Szilvia képviselő asszony vetette fel, fontos megközelítés ez -, nyilván az a cél, hogy eljusson ez a pénz, ez az összeg a munkavállalóhoz, hiszen ha nincs rá garancia, hogy a munkavállaló megkapja ezt az összeget, akkor ilyen értelemben az állami helytállás, illetve az az erőfeszítés, ami a biztonságteremtés szándékával fogalmazódik meg, az nyilván hiábavaló. Úgyhogy egy nagyon fontos szempontra hívta fel Bertha Szilvia a figyelmet, de azt gondolom, hogy az a fajta javaslat, illetve az ahhoz kapcsolódó, általam benyújtott módosítás tud e tekintetben garanciát adni, nyilván majd a részletes vita során ezt ki fogjuk tudni beszélni, illetve végig tudjuk tekinteni. Hiszen ha belegondol, képviselő asszony, és elnézést, hogy így megszólítom, de ha belegondol, képviselő asszony, tulajdonképpen, ha valaki nem adja tovább ezt a forrást, nem adja tovább az összeget, tulajdonképpen bűncselekményt követ el a munkavállaló számára nem továbbadott összeg tekintetében.

Az LMP részéről Szél Bernadett olyan kérdésben, összefüggésben vetette fel a munkaerő-kölcsönzést, amit most nem nyit meg ez a törvényjavaslat. Nem nyitja meg magának az egész munkaerő-kölcsönzésnek a kérdését, tehát ilyen értelemben azt ez a törvényjavaslat most nem nyitja meg, hogy ez az öt évig terjedő időszak, ami egyébként megfelel az EK, tehát a közösségi irányelvnek, hiszen a közösségi irányelv öt évig ad lehetőséget az egyes országoknak, hogy biztosítsák ezt a keretet, de ez a törvényjavaslat most nem nyitja meg. Nyilván majd megfelelő helyen, megfelelő szakmai érvek mentén fognak még erről beszélni, bár köztünk szólva erről szakmai disputa régóta folyik egyébként, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Közösség országaiban is sok helyen. Hiszen még egyszer mondom, a mostani magyar jogrend megfelel az uniós szabályoknak, öt évig ad lehetőséget a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatására, ezt a keretet biztosítja a magyar jogrend, ez került átvételre a magyar jogrendbe, és az Európai Unió országaiban különböző módon, nyilván megfelelő szakmai disputák után, időről időre átgondolják ennek a lényegét, ennek az időkeretét, az időkorlátját.

Az kétségtelen egyébként, amit itt kormánypárti képviselőtársaim az előbb elmondtak, és egy nagyon fontos része magának a szándéknak és a munkaerő-kölcsönzés létének, illetve alkalmazásának a foglalkoztatáspolitikában, mert vizsgáltuk, tehát a Fidesz szempontjából, a KDNP szempontjából hangsúlyoztuk, hogy fontos ez, hogy biztonság legyen a családoknak, akik ilyen módon kerülnek foglalkoztatásra.

(15.50)

De azt gondolom, a munkaadói oldal szempontjából még egy nagyon fontos dolgot ki kell emelnünk. Nyilván ez köztudomású kell hogy legyen, de ha nem lesz, hát akkor beszéljünk róla, hogy ha egy cég egy nagyobb rendelésállományt kap, illetve változó rendelésállománnyal bír egy cég, akkor a munkaerő-kölcsönzés szerepe elsősorban nyilván ilyen tekintetben került annak idején bevezetésre, alkalmazásra.

A módosításaimmal kapcsolatban majd nyilván a részletes vitában lesz mód és alkalom arra, hogy beszéljünk róluk, illetve végignézzük azokat pontosan. Még egyszer szeretném akkor megerősíteni, hogy az eredeti szándék helyes, fontos, és én azt gondolom, hogy szervesen illeszkedik a kormányzati-kormánypárti foglalkoztatáspolitikába; kellő garancia a munkaadónak, a munkavállalónak; a foglalkoztatottság szintjét emelné; és minél több ember, minél több család számára tudjuk azt biztosítani, hogy munkajövedelemből tudjon megélni Magyarországon.

És amivel kezdtem, azzal zárnám a mondandómat: a törvény, a benyújtott törvényjavaslat lényege az esélyegyenlőség megteremtése, ezért mindenféleképpen támogatni kell ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném elmondani, hogy a munkatörvénykönyv alapvető elvárása a munkáltatókkal szemben, hogy a munkaközi szünet megfelelő munkaszervezési eszközökkel kiadásra kerüljön a felek jogos érdekének figyelembevételével.

A munka törvénykönyvének 205. és 206. §-ában, amelyet elfogadott az Országgyűlés, foglalt rendelkezések a köztulajdonban álló munkáltatók speciális jogállására és speciális gazdasági szerepvállalására tekintettel kerültek meghatározásra. Szeretnék arra emlékeztetni, mert az fontos, hogy az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő bevezetését egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében lehetővé teszi a munka törvénykönyve. A veszélynek és egészségi ártalomnak kitett munkaköröket a munkahely sajátosságainak megfelelően a munkáltató vagy kollektív szerződés szabályozhatja.

Mindezekkel összefüggésben szeretnék még egyszer arra emlékeztetni, hogy a munka törvénykönyve tehát olyan célból készült el, olyan irányban készült el, hogy az az alapvető elvárás a munkáltatókkal szemben, hogy a munkaközi szünet megfelelő munkaszervezési eszközökkel kiadásra kerüljön. Ennek megfelelően a benyújtott önálló képviselői módosító javaslatot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Valóban, a most előttünk lévő törvényjavaslat egy korábban elhatározott, a kormány által elindított Magyary-programnak nevezett egyszerűsítési program része, leginkább az eljárási menetben egyszerűsít, leginkább az eljárási rendet próbálja egyszerűsíteni, illetve különböző jogszabályi összhangot teremt meg.

De tekintettel arra, hogy szélesebb körben is figyelik a munkánkat, elmondom most is a bizottsági vélemény ismertetésekor, a bizottsági álláspont ismertetésekor, legalábbis a többségi, kormánypárti álláspont ismertetésekor, hiszen a bizottsági ülésen is szó került róla, hogy azért olyan fontos elemek vannak a mostani törvényben, amelyek utalnak arra, hogy az a kormány által megkezdett munka és a kormánypárti frakciók által támogatott, kezdeményezett munka, ami arra vonatkozik, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók, így a nyugdíj előtt állók, a pályakezdők, a kismamák, a gyesről, gyedről visszatérők és azok számára, akik a munkanélküliek, az álláskeresők között a legnagyobb arányban vannak, az alacsony szakképesítéssel bírók számára a következő esztendőben a munkahelyvédelmi akcióterv keretében nagyobb lehetőséget fog biztosítani a kormány, illetve az Országgyűlés a korábbi döntésével.

(15.30)

A most tárgyalt törvényjavaslatban ezért például találunk olyat, ami közvetett módon erre hatással van. A bérnél a szociális hozzájárulási adókedvezmény megadása céljából alkalmazott korábbi eszközöket, tehát a munkanélküliek, álláskeresők támogatása céljából meghatározott korábbi elemeket kivezet a rendszerből, de hangsúlyozzuk, hogy azért vezeti ki ez a javaslat a rendszerből, mert a következő esztendőben ezt a néhány ezres számot akár millió fölé, tehát egy óriási réteg számára, tehát az emberek egy nagy rétege számára elérhetővé teszi a kormány, illetve az Országgyűlés a már elfogadott döntésével.

Ezért amikor a bizottságban azt mondtuk, hogy a Fidesz-KDNP részéről támogatjuk a kormány által benyújtott mostani törvényjavaslatot, akkor elmondtuk, és ezért mondjuk el most is itt, az Országgyűlés falai között, hogy az egyszerűsítés, az állampolgárok hétköznapjainak, hivatali ügyintézésének az egyszerűsítése és egyéb, munkahelymegőrzést, munkahelyteremtést szolgáló eszközök összhangban vannak, és az a célunk, az a szándékunk, hogy minél többen tudjanak biztos keretek között dolgozni Magyarországon.

Ezt a törvényjavaslatot a bizottságban 12 igennel, 3 nemmel és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a foglalkoztatási és a munkaügyi bizottság.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb a bizottsági álláspont megfogalmazásakor hangsúlyosan próbáltam mondani és szeretném megerősíteni, hogy a kormány számára, a kormánypártok számára fontos, elsőrendű és kiemelt feladat a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek létesítése, létrehozásának a segítése.

Az elmúlt két esztendőben nagyon sok erőfeszítést tettünk azért közösen itt, az Országgyűlés falai között, hogy azok az emberek, akik nagy számban nem találtak 2010-et megelőzően munkát maguknak, vagy azóta sem találnak munkát maguknak, valamilyen formában álláshoz tudjanak jutni, hogy valamilyen formában közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz.

Emlékezhetnek rá képviselőtársaim, amikor foglalkoztatáspolitikai témájú viták, disputák, beszélgetések zajlanak a parlamentben, akár itt a plenáris formában, akár a bizottsági ülésen, akkor mindig el szoktuk mondani, hogy a jó foglalkoztatáspolitika a munkahelymegőrzésre is koncentrál, és a munkahelyek teremtésére is koncentrál, és azt is el szoktuk mondani, hogy sok-sok eredője kell hogy legyen mind a munkahelyteremtésnek, mind a munkahelyek megőrzésének. Kell tudni célzott támogatást nyújtani, térségek számára is kell tudni célzott támogatást nyújtani különböző rászorulti csoportok számára. Értjük itt például a munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott nagyon fontos döntéseket, amelyek itt az Országgyűlésben születtek, amelyek pályakezdők számára, gyesről, gyedről visszatérő édesanyák számára vagy éppen nyugdíj előtt állók számára, vagy éppen alacsony iskolai végzettséggel, szakképzetlen munkaköröket betöltők számára adnak lehetőséget, nyújtanak újabb lehetőséget a következő esztendőtől kezdve.

De nem szabad azt elfelejtenünk, hogy emellett nagyon sok minden más is szolgálhatja a munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést, így például jogszabályi környezet változtatása, amikor az új munka törvénykönyvének a keretében mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára próbálunk rugalmasságot és nagyobb biztonságot nyújtani a munkaerőpiacon, szintén azzal a céllal, hogy mind többen tudjanak a foglalkoztatotti körbe kerülni, hiszen nagyon sok disputának, beszédnek, vitának itt, az Országgyűlés falai között konszenzusos alapja volt az, hogy kevesen dolgoznak Magyarországon, több embernek kell dolgozni, ezért a munkaerőpiacot olyanná kell tenni, hogy rugalmasabb legyen és biztonságot nyújtóbb legyen mind munkaadó, mind munkavállaló számára.

(15.40)

Ebben a törvényhozási folyamatban, emlékezhetnek rá képviselőtársaim, egyszerűsített foglalkoztatás, az előbb említett munkahelyvédelmi akcióterv, új munka törvénykönyve, szóval, sok-sok olyan elem fordult meg már itt, az Országgyűlés falai között, sok-sok olyan törvényről beszéltünk, vitatkoztunk, amely hitünk és szándékunk szerint mind a munkahelyek megőrzését, illetve új munkahelyek létrehozását segíti, segítheti.

Most az a törvényjavaslat, amiről tárgyalunk, amely előttünk van, a kormány által indított Magyary-program - egyszerűsítési program - olyan céllal született, hogy a lakosságra, lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkenjenek, és ezek a csökkenő terhek érzékelhető módon csökkenjenek, egyszerűbbé váló eljárásokkal, és ráadásul úgy, hogy azok, akik segítenek például az álláskeresők számára, az adminisztratív feladatot lebonyolító, közigazgatásban dolgozók leterheltsége se növekedjen.

Ezért tehát célunk az, és ennek a törvénytervezetnek, a most tárgyalt törvénytervezetnek az egyik fontos célja, hogy egyszerűsíti az álláskeresőkkel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet. Ez a javaslat az ügyfél, tehát az álláskereső számára is egyszerűbbé teszi a kapcsolattartást, hiszen lehetővé válik, hogy elektronikus levél útján értesítsék az ellátással kapcsolatos körülmények változásáról, és itt most már konkrétan törvénnyel kapcsolatban, a törvényben megfogalmazottakkal kapcsolatban emelek ki fontos elemeket. Másrészt ugyanilyen módon tud bejelentkezni a munkaügyi központhoz.

Szeretném elmondani, mert az egy fontos szakmai vita, hogy természetesen a személyes kapcsolatot, a személyes segítségnyújtás lehetőségét ez nem pótolja, de nem is váltja ki. Van lehetőség a személyes segítségnyújtásra, és nyilván van lehetőség a személyes életút segítésére, tervezésére, ezt a törvény, illetve a kormányzati szándék továbbra is tartja, továbbra is biztosítja.

Korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján a mostani javaslat a hatályos szabályozásnál igazságosabb feltételeket állapít meg a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságnál. Ez az ellátás - szeretnék rá emlékeztetni - a jövőben már nemcsak azokat illeti meg, akik az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítették, hanem azokat is, akik ezt megelőzően helyezkednek el, és a jogviszony megszűnését követően nem lesznek jogosultak álláskeresési járadékra, tehát itt bővül a kör, itt adunk, itt tud adni a kormány a szűkös mozgástérben is.

A közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozásokra is szeretnék hivatkozni, hiszen ez a javaslat megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülők álláskeresőként való nyilvántartásba vételét. Ennek az az oka, hogy a felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek a foglakoztatása rehabilitációval sem állítható helyre, vagy nem felel meg a munkára képes és kész állapotra vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ez tehát azt jelenti összességében, hogy ha valakit ezentúl nem ebben a rendszerben tartanak nyilván, van másik rendszer, ahol szintén a személyes gondoskodás körében, ha tetszik, ha szabad így fogalmazni, a szociális ellátás körében szintén egy másik nyilvántartási rendszerben rá vonatkozó segítségnyújtási lehetőségekkel együtt szerepel a nyilvántartásban. Azt gondolom, ezt fontos hozzátenni most az általános vita során.

Szeretném elmondani, hiszen beszélnünk kell arról is a mostani törvényjavaslat kapcsán, hogy a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek képzését - ugye, államtitkár úr is mondta - a mostani hatályos szabályozás szerinti 20 órával szemben akkor is támogathatóvá teszi, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 30 órát. Ezzel is támogatni szeretnénk ugyanis a kisgyermekes szülők gyermekvállalást követő visszatérését a munkaerőpiacra. Itt megint szeretnék arra utalni, hogy az új munka törvénykönyve kapcsán fogadott el az Országgyűlés kormányjavaslatra olyan jogi formát, illetve olyan jogi keret lehetőségét teremtette meg, amivel azok az édesanyák, azok a kisgyermeket vállaló családok könnyebben tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, könnyebben tudják azt a visszalépést a munkaerőpiacra megtenni, akik ezzel korábban nagyon sokan küszködtek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy említették az előttem felszólalók, és ahogy az ellenzéki padsorokból is elhangzott, többféle törvény módosítását tartalmazza tehát a most előttünk fekvő törvényjavaslat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény: itt meg kellett teremteni az egyes munkaviszony-megszűnési jogcímek közötti összhangot, hogy egyértelművé váljon az, hogy a munka törvénykönyve szabályait hogyan kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyes eseteiben. Aztán szeretnék arra emlékeztetni - és ezt a bizottsági vélemény ismertetésekor elmondtam, és nagyon fontosnak tartom -, hogy a következő év január 1-jétől egy széles körben válik lehetővé azok számára, akik kiszolgáltatottak a munkaerőpiacon, hogy az ő foglalkoztatásukhoz, az ő munkahelymegőrzésükhöz a kormány, az Országgyűlés jóvoltából nagyobb biztonságot kaphatnak, nagyobb biztonságot szerezhetnek. Itt van a kezemben az elmúlt esztendőnek az az ábrája, grafikonja (Felmutatja.), amely összegzi, hogy az elmúlt esztendőben, 2011-ben milyen módon részesültek, részesülhettek különböző támogatási formában - szakkifejezéssel: aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben - azok, akik rászorultak.

Itt nagyon sok mindenről tudunk beszélni, nagyon sok mindenről beszélhetünk ezzel kapcsolatban. Jelentős volt már korábban is az úgynevezett Start Plusz és Start Extra kártya; ez nyilván azok számára ismerős, azon álláskeresők, munkavállalók számára ismerős, akik ezt kiváltották, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Nekik ez azért volt segítség ebben az esztendőben is és a korábbi esztendőkben is, mert így az ő alkalmazásuk, az ő foglalkoztatásuk könnyebb volt a munkaadók számára. Őket így jobban tudták keresni, bár hátrányos helyzetűek voltak a munkaerőpiacon, vagy - még egyszer mondom - azért, mert gyermekvállalás után tértek vissza a munkaerőpiacra, vagy pályakezdők voltak, és nem volt még munkatapasztalatuk, vagy éppen azért bizonyultak kiszolgáltatottnak, mert az életkoruk már a nyugdíjhoz közelebb esett. Szóval az ő számukra, több ezer ember számára ez segítség volt, de a következő esztendőben nem ilyen nagyságrendről beszélünk. A következő esztendőben sokkal több ember számára fog tudni a kormány az Országgyűlés döntésével segíteni majd a munkahelyek megőrzésében.

Valóban, az ágazati párbeszéddel kapcsolatos jogszabály, az azt szabályozó jogszabály is módosításra kerül. Azt gondolom, szerintem az jó, hogy egyértelműbbé teszi a különböző hatályú kollektív szerződések fogalmát, és valóban, szerintem is nagyon fontos, hogy egy foglalkoztatáspolitikai célú, foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos jogszabálytervezet, előterjesztés valóban a közfoglalkoztatással kapcsolatban is hoz gondolatokat és hoz előrelépést. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közfoglalkoztatottak számára ez a jogszabály, ez a törvényjavaslat előrelépést hoz abban a tekintetben, hogy lehetővé teszi a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra. Szerintem ez nagyon fontos.

Szerintem nagyon fontos valóban, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatban arról beszéljünk, hogy a közfoglalkoztatás a szándéka szerint azt a célt szolgálja, hogy átmeneti jelleggel egy nagyon fontos segítséget, támaszt nyújtson emberek, családok számára, és ez az átmeneti segítségnyújtás az ember, az egyén, az ő családja számára valóban értékteremtő legyen. És valóban nagyon jó tapasztalat van a kormány által kezdeményezett és az ország nagyon sok pontján elindított Start-munka mintaprogramok kapcsán, ahol valóban valódi értékteremtés folyik, és valóban van bevétele az önkormányzatoknak, valóban a fenntarthatóság, az önfenntartóság felé visz. Mondjuk ki őszintén: önfenntartók nagyon lassan lehetnek ezek a programok, de ezek a közfoglalkoztatási programok abban mintaértékűek, hogy az önfenntarthatóság felé, irányába viszik a programot, és ezt valóban érdemes átgondolni, hogy van-e ezzel kapcsolatos vélemény, javaslat; majd kellő időben nyilván meg fogjuk tudni ezt is beszélni, és tovább tudjuk gondolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a foglalkoztatáspolitikában szorgalmas, szívós munkával kell közösen dolgoznunk. A Fidesz-KDNP-frakció a kormány szándékait maradéktalanul támogatja abban, hogy minél több munkahelyet tudjunk megőrizni, minél több új munkahelyet tudjunk teremteni. A kormányváltás óta 160 ezer új munkahely van Magyarországon, azt gondolom, ez nagyon fontos előrelépés.

(15.50)

És ha hozzávesszük a nehéz örökség mellett azt, ami 2010 előtt jött a mostani kormány számára, a mostani Országgyűlés számára, hogy ezt nem egy kedvező európai gazdasági környezetben tesszük, én azt gondolom, hogy minden olyan kormányzati szándék, amely munkahelymegőrzést és munkahelyteremtést támogat, támogatandó, és minden olyan, amely egyszerűsíti az adminisztratív terheket, adminisztratív terhekben csökkent az emberek számára, az ügyintézők számára, a hivatali élet számára életszerűbbé teszi a mindennapokat, azt gondolom, ez támogatható. A Fidesz-KDNP-frakció ezért támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Szeretnék néhány konkrét dologra reagálni. Az egyik az, ami utolsó előttinek hangzott el az LMP részéről. Szó nincs arról, hogy a személyes kapcsolatok, a személyes életúttervezés köréből bárki is kikerülne. Itt pusztán vannak olyan lehetőségei, illetve vannak olyan pillanatai az álláskeresőnek és a hivatalnak, amikor lehet a személyes kapcsolatot egy bizonyos elektronikus, e-mailes formában helyettesíteni, de számos olyan fontos részt, ami az egyéni sors jobbításán múlik, ez nyilván nem pótolja. De nem is ez a cél, hiszen az továbbra is rendelkezésre áll a kirendeltségeken keresztül. Ilyen szempontból tehát nyilván nem történik változás.

Amiben meg változás történik, abban valóban segítséget kapnak azok, akiknek van módjuk és lehetőségük, és élnek is ezzel a lehetőséggel. Az pedig kétségtelen, de ezt pontosan tudja mindenki, hiszen két lábbal a földön élünk, itt élünk ebben az országban, és tudjuk, hogy nem tud mindenki ilyen módon bejelentkezni, de nekik továbbra is lehetőségük van a személyes kapcsolattartásra. Ez azoknak jelentene könnyebbséget, akiknek van lehetőségük.

A Jobbik részéről elhangzott egy nagyon fontos felvetés. Hadd mondjak itt egy személyes álláspontot, mert ez szakmai nézőpont kérdése. Én a Fidesz-frakcióban mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásba, a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban és minél rugalmasabb módon lehessen menni. Az én értelmezésemben a mostani javaslat ezt nem szűkíti. Megnyitottuk a lehetőséget, és pont olyan érvek mentén, amik elhangzottak - ezt magam is el szoktam mondani, sokan el szoktuk a Fideszben mondani -, tehermentesítjük az államot, több jövedelmet szerezhet a család, a rászorult, és olyan cégek, olyan vállalkozások számára, amelyek idénymunkában foglalkoztatnak, biztosít jobb lehetőséget a piacon. Szerintem fontos, hogy ez elhangozzék reagálásként, válaszként a Jobbik által felvetett kérdésre. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mi álláspontunk is ez, és azt gondolom, hogy az elmúlt kicsit több mint két esztendőben a kormányzat minden tevékenysége arra vonatkozott, hogy a munkaügyi központok minél hatékonyabb és minél jobb kapcsolatot tudjanak kialakítani az adott gazdasági térségben jelen lévő munkaadókkal. Ennek pontosan az a célja, hogy a munkaügyi központok, a munkaügyi kirendeltségek legyenek azok a helyek, ahol az álláskereső és a munkaadó egymásra tud találni. Megjegyzem egyébként, hogy pont az elmúlt időszakban indítottunk egy olyan mintaprojektet, ahol az ország hátrányos helyzetű térségeiből mobilitási támogatási lehetőséggel, egy mobilitás megteremtésével egy olyan országrészbe juthatnak el munkavállalók, akik hosszú ideje nem tudtak dolgozni, de szeretnének becsületesen dolgozni és pénzt keresni, ám az adott térségben nem találtak munkát. Ez egy átmeneti vagy hosszabb időre szóló megoldás, de mindenképpen egy pozitív dolog. Az elmúlt napok fejleményeit figyelve azt gondolom, hogy ezt pozitívan fogadta mindenki.

Azt meg szeretném pontosítani - és lehet, hogy a bizottságban is kell még erről beszélni, de korábban volt már szó arról -, hogy a Foglalkoztatási Alapban korábban is voltak olyan költségek, amelyek olyan típusú adminisztratív terheket jelentenek, amiket képviselőtársam mondott az előbb. De az is elhangzott a bizottságban, hogy ezek minimális összegek, tehát nehogy azt gondolja valaki, hogy az adminisztráció, nem tudom, mekkora összeget visz el.

(16.40)

Korábban is meglévő dologról van szó, és egy kifejezetten minimális összegről van szó. Csak szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nyilván az a kormány és a kormánypártok célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokból minél több közvetlenül a munkavállalók, az álláskeresők és a munkaadók számára új munkahelyek létrehozásához, illetve munkahelyek megőrzéséhez járuljon hozzá.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásomban szeretnék arról beszélni, szeretnék oda visszatérni, amiről a népi kezdeményezés szól: a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási dolgainak megoldásához. Ha már egyszer adódott ez az alkalom, ha már egyszer több mint 80 ezer ember aláírása gyűlt össze, és azt gondolom, hogy jó nagy tartalék volt még ebben a 80 ezer emberben, ebben a számban, s ha már egyszer mód és lehetőség nyílik rá, hogy ezzel foglalkozzunk, akkor szeretném, ha az időnket erre szánnánk.

Akik az ország más részeiben laknak, gondolom, azok számára érdemes elmondani, érdemes megerősíteni, és győri képviselőként, az Alsó-Szigetköz megválasztott országgyűlési képviselőjeként szeretném megerősíteni, hogy erősen foglalkoztatja az ott élő embereket ez a kérdés. Szeretnék arra utalni, hogy szerintem fontos a szám. Biztos, hogy nagyon sok, országos jellegű kezdeményezést lehetne helyi, térségi erővel indítani, de pont az, amire hivatkoztam, hogy ott, az emberek között járva ezt az egész kezdeményezést, ezt az egész akciót végigkövetve, figyelemmel kísérve azt láttam, hogy a 80 ezret jóval meghaladná az a szám, ha valamivel több nap, valamivel több idő lett volna rá, vagy ha később történt volna ezeknek az aláírásoknak a leadása. Szerintem ez egy nagyon jelentős szám, és szerettem volna erről mindenképpen megemlékezni.

Szerintem fontos, hogy eredményt ért el a kérdés, fontos, hogy a parlament foglalkozik ezzel a kérdéssel, és ha pontosan szeretnénk fogalmazni - és pontosan szeretnék fogalmazni -, akkor azt kell mondanunk, hogy ismét foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azt nyilván az ország nagyon kevés helyén tudják, hogy az elmúlt hosszú-hosszú években rengeteg szakmai munka, szakmai vita volt ebben a kérdésben - helyben legalábbis így volt -, rengeteg vita, rengeteg érv és rengeteg ellenérv volt, és ez nem baj, hogy vannak érvek és vannak ellenérvek. Talán ez a nagyon nagy szám, az aláírók nagyon nagy száma egy kicsi türelmetlenséget is kifejez; azt fejezi ki, hogy a hosszú idő után a sok jó szándékú vitának, az érveknek és az ellenérveknek szeretnék már az ott élő emberek látni a végét. Én magam most ezekkel a szakmai érvekkel ebben az időkeretben nem szeretnék foglalkozni, nem szeretném ezeket feleleveníteni, csak utalnék rájuk, és csak részlegesen utalok rájuk, hiszen nagyon-nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindenről van itt szó, amellett, hogy vízmegosztási kérdés, árvízvédelmi kérdés, élőhelyi kérdés, turizmus, idegenforgalom, ivóvízbázis kérdése, és ahogy mondtam, még lehetne hosszan sorolni a szempontokat, akár olyan megközelítésben, hogy milyen szándékok és tervek - ahogy polgármester úr is, államtitkár úr is utalt rá - és megoldásra váró feladatok vannak akár az alsó-szigetközi, akár a felső-szigetközi szakaszon.

A parlament fenntartható fejlődés bizottságának kihelyezett ülése sok-sok érvet hozott ismét felszínre ezek közül a szakmai érvek közül.

(11.00)

Nagyon hálás vagyok a bizottság tagjainak, elnökének, alelnökének, Fejér Andornak, Bartos Mónikának, itt a korábbi szóló ellenzéki képviselő úrnak, hogy sok energiát szántak arra, hogy ezeket a szándékokat, érveket, ellenérveket a bizottsági ülés keretei között végig tudják beszélni, fel tudják eleveníteni.

A mostani mondandómban, a mostani időkeretemben én a következőre tenném, a következőre helyezném a mondandóm hangsúlyát. Örülök annak, mert úgy gondolom, hogy ismét újult erővel valamifajta jó megoldás keresése kezdődhet el, jó megoldás keresése kezdődött. Szeretném tolmácsolni önöknek az ott élő, a választókerületemben, az Alsó-Szigetközben élő emberek véleményét, de nem csak az ő véleményüket. Ahogy említette polgármester úr, velünk vannak most itt a karzaton, az ülésteremben a szigetközi települések polgármesterei, Babos Attila, Dunaszeg kiváló polgármestere - a sok kiváló polgármester között őt említeném személy szerint és név szerint -, azért őt említem, hiszen ő annak a térségi fejlesztési testületnek a vezetője, elnöke, amely nagyon sokféle gondolatnak adott helyet, és ahogy azt megállapítottam, megállapíthattuk korábban, az nagyon fontos, hogy sokféle vélemény, érv és ellenérv tudott elhangozni az elmúlt esztendőkben, és azt gondolom, hogy ez az elkövetkezendő időszakra is erőt és esélyt adhat mindannyiunk számára.

Azt szeretnénk, és Babos Attila és az ott élő polgármesterek is azt szeretnék, ha a mostani parlamenti vitának a folyománya egy intenzív és eredményre jutó hazai szakmai egyeztetés, és ahogy államtitkár úr utalt rá, ha szükséges, akkor valamifajta újult erővel folyó nemzetközi egyeztetés lenne, amivel jobb kilátásai lehetnének a Szigetköznek; fontosnak tartottam, hogy ezt elmondjam önöknek. De szeretném azt megerősíteni, ha már a számokról beszéltem a felszólalásom elején, hogy ez nemcsak a szigetközi embereket foglalkoztatja. Az a választókerület, amelyet képviselek, egészen a Bakony aljáig nyúlik, és egészen nagy élmény volt - ha szabad így fogalmaznom -, nagyon-nagyon jelentős lakossági, az ott élő embereket is nagyon jelentősen megérintő kérdés és megnyilvánulás volt az a nagyszámú aláírás, ami például a Bakony aljáról gyűlt össze ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy ez egy üzenet mindannyiunk számára, egy nagyon fontos lehetőség pont azzal az említett kihelyezett fejlesztési bizottsági üléssel, ott olyan képviselők felszólalásaival, megszólalásaival, akik nem kötődnek életüknél fogva a Szigetközhöz, Győrhöz vagy Mosonmagyaróvárhoz, hogy ez talán olyan probléma, ami egy átlagos magyarországi helyi problémánál mégiscsak egy kicsit nagyobb probléma, ezt is szerettem volna megerősíteni önöknek. Úgy látom, hogy az elmúlt két esztendőben a kormány biztosítja azt a hátteret, amivel sok szempontú megközelítéssel lehet ezt a kérdést, az előttünk álló feladatokat megvizsgálni, ezeket a hatásokat, a lehetséges megoldásokat megtalálni. Nagyon remélem, és én abban bízom, hogy ez a mai parlamenti nap, ez a mai parlamenti lehetőség felgyorsítja ezt a folyamatot, amivel a Szigetközben élő emberek jövője biztonságosabb lehet.

Szeretnék arra utalni, mert térségi képviselőként nagyon fontosnak tartom, hogy nagyon sok kormányzati szándék és erőfeszítés most végül célba ért, és most egy kicsit másra szeretnék utalni, mint amire államtitkár úr és polgármester úr is utalt, hiszen a 30 milliárdos országos projekt keretében végre, térségi képviselőként és helyi polgármesterekkel és korábbi polgármesterekkel közösen egy nagyon régi problémára az árvízvédelem tekintetében sikerül választ találni, majd megoldást, Dunaszentpál, Mecsér árvízvédelmi művének, védművének a megépítése a Széchenyi-terv keretében most megvalósulhat. A 2002-es nagy árvíz hívta fel talán a legelemibb erővel a figyelmet arra, hogy bizony, sokszor nagyon-nagyon hosszú előkészület után, de mindig kitartóan, mindig higgadtsággal, és mindig kellő türelemmel sokféle szempontot és sokféle érdeket az ott élő emberek érdekében célba tudunk juttatni.

Azt gondolom, hogy mind a hatóságok, mind az állami szervezetek, mind a különböző civil szervezetek és mind a parlamenti képviselők, mind a polgármesterek bármilyen régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, olyan megoldásra fogunk tudni majd jutni, ami a Szigetközben élő emberek számára biztonságosabbá teszi a jövőt. Biztos vagyok abban, és nagyon remélem, hogy ez a mostani parlamenti lehetőség, ez a mostani parlamenti vitanap, disputa lehetőséget ad arra, hogy a megoldásra váró kérdések választ nyerjenek, és felgyorsuljon a folyamat.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, és köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a kiszolgáltatottság, nem a munkavállalói kiszolgáltatottság árán kívánjuk Magyarországot versenyképessé tenni, más eszközök, illetve más intézkedések születtek az elmúlt időszakban, hogy Magyarország versenyképes legyen.

Szakmai érveket szeretnék mondani egy politikaivá váló felhangú vitában. Szeretném azt rögzíteni, hogy ha most a hatályos munka törvénykönyve szerint a megállapodást írásba kell foglalni, akkor megszüntetni is csak írásban lehet, így felmondani is csak írásban lehet.

Az új munka törvénykönyve alapján a munkaadó eldöntheti, hogy milyen módon szeretné ezeket a jognyilatkozatokat megtenni. Valóban ad lehetőséget arra a munka törvénykönyve, ami a munkaadó és a munkavállaló számára is az egymás közötti viszonyt tágabb keretek között rendezheti, de ez nem jelenti azt, egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a jognyilatkozat, bármely jognyilatkozat elektronikus formában történő közlése a munkáltató számára egy gátlástalan magatartást tehet lehetővé, tehát a munka törvénykönyve nem ezt a mozgásteret biztosítja.

Egyébként az előterjesztőket, illetve a javaslattevőket szeretném arra emlékeztetni, hogy rövid az emlékezet, hiszen kormánypártként, kormánypártiként korábban munkavállalók számára számos olyan intézkedést hoztak, ami emberileg és családjukban is sok-sok sérelmet, sok-sok olyan körülményt hozott az életükben, amely a családok számára hátránnyal járt, az egyének, az emberek, a családok számára hátrányos helyzetet hozott. Azt gondolom, ez a mostani javaslat ilyen értelemben álságos.

Az új munka törvénykönyve vitájában elmondtuk, hogy a Fidesz egy bizonyos idő után a munkaadók és a munkavállalók egyetértésével - hiszen szeretnék arra emlékeztetni, hogy az új munka törvénykönyve munkaadói és munkavállalói egyetértéssel jött létre (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) - egy bizonyos időszak után bizonyos tekintetben megvizsgál bizonyos szempontokat.

Ezt a mostani szocialista javaslatot nem fogjuk támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Elfogadom, természetesen.

ELNÖK: Igen, ebben az esetben Kara Ákos képviselő urat illeti a szó.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagy jelentőségű, nagyszámú magyarországi munkavállalónak valódi segítséget és biztonságot adó kormányzati intézkedéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni, illetve ezt szeretném szóba hozni. De mielőtt még rátérnék a munkahelyvédelmi akciótervre és jelentőségére, szeretnék emlékeztetni arra a nehéz örökségre, amellyel a kormányváltás pillanatában szembe kellett néznünk, hiszen 2002 és 2008 között a KSH adatai szerint 238 ezerről 474 ezer főre növekedett a munkanélküliek száma. Jelentősen elmaradt a kormányváltáskor a foglalkoztatottsági adatokban Magyarország az európai és kelet-európai államoktól is. Megalakulása óta a kormány jelentős intézkedéseket tett a munkán alapuló gazdaság megteremtése, tehát az új munkahelyek létrehozása és megőrzése érdekében. Ezek közül is kiemelkedik a munkahelyvédelmi akcióterv, amely célzott segítséget nyújt olyan hátrányos helyzetű munkavállalók számára, akik vagy gyesről, gyedről szeretnének visszatérni, tehát célzottan kismamák számára, pályakezdő fiatalok számára, tehát a fiatal korosztály számára, a nyugdíj előtt álló, védett korú emberek számára, alacsony iskolai végzettségű emberek számára, illetve tartósan munkanélküliek számára.

A munkahelyvédelmi akciótervben információink szerint nagy számban tudnak már most is részt venni munkavállalók, ezért kérdezem államtitkár úrtól, hogy a foglalkoztatás terén, a foglalkoztatás terheit mennyiben segíti a munkahelyvédelmi akcióterv, mennyi, hány százezer embert tudott eddig ebben az egyszerűen érvényesíthető formában segítséget kapni, illetve azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy hogyan járul hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv a munkaalapú gazdaság, a munkán alapuló gazdaság megteremtéséhez.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkahelyvédelmi akcióterv döntő jelentőségű lesz ebben az esztendőben a munkahelyek megőrzésében. Ha egy kedvezményt néhány hét alatt 650 ezer ember számára tudnak érvényesíteni, az azt jelenti, hogy az egy fontos igényt szolgál, és azt is jelenti, hogy könnyű és jó lehetőség érvényesíteni a munkaadók számára a munkavállalók érdekében. Úgyhogy a Fidesz-KDNP-frakció részéről arra biztatnánk a munkaadókat, hogy érvényesítsék a hátrányos helyzetű munkavállalók számára a munkahelyvédelmi akciótervet. Az az egymillió munkavállaló, akinek segíthet megítélésünk szerint ebben az esztendőben, azt gondoljuk, hogy ez egy döntő és jelentős szám, és szeretnék arra emlékeztetni, hogy bár időnként konszenzus kísérte a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatos intézkedéseket, de a baloldali ellenzék többször megkérdőjelezte a fedezet rendelkezésre állását. A fedezet rendelkezésre áll, a munkahelyvédelmi akcióterv egy sikeres kezdeményezés.

Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani törvényjavaslat egy nagyon fontos törvényjavaslat a térségben élő emberek számára. Egy kicsit hadd világítsam meg annak a hátterét, amelyet Navracsics Tibor képviselőtársunkkal közösen tettünk azon képviselők, akik a térségben vagyunk országgyűlési képviselők. Maga a javaslat is tulajdonképpen egy civil kezdeményezés; egy jó értelemben vett civil kezdeményezése civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, helyi politikusoknak, helyi polgármestereknek, helyi képviselő-testületeknek és természetesen mindazoknak, akik az ország különböző pontjairól többször kinyilvánították a rokonszenvüket, illetve személyes jelenlétükkel is rendszeresen a térségben turisztikai és egyéb célú programokon vesznek részt.

(9.50)

Miért is irányult a figyelem a Cuha-völgyi Bakonyvasútra az elmúlt esztendőkben? Emlékeztetnék rá, képviselőtársaim, hogy volt korábban egy baloldali kormány, amelyik azt mondta, hogy erre a vonalszakaszra nincs szükség. Többször szó került már a parlamentben erről, én részleteiben nem, csak utalásszerűen szeretném mondani, hogy a legkülönbözőbb módokon próbálták a Győr-Veszprém vasútvonal dolgát, a sorsát, a jövőjét ellehetetleníteni, és annak idején a megyei közgyűlések is, települések, a megalakult Bakonyvasút Szövetség, azok a civil szervezetek, amelyek képviselői valóban egy nagyon összehangolt munkával és nagy szeretettel, ha szabad ezt a kifejezést használni, odafigyelő szeretettel próbálták, próbáltuk ennek a vasútvonalnak a jövőjét, sorsát alakítani, több alkalommal is nagyon határozottan tiltakoznunk kellett az előző kormány, a baloldali kormány idején a Győr-Veszprém vasútvonal rossz utazási menetrendje, tehát egy rossz menetrend miatt, majd aztán később egy vonalszakasz bezárásával, a vonal egy szakaszának a bezárásával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a parlamentben jó egy pillanatra elidőzni annál a gondolatnál, hogy valóban egy civil összefogás eredménye ez a törvényjavaslat is, amely most tárgyalásra kerül.

És valóban elhangzott a Bakonyvasút Szövetség elnökének, Bödecs Barnabásnak a neve, de azt gondolom, nagyon fontos még két nevet mondani, hiszen korábban jegyzőként Kancsal Károly bakonyszentlászlói jegyző éveken keresztül szívügyének tekintette, valamint Berki Zoltán, aki aztán azzal a javaslattal élt, hogy a Nagyirtás-Nagybörzsöny vonalszakasz tekintetében is egyszerre szerepeljen javaslatként itt a parlamentben, és egyszerre beszélhessünk erről.

Azt gondolom, hogy eljutottunk addig a pontig, addig a pillanatig, hogy most félretehetjük a múlt időszakának azt a részét, amikor a baloldal szerette volna bezárni a Győr-Veszprém szakasz egy részét, illetve olyan menetrendet próbált ráerőszakolni a vonalszakaszra, amellyel gyakorlatilag felszámolta volna a hivatásforgalmat, tehát az iskolába járást, felszámolta volna azt a lehetőséget, hogy munkába járás tekintetében is igénybe vehessék az emberek. És én azt gondolom, most egy olyan menetrend működik a Győr-Veszprém vonalszakaszon, szintén a Bakonyvasút Szövetség jóvoltából azt a javaslatot fogadta el a MÁV - és azt gondolom, ez nagyon fontos jelzés az állami szereplők számára, hogy egy civil szövetség felé nyitottak akár egy menetrendi kérdésben is -, ami a helyi érdekeken túl országos jelentőségű, és ilyen értelemben, azt gondolom, hogy a Nagyirtás, Nagybörzsöny és a Bakony, a Bakonnyal kapcsolatos turizmus mint fejlesztési lehetőség, mint turisztikai irány, mint nemzeti örökség megóvása innentől kezdve még hangsúlyosabb lehet.

Azt gondolom, a Fidesz-KDNP-frakció részéről az elmúlt tíz esztendőben sok-sok alkalommal hitet tettünk amellett, hogy ezek a vonalszakaszok fontosak, a nemzeti örökség része; hitet tettünk amellett, hogy egy helyi politikai akarat igazán akkor tud erős lenni, ha valódi civil, emberi, polgári összefogás áll mögötte. Ezt a civil, emberi, polgári összefogást hoztuk el most a parlamentbe, ezt erősíti meg a törvényjavaslat. Én arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy ezt a civil erőből táplálkozó összefogást és ezt a kiállást az említett két vonalszakasz mellett, így ennek a térségnek, amelynek képviselője vagyok, a Győr-Veszprém vonalszakasz térségének egy képviselőjeként fogadják el tőlem is azt az álláspontot, azt a kérést, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy törvényjavaslattal kapcsolatos vitának mindig vannak olyan pontjai, ahol vannak közös pontok, és vannak olyan pontok, amelyek nem közös pontok, tehát a pártok különbözőképpen látnak dolgokat. Ezért fontos szocialista párti véleményre reagálni, egy olyan véleményre, amely ha tartalmaz is pozitív üzenetet, de ezen kívül csak-csak egy szúrással, oldalvágással egy kicsit próbálja keseríteni a mondandót, a mondanivalót. Ez nagyon fontos dolog, hogy itt most tisztázzunk valamit, hogy elhangozzon valami. Itt szó nincs semmifajta kampánytémáról, kedves képviselőtársaim. A kezemben tartok két olyan, helyi döntéshozók által megfogalmazott javaslatot, határozatot, amely nem egy hétre, nem két hétre, hanem sok évre nyúlik vissza. Itt ül képviselőtársunk, Szakács Imre, aki akkor, 2006-ban a megyei területfejlesztési tanács elnöke volt, 2006-ban már muszáj volt a megyei területfejlesztési tanácsnak elmondani a helyi emberek, az ott élő emberek akaratát és szándékát, a helyi önkormányzatok szándékát.

Tehát ez egy olyan régi téma, ez egy olyan régi kérdés, amelyről azt gondolom, hogy csak most, ebben a kormányzati időszakban lehet kormányzati pozitív szerepvállalással pontot tenni a végére. Egyébként folytathatnám a sort, mert 2007-ből pedig itt van előttem egy megyei közgyűlési határozat, amikor szintén kérdésessé vált, megkérdőjelezte az akkori baloldali kormányzat a Győr-Veszprém vasútvonal egy szakasza működésének a jövőjét.

Azt gondolom, hogy ez a szándék, ez a pillanat egyébként azzal a reménnyel, hogy ez valóban minden parlamenti pártnak most az igenlő szavazatát megkapja, azt gondolom, hogy a térségben élő emberek, a helyi közösség szándékát is erősíteni fogja, és biztos lehet benne minden képviselőtársam - akár kormánypárti, akár ellenzéki -, hogy a helyben élő emberek, a helyi önkormányzatok élni is fognak ezzel a lehetőséggel. Azt gondolom, hogy ez az egész ország, valamennyi magyar ember számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy jó példa lesz.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban az ország sikeres védekezést folytatott a Dunán levonuló soha nem látott árhullámmal szemben. Korábban is voltak sikeres védekezések, és korábban is volt jelentős civil összefogás, de ilyen méretű civil összefogásra és ilyen méretű állami összpontosításra, kormányzati összpontosításra a térségben nem volt példa. A térség, amiről beszélek, az lehetne az egész Duna mente, de ha megengedik, képviselőtársaim, a szűkebb hazámról, az Alsó-Szigetközről, Győr és környékéről beszélnék, hiszen annak vagyok országgyűlési képviselője.

Összefogás, szervezettség és szakértelem - ezt tapasztalhattuk a térségben élőként, és ehhez az összefogáshoz tudták a civilek, az önkéntesek hozzátenni a maguk legjobb tudása szerint azt a rengeteg munkát, rengeteg erőfeszítést, amit hozzátettek, és ilyen szervezettséggel és szakértelemmel látták el az állami szervezetek a védekezésben azt a feladatot, amit rájuk róttak azok, akik döntöttek, akik kritikus helyzetben jól döntöttek. Hiszen térségi képviselőként azt kell mondanom, hogy a sikeres árvízi védekezésnek Magyarországon és az én szűkebb hazámban is az volt a döntő pillanata az összefogás mellett, amikor a kritikus helyzetben jó döntések, jó kormányzati, jó állami döntések születtek. Ezért kérdezem államtitkár úrtól, ahhoz, hogy ezt a sikeres védekezést végre tudjuk hajtani, korábbi tapasztalatok alapján szervezeti változtatásokat kellett a katasztrófavédelem rendszerében megvalósítani, melyek voltak ezek a változtatások, és milyen eredménnyel szolgáltak a mostani sikeres árvíz elleni védekezésben.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Az árvízzel veszélyeztetett települések lakói nagy szívvel és nagy szorgalommal védekeztek, és igen hálásak voltak azoknak az embereknek, akik az országból, illetve a határon túlról érkeztek, hogy segítsenek ebben a munkában.

A kritikus helyzetekben jó döntések születtek. A feladat, ami előttünk áll, azt gondolom, hogy hasonló szervezettséggel és hasonló szakértelemmel fog folyni, hiszen a helyreállítás, a védekezés költségei, illetve mindaz, ami az újjáépítésben benne foglaltatik, azt gondolom, hogy szükségszerűvé teszi ezt a szervezettséget és a szakértelmet, és nagyon bízunk abban, hogy az új katasztrófavédelmi rendszer más kritikus helyzetekben is ugyanilyen jó döntésekkel jó eredményre vezet.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vita kapcsán szerintem világosan látszik, hogy a Szocialista Pártnak lesz egy saját belső vitája arról, hogy a közfoglalkoztatás hasznos vagy nem hasznos az emberek, illetve az ország számára. Azt gondolom, hogy a kormánypárti frakciók részéről már régen túl vagyunk ezen a szakmai természetű kérdésen, mi inkább afelé fordítottuk az irányt, amely szerintünk a helyes út, és az helytelen út volt, amit a szocialisták a kormányváltáskor, 2010-ben örökül hagytak ránk. Emlékezzenek rá képviselőtársaink, hogy egy - idézőjelbe, erősen idézőjelbe tett - jól átgondolt, szerintük jól átgondolt költségvetést kaptunk, ehhez képest, hogy több tízezer embernek 2010 második felében a közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségeket ki lehessen fizetni, hogy azok az emberek munkát tudjanak végezni, közel 40 milliárd forint pótlólagos forrást kellett vinni a rendszerbe.

Azt szeretném mondani, hogyha a költségvetés kapcsán közfoglalkoztatásról vitatkozunk, akkor ezt ne felejtsük már el, hogy ki mit, mikor, milyen örökséget hagyott nemcsak ránk, nemcsak a kormánypárti képviselőkre, hanem az országra, illetve milyen bizonytalanságban hagyta az embereket. Ilyen szempontból szerintem a következő évi költségvetésben világos a szám, világos a kormányzati szándék, a kormánypárti szándék, 184 milliárd forint, amiről azt gondolom, hogy biztonságot ad.

Mi azt mondjuk, hogy a közfoglalkoztatás nem cél, hanem egy eszköz, és olyan eszköz, olyan térségekben eszköz elsősorban - nemcsak ott, de olyan térségekben eszköz elsősorban -, ahol nincs más, egyelőre nincs más. Az, hogy egy téli időszakban képzési kötelezettség, képzési lehetőség - ez a jó szó, hogy lehetőség - társul emellé, én azt gondolom, mindegy, hogy az Kelet-Magyarországról szól, Nyugat-Magyarországról szól; ahol szükség van rá, ott ez segítség.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam elsősorban foglalkoztatáspolitikával szeretnék foglalkozni, a költségvetésnek ilyen szemszögéből szeretném vizsgálni a következő esztendőt, illetve a lehetőségeinket. Ha megengedik, egy picit nekem is szélesebb összefüggésben kell beszélni arról, elmondani azt, hogy a foglalkoztatáspolitikai célokat hogyan és milyen módon szeretnénk érvényesíteni. A kormány gazdaságpolitikai célja a foglalkoztatás bővítése, az ország versenyképességének javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása és az államadósság csökkentése, valamint a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Ennek érdekében az elmúlt három és fél évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre az ország. Így többek között a nyugdíjrendszer, adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területe mellett a munkaerőpiac is egy kiemelt, fontos terület volt.

Természetesen a családok szemszögéből elsődleges célunk, hogy a családok terheit csökkentsük, hogy mind többen tudjanak boldogulni a 8 éves szocialista kormányzás országot és családokat eladósító időszaka után. Ilyen szempontból szerintem fontosak és döntőek azok az intézkedések, amelyek az adóváltoztatások révén a gyermeket nevelő családok pénztárcájában is többet hagytak, ilyen szempontból az állam tudta segíteni a gyermeket nevelő családok életét. Az elmúlt években a vállalható gazdaságpolitika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság most már fenntartható növekedési pályára állt, az ország sérülékenysége folyamatosan csökkent. 2014-től kezdve a 2013-ban beindult kedvező folyamatok tovább erősödhetnek, és a gazdasági növekedés egyre kiegyensúlyozottabbá válhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A napokban jelent meg, a napokban kapott nyilvánosságot az az adat, ami a munkaerőpiaccal kapcsolatban jó híreket hozott számunkra. A 2013. július-szeptemberi időszakban a Központi Statisztikai Hivatal foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai alapján ott tartunk, hogy Magyarországon közel 4 millió, 3 millió 990 ezer főt foglalkoztattak. Szeretnék rá utalni, hogy ez 235 ezerrel több, mint a kormányváltáskor. Továbbra is egy számjegyű a munkanélküliségi ráta, ami, azt gondolom, európai összevetésben is egy jó adat. Természetesen ahhoz, hogy a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen, abban benne van, ahogy elmondtuk korábban őszintén, a közfoglalkoztatottak száma 87 ezer fővel. Ugyanakkor ott van még a többi szám, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormányváltás óta a versenyszférában 100 ezerrel dolgoznak, dolgozhatnak többen, 100 ezer család számára jelent segítséget az az intézkedéssorozat, amelynek fontos része például a munkahelyvédelmi akcióterv.

Ha azt kérdezik tőlünk, hogy ezen a területen van-e még sok teendőnk, akkor erre most is egyértelműen az a válaszom nekem is, az a válaszunk, hogy igen, sok teendőnk van, és készen is állunk a folytatásra. Aki most követi valamilyen módon ezt a parlamenti vitát, a költségvetéssel kapcsolatos vitát, az elcsodálkozik azon, vagy már el sem csodálkozik azon, hogy az ellenzék szerint ebben az országban minden rossz, minden nagyon rossz. Sőt, az elmúlt évek tapasztalata itt a parlamentben számomra az, hogy tulajdonképpen ezt a nagyon rosszat fokozza csak, néha már jelzőt sem talál az ellenzék arra, hogy leírja az általa vélt állapotokat.

Arra szeretném emlékeztetni mindannyiunkat meg azokat is, akik nincsenek itt személyesen, de követik a munkánkat, hogy amikor a munkahelyvédelmi akciótervről beszéltünk itt a parlamentben, akkor nagyon sok ellenzékitől megkaptuk azt a vádat, hogy a munkavédelmi akciótervnek semmifajta fedezete nincs a költségvetésben. Ehhez képest 740 ezer ember veszi igénybe, 740 ezer ember számára veszik igénybe a munkáltatók a munkahelyvédelmi akciótervet; ugye, 740 ezer olyan ember munkahelyének megőrzése érdekében, akik számára döntő fontosságú a munkahelyvédelmi akcióterv. Öt kiemelt, hátrányos helyzetű, a többi munkavállalóhoz képest hátrányosabb helyzetű munkavállalói csoportról beszéltünk, így az alacsony végzettségűekről, a pályakezdőkről, tehát a fiatalokról beszéltünk, itt 28 ezer főről beszélhetünk. Azt gondolom, azt gondoljuk, ez egy nagyon fontos adat. Továbbá a védett kor: a nyugdíjhoz közel állók, illetve a gyesről, gyedről visszatérők, tehát az édesanyák számára, újra munkába álló édesanyák számára jelent ez egy fontos segítséget.

Ez egy több mint 100 milliárd forintos összeg, amely - sok-sok szakmai meg nem szakmai, politikai természetű vita kapcsán fontos elmondani - olyan 100 milliárdnál is nagyobb összeg, amely elsősorban a versenyszféra felé nyújt támogatást.

(19.30)

Ilyen értelemben azt gondolom, hogy a foglalkoztatáspolitikának a több lábon állása, ahol fontos a leghátrányosabb régiók segítése, fontos a leghátrányosabb emberek segítése, ilyen szempontból fontos az, hogy a közfoglalkoztatás mellett a piaci, tehát a versenyszférában dolgozók felé is nyújtott segítő kezet a kormány. A fiatalokkal kapcsolatban, ahogy említettem az előbb, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében 28 ezer fő számára nyújt segítséget már most is, és a következő évben is azt tervezzük, hogy az "első munkahely" garanciaprogrammal kiegészítve továbbvisszük mind a két programot a fiatalok esetében; tehát a munkahely-védelmi akciótervet és az "első munkahely" garanciaprogramot, és biztosan továbbvisszük a munkahely-védelmi akcióterv összes, idén betervezett, megvalósult, és mindenki számára, tehát a családok és az ország számára is kedvező tapasztalatokat, kedvező eredményeket hozott programjait.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból valósulhatnak meg azok a támogatási formák, így a Start közfoglalkoztatási programok is, amelyek mind az országos, mind a kistérségi mintaprogramok, mind pedig az önkormányzati közfoglalkoztatás esetében tudnak segítséget nyújtani. Az imént egy kétperces hozzászólásban elmondtam, hogy a Fidesz-KDNP számára világos és egyértelmű ilyen szempontból a munkaerőpiaccal, foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos kérdés, egyelőre úgy tűnik, hogy a baloldali ellenzék számára saját sorain belül okoz gondot az, hogy el tudják dönteni, hogy szükség van-e szerintük a közfoglalkoztatásra, vagy nincs szükség a közfoglalkoztatásra Magyarországon.

A 2014-es költségvetésben tehát próbálunk kellő hangsúlyt és kellő erőt a munkaerő-piaci foglalkoztatáspolitikai támogatásokra fordítani. A 2014-es költségvetésről összefoglalóan magam is azt szeretném mondani, hogy ez a rezsicsökkentés költségvetése. A rezsicsökkentés költségvetése, hiszen a 2014-es évben, tehát a következő évben fogja a rezsicsökkentés a teljes hatását kifejteni. 2014-ben már nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal fizetnek kevesebbet az emberek a villany-, a gáz- vagy éppen a távhőszámlák fizetésekor.

A 2014-es év a rezsicsökkentés költségvetése abban az értelemben is, hogy 2014-ben a gyermekeket nevelő családok számára a gyermeknevelés költségeit a költségvetés nagyobb mértékben teszi megtérülővé. Ugyanakkor persze tudom családapaként, hogy a család, a gyermeknevelés nem pusztán számszaki kérdés, elsősorban nem számszaki kérdés, de azt gondolom, hogy egy kormánynak az értékválasztását világosan tudja az megmutatni, hogy egy nehéz anyagi helyzetben, egy eladósodott ország esetében is, egy új irányt vevő ország esetében is hova teszi a hangsúlyokat, az elsődleges hangsúlyokat. Ilyen értelemben mi világosan és egyenesen beszéltünk az elmúlt esztendőkben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A családoknál gyerekenként tízezer forinttal, három gyereket vagy három gyereknél többet nevelő családok esetében pedig gyerekenként 33 ezer forinttal ismertük el a gyermeknevelés költségeit, ezt tettük levonhatóvá a családfő vagy éppen a családanya esetében, mindkettő esetében összevonható módon, és a családok támogatása 2014-ben - ez a költségvetéshez kapcsolódik - bővül, ahogy korábban, a korábbi órákban ez mindenki számára világossá válhatott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében azt gondolom, hogy egy olyan költségvetés tervezete fekszik az Országgyűlés előtt, amely elsősorban arra törekedett, hogy a gyermekeket nevelő családoknál maradjon lényegesen több pénz, és nem véletlen egyébként, hogy magam is úgy gondolom, hogy az ellenzék nem talál semmiféle megszorítást a 2014-es költségvetési tervben, bármennyire is igyekszik.

Összességében tehát az a célunk, és olyan költségvetési tervezetet tettünk le, amely reálisan felépített, a magyar családokat támogató költségvetést fogalmaz meg, és arra törekszik, hogy tovább nőjön a foglalkoztatottak száma.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, amely nem támogatja a munkát, amely nem segíti, hogy polgári nagyobb számban dolgozhassanak. A korábbi szocialista kormányok foglalkoztatáspolitikájával szemben 2010 óta a kormány a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése Magyarországon.

Az előző kormányok idején folyamatosan emelkedett a munkanélküliség - 2002 és 2010 között 238 ezer főről közel kétszeresére, 470 ezer fő fölé növekedett a munkanélküliek, az álláskeresők száma -, ráadásul a foglalkoztatás terén nemzetközileg is komoly versenyhátrányba kerültünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az elmúlt három évben jelentős lépéseket tett a negatív irányba mutató foglalkoztatási és munkanélküliségi tendenciák megállítása érdekében, ezek közül is kiemelkedik a 2012 nyarán bejelentett és aztán itt az Országgyűlés falai között elfogadott munkahelyvédelmi akcióterv elindítása. A nagyarányú szociális járulékcsökkentés több mint 740 ezer ember munkahelyét teszi biztonságosabbá ma Magyarországon célzott támogatás segítségével. A munkahelyvédelmi akcióterv azoknak is segítséget nyújt, akik eddig nem vagy nehezebben tudtak elhelyezkedni, szintén a célzott rászorultság támogatásának elvével.

Az Európai Unióban áltagosan 11 százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Magyarországon ez a szám - a KSH legutóbbi adatai alapján - 10 százalék alá, 9,8 százalékra mérséklődött, így a munkanélküliség csökkentésében is Európa élvonalába tartozunk.

Szintén a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ma már több 235 ezerrel dolgoznak többen, mint a Bajnai-kormány idején. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013 júliusa és szeptembere között 3 millió 990 ezer fő, tehát közel 4 millió volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ma Magyarország jobban teljesít a foglalkoztatás terén, mivel 20 éves csúcson van a foglalkoztatottak létszáma.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Államtitkár Úr! 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. Az emberek áldozatvállalásával, közös munkával, jó kormányzati döntésekkel azért dolgozunk, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyeket a szocialista kormányok ránk hagytak.

A kérdés az, államtitkár úr, hogy miként segítette a gazdaságpolitika a foglalkozatás bővülését az elmúlt években. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Nagyon!)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a munkahelyvédelmi akciótervet tárgyaltuk a parlamentben, akkor a célzott segítségnyújtás tekintetében talán nem is volt vita, de emlékszem, hogy az ellenzék milyen félszívvel támogatta ezt a mostani sikeres akciótervet. Arra is emlékszem, unos-untalan elhangzott, hogy a költségvetésben erre nincs forrás. De ha nem lenne forrás erre az intézkedésre, erre a célzott támogatásra, akkor 740 ezer ember munkahelyét nem tudnánk segíteni, nem tudtuk volna megőrizni ebben az esztendőben.

Továbbra is azt támogatjuk, hogy célzott forrásokat, célzott támogatásokat kell biztosítani. Ilyen lesz a közfoglalkoztatás, a téli közfoglalkoztatás és az ehhez kapcsolódó képzések támogatása. Úgy gondolom, hogy a kormány és a kormánypártok mindent megtesznek az alacsony munkanélküliségért és a magas foglalkoztatottságért.

Természetesen elfogadom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Asszony! Fontos kérdés van az Országgyűlés előtt, ezért fontos, hogy a Fidesz-frakció részéről tudjunk ezzel kapcsolatban tényszerű dolgokat mondani. Az előbb képviselő asszony részéről sok olyan hangzott el, ami a mostani, mai aktuális tényekkel köszönő viszonyban sincs.

Először is nézzük, hogy a foglalkoztatásban statisztikai értelemben mi is a helyzet ma Magyarországon. Az első, a legfontosabb, hogy a kormányváltás óta 255 ezerrel dolgoznak ma többen. Az is fontos és az is tény, hogy egy év alatt 107 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy egyetlen esztendő alatt ennyivel nőjön a foglalkoztatottak száma.

A másik pedig a statisztikai módszerek kérdése, hiszen ha másba nem tud az ellenzék belekapaszkodni a számok tekintetében, akkor módszertani problémát keres. A helyzet az, kedves képviselő asszony, tisztelt képviselőtársaim, hogy pontosan ugyanolyan típusú adatgyűjtés és adatelemzés folyik a Statisztikai Hivatalban most is, mint egy évvel ezelőtt, mint két évvel ezelőtt és mint a kormányváltást megelőzően. Tehát ha a számok jobb adatot mutatnak, akkor az azt jelenti, hogy valóban javulás történik, és nem módszertani változtatásra került sor.

Szeretném még tisztelettel elmondani azt is, hogy érthetetlen és teljesen megalapozatlan lenne az a megközelítés, ha a közfoglalkoztatásban részt vevőket, illetve a külföldön munkát vállalókat nem vennénk be egy statisztikai vizsgálatba. A lényeg szerintem tehát az, hogy egy kampányidőszakban egy választáshoz közeli javaslatról van szó, amellyel azt szeretnék elmondani, azt szeretnék megváltoztatni, ami a tények közé tartozik, hogy többen dolgoznak Magyarországon az összmunkavállalókat tekintve, és csökken a munkanélküliség Magyarországon az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt esztendőben - amelyet a kormányzati időszakot tekintve új fejezetnek gondoltunk a foglalkoztatás tekintetében - minden olyan lépést megtettünk, ami az ország teherbíró képességével összefüggésben megvalósítható volt: csökkentettük a munkát terhelő adókat, számos családbarát intézkedést hoztunk, új munkahelyek jöttek létre, ezek létrehozását támogattuk, jól működik a munkahelyvédelmi akcióterv, amely az elmúlt esztendőben, tehát 2013-ban körülbelül 750 ezer ember számára, tehát rengeteg magyar család számára adott kézzelfogható segítséget. Tartósan nő a fizetések nettóértéke és vásárlóereje, és szeretnék arról beszélni - hiszen a bérezéssel, illetve a bérekkel kapcsolatban, az elkölthető jövedelemmel kapcsolatban mindig fontos az inflációról is beszélni -, hogy hosszú-hosszú ideje a legalacsonyabb az infláció ma Magyarországon. Azt gondoljuk, ez is az elkölthető jövedelmet, a családok jövedelmét, a családok jövedelemtöbbletét, elkölthető összegét tudja javítani.

Szeretném elmondani - hiszen ez is tény -, hogy minden évben emelkedett a minimálbér, és ágazati programokat indítottunk például az oktatás vagy éppen az egészségügy területén, hogy több bért, több jövedelmet tudjanak hazavinni az emberek.

Szeretném elmondani azt is, hogy a rezsicsökkentés is érezhető, érzékelhető segítséget jelent a családok számára. Ilyen összefüggésben kell vizsgálnunk például a baloldal progresszív adózásra vonatkozó terveit, amiket az elmúlt hetekben megismerhettünk mindannyian Magyarországon; ez növekvő terheket és kevesebb jövedelmet jelent a családnak. Mi azt mondjuk, hogy továbbra is azt az irányt kell tovább folytatni, amit mi képviseltünk, mi vittünk az elmúlt években - készen állunk a folytatásra. Feladat és teendő van: több pénz az embereknél, csökkenő terhek a munkát terhelő adóknál, alacsony infláció és munkahelyteremtés, a munkahelyek megvédése - ez jelent valódi segítséget a magyar emberek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a magyar családok számára.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)