Felszólalás adatai

KISS ATTILA a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság ülésén a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői az MTI 2003. évi beszámolóját nem tartották alkalmasnak általános vitára, valamint nem támogatták a megfogalmazott határozati javaslatot sem; ellentétben a 2002-essel, amelynek bizottsági véleményét Pető elnök úr volt szíves elmondani, akkor egységesen az akkori ellenzéki, illetve a kormánypártok is támogattuk a jelentés elfogadását, hiszen több olyan okot és több olyan eseményt tudtunk 2002-ből említeni, amely, ha szabad így mondani, megbocsátható, illetve a pénzügyi-gazdasági veszteség, amely 2002-ben is realizálódott a cégnél, talán magyarázható volt.

Tehát nem támogatjuk a 2003-as jelentés elfogadását több okból. Nem csupán azért, ahogy Balogh képviselőtársam is utalt rá, hogy bízik benne talán, hogy a Fidesszel is sikerül megállapodni; bármikor készek vagyunk a jó, a nemes cél érdekében megállapodni; és nem azért nem fogadtuk el, mert ez egy szokásos ellenzéki tett, hogy nem fogadja el a különböző kormányzati vagy más szervek beszámolóját. Nagyon sok olyan probléma fogalmazódott meg a különböző testületek részéről, amelyek mellett az Országgyűlés mint tulajdonos, hiszen az Országgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat, nem mehet el. Egy felelős országgyűlési képviselőnek bizony felelőssége van az állami, a nemzeti cégekkel, így a nemzeti hírügynökséggel kapcsolatban is. Megítélésünk szerint az MTI-nél nem folytatódtak azok a folyamatok, amelyekre a társaság elnöke kinevezésekor ígéretet tett.

Véleményünk kialakításakor, amint említettem, a bizottság korábbi ülésein elhangzottakon kívül figyelembe vettük az Állami Számvevőszék jelentését, amely a társaság elmúlt évi gazdálkodását vizsgálta, valamint azt is, hogy a tulajdonosi érdekeket képviselő Tulajdonosi Tanácsadó Testület - amely, ahogy említettem, az Országgyűlés, a nemzet érdekeit képviseli a cégnél - nem fogadta el a beszámolót. Ezen vélemények, jelentések olyan súlyú megállapításokat tartalmaznak, amelyeket a felelős parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagynia.

A Számvevőszék, mint általában, most is igen alapos, komoly jelentést fogalmazott meg, amelyet részletekbe menő elemzéssel indokolt. A jelentés megemlíti, hogy az MTI-nél nem történtek meg az előző évi javaslatnak megfelelő változtatások sem. A korábbi évek kiegyensúlyozott gazdálkodását követően 2003-ban rossz folyamat indult el az MTI-ben. A cég kirívóan magas, mintegy 138 millió forintos veszteséget produkált; mindezt annak ellenére, és ezt az ÁSZ is megemlíti a jelentésében, hogy a belföldi értékesítés bevétele, illetve az állami költségvetésből juttatott támogatás is nőtt. Egészen pontosan 334 millió forinttal nőtt az állami támogatás, amellyel az MTI-t támogatta tavaly az Országgyűlés. A társaság csupán 2002-ben produkált hasonló nagyságrendű veszteséget, amelyről hallhattunk már jó néhány gondolatot, de ez egy speciális helyzet volt, amire utaltam.

Az MTI 2002. évi beszámolójában is elhangzott, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény a parlament számára törvényhozási feladatot ír elő, amelyet a mai napig sem végeztünk el. A rendelkezés szerint ebben a törvényben kellene szabályozni az MTI-nek a mindenkori választások kapcsán felmerülő többletmunkáját, illetve annak költségeit, annak a finanszírozását. 2002-ben, mint köztudott, választás volt, választások voltak, országgyűlési és helyhatósági választások voltak hazánkban, így részben érthető az akkori hiány. A tavalyi esztendőben, mármint 2003-ban viszont erről nem beszélhetünk, tudtommal és tudomásunk szerint nem volt választás Magyarországon, ilyen jellegű többletkiadás nem keletkezhetett a társaságnál. Ez figyelmeztető jel.

Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nemcsak romlott az MTI gazdasági állapota, hanem ingatlaneladásokba is kezdett a cég. Az ingatlaneladás mindig megosztja a gazdasági élet szereplőit, illetve minden egyes embert, aki erről véleményt alkot, hiszen semmiképpen sem helyes egy vagyoneladás, egy vagyonfelélés, valaki ezt a családi ezüst eladásaként szokta említeni, de semmiképpen sem tudjuk helyeselni ezt a helyzetet, hiszen ez messzemenő következtetéseket von le, illetve ebből lehet érezni, hogy az MTI-nél működő menedzsment nem ura a helyzetnek, nem érzi a feladatok helyes irányát, nem látják, hogy a szervezetet, a Magyar Távirati Irodát milyen irányba kellene fejleszteni. Így természetesen az MTI a legegyszerűbbhöz nyúl, vagy állami támogatás formájában parlamenti többletjuttatást kér az Országgyűléstől, vagy a vagyonfelélés, a vagyoneladás útjára lép.

(13.00)

Nem tartom és nem tartjuk helyesnek, hiszen miután egyszer ennek a vagyonfelélésnek vége lesz, mert előbb-utóbb nem lesz eladható vagyon, akkor mit fog tenni az rt.? Újabb parlamenti támogatásért fog folyamodni?

A tendenciát nem tartjuk helyesnek, és nem tartjuk elfogadhatónak. Az előzőekből is látszik, hogy az MTI vezetése nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, elsősorban a médiapiaci körülményekhez. Ezt a tényt tovább rontja, hogy teljesen ellentmondásos döntések születnek.

A társaság elnöke többször kijelentette, hogy nem sikerült megállapodni kereskedelmi csatornákkal vagy épp a Magyar Rádióval, pedig az MTI mindent elkövetett ezen megállapodások létrejöttéért. Természetesen nem voltunk jelen ezeken a megállapodásokon vagy tárgyalásokon, de azt azért mindenki tudja, hogy egy megállapodás kétoldalú, mindkét fél szándéka kell hozzá.

Jelen esetben nézzük tisztán a dolgokat! Az MTI kvázi eladóként lép föl, hiszen az MTI adja el a híreket és a különböző hírcsomagokat a kereskedelmi vagy éppen közszolgálati televízióknak, rádióknak; tehát az ő érdeke elsősorban, hogy ezek a megállapodások megvalósuljanak. Nem tudjuk pontosan, hogy kinek a hibájából nem valósultak meg ezek a megállapodások, de tény, hogy nagyon sok megállapodást nem sikerült megkötni, bár az elnök úr a bizottság előtti beszámolójában, szóbeli kiegészítésében említette, hogy néhány területen már előreléptek ebben. Mindenesetre fölmerül a kérdés, hogy az MTI menedzsmentje megtett-e mindent azért, hogy ezen szerződések létrejöjjenek.

A szerződéseknél maradva szintén érthetetlen és ellentmondásos számunkra, hogyan fizethet többet a közszolgálati televízió, tehát a Magyar Televízió a kereskedelmi csatornáknál. Mindenképpen érdekes, vagy esetleg úgy voltak vele, hogy az MTI úgyis könnyen kap állami, országgyűlési támogatást, és megpróbálnak egymáson segíteni, ahogy tudnak.

Az Állami Számvevőszék jelentésében szervezeti és személyi kérdésekről is olvashattunk. Mindenképpen fontos megemlíteni azt, hogy a tartalomszolgáltatásban is vannak hiányosságok. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a híradások csúsznak bizonyos esetekben - nem mindig, csak bizonyos esetekben. Nem biztos, hogy egy ilyen felfokozott piaci helyzetben, amikor a '90-es évektől kezdve a sajtó valódi pluralizmusának vagyunk tanúi, a nemzeti távirati iroda egy fokozódó piaci helyzetben romló versenyképességet idéz azzal elő, hogy egyes híreket később ad ki. A korszerűtlen hírcsomagokra már az előzőekben utaltam, ami szintén ebbe az irányba mutat: nem a versenyképességet növeli.

Meg kell említeni azokat a szabályozatlanságokat, amelyekre a bizottsági ülésen az ÁSZ képviselője szóban is utalt, illetve amelyekkel a beszámolóban is találkozhattunk. Csupán néhány részlet ezekből: “A korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok 2003-ban megismétlődtek.ö Ez egy átfogóbb jellegű megállapítás, de vannak konkrét meghatározások is. Például: “Az állami támogatás átláthatóságának szükségességét évek óta szorgalmazzuk. Európai uniós csatlakozásunk időpontjától különösen időszerű és sürgető feladat a közösségi joggyakorlatnak megfelelő szabályozás annak érdekében, hogy az állami támogatás a jövőben is legitim cél maradhasson.ö Még egy: “Nem készült el az állami támogatás társasági igénylésének, felhasználásának szabályozása.ö Ez már elég komoly megállapítás, és hosszú távon semmiképpen sem halasztható, ez egy elvégzendő feladat.

A sokat emlegetett MTI Netről is említést tesz az ÁSZ. Eszerint az MTI Rt. nemcsak kutatás-fejlesztésre, tehát kifejezetten a meghatározott célra használta fel a 200 millió forintos állami támogatást. Ez sem követendő példa semmiképpen. Továbbá ellentmondásosnak ítéljük azt, hogy a 138 millió forintos tavalyi veszteség után ilyen súlyos gazdasági helyzetben miért kellett a Magyar Távirati Iroda létszámát növelni. Az ÁSZ a személyi ráfordításokat tartja a veszteséges gazdálkodás egyik legfontosabb okának. Mi is így látjuk ezt.

Idézném a számvevőszéki jelentést: “A személyi jellegű ráfordítások inflációt meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül.ö Szükségszerűen - ez is az anyagban szerepel később - elő kell hogy jöjjön a szubjektív megítélés. Hiszen ha nincsenek objektív mércék, nem tudjuk azt, hogy a dolgozók pontosan mi alapján végzik a munkát és hogyan értékelik őket. Ez mindenképpen szubjektív és nem túlságosan megbízható értékelést jelent.

Az előző vezetés által 2002-ben kidolgozott teljesítményértékelő rendszer - rövidítve: TÉR - bevezetését 2003-ban elhalasztották. Miért? Végre egységes értékelést lehetett volna bevezetni az MTI-nél, mégsem vezették be. Nem értjük, tanácstalanok vagyunk.

Külső vállalkozók vagy a megbízással is foglalkoztatottak, alkalmazottak részére juttatott díjazás szubjektív értékelésen alapul. Munkaidő-nyilvántartás hiányában nem ellenőrizhető, hogy például a megbízással is foglalkoztatott alkalmazott munkaidőben vagy azon túl végzi el a rábízott feladatot. Növekedett az igazgatóság létszáma. Egy ilyen helyzetben, amikor láthatóan veszteséges a cég - 2003-ról beszélünk természetesen -, és nyilvánvalóan év közben is látható volt a gazdasági helyzet alakulása, miért kellett az igazgatóság létszámát növelni?

Az elnök részben válaszolt ilyen irányú felvetéseinkre, meggyőző érveket azonban nem tudott felsorakoztatni. Hiszen tudjuk, egy igazgatóságnál különböző juttatások - telefon, adminisztrációs juttatások, iroda, mobiltelefon, autó – előfordulhatnak; nem hiszem, hogy egy ilyen súlyos gazdasági helyzetben ez lenne a megoldás, még ha egyébként nyilván fontos igazgatói posztokat jelölt ki az elnök úr, nem biztos, hogy egy ilyen helyzetben kell ezeket meglépni.

Kérdőjeles a tudósítói hálózat működtetése. Valamikor közel félmilliárd forintba került - korábbi adatok szerint, ma nem tudjuk, hogy ez mennyibe kerül -, de több képviselő utalt rá, hogy nem mindig érkeznek meg elsősorban a vidéki hírek az MTI-hez.

A kettős foglalkoztatás megszüntetését, illetve az erre irányuló adminisztratív intézkedéseket évek óta hiányolja az Állami Számvevőszék. Az idei jelentésben is olvashatunk erről. Az egészben a legsúlyosabb nem az, hogy egyes vidéki vagy más tudósítók, akik más főállásuk mellett végzik ezt a munkát, és küldik a fontos híreket a kisebb országrészekről, illetve kisebb településekről vagy határon túlról... - nem ezekről van szó, nem velük van gondunk. Ott van probléma, ahol olyan kettős foglalkoztatásnak vagyunk tanúi, akik az MTI-nél dolgoznak főállásban és valamilyen vállalkozói szerződés kapcsán szintén az MTI-nél vannak foglalkoztatási, illetve szerződéses jogviszonyban. Az MTI kimutatása szerint a külső megbízással foglalkoztatottak egyharmadáról van itt szó.

Nem tudjuk, hogy mi szabályozza ennek a létszámnak a növelését, csökkentését, illetve milyen irányba határozták el a cégnél ezt a fejlesztést, de tudjuk, hogy nőtt a kettős foglalkoztatottságúak száma a cégnél. Ezt sem tartjuk helyesnek, főleg úgy, hogy - amint említettem - ezt a bizonyos teljesítményértékelő rendszert nem sikerült az rt.-nél legutóbbi tudomásunk szerint bevezetni, így nem tudjuk, hogy a teljesítményértékelést milyen objektív szempontok szerint tudják elvégezni.

Ezek nem riogatások és nem ellenzéki állandó ellenkezések és olyan vélemények, amelyek szerint rosszul mennek a dolgok. Valóban rosszul mennek a dolgok, de a felelősségtől áthatva azt gondoljuk, hogy jelen plénumon kell ezekről beszélni, amikor látjuk, hogy az MTI-nél valóban nem indultak el, illetve nem folytatódtak azok a feladatok, amelyeket a jelenlegi elnök kinevezésekor a meghallgatáson elmondott.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség célja is egy olyan erős, független nemzeti hírügynökség létrehozása, illetve működtetése, amely valóban fölveszi ebben a megváltozott médiapiaci helyzetben is a versenyt, és ha esetleg rövidesen információk vannak arról, hogy vállalkozási gazdasági szereplők is hírügynökségek kialakítására törekednek, a későbbi, valóban már piaci helyzetben is fölveszi a versenyt ezekkel az esetleges piaci tényezőkkel.

Stratégiai intézménynek tartjuk az MTI-t, hiszen ahogy elnök úr is többször utalt rá, illetve mindannyian tudjuk, valamennyi magyar közszolgálati vagy kereskedelmi csatorna, illetve többségük az MTI-től igyekszik a híreket beszerezni. Innentől kezdve, ami az MTI-nél megjelenik, azt láthatjuk, olvashatjuk, illetve hallhatjuk a különböző médiumokban. Nagyon fontos, hogy ezek objektív, valóban megbízható hírek legyenek.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy meg kell határozni a pontos közszolgálati feladatokat. Ki kell mondanunk, hogy az Országgyűlés, a tulajdonos képviselője mit tart közszolgálati feladatnak, és ezek szerint kell az MTI-t működtetni. Nagyon fontos a nemzeti hírügynökségről szóló törvény áttekintése, illetve az MTI alapító okiratának áttekintése is, és ezek összhangba hozatala.

(13.10)

Tudjuk nagyon jól, hogy a Tulajdonosi Tanácsadó Testület szabályozása is törvény szerint nem teljesen megfelelő, hiszen most is - ahogy említettem - többek között a Tulajdonosi Tanácsadó Testület volt az, amelyik nem fogadta el a 2003-as jelentést, és valóban nagyon fontos dolgokat írt le ebben a jelentésben. De azt látjuk, hogy valóban nincsen törvényi szinten megfelelően szabályozva a Tulajdonosi Tanácsadó Testület működtetése, így igazából egy kicsit felemás helyzet alakul ki olyankor, amikor például egy fontos belső szervezeti egysége az MTI-nek nem fogadja el a cég éves jelentését.

Balogh képviselőtársam utalt rá, hogy a bizottsági ülésen nem hangzottak el az ellenzék részéről fontos szakmai kritikák. Azt gondolom, ez nem teljesen helyénvaló, és hogy képnézegetésekkel töltöttük az időt. (Halász János: Nem igaz!) Valóban volt ott egy érdekes könyvecske, amit meglepve és csodálkozva forgattunk - a “Kor-képekö című 2003-as kiadványról van szó. Napjainkban, 2004-ben egy kicsit meglepődve olvasgatja és nézegeti az ember ezt a könyvet, amit a Magyar Távirati Iroda adott ki, és maga az elnök, azt hiszem, előszóval is ellátott. Ez a könyv, amit, ha jól tudom, sorozatnak szánnak, az 1945 és '47 közötti időszakot tárja fel, az MTI képarchívumából és korábbi, írott tudósításokból olvashatunk, láthatunk ebben a könyvben. Ajánlom mindenki figyelmébe. Meglátásom és meglátásunk szerint ez komikus 2004-ben, egy ilyen szocreál propaganda bármelyik akkori negyvenes-ötvenes évekbeli sajtónak is dicséretére vált volna, 2004-ben mulatságos ilyet olvasni. A teremben ülők nagy része még akkor kisgyermekként vagy úgy sem láthatta vagy nem élhette meg ezeket a dolgokat. Mindenképp történelmi korképekről van itt szó, de nem tartjuk azt helyesnek, amikor erről a korról kizárólag Sztálin, Rákosi és mosolygó szovjet kiskatona a magyar kisgyermekkel a kezében - és hasonló képeket láthatunk. Természetesen a dolgoknak sok oldalát ismerjük, és mindenki elmondhatja a véleményét, de azért tudjuk, hogy nem ilyen mosolygós és nem ilyen szép volt ez az időszak, pláne nem az ezt követő időszak.

Azt gondolom tehát, az MTI-nek szakmai szempontból is mindenképpen egy nagy megújuláson kell keresztülmennie. Azt gondolom, hogy bizottsági ülésen ilyen dolgokról beszélgetni, és ilyen könyveket lapozgatni, csöppet sem tanulságmentes és tanulság nélküli, mindenképpen fontos.

Még egyszer: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem tartotta alkalmasnak általános vitára ezt a jelentést, és a határozati javaslatot sem tudta támogatni az előbb felsorolt nagyon sok szakmai érv miatt.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)