Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A napokban újra több hír látott napvilágot arról, hogy borzasztó állatkínzási esetek történnek Magyarországon. Ezeket nem szeretném részletezni, mert nem az elrettentő fizikai tények számítanak ezekben az ügyekben, hanem mindaz az emberi barbaritás, ami ezek mögött meghúzódik. Illetve még valami, ez pedig az, amit a törvényhozás által megalkotott jog és ennek a jognak a gyakorlatban való érvényesülése problémakörével írhatunk le. Állatvédő szervezetek sokszor elmondják ezekben a hetekben, ezekben a napokban, hogy van már Magyarországon egy törvény, ami az állatkínzást komolyan, szigorúan bünteti, akár letöltendő börtönbüntetés is kiszabható, és ezek az állatvédő szervezetek sokszor sérelmezik, hogy ez a bírói gyakorlatban még nem jelenik meg.

(9.10)

Azt mindenképpen nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy annak, hogy az Országgyűlés a tavalyi évben megalkotta ezt a büntetőtörvénykönyv-módosítást, amiről később kicsit részletesebben is szólnék, nagyon fontos szerepe van abban, hogy ezek az ügyek az azóta eltelt időszakban nagyobb közfigyelmet kaptak. Nem gondolom, hogy több eset lenne, mint amennyi korábban volt, azonban a sajtó, a közvélemény érdeklődése jobban ráirányult ezekre az esetekre, és ez mindenképpen az Országgyűlés által nagy konszenzussal elfogadott törvénymódosítás egyik első komoly eredménye.

Idézzük föl azt ebben a témában, hogy az állatvédelmi törvény - az 1998. évi, ha jól emlékszem, XXVIII. törvény - részletesen meghatározta az állatkínzás fogalmát. A törvény szerint az állat szükségtelen fájdalmat okozó bántalmazása vagy ilyen hatást eredményező beavatkozás, bánásmód vagy szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő, nem kísérleti célra szánt állategyed tenyésztése, szaporítása tekinthető állatkínzásnak. A rendelkezés nevesítve az alábbi tilalmakat tartalmazza: a kínzás, az emberre vagy állatra uszítás, illetőleg állatviadalra idomítás, a kényszer-takarmányozásra fogás, a kíméletet nem biztosító módon történő mozgatás, szállítás, elhelyezés, a teljesítőképességet felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszerítés, illetve a természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatás. Ezek azok a dolgok, amelyeket az állatvédelmi törvény kínzásként nevesít, és ezeknek a tilalmát ki is mondja. Ennek a törvénynek az egyik paragrafusa rendelkezik az állat életének kioltásáról, és úgy fogalmaz, hogy az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad, és külön felsorolja, hogy mit tekint elfogadható oknak, körülménynek; állományszabályozás, élelmezési cél és egyebek.

A büntető törvénykönyv tavalyi módosítása, amely önálló képviselői indítványként Szili Katalin, Hegyi Gyula, Gulyás József képviselők, illetve jómagam kezdeményezésére, még egyszer mondom, a Ház nagy többsége által támogatva született meg, és élvezte mindvégig az Igazságügyi Minisztérium segítségét és támogatását is, így fogalmaz: “Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vagy pedig állattartóként a háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja, kiteszi, vétséget követ el, és szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.ö

A törvény indoklása kimondja, hogy a civilizált, kulturált társadalmakban ma már általános erkölcsi követelmény az élőlénytársakkal szembeni megértő, természetes szükségleteiket kielégítő, érzéseikkel számolni, szenvedéseiket enyhíteni akaró humánus magatartás. Idézzük fel azt, hogy az állatvédelmi törvény a preambulumában kimondja, hogy az állatok szenvedni, érezni és örülni képes élőlények, kiknek tiszteletben tartása, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.

A törvényhozás falai között semmiképp nem lenne helyes bármiféle elvárást megfogalmazni a bírói gyakorlatra vonatkozólag, ezért azt szeretném e helyütt is kérni mindenkitől, aki a bírói gyakorlat változását sürgeti, hogy legyen türelemmel, hiszen ez egy többéves folyamat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az egy komoly szemléletváltás, amíg az eljáró hatóságok és a bíróságok szemlélete is megváltozik ezekben az ügyekben - fél mondat, elnézést kérek, elnök asszony -, és hogy elérkezzünk oda, hogy ezekben az ügyekben ezeket a megkínzott állatokat a hatóságok nem akarják majd visszaadni a megkínzóiknak, mert tudják, hogy ezek nem tárgyak, hanem, ahogy az előbb is mondtam, érezni, örülni, szenvedni képes élőlények.

Köszönöm szépen a türelmét, elnök asszony, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)