Felszólalás adatai

VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy életemben először szólhatok a Magyar Országgyűlésben, amely a mostani pillanattól kezdve de facto a Magyar Távirati Iroda közgyűléseként funkcionál, hiszen önöknek, a parlamentnek mint részvénytársaságunk alapítójának és tulajdonosának a hatáskörébe tartozik a hírügynökségi törvény alapján az MTI-elnök évente történő beszámoltatása és a beszámoló, illetve a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása. Az élet úgy hozta, hogy most egyszerre két évről kell önöknek beszámolnom, 2002-ről és 2003-ról, azaz az előző elnök, Dorogi Sándor utolsó évéről és az én ötéves megbízatásom első évéről, hiszen az elnökváltás 2002 decemberében történt.

Mielőtt e két speciális évről konkrétan szólnék - s majd később visszatérek arra, hogy miért nevezem e két évet speciálisnak -, engedjék meg nekem, hogy röviden szót ejtsek az MTI munkájáról, a hazai tömegkommunikációban betöltött jelentős szerepéről. 2003-ban az MTI szerkesztőségei összesen 315 ezer szöveges hírt és csaknem 30 ezer sajtófotót készítettek és juttattak el az előfizetőkhöz. Ez a hatalmas információs folyam nap mint nap tükrözte, hogy mi történt Magyarországon és a nagyvilágban, s nem túlzok, ha azt állítom, hogy alapvetően ezek a szöveges és képi információk adták meg a napi eseményeket követő magyar média szakmai fundamentumát, a frisshírszolgáltatást.

Azt szokták mondani, hogy az MTI egy hírgyár. Igen, azok vagyunk, hiszen évtizedek gyakorlata alapján kialakult, kifinomodott technológiával állítjuk elő híreinket. S nem csupán arról van szó, hogy a külföldről beérkező, hatalmas mennyiségű információból szelektálva, a fontosnak tartott híreket lefordítva és megszerkesztve látjuk el híranyagokkal a szerkesztőségeket. Legalább annyira fontos, hogy az MTI a hírműfajban a magyar sajtó legnagyobb szakmai műhelye, munkatársai a nap 24 órájában messze a legtöbb saját készítésű hírt, tudósítást teszik le szerkesztőjük asztalára arról, hogy mi történt aznap, hogy mi történt aznap Magyarországon politikában, gazdaságban, kultúrában egyaránt. Másképpen fogalmazva: közszolgálati funkciójából adódóan az MTI az egyetlen hírszolgáltató Magyarországon, amely egyfajta teljességre törekszik, arra, hogy az élet minden területén jelen legyen, és az eseményekről, illetve folyamatokról beszámoljon.

(12.00)

Deklarált célja, mi több, törvényi kötelezettsége a tájékoztatás az emberek széles körét érintő valamennyi történésről. Részben ez a kötelezettség, részben a munkát végző MTI-sek szakmai tapasztalata, szellemi kapacitása adja az MTI egyediségét és sok esetben nélkülözhetetlenségét a hazai és a határon túli magyar szerkesztőségek számára.

Az már kevéssé közismert, hogy az újságírói háttérmunkát az ország legnagyobb híradatbankja segíti az MTI-nél, és persze nemcsak az MTI-s újságírókét. Az elmúlt egy évben több mint 670 ezer lekérést regisztráltunk sajtóadatbanki előfizetőink részéről, ennyi alkalommal segítettük más szerkesztőségek és a felhasználók munkájának tényszerűségét, megalapozottságát. Szintén kevéssé ismert, hogy nem kis erőfeszítéssel az MTI állítja össze a várható eseményeknek azt a regiszterét, az úgynevezett napi és heti tükröt, amely pontos információkat tartalmazva hétről hétre és napról napra előre jelzi az országban várható eseményeket, megalapozva ezzel többek között azt, hogy az egész magyar média előre tervezhesse, szervezhesse munkáját. És az MTI büszkélkedhet az ország legnagyobb képarchívumával is. Több mint 13 millió fotót őrzünk, és hála a néhány éve megindult digitalizálásnak, illetve saját fejlesztő munkánknak, e nemzeti kincs egyre nagyobb hányadát tudjuk vevőink rendelkezésére bocsátani a legkorszerűbb technikák révén.

Engedjenek meg még egy kitérőt, mielőtt az MTI két konkrét és speciális évéről szólnék. Vasárnap érkeztem vissza Moszkvából, ahol a világ hírügynökségeinek első világkonferenciáján vettem részt, és ahol módom nyílt felszólalni, az MTI eredményeit, gondjait és fejlesztési elképzeléseit ismertetendő. A konferencián öt világrész hírügynökségeinek vezetői cseréltek eszmét helyzetükről, és magam is meglepődtem azon, hogy problémáink mennyire hasonlóak; talán nem túlzok, ha azt mondom, a hírügynökségek világszerte bajban vannak.

A világ egyik legtekintélyesebb hírügynöksége, a Reuters a múlt év utolsó negyedében 12 százalékkal kevesebb bevételt regisztrált, mint egy évvel korábban. Részben e kedvezőtlen tendencia ellensúlyozására tett lépéseinek egyikeként több mint ezer munkatársától volt kénytelen megválni. Vagy vegyük az AP amerikai hírügynökséget: a múlt évi 21 millió dolláros adózás előtti veszteség arra kényszerítette, hogy működésének folytonossága érdekében hatalmas kölcsönt vegyen fel. A német DPA hírügynökség is veszteséggel számol erre az évre, és miközben szolgáltatásaik színvonalából nem akarnak engedni, költségeiket csökkentik, és azt várják, hogy jövőre még nem, de 2006-ban már nyereségesen tudnak gazdálkodni.

A világkonferencián tartott előadásomban többek között arra kerestem a választ, mi az oka annak, hogy a hagyományos hírügynökségi modell válságban van. Szerintem ennek három alapvető oka van. Az egyik az internet térhódítása és ennek nyomán a közvetlenül és ingyenesen elérhető hírek számának drasztikus növekedése. A másik a médiumok bulvárosodása, az a folyamat, és ez nemzetközileg tetten érhető, amelyben a komoly, ellenőrzött információ leértékelődik, s teret nyer a pletyka, a felületes és szenzációhajhászó információ. A harmadik ok pedig az, hogy sok médium, amely eddig a hírügynökségi híreknek csak felhasználója volt, saját maga is megjelent mint versenytársunk a hírpiacon. Jó példa erre a CNN hírtelevízió, amely ma már nemcsak hírtelevíziót működtet, hanem saját híreivel is megjelenik az interneten, konkurenciát támasztva a hagyományos hírügynökségeknek.

Az internet elterjedése kézzelfogható bevételkiesést is okoz a hírügynökségeknek, egyrészt azzal, hogy ingyen elérhetővé teszi a hírek széles választékát, de azzal is, hogy a világhálón fellelhető híreket sok médium szabad prédának tekinti, és jogsértő módon használja fel, magyarán nem fizet közlésükért annak, aki azt komoly munkaráfordítással előállította. Az internetnek van egy közvetett negatív hatása is a hírügynökségekre nézve, nevezetesen az, hogy a hagyományos médiumok, a hírügynökség előfizetői is nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek az internet versenye és a változó olvasói szokások miatt. Így fizetőképességük drasztikusan visszaesett, és a végeredmény az, hogy lemondják az általuk drágának tartott hírügynökségi szolgáltatásokat.

A hagyományos hírügynökségi modell válságának másik oka a már említett piaci trend, a megbízható, ellenőrzött információ leértékelődése, a komolynak mondható hírek piacának folyamatos szűkülése. Mindenütt előretör a bulvár, a komolyabb lapok, rádiók, televíziók is bulvárosodnak, a hagyományos hírügynökségi témák háttérbe szorulnak a bulvárral és az új témákkal, például a valóságshow-sztárok magánéletével és az azokkal kapcsolatos pletykákkal szemben. Továbbá sajnos az informálás gyorsasága felértékelődött a megbízhatóság rovására, ami nem kedvez az adott esetben időigényes, ellenőrzési kötelezettségét mindig teljesítő, komoly hírügynökségnek.

Van néhány speciális magyar piaci sajátosság is, amely az MTI helyzetét nehezíti. A magyar médiapiac egésze, néhány kivételtől eltekintve, gazdaságilag nehéz helyzetben van, amit elsősorban a nemzetközi összehasonlításban alacsony hirdetési tarifák okoznak. Ennek következtében nincs kellő anyagi fedezet a minőségi külső hírszolgáltatások igénybevételére sem. De továbbmehetek a speciális magyar okok ismertetésben. Például ide sorolnám a hazai közszolgálati médiumok alulfinanszírozottságát, az is ugyanoda vezet; noha igényük volna a minőségi hírszolgáltatásra, megroggyant gazdasági helyzetük vagy a minőségi hírekről való lemondásra, vagy az árcsökkenés iránti igény megfogalmazására kényszeríti őket.

Az is tény, hogy a magyar médiapiacon folytatódik a koncentráció, ennek következtében csökken a potenciális MTI-vevők száma, és erősödik a vevők tárgyalási pozíciója. Továbbá a két országos kereskedelmi televíziós csatorna, kihasználva a közszolgálati műsorszolgáltatásukat is felügyelő ORTT engedékenységét, radikálisan csökkentette az MTI-hírekre fordított költségvetését. Sajnálattal állapítom meg - bár lehet velem vitatkozni, hogy igaz-e ez az állításom -, hogy a magyar médiapiacon nincs valódi minőségverseny, még a legjelentősebb orgánumok is megengedhetik maguknak, hogy fontos eseményekről ne vagy csak komoly késéssel számoljanak be, illetve szinte semmi konzekvenciája nincs annak, ha pontatlan, téves, megalapozatlan információkat szállítanak közönségüknek.

Nem akarok tovább panaszkodni, hiszen mindaz, amit az előzőekben felsoroltam, az MTI Rt. mint vállalat számára szikár piaci tény, amelyhez alkalmazkodnia kell. Magyarán, ha a megváltozott körülmények között egy hagyományos hírügynökség talpon akar maradni, változtatnia kell.

És most térnék rá konkrétan a két évre, 2002-re és 2003-ra, amelyekre vonatkozóan az összes főbb számról, trendről hű képet adnak az MTI önök előtt lévő éves jelentései, illetve az Állami Számvevőszéknek cégünk gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentései.

A 2002-es évet tekintve sajátos helyzetben vagyok, hiszen egy olyan év munkájáról kell számot adnom, amelynek során csak egy hónapot töltöttem a cég élén. Ezért csak néhány megállapításra szorítkoznék. A korábbi időszakok szolidan jövedelmező gazdálkodása után az MTI Rt. 2002-ben veszteségessé vált. A veszteség kialakulásában szerepet játszott a költségvetési támogatás valorizációjának elmaradása, a választási céltámogatás elmaradása, és az, hogy a kiadások a bevételeknél jóval dinamikusabban emelkedtek. Ez utóbbi tény okát abban látom, hogy 2002-ben elmaradtak a takarékos gazdálkodás megvalósítását célzó vezetői intézkedések. S hogy miért, annak nyilván több oka volt. De egyet azért valószínűsítek anélkül, hogy pszichologizálnék: az előző elnök megbízatásának ez volt az utolsó éve, az újraválasztás esélyével. Egy ilyen helyzetben egy vezető nem szívesen tesz radikális költségcsökkentő lépéseket.

(12.10)

A 2003. év elnöki periódusom első éve volt, és mivel kívülről jöttem a céghez, egyik elsődleges feladatomnak tartottam, hogy az MTI kollektívája megismerje és elfogadja elképzelésemet és személyemet. Egy ilyen helyzetben egy vezető nem szívesen tesz radikális költségcsökkentő lépéseket. Nos, ezért említettem az elején, hogy 2002 és 2003 két speciális év volt az MTI életében.

A 2003. év elnöki megbízatásom idejének egyötöde. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert elnöki pályázatomban nem kevesebbet vállaltam, mint azt, hogy az MTI stratégiai irányváltást fog végrehajtani a 2002 decemberétől 2007 decemberéig tartó periódusban, hogy a menedzsment támogatásával a cégnél öt év alatt végrehajtom mindazokat a változtatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az időszak végén egy, a piaci változásokra rugalmasan reagáló, megújult, erős MTI jöjjön létre. Ez időigényes munka, amely jelentős erőfeszítéseket követel mind a cég dolgozóitól, mind a menedzsmenttől és személyesen tőlem is, és hogy eredményes-e, azt egy vagy másfél év után aligha lehet bizonyossággal megítélni.

Tényként kell leszögeznem, hogy az örökség, amit átvettem, rosszabb volt annál, mint amire pályázatom megírásakor számítottam. Rosszabb volt abban a tekintetben, hogy kiderült, az MTI munkafolyamatainak szervezettsége, belső működésének szabályozottsága, általában a rendezett belső információáramlás színvonala komoly kívánnivalókat hagyott maga után, nem felelt meg egy korszerű vállalatirányítás által támasztott követelményeknek, nem volt a cégnél kinevezett humánerőforrás-igazgató, nem volt marketingvezető. Ez lehetetlenné tette, hogy az átalakítási folyamatok a tervezett ütemben meginduljanak, mert előbb az átalakítás alapjait kellett megteremteni, magyarán: a reformokra való felkészülés periódusa elé be kellett iktatni a rendrakás periódusát.

Ugyanakkor tény, hogy 2003-ban értékesítési tevékenységünk veszített hatékonyságából. Ebbe kétségtelenül belejátszottak belső okok is; a korábban kialakult értékesítési szervezet nem volt kellően rugalmas, a régi módszereket erőltető értékesítési szervezet, a szükséges vezetőváltás és szervezetfejlesztés elhalasztása, a termékfejlesztés folyamatának elhúzódó belső szabályozása mind-mind oka volt annak, hogy nem indult be 2003-ban a kívánatos fordulat a médián kívüli piacok és a kisebb ügyfelek felé. Noha átfogó elemzés készült a hírlopási helyzetről, 2003-ban még nem indult meg szervezetszerűen a jogosulatlan hírfelhasználás elleni fellépés sem. A negatív piaci trendek és az említett belső elmaradásai következtében 2003-ban az MTI nem tudott reálértékben bevételnövekedést elérni, ugyanakkor költségei és ezen belül is a személyi jellegű költségek tovább növekedtek. Ez vezetett ahhoz, hogy a cég a 2003-at is veszteséggel zárta.

Ami viszont a szakmai munkát illeti, elnökségem eddig eltelt időszakának egyik legfontosabb eredményeként tartom számon, hogy az elmúlt másfél évben sikerült teljesítenünk a tényszerű, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Csak egy példa ennek igazolására: az ORTT panaszbizottsága előtt 2003-ban mindössze két MTI-s ügy volt, ellentétben például a köztelevízióval vagy a közrádióval, amelyek esetében százon felüli volt a beadott panaszok száma. Az idei év eddig eltelt időszakában pedig egyetlenegy panaszról sem tudunk, amely az MTI hírkiadásával kapcsolatban eljutott volna az ORTT panaszbizottsága elé.

Visszatérve még a 2003. év gazdasági teljesítményére, bár a cég mérleg szerinti veszteségét sikerült némiképpen mérsékelni, az a tény, hogy egymás után a második évet is jelentős veszteséggel zárta a hírügynökség, azt mutatta, hogy tartósan megbomlott az MTI kiegyensúlyozott gazdálkodása. Az egyensúly megingása radikális intézkedéseket tett szükségessé.

Itt rátérnék a 2004. évre, amely minden tekintetben a fordulat éve a Magyar Távirati Irodánál. Azért is szólnom kell az idei évről, mert érzékeltetni szeretném, hogy 2003 végén nem állt meg az idő az MTI-nél, hanem éppen ellenkezőleg, egy reális helyzetértékelés alapján hozzáláttunk az évek óta felhalmozódott problémák megoldásának.

Első lépésként a cég gazdálkodását veszélyeztető likviditási problémák megelőzésére hozta meg a menedzsment a fotólabor évek óta használaton kívül álló székházának, a Lisznyai utcai ingatlannak az elárverezéséről szóló döntését.

Második lépésként elkészült egy takarékossági terv, nem bér jellegű költségeink lefaragására. Tekintettel arra, hogy költségeink között a legnagyobb tétel a személyi jellegű kiadásoké, a munkafolyamatok elemzése nyomán kialakult kép egyértelműen meggyőzött bennünket egy csoportos létszámleépítés elkerülhetetlenségéről. A számítások azt mutatták, hogy egy 120-150 fős - a külsős szerződéseseket is beleértve - létszámleépítés szükséges az idén a Magyar Távirati Irodánál. Mindezek alapján a menedzsment egy kétlépcsős leépítésről döntött, amelynek első ütemén túl vagyunk, a második ütem végrehajtását pedig még októberben megkezdjük. Csak jelzem, hogy a létszámleépítés pénzügyi terheinek finanszírozásáról a költségvetési törvény alapján az MTI idén áprilisban megállapodást írt alá a pénzügyminiszterrel, és ezért köszönettel tartozunk, mert e nélkül a támogatás nélkül nem lettünk volna képesek a létszámleépítés végrehajtására. Ha ez a létszámleépítés a menedzsment által tervezett módon megvalósul - márpedig erre minden esély megvan -, a 2004. évet illetően a tervezett veszteség, ami a tavalyinak mintegy fele, tartható lesz.

Az idei év nemcsak a pénzügyi egyensúly tekintetében számít a fordulat évének az MTI-nél, hanem az értékesítési munkában is. Radikálisan átszervezzük értékesítésünk szervezetét, kialakítottuk eddig lényegében hiányzó marketingszervezetünket is. Ezzel párhuzamosan hozzáfogtunk piacaink átfogó felméréséhez és termékszerkezetünk átalakításához. Kialakítottuk a folyamatos termékfejlesztés kereteit, létrehoztuk a koordinációs feladatokkal felruházott termékfejlesztési tanácsot. Ez együtt járt egy szemléleti váltással is; az MTI nyitottabb lett néhány, eddig elhanyagolt piaci szegmens felé, és nyitottabb lett árpolitikájában is. Sokkal több erőfeszítést teszünk szolgáltatásaink értékesítésére az üzleti világban, a kormányzati szférában, és nagykereskedői hagyományainkkal szakítva immár a végfelhasználóknak is adunk el közvetlenül információt az új média területén: mobiltársaságoknak híreket szolgáltatunk, és saját magunk is fenntartunk mobiltelefonokon keresztül elérhető WAP-oldalakat.

Az idei év kapcsán muszáj említést tennem arról a köztudott tényről, amit most is sajnálattal regisztrálok; nevezetesen, hogy a Magyar Rádió felmondta szerződését az MTI-vel, és a hosszas tárgyalások ellenére, amelyek során az MTI elment a kompromisszumok lehetséges végső határáig - például mind a Petőfi, mind a Bartók rádió számára szinte jelképes összegért kínáltuk híreinket - , végül mégsem tudtunk megállapodni egymással. Ezt a fejleményt azért is tartom sajnálatosnak, mert így a Magyar Rádió hallgatói nem juthatnak hozzá az MTI közszolgálati híreihez, és ez a tény - legalábbis meggyőződésem szerint - veszélyezteti a Rádió kiegyensúlyozott közszolgálati működését.

Kevésbé ismert, és ezért szólok róla, hogy az MTI végül megállapodott hírszolgáltatásának teljes vagy részleges átvételéről a többi, a legjelentősebb vevőivel: a közszolgálati tévével, a Duna TV-vel, az RTL Klubbal és a TV2-vel. Ötből négy megújított szerződés szerintem nem rossz eredmény. A két kereskedelmi televízióval egyébként oly módon szerződtünk - amire az előbb is utaltam -, hogy a korábbinál kisebb választékban kapnak MTI-híreket, értelemszerűen mérsékeltebb áron.

Az idei év egyik legjelentősebb eseménye az MTI-nél, hogy elkészült a cég 2004-2007. évre szóló ötéves stratégiai terve, amelyet a felügyelőbizottságunk nemrégiben jóvá is hagyott, és amely komplex módon kijelöli elnöki megbízatásom hátralevő idejére azokat a főbb cselekvési irányokat, amelyeket ha betartunk - és a cég menedzsmentje eltökélt e tekintetben -, akkor bekövetkezik az a fordulat az MTI életében, amelyet pályázatomban ígértem; új termékekkel, új piacokon, megerősödött kereskedelmi stábbal, rugalmas és vevőorientált szemlélettel nemcsak helyreállítjuk a hírügynökség megbillent gazdasági egyensúlyát, hanem egyszersmind egy tartós növekedési pályára is vezetjük.

(12.20)

Végül a 2005-ös évről néhány szó. Augusztusban a Pénzügyminisztériumnak benyújtott javaslatunkban az idén az MTI által összesen megkapott központi költségvetési támogatáshoz hasonló összeget, 2,2 milliárd forintot kértünk a jövő évre költségvetési támogatásként. Ezt részletesen indokoltuk, rögzítve, hogy ez az összeg lenne az, amely megállítaná az MTI részvénytársasággá válása óta tartó folyamatot, azt a folyamatot, amelynek során az MTI-nek nyújtott állami támogatás reálértéke folyamatosan csökkent az elmúlt években. A 2005-re vonatkozó költségvetési támogatási igényt megalapozottnak ismerte el cégünk felügyelőbizottsága, cégünk könyvvizsgálója, és a kérelmet a tulajdonos Országgyűlés képviseletében Szili Katalin házelnök asszony írásban is támogatta, amit ezúton is köszönök.

Arra kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy majd a költségvetési vitában - ha erre sor kerül - önök is támogassák az említett összegre vonatkozó kérésünket, mert csak így látjuk biztosítottnak azt, hogy 2005-re a mérlegünk kiegyensúlyozott legyen. Továbbá értelemszerűen kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat a 2002. és 2003. évről, valamint a két mérleget és az fb és a könyvvizsgáló azokhoz kapcsolódó jelentését fogadja el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)