Felszólalás adatai

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem igazán értem, hogy mivel vádolnak bennünket fideszes képviselőtársaink. Én csak a 2000-es időpontra szeretném felhívni a figyelmüket, amikor először zároltak, majd ki is vontak a lakástámogatási rendszerből 60 milliárdot. De nem is akarok erre több szót fordítani. Mi igazságos lakástámogatási rendszert akarunk megvalósítani, és ennek az irányába hatottak eddig is a lépések. Meggyőződésem, hogy a nagy pénzek helyett a sok embernek megfelelő mennyiségű pénz, ez az igazi jó támogatási rendszer, akár lakástámogatásról, akár más szociális támogatásról beszélünk.

(11.20)

De beszéljünk a mai nap témájáról, a lakásszövetkezetekről. A szövetkezeti mozgalomban a demokrácia, az önkéntesség, az önsegély és egyéb ilyen alapelvek érvényesülnek. Ezek mind-mind igazak általában a szövetkezeti mozgalomra, amely az egész világon nemhogy lanyhult volna, hanem inkább erősödik. De tudomásul kell vennünk, hogy a magyar lakásszövetkezet abszolút kilóg ebből a sorból, ez a szövetkezet egy fából vaskarika, vagy mondhatnám egy öszvér megoldás. Többen említették már, hogy milyen történeti előzmények voltak, amelyek következtében most a lakásszövetkezetekről beszélhetünk egy törvényalkotás kapcsán. Igazából tudomásul kell venni, hogy egy olyan lakásépítési, fenntartási, üzemeltetési forma, egy formáció, amelyre nincs jó magyar kifejezés. Azt mondta nekem egy szövetkezeti szakember, hogy találjatok már ki valami jó megfogalmazást, és hívjuk úgy ezt a törvényt, és hívjuk így ezt a formációt. Gondolkodtam rajta. Gondolom, nem csak én vagyok olyan ügyetlen, hogy nem találtam meg azt a jó szót, amivel egy rövidke megjegyzéssel azt lehetne mondani, hogy nem lakásszövetkezet, hanem valami más. No, mindegy, a lényeg az, hogy nekünk ezt az ügyet kezelnünk kell.

Tudomásul kell vennünk, hogy vannak lakásszövetkezetek, vannak ebben élő tulajdonosok és nem tulajdonosok, vannak ebben élő emberek, családok, akiknek a sorsát rendezni kell. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Tessék? Vannak, léteznek, és azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk. A több mint egymillió ember fontos mindannyiunknak, hiszem, hogy a Fidesznek is és az MDF-nek is ugyanúgy, mint az SZDSZ-nek, mint az MSZP-nek.

Beszéljünk arról, hogyan lehetne ezt a sajátosan működő szervezeti formát sajátosan szabályozni. Feltétlenül egyetértek azzal, hogy önálló törvényben kell szabályozni, nem lehet beiktatni egy általános nagy szövetkezeti törvénybe. Voltak már olyan időszakok, amikor ez így működött - no, meg is volt ennek a hátulütője. Tehát üdvözölni kell, hogy a lakásszövetkezeti törvény itt van előttünk.

A problémáink azonban mindannyiunkat közösen nyomasztanak, és mi is látjuk, hogy bizony, mintha egy egész fejezet hiányozna ebből az egész részből. Ez a fejezet pedig az, ami miatt Szentgyörgyvölgyi képviselő úr az alkotmányügyi bizottság alelnökeként is kifejtette korábban azt a véleményét, hogy ez így nem támogatható. Igaza van, ezt a módosítást meg kell tennünk. Ismereteim szerint kész törvényszöveg van talonban, amit vélhetően az általános vita lezárásakor, illetve amikor már erre sor kerülhet, be fognak nyújtani a képviselőtársaim, és ezt fogjuk utána tárgyalási alapnak tekinteni.

Nagyon fontos ez a kérdés, hiszen tudnunk kell, hogy attól függetlenül, hogy nem igazán szeretnénk a jövőben lakásszövetkezeteket létrehozni, sőt szeretnénk ösztönözni, hogy jobb formát keressenek az emberek a lakásaik fenntartására, tudomásul kell venni, hogy most is jönnek létre lakásszövetkezetek, elsősorban az építésre, aztán majd a fenntartásra. És természetesen tudomásul kell vennünk, hogy a nyugdíjaslakások építésére is a szövetkezeti forma fennáll; üdülőszövetkezetek is vannak, garázsokat is szoktak volt szövetkezeti formában építeni, fenntartani, üzemeltetni. Az a célunk, hogy a meglévő helyzetet úgy szabályozzuk, hogy az nagymértékben emlékeztessen az egyre javuló társasházi formára.

Van viszont ennek a formának egy nagy előnye, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni. Nekem nagy bánatom, hogy a társasházakat nem tudtuk jogi személyiségű formációvá átalakítani. Ennek a formációnak - és azért nem mondom a szövetkezetet, mert érthető, hogy a szövetkezet szó nekem nem annyira kedvező - van egy nagyon nagy előnye, az az előnye, hogy jogi személyiséggel rendelkezik. Tehát jogokat szerezhet, gyakorolhat önállóan, saját nevében. A társasházaknál, ha nem is vagyunk teljesen meggyőzve - igaz-e, alelnök úr -, de meggyőztek bennünket, hogy a tulajdonnal kapcsolatos alapelvek nem teszik lehetővé, hogy a társasház jogi személy legyen. Megértettük, nem értettük, vitatkozunk rajta, de nagyon sajnáljuk. Sajnáljuk, mert a jogi személyiségű társaság az, amely valóban fel tud lépni a keretében vagy éppen a tevékenységében részt vevő személyek ellen egy közös érdek képviseletében, amit a társasház így most még nem tud megtenni. Tehát ez a jogi személyiség egy megtartandó, fenntartandó előny, amelyet nagyon fontos hangsúlyoznunk akkor is, ha egyre kevesebb esetben látunk olyat, hogy lakásszövetkezetben lévő lakástulajdon ellen irányulna például az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység. Ennek megvan a maga oka. Ha ehhez a formációhoz még hozzátesszük, hogy olyan szabályokat alkotunk, amely az ott élés, az együttlakás feltételeit szabályozhatóvá, mederben tarthatóvá teszi, akkor azt mondom, hogy a lakásszövetkezeti törvény benyújtói jó irányba haladtak, és ezt támogatni kell. Nekem is vannak természetesen fenntartásaim néhány esetben, néhány megfogalmazás miatt. Nagyon szívesen veszek részt tehát ennek a törvénynek a vitájában.

Még szeretném elmondani, hogy a lakásszövetkezetek a jelen helyzetben nagyrészt már vagy csődbe mentek, vagy a csőd határán állnak; mondta Pettkó képviselő úr, hogy a IV. kerületben a lakásszövetkezetek hogyan állnak. A XVII. kerületben még folyamatban van egy felszámolási eljárás, és nem látjuk a végét. Az emberek szenvednek, a szövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok egyformán, és nem tudják, hogy mikor milyen módon lesz vége ennek az eljárásnak. Hiszem, hogy az új lakásszövetkezeti törvényi szabályozások hatálybalépését követően kevesebb lesz a csődbe menő szövetkezet, és könnyedébben lehet majd megoldani azt a részét, hogy kiváljanak, hogy újat alakítsanak, hogy társasházzá alakuljanak. Én szívem szerint azt mondanám mindenkinek, aki lakásszövetkezeti lakásban él, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egy-egy tömb vagy egy-egy ház igenis alakuljon át, legyen önálló, legyen önálló társasház. Még felvállalva azt a kockázatot is, hogy ez az önálló társasház nem lesz a jövőben jogi személy, és így ezt a fajta megoldást nem tudják támogatni.

Egy picit hadd vitatkozzam Mádi képviselő úrral. Úgy érzem, hogy ez a lakásszövetkezeti törvény a maga esetleges apróbb hibáival, illetve azzal a fejezetnyi hiányával, amelyről az előbb beszéltem, igenis azonos nézőpontot képvisel a társasházi törvény módosításával kapcsolatosan. Hiszem, hogy a lakástörvény előkészítése során ugyanezt a vonulatot végig fogjuk vinni, és egy olyan egységes szabályozási rend fog kialakulni, amelyben biztonságban élhet a társasházi lakástulajdonos, a szövetkezeti házban élő lakástulajdonos vagy bérlő, használó és a bérlakásban élő is.

Még egy mondat: meggyőződésem, hogy Magyarországon is az lesz a jövő, ha egyre több bérbeadásra épülő ház jön létre. És ha azok fenntartására jönnek létre lakásszövetkezetek, akkor azt mondom, hogy jó irányba haladtunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)