Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden szeretnék néhány elhangzott dologra reagálni. Nem zárszót mondva három dolgot szeretnék összesen megemlíteni.

Az első az, amint a mai és a korábbi vita is igazolta, hogy szerencsére a gazdasági folyamatok alapvető megítélésében, a statisztikai számokat, a dolgok irányát illetően nincs véleménykülönbség a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.

(20.20)

Gyökeres véleménykülönbség van ugyanakkor abban, hogy hogyan ítéljük meg e 2003. évben bekövetkezett változás minőségét, helyes vagy helytelen voltát. A kormánypárti képviselők a költségvetési beszámoló kapcsán is megerősítik azt, hogy szükséges volt azt a fordulatot megtenni a gazdaságban, a költségvetési politikában, amelyet a 2003. évben a kormány több lépésben több részlépéssel megtett, mert ez a tartós gazdasági növekedés megteremtésének a feltételeit biztosította a 2003. év végére. Az ellenzéki képviselők szükségtelennek ítélték ezen lépéseket, és úgy ítélték meg, hogy ezen lépések megtétele nélkül is folytatható lett volna a korábbi gazdaságpolitika, a korábbi költségvetési politika Magyarországon. Ebben nyilvánvalóan fennmaradt a véleménykülönbség a vita befejeztével is.

Két kérdésben ugyanakkor szintén nem alakult ki egyetértés a mai vita kapcsán. Az egyik az önkormányzatok 2003. évi gazdálkodása kapcsán elhangzott érvek. Úgy gondolom, hogy azok az érvek voltak a valósághoz a legközelebbiek, amelyek arról szóltak, hogy számottevően nagyobb forrással gazdálkodhatnak az önkormányzatok, de természetesen ez a számottevően nagyobb forrás sem volt elég minden elképzelt önkormányzati feladat finanszírozására a 2003. évben sem, mint ahogy azt megelőzően az önkormányzatiság magyarországi bevezetésétől számított egyetlenegy évben sem volt elég az összes elgondolt feladat végrehajtására rendelkezésre álló forrás.

Gyökeresen eltér a lakástámogatási rendszer megítélésével kapcsolatos kormányzati és ellenzéki álláspont a költségvetési beszámoló kapcsán is. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert szerencsére az ellenzéki képviselők sem vitatták azt, hogy a 2002. évi választások előtt két hónappal bevezetett lakástámogatási vagy otthontámogatási rendszernek nevezett kedvezmények 2002 tavaszáig érdemben nem jelentettek költségvetési kiadást, érdemben nem befolyásolták a költségvetési folyamatokat. Az ezen költségvetési folyamatokat befolyásoló hatással csak az új kormánynak kellett szembesülnie, és az új kormánynak kellett számolnia azokkal a hatásokkal, amit a magyarországi hitelpiacon megélénkülő kereslet - a költségvetés finanszírozása elől is elszíva forrásokat -, eredményezett és költségvetési kiadásokat is generált a 2003. évre. Nyilvánvalóan az ezzel való szembenézés és az ezzel való számvetés az új kormány kötelezettsége volt, és ennek figyelembevételével hozott a későbbiekben döntéseket.

Ellentmondásos természetesen annak a folyamatnak a megítélése is, amelyek a 2002. évben még rendelkezésre álló források és a 2003. évben ennek eredményeképpen meg nem épült új lakások kapcsán elhangzottak, hiszen az furcsa ellentmondás, hogy a 2002. évi költségvetésben rendelkezésre álló forrásokból nyilvánvalóan a 2003. évben kellett volna vagy esetleg a 2004. évben kellett volna megvalósulni az akkori döntések eredményeképpen beruházásoknak, és a képviselők számos példával igazolták azt, hogy a korábban még jelentősnek és igen nagynak ítélt költségvetési támogatás sem eredményezett sem érdemi bérlakásszám-emelkedést, sem pedig az átadott lakások, sem pedig a kiadott építési engedélyek számában érdemi növekedést a 2003. évben. Úgy vélem, hogy azok az intézkedések, amelyek látszólag a 2001. és 2002. évben ezen szektort élénkítették volna, nem hoztak semmi érdemleges hatást, sokkal nagyobb hatást hoztak azok a lépések, amelyek a lakosság ezzel kapcsolatos megváltozó magatartását eredményezték 2003 második felében, és részben majd a 2004. évben is.

Összességében tehát azt szeretném rögzíteni most a vita kapcsán, hogy a költségvetési beszámolóval kapcsolatban elhangzott vélemények szerencsére nem vitatták egyik alkalommal sem a gazdasági folyamatok alapvető számaiban megnyilvánuló trendeket, ugyanakkor ellentétes a megítélése ellenzéki és kormánypárti oldalról a folyamatok indokoltságának, illetve helyes irányának. Úgy vélem, hogy ezt természetesen majd a későbbiek során lehet eldönteni.

A számvevőszéki véleményekkel kapcsolatban elhangzottakra pedig - mint ahogyan már a bevezetőben is elmondtam - a kormányzat fontosnak tartja, hogy a 2003. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján is tovább nőjön az államháztartásban az elszámolások fegyelme, tovább nőjön az elszámolások pontossága, és tovább nőjön az átláthatóság és az áttekinthetőség, a transzparencia a költségvetési gazdálkodásban. Ennek érdekében szükséges akár államháztartási törvénymódosításokat is és egyéb intézkedéseket is tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)