Felszólalás adatai

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2003. évi zárszámadás tárgyalásakor szembesülhettünk a megvalósíthatatlan álmok és a teljesíthetetlen ígéretek tömegével. A hiteltelen és sodródó gazdaságirányítás, a túlköltekezés és a hibás szakmai döntések sorozata vezetett ahhoz, hogy kilyukadt az ország 2003-as költségvetése. Az előző időszakban képviselőtársaim jelezték ezeket az ágazatonkénti problémákat.

De hogy ne csak ellenzéki képviselők megfogalmazásával szembesüljünk, hadd olvassak fel két rövid idézetet. Az elsőt Lengyel László “2003ö című írásából, egyetlenegy mondat: “2003 lehetett volna a fordulat éve - nem volt az -, a nagy munkálkodás éve - nem volt az -, a reformok éve - nem volt az -; 2003 elvesztegetett év.ö Vagy hadd idézzem Kéri László és Petschnig Mária, “A botrányok éveö című írását, amelyben szó szerint ez áll: “Mélyrepülést mutatott be 2003-ban a politika és a gazdaság is Magyarországon, közeledés helyett távolodás, kibékülés helyett acsarkodás, lendületesebb növekedés helyett lassulás, egyensúlyjavulás helyett további acsarkodás. Botrány botrányt követett a politikában, valutaválság valutaválságot a gazdaságban. 2003 rossz örökséget hagy maga után.ö

Ezek után nem is csodálkoztam, amikor Szili Katalin házelnök a minap egy gyönyörű bőr aktatáskát adott át Draskovics pénzügyminiszter úrnak, mire a pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy “látják, milyen kicsi ez a táska, ebben csak kis hiány fér elö. Talán azért nem szerencséltet bennünket pénzügyminiszter úr, hiszen az erre a költségvetési évre, a 2003-as költségvetési évre vonatkozó hiány nagy hajókofferét még most is a parlament ajtajában próbálja betuszakolni.

Átláthatatlanság - átláthatatlanságról beszélt Kosztolányi Dénes képviselőtársam az imént a Belügyminisztérium tekintetében. Ugyancsak átláthatatlanság jellemzi a Külügyminisztérium működését is, hiszen akár az igazgatási alcím esetében, akár a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében sajnos nem változott az a korábbi években megtörtént gyakorlat, hogy az utalványozás, illetőleg az engedélyezés ellenjegyzés nélkül történik meg. E tekintetben természetesen hibádzik, és kevésbé látható át ezeknek az összegekben a felhasználása, az ellenőrzése.

Nagyon érdekes lehet, ha a külügyminisztériumi beszerzéseket nézzük, különös tekintettel a külföldi beruházásokra. Nagyon nehéz megállapítani, hogy mi tartozott a közbeszerzési eljárás alapján meghirdetendő és a közbeszerzési eljárás nélkül meghirdetendő különféle fejlesztésekbe; nem tudjuk tételesen, hogy mi tartozott és mi alapján tartozott egyik vagy másik. Hadd utaljak arra a bizonytalanságra, amely a brüsszeli misszió épületének a felújításával kapcsolatosan máig aggályokat szül.

(19.20)

A Határon Túli Magyarok Hivatalánál is érdekesség, hogy a koordinációs keret átcsoportosításában - az IHM-től történő 200 millió forint átcsoportosításánál - például Románia esetében 97 millió forint. És nem lehet tudni, hogy az átcsoportosításnak milyen oka volt, nem lehet tudni a miniszteri utasítás tartalmát, az indokot, és hogy miért pont ehhez a kerethez csoportosították akkor, amikor a Határon Túli Magyarok Hivatala számos önálló előirányzatot felügyel, és nem tudjuk, hogy volt-e erre külön pályázat kiírva.

Ugyancsak nem tudjuk, hogy a szabadkai magyar ház eredetileg 154 millió forintos előirányzatával kapcsolatosan milyen felhasználás történt, hiszen a házat mind a mai napig nem adták át. Nem tudjuk, hogy hol tart az ügy, ehhez képest nem átlátható ez a gazdálkodási része sem.

A státustörvény oktatási-nevelési támogatási elemeivel kapcsolatban csak egy példát említek meg: az Illyés Közalapítvány két kuratóriumi ülést tartott, VII. 10-én és VII. 17-én. Ezen a két kuratóriumi ülésen 46 330 pályázatról döntött, összesen 1569 millió forint értékben. Nem tudjuk, hogy ezek után volt-e további döntés, miért nem bíráltak el további pályázatokat, és ha ez nem történt meg, akkor miről beszél a kormány akkor, amikor azt mondja, hogy zajlik a státustörvény korrekt végrehajtása.

Hadd mondjak egy nagyon érdekes adatot, amely korábban már a mezőgazdaság tekintetében felmerült, de egy másik érdekesség a költségvetés, illetőleg a költségvetésben meghatározott keretek felhasználására. A határon átnyúló együttműködés keretében, tehát a magyar-osztrák, a magyar-szlovén, magyar-szlovák, magyar-román, illetőleg magyar-ukrán relációkban a korábbiakban a PHARE-program keretében zajlottak ezek az együttműködések, és ebben a keretben támogatta a központi költségvetés. Bizonyára önök is találkoztak már a CBC, Cross-Border, illetőleg az Interreg III. programokkal kapcsolatban önkormányzatokat érintő fejlesztésekkel is. A csatlakozási folyamatban az előirányzatok és a 2003. évre jutó felhasználás úgy alakult, hogy a PHARE CBC HU 00X.-programban az előirányzat 6070 millió forint volt, a felhasználás 2797 millió forint volt. A HU 01-esben 7454 millió forint volt, a felhasználás 1027 millió forint volt. A következő programban 3241-gyel szemben a felhasználás 3,9 millió. A HU 03XX-asban 1404 millió volt az előirányzat, egyetlen fillér nem volt felhasználva. Az Interreg III.-ban a HU 02XX-asban 861 millió forint volt az előirányzat, a felhasználás 69 millió forint volt. A HU 03XX-asban 590 millió forint volt az előirányzat, 3,3 millió forint volt a felhasználás.

Tehát egészen pontosan az előirányzat ebben a két programban 19 030,9 millió forint volt, a felhasználás 3898,3 millió forint volt. Tudják önök, hogy a felhasználási hatékonyság mennyi volt? 20,1 százalék. Ez különösen akkor érdekes, ha az európai uniós pályázati pénzeszközök felhasználását fogjuk majd nyomon kísérni jövő ilyenkor. Egy 20,1 százalékos felhasználás már most előrevetíti a következő évi zárszámadásnál ennek a kérdésnek a még erőteljesebb hangsúlyozását.

Hadd mondjak valamit a Honvédelmi Minisztérium fejezetről is, hiszen önök is tudják, hogy a szocialista kormány programjában meghirdette - ez még nem ez a rövidített változat, hanem az eredeti -, hogy a honvédelmi költségvetést a ciklus alatt a GDP 1,6 százalékáról 1,81 százalékra emeli. Ez évenkénti félezrelékes növekményt jelent, és ennek megfelelően a 2003. évi költségvetésben a tervezett GDP 1,65 százalékát irányozták elő. Ez valójában akkor sem igaz, ha ezt a százalékot megkapta volna a tárca, hiszen jellemzően alultervezett a GDP. Ezt akkor lehetne igazándiból összevetni, amikor az év végén meglátjuk, hogy a megvalósult GDP-hez képest milyen ez a szám.

A kormány ebben következetes volt: nem csak most, a tárgyalt időszakban, azt megelőzően is elvont jelentős összegeket. Megállapítható ennek ellenére, hogy nem csak az elvonásokkal volt gond, hanem a tervezési tevékenység is sok esetben megalapozatlan volt. Pontosan ezt mutatja, hogy részben a többletfelhasználás, részben az általános megszorítás ellenére pedig megtakarítás is maradt. Ez sajnos beigazolódott a későbbiekben is, akkor, amikor jelentős számban jelentkeztek a problémák a tárcánál.

Aggasztó, hogy a HM igazgatási összes kiadásai több mint 50 százalékát a személyi juttatások teszik ki. Gond, hogy az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések forrásai nem állnak rendelkezésre, ezért a beszerzések egy jelentős részét halasztott fizetésű szerződésekkel oldják meg. Ez azt mutatja, hogy a probléma tovább görgetődik, anélkül, hogy bármiféle megoldás mutatkozna.

A professzionális haderő infrastrukturális feltételeinek hiánya olyan magas fluktuációt idézett elő, ami az elvileg olcsóbb szerződéses állományt a folyamatos beöltöztetések, alapkiképzések miatt drágábbá teszi, mint ha csak sorozott állomány lenne. Tudják jól, mekkora a fluktuáció ebben a kérdésben.

S hogy mekkora butaságok terhelik a költségvetést, hadd idézzek a Magyar Honvéd 58. számából, ahol Lamos Imre alezredessel van egy riport a szentkirályszabadjai harcihelikopter-bázis áttelepítésével kapcsolatban: “Az már tudható most, hogy a közeli lőtéren (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) irányított rakétával nem tudnak lövészetet végrehajtani, ezért vissza kell majd mennünk Veszprém mellé.ö Ugyanez a probléma Nagyorosziban, a Mistral-2 rakétákat nem lehet másutt próbálni, illetőleg a hadgyakorlaton részt venni, és ugyanez a gond Taszár fejlesztésével kapcsolatban is.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)