Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A 2003. évi zárszámadás áttekintésekor meg lehet vizsgálni a területfejlesztési politikával kapcsolatos célok megjelölését, illetve ezeknek a teljesülését. Tény, hogy a 2003. év a területfejlesztési politika céljaiban, eszközrendszerében igen jelentős módosításokat tűzött ki célként, és ennek megfelelően jelentősen több anyagi erőt koncentrált ennek fedezetére. A területfejlesztési ügyekben, minden törekvés ellenére, mégsem sikerült jelentős nagyságrendű előrehaladást elérni, hiszen a 2003. évet nemcsak pénzügyi folyamatok, hanem nagyon komoly politikai viták is jellemezték, és nem sikerült olyan konszenzusra vagy többségi véleményre jutni, a területfejlesztési politika és általában a területfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben előrehaladni, amivel politikailag egy konszolidált, viszonylagos többségre alapozott fő irányt ki lehetett volna jelölni. Ilyen szempontból némi előrelépés történt, de nem jellemezhetjük másként, mint némi kis lépések taktikájaként: néhány témában politikai jellegű döntések is születtek, amelyek feltehetően hosszabb távra is valamilyen formában előrelépést jelentenek. Ami a költségvetésben tükröződött, természetesen számos új elem jelent meg, és végül is jól szolgálta a területfejlesztési célok megvalósítását.

Természetesen ma már láthatjuk, hogy látványos eredmények e tekintetben egyáltalán nem születtek, inkább bizonyos új folyamatoknak lehetett szemlélője és tanúja az ezzel foglalkozó szakmai gárda, illetve bizonyos hangsúlyváltások következtek be, amelyek többé-kevésbé a költségvetési előirányzatokban is tükröződtek. Néhány számszerű témával is alátámasztva: jelentősen több erőforrást, pénzügyi eszközt sikerült biztosítani 2003-ban a szoros értelemben vett területfejlesztési célok megfinanszírozására. Ennek a nagyságrendje mintegy 51 milliárd forint volt. Ehhez még hozzájött mintegy 14 milliárd forint, ami az előző, tehát 2002. évről történő áthúzódás eredménye volt. Ezzel együtt összességében mintegy 65 milliárd forint állt rendelkezésre a területfejlesztési célok megvalósítása érdekében.

Tartalmilag több szempont változott. Azt lehet mondani, megjelentek célok, célkitűzések, ha nem is túlságosan nagy összegben, így a kistérségek céljaira, támogatására mintegy 2 milliárd forint jelent meg a költségvetésben, illetve az eddig öt hátrányos megye, különféle nemzetközileg elfogadott mutatók alapján hátrányos helyzetű megye létszáma, száma mintegy hétre növekedett. Ezek külön pénzügyi eszközzel kerültek megtámogatásra. Bár nem a szoros értelemben vett területfejlesztési témának a része, de ide tartozik, hogy az uniós feladatokra történő regionális, területfejlesztési vonatkozású témákra is jelentős előirányzatok kerültek megállapításra, ezen az említett 51 milliárdon felül. Létrejött a PEA, tehát a Pályázat-előkészítő Alap, amely jelentős, több milliárdos pénzügyi forrást biztosított arra, hogy az önkormányzatok, a területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok megfelelő tervezési munkákkal, megfelelő tervekkel tudjanak előállni, felkészülni az EU-s pénzek átvételére.

Az is új elem, hogy a központi költségvetés, felmérve azt, hogy pontosan nem lehetett előre látni az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, egy központi alapot hozott létre, amely felülről nyitott volt, és amely a saját pénzeszközökkel nem rendelkező önkormányzatok számára biztosított saját alap-forráslehetőséget, ezzel segítve a valóban a már az előbbi vitában is említett, bár nem túlságosan nagy számú nehéz helyzetű önkormányzatot a tekintetben, hogy saját forrás hiányában igenis pályázati lehetőségekre be tudjanak nyújtani igényeket.

Mi lett ennek az egész programnak az eredménye? Tény, hogy a PEA kicsit áthúzódott erre az évre is, de az első körben jelentős pályázati mennyiséget sikerült felsorakoztatni és biztosítani. De indult a PEA II., amely részben áthúzódó finanszírozással, részben további ez évi pluszösszeg biztosításával ez évben is működik. Tény, hogy az összességében rendelkezésre álló 65 milliárd forintból a pénzügyi teljesítés mintegy 25 milliárdos lett, ami egyébként nyilván nem a tényleges műszaki állapotot tükrözi, ennél lényegesen magasabb a műszaki teljesítés, de tény, hogy ezzel az aránnyal semmiképpen nem lehetünk elégedettek. Az igaz, hogy összességében a rendelkezésre álló 65 milliárdos pénzalapot 56 milliárdos kötelezettséggel lehetett leterhelni. Tehát itt különösebb nagyobb összegű megtakarítások nem jelentkeztek, de tény, és erre az évre meg a következő évekre azért tanulságul kell szolgáljon, hogy ezekben a témákban gyorsabb, határozottabb, szakszerűbb előkészítés szükségeltetik. Az Állami Számvevőszék is utal arra, hogy a területfejlesztési célú pénzeszközök megszerzéséhez, a pályázatok kidolgozásához szükséges szervezetek nem megfelelően kiépültek, vagy ha kiépültek, nincs megfelelő rutinjuk. Az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatban számos szakszerű tanácsot tartalmaz, amit, úgy gondolom, hogy a következő években nyugodt lelkiismerettel megszívlelhetünk.

Alapvetően mégis ott látom a problémát, hogy 2003-ban nem sikerült megfelelő politikai elhatározással, határozottsággal a területfejlesztési ügyeket lezárni, ezek továbbra is viták tárgyát képezik, és nincs egységes elképzelés a jövőt illetően, ez pedig nyilván a területfejlesztési és általában a területi politika számára jelentős hátrányt jelent. Ha nincs egységes politikai akarat, akkor oda az egységes politikai akarat híján nem lehet jelentős anyagi erőforrásokat biztosítani, és továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a minisztériumok által kezelt ágazati pénzek lényegesen nagyobb súllyal szerepelnek a nemzeti fejlesztési tervi célok meghatározásában, mint a térségi szemlélet.

(17.30)

Nyilván, akár a következő évi költségvetésben valamilyen formában meg kell kísérelnünk némi kis lépések taktikája alapján valami aránymódosulást elérni, azaz a központi pénzek jelentős decentralizálásával jó lenne jelentősen nagyobb hatáskört biztosítani a megyei területfejlesztési tanácsoknak vagy különösen a regionális fejlesztési tanácsoknak, illetve a kistérségek számára, hogy a területi igényeket hatékonyabban lehessen érvényre juttatni.

Úgy gondolom, hogy ilyen szempontból, tehát politikai vonatkozásokban is tanulságos volt a 2003-as év és számos nyitott kérdést hagyott számunkra a következő évekre, amelynek a pénzügyi politikai tapasztalatait, úgy gondolom, a következő években hasznosítani tudjuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)