Készült: 2024.05.22.02:54:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

168. ülésnap (2004.09.28.), 118. felszólalás
Felszólaló Domokos László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:17


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság tevékenységéről szóló beszámoló, amely országgyűlési határozatba van fogalmazva, és dr. Pető Iván elnök úr jegyzésével került elénk, késztetett arra, hogy a bizottsági ülés után készüljek erre a felszólalásra. Tudniillik, ha megnézzük, hogy mi van ebben az országgyűlési határozatban, tisztelt közpénzügyi államtitkár úr: tudomásul veszi 2002-ben, hogy ez az eredmény, amely mínusz 142 millió 238 ezer forint veszteség, a korábbi évek eredménytartalékával szemben elszámolható. Majd pedig a 2003. évvel kapcsolatosan ugyanezt írja le úgy, hogy az éppen erről folytatott beszélgetés kapcsán világossá vált, hogy egy magáncég esetében elfogadhatatlan lenne, hogy a tulajdonosok nemhogy számon kérik ezt a vezetésen, de még le sem írják, hogy valami mást kellene csinálni. Tisztelt Uraim! Hogy a tulajdonost nem kötelezi a közgyűlés akaratán keresztül és határozatán keresztül, hogy ezen változtasson, az nem elfogadható.

Amit most itt az MSZP és az SZDSZ képvisel, az az, hogy minden szó nélkül vegye tudomásul, tartsa tiszteletben ellenzék és kormánypárt azt az álláspontot, hogy ez a világ így van jól, ahogy önök elképzelték. Legyenek veszteségesek az állami cégek, annak ellenére, hogy 2002-t megelőzően soha nem volt erre példa. '97-től kezdődően mindig is nyereséges volt a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, amelyet egyébként a médiatörvényen keresztül a hírügynökségről szóló törvény szabályozott. És most, amikor önök véletlenül kormányra kerülnek, kiderül az, hogy bizony az elmúlt két évben csak az egyévnyi veszteségösszeget a végkielégítések kifizetése okozta, több mint 120 millió forint veszteség - többletköltség, fogalmazhatunk akárhogy - abból keletkezett, hogy a 2002-ben és 2003-ban végrehajtott elbocsátások költségei.

Tisztelt közgyűlés - mert én nyugodtan fogalmaznám így ezt a mai ülést, nem Országgyűlés, bár az Országgyűlés keretei között zajlik ez a közgyűlés. Ha végignézzük azt, hogy a könyvvizsgálónk, illetve a Számvevőszék ezt mélyen vizsgálta, és a törvény által minden évben kötelező volt véleményezni és véleményt írni erről, rögtön kérdés lehet, hogy miért most tárgyaljuk a 2002-es beszámolót, azt 2003-ban kellett volna tennünk. Tehát, ha úgy tetszik, a Ház is, a Ház vezetése is úgy látta, hogy ezt 2003-ban nem indokolt megtárgyalni, bár akkor is 142 milliós veszteség halmozódott föl, hanem 2003-at meg kellett várni, a 2003-as veszteséget, és most kezdjük el tárgyalni.

Tehát joggal vetették fel az MTI képviselői, hogy nem látják azt a tulajdonosi akaratot, amely igazából iránymutatást adna a végrehajtásra. És különösen az volt számomra megdöbbentő, és ezért irányozza elő a Fidesz azt a javaslatot, és én ellenjegyzem ezt a módosítást, hogy az Állami Számvevőszék észrevételeit egyféle javaslatként, ajánlásként kezeli az ellenőrzött részvénytársaság. Ez megdöbbentő, bár jogszerű. Csak akkor lehet rendezni ezt a kérdést, ha a közgyűlés nem a Pető Iván által jegyzett határozati javaslatot fogadja el, hanem világossá teszi, hogy ennek elfogadása ugyan a társasági törvény szerint egy kötelező formula - bár a társasági törvény szerint egyébként más kötelező formulák is vannak, csak jelzem, hogy ez még a társasági törvény minimumának sem felel meg, mert ott a mérleg egyéb adatait is idézni kellene, meg a tőkeösszetételt is hozni kellene, de ezt külön szakmai problémának látom -, de tartalmilag ki kell egészíteni ezt az országgyűlési határozatot. Világossá kell tenni, hogy az Állami Számvevőszékkel egyetért a tulajdonosi testület, a közgyűlés, így az Országgyűlés, és az Állami Számvevőszék által javasolt összes javaslatot kötelezővé kell tenni; különösen arra való tekintettel, hogy ne politikainak tekintődjön a Fidesz ehhez való hozzáállása.

Világosan le van írva, hogy bizony az állami támogatás folyósítását nem foglalta szerződésbe a magyar állam. Ezáltal a konkrét feladatok, illetve feltételek hiányában a támogatás tág teret adott a támogatottnak a felhasználást illetően. A többletfeladatok és a konkrét cél nélkül a támogatás célszerűsége nem biztosított. Ez bizony a kormányzat és az MTI közötti megállapodás hiányából eredő hiányosság, és ennek felelőssége a kormányzaté.

További kérdés merült föl, hogy a kormány meghozta rendeletét a támogatott cél érdekében közvetlenül felmerült költségek elszámolására. Ez az, amikor a céltámogatást közvetlenül szabályozta. A támogatás keretében vásárolt informatikai eszközök hasznosítása viszont nem köthető minden esetben az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási feladatokhoz. Tehát az állam mint megrendelő adott ennek a részvénytársaságnak pénzt informatikai fejlesztésre, és másra költötte - ez van leírva. Ráadásul a kormányzatot sem veszi teljesen komolyan ez a részvénytársaság, ha úgy tetszik, illetve nem érzi azt kötelezettségének, hogy a szerződésnek megfelelő, értsd: rendelettel szabályozott támogatás keretei között számolja el a pénz elköltését.

De sorolhatnánk további számviteli és belső szabályzatok, eljárások hibáját is. Az MTI Rt. alapító határozata szerint a fotó, hír és mikrofilm archívumait ezer forintban tartja nyilván a mérlegben, ezzel szemben nulla forint értékben kerül a könyveibe, és így az eljárás mind a belső szabályzatok, mind a számviteli törvény előírásaival ellentétes. Folytatja az ÁSZ a megállapítását: az archívumok folyamatos bővülése nincs összhangban a számviteli törvénnyel és a hatályos belső szabályzatokkal.

De sorolhatnám tovább: az MTI Rt. elnökének kettős foglalkoztatására irányuló megszüntető javaslatot mind a két jelentésben, mind 2002-ben, mind 2003-ban leírja. Sőt, egészen pikáns dolgok is le vannak ide írva, amelyeket most nem biztos, hogy itt fel kell olvasnom, csak fel kell lapozni az számvevőszéki jelentést, amelyből kiderül, hogy olyan prémiumfeltételt írtak ki számára, amely egyébként alkalmazási feltétele volt az elnök úrnak. Azt gondolom, önmagában ez sem az elnök felelőssége, valaki ilyen szerződést kötött vele. Vajon miért? - merülhet föl.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sorolhatnánk még a további megjegyzéseket. Ami még aggodalomra ad okot, hogy bizony a 2002-es állami számvevőszéki javaslatok nemhogy csökkentek volna, hanem 2003-ban még megismétlődnek, sőt bővülnek is. Tehát nyugodtan állítható az, hogy a költségvetési bizottság egy része, kisebbsége nem véletlenül szavazott e határozati javaslat ellen már 2003-ban, mert érzékelhető volt az, hogy a 2002-es évhez képest is a költségvetés végrehajtása, illetve a beszámolt év teljesítménye romlott, szabályszerűsége és elszámolási fegyelme romlott. Hiszen például a belső ellenőrzéssel kapcsolatban egyértelmű kritikát fogalmaz meg a jelentés.

Egyértelművé vált az is, hogy 2003-ban az MTI Rt. elnökének 15 feladatából, amelyet egyébként az intézkedésében előírt, csak hatot végeztek el határidőre, többségében teljeskörűen fogalmaz megengedően ez az észrevétel. Évek óta megoldatlanok a legfontosabb feladatok, egyes szabályzatok, utasítások elkészítése, összehangolása, aktualizálása, közfeladatok.

 

(15.10)

Tisztelt Szabó Úr! Ha nem világos, hogy mit akarunk, akkor, azt hiszem, nyugodtan láthatja, hogy rendet végre. Normális, szabályozott rendet, ahol a részvénytársaság, még ha az állami támogatása ilyen nagy arányú is, hiszen a 4 milliárd forintos működési kiadás legnagyobb hányadát, ha úgy tetszik, az állam adja, ami közel negyven-egynéhány százalékát jelenti a kiadásainak, bizony elvárható az, hogy azokat az észrevételeket, amelyeket egyébként helyettünk mint tulajdonosi testületnek... - Horváth János képviselő úrnak mondom, világosan le van írva, le van kottázva, hogy mit kellene csinálni, hogy mint tulajdonos teljes jogkörrel számon kérjük a részvénytársaságunktól, ha már a törvény így szabályozott, hogy a mi dolgunk ezzel foglalatoskodni.

Megvan minden eszközünk ahhoz, csak akarat kellene hozzá, ha az ajánlásokban lévőket, amit egyébként a 2003. éviben a 11., a 12. és 13. oldalon leír az Állami Számvevőszék számunkra, hogy mit kell előírni a tulajdonosi testületnek, az fb elnökének és a részvénytársaság elnökének, ha ezt előírjuk, jó esély van arra, hogy rendezett viszonyok alakuljanak ki ebben a társaságban. Ezért szóltam, és azt kérem, hogy ezeket a módosításokat támogassák majd, hogy a Számvevőszék jelentésében megállapítottakat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kötelezővé tegyük a részvénytársaság teljes szervezetének és vezetésének.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai