Felszólalás adatai

DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a helyközi közösségi közlekedésben eddig sem utasítottuk el a versenyt. Az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban, amely ezen a területen a liberalizáció helyett a szabályozott versenyt helyezi előtérbe, olyan jogi, gazdasági környezet megteremtését tartjuk szükségesnek, amelyben a verseny egyértelmű előnyökkel jár az utas, az állam és a hazai cégek számára is.

Jelenleg egyébként a közszolgáltatási szerződés alapján négy magáncég, a Volán-társaságok alvállalkozójaként pedig számos további magánvállalkozás vesz részt a helyközi közforgalmi közlekedési feladatok teljesítésében. A Volán-társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződésben pedig az éves kilométer-teljesítmény 5 százalékáig kötelezővé tettük az alvállalkozók bevonását, amennyiben ezzel a társaság működési költségei csökkenthetők.

Ezzel is a magánvállalkozások megerősítését, piacnyitásra történő felkészülését és a menetrend szerinti közlekedésben igényelt magasabb szintű szakmai ismeretek megszerzését kívánjuk elősegíteni. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy a személyszállítási közszolgáltatás területén az ellátásbiztonság érdekében a verseny kiszélesítése csak meghatározott és sajátos követelmények figyelembevételével lehetséges.

Ennek megfelelően a hatályos ágazati törvények értelmében az ellátásért felelős abban az esetben bízhat meg szolgáltatót korábban nem biztosított közszolgáltatással, ha az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató működőképességének veszélyeztetésével.

Azért ilyen szigorú feltételekkel adható ki új megbízás, mert párhuzamos szolgáltatás megrendelése esetén bevételkiesés jelentkezne a már meglévő társaságoknál is. Ez pedig összességében növelné a közösségi közlekedés állami finanszírozási igényét.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, ami a költségvetés jelenlegi forráshiányos helyzetében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a jövedelmező távolsági és elővárosi járatok bevételeiből hozzá kell járulni a rentábilisan nem üzemeltethető, de alapellátás szempontjából szükséges járatok fenntartásához is.

Az államnak a legkisebb falu lakói számára is biztosítani kell a közösségi közlekedés lehetőségét. Sajnálatos, hogy az ilyen feladatok iránt a magántőke nem érdeklődik, noha azok kis- és középvállalkozási keretek között vélhetően eredményesebben végezhetőek lennének. Sajnos, a magánszektor kezdeményezései az eddigiekben általában a jól jövedelmező útvonalakra irányultak.

Azzal is számolni kell, hogy a hazai helyközi közösségi közlekedési rendszer jelenleg 99 százalék feletti hálózati lefedettsége mellett egy újabb üzemeltető megjelenése az utazási igények közlekedésszakmai szempontokkal nem indokolható átrendeződését eredményezheti. Finanszírozási oldalról pedig, mivel a közösségi közlekedés az EU egyetlen államában, így nálunk sem önfinanszírozó, további terheket jelentene az adófizetők számára.

Az elmondottak alapján a képviselő úr által említett állami támogatás nélküli menetrend szerinti helyközi közösségi közlekedés csak a jövedelmező vonalak kiválogatásával, a piacon lévők rovására tudna működni. Emellett nem felelne meg a hatályos jogi szabályozásnak sem.

A közszolgáltatási szerződések lejártával egyébként az üzemeltetői jog elnyerésére a tárcának nyílt pályázatot kell kiírnia, amelyen tulajdonosi formáktól és nemzeti hovatartozástól függetlenül bárki indulhat. Addig azonban meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a pályázaton a tőkeerős külföldi cégek mellett versenyképes hazai kis- és középvállalkozói réteg és a jelenlegi szolgáltató társaságok egyaránt eséllyel, azonos feltételekkel vehessenek részt.

Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)