Felszólalás adatai

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasútról szóló híradások egyébként gyorsan változó hírek. Legutóbb 46 vasútvonal s 1360 kilométer pálya bezárásáról, illetve üzemszünetéről írnak. A vasútvonalak bezárásával a kormány komoly gazdasági hátrányokat okoz, és emellett tönkreteszi a vidéken élő több százezer, több millió ember mindennapjait.

Ismert már előttünk, hogy a kormány megszorító intézkedéseivel 120 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, amelyek így az alapszintű oktatást vagy a helyi egészségügyet is alig tudják fenntartani. Ezután a kormány az önkormányzatokra kívánja hárítani a vasútvonalak jelentős részének fenntartását, miközben teljesen tisztában van azzal, hogy az önkormányzatoknak erre egyetlen fillérjük sem marad.

A kormány képtelen arra, hogy biztosítsa a magyar emberek számára a megfelelő szintű vasúti közlekedést, holott ez az állam egyik alapvető kötelezettsége lenne. Alapvető kötelezettség a közösségi közlekedés feltételeinek biztosítása, a közszolgáltatást biztosító alágazatok közötti összhang megteremtése, a közszolgáltatáshoz szükséges jogszabályok megalkotása, a megbízható, kiszámítható működéshez nélkülözhetetlen finanszírozás biztosítása.

A vasúti közlekedést a kormány költségvetési tételnek, egy egyszerű számnak tekinti, míg a vidéki emberek számára ez létkérdés, mert elengedhetetlen a munkába, iskolába járáshoz vagy az orvoshoz való eljutáshoz. A kormánynak a megszorítások a fontosak, ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogy a magyar emberek pontos, jó minőségű vonatokon utazhassanak.

Nem az a perdöntő, nem az a mérvadó, hogy ma hányan utaznak a lepusztult, megbízhatatlan járatokon, hanem az, hogy megfelelő menetrend és elfogadható szolgáltatás mellett hányan választanák a közösségi közlekedést az egyéni közlekedés helyett, hányan utaznának személygépkocsi helyett a környezetbarát, energiatakarékos, biztonságos vasúton. A vasúti szárnyvonalak bezárása semmifajta komoly hasznot vagy megtakarítást nem jelent, viszont még nehezebb helyzetbe hozza a vidéken élő embereket, családokat.

Mindeközben a MÁV-nál most alakul a következő BKV-botrány. Kiderült, hogy több mint 200 millió forintot fizettek ki végkielégítésként három vezetőnek. Végkielégítésre tehát találtak több száz millió forintot, az emberek számára fontos vasútvonalak fenntartására viszont nincs. Ez egy elfogadhatatlan, tarthatatlan gyakorlat, amelyért a felelősöket mind jogi, mind politikai értelemben felelősségre kell vonni.

Meggyőződésünk, hogy a kormánynak nem tönkretenni, hanem fejleszteni kell a vasúti közlekedést. Előbb szép szavak hangzottak el Európáról, arról az Európáról, amelyben felismerték a vasúti közlekedés stratégiai fontosságát, és az infrastruktúra-fejlesztést mint az elmúlt időszakot és napjainkat sújtó válság kezelésének egyik fontos eszközét. Nyugat-Európában mindenütt fejlesztik a vasutakat, ezért aki fejlesztés helyett a vasutat leépíti, az súlyos lemaradásba kerül a többiekkel szemben.

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak ezzel a vasútfejlesztő Európával kell egy irányba haladnia, és nem szembemennie a magyar társadalom és Európa érdekeivel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Hónig Péter miniszter úrnak.

HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már senki sem vitathatja, hogy a helyközi közösségi közlekedés a jelenlegi módon fenntarthatatlan, és a jövőben finanszírozhatatlan. Elfogadhatatlan a romló hatékonyság és minőség, a járművek alacsony kihasználtsága, a kieső bevételek magas aránya, amelyet az államnak kell pótolnia.

Az elmúlt három évben ennek az országnak minden egyes adófizetője számára százezer forint adótöbblet-befizetést igényelt ennek az ágazatnak a fenntartása. Közel 330 milliárdba kerül ma Magyarországon az, hogy közel egymillió ember napi rendszerességgel - ebből mintegy 330 ezer vasúton, a többi pedig autóbuszon - elérhesse munkahelyét, iskoláját, illetve az egészségügyi intézményeket.

Az elfogadhatatlan minőséget az is érzékelteti, hogy napjainkra már az országos jelentőségű pályahálózat szinte 50 százalékán állandósult sebességkorlátozás van érvényben. A problémák gyökere nem a mostani kormányhoz, de még csak nem is az előzőkhöz nyúlik vissza, hiszen a rendszerváltást követően ennek a kérdéskörnek a hatékony kezelése egyetlen kormánynak sem sikerült.

Itt van a kezemben egy kormányhatározat 1999-ből, a MÁV Részvénytársaság átfogó reformjáról. Ebből sajnos nem sok valósult meg azóta sem. Ez tehát kormányokon átívelő felhalmozott elmaradások sora; olyan gondok, amelyek nem most keletkeztek, megoldásuk azonban halaszthatatlan feladattá vált. Mára tehát az is tisztán kirajzolódott, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességét jelentősen meghaladja a helyközi közlekedés, különösen a vasúti közlekedés jelenlegi menetrend alapján történő működtetésének finanszírozása.

Az Európai Unióban a Közösség körülbelül 50 százalékban járul hozzá a vasúti közlekedés tényleges költségéhez. Ez az arány Magyarországon több mint 70 százalék. Másrészt nagyon sok párhuzamosság van a szolgáltatásokban. Hiszen a menetrend az elmúlt hét év során csak bővült, soha nem szűkült, tehát egyre több és több igényt képeztünk le mint társadalmilag jogosnak vélt igényt. A gazdasági válság, illetve az államháztartás helyzete a reformlépések kényszerét még inkább felerősítették. A tervezett átalakítás azonban nemcsak, sőt nem elsősorban erről szól, hanem a minőség javításáról és a fenntarthatóságról. A mi felelősségünk abban van, ebben a rövid időben, ami rendelkezésünkre áll, hogy semmiképpen ne történhessen meg az, hogy ellehetetlenüljön a MÁV. Ez viszont nem képzelhető el anélkül, hogy hároméves gondolkodásban, tervezési ciklusban ne tegyük meg azokat a most elindított szükségszerű lépéseket, amelyek elkerülhetetlenek.

A tervek szerint a következő három évben el kell érni, hogy betartható menetrendek legyenek, hatékonyabb legyen az eszközkihasználás, mert a mostani, több esetben 15-20 százalékos helykihasználás megengedhetetlen. Valamint célunk az alágazatok összehangolása és a megfelelő csatlakozások biztosítása, az országos jelentőségű vonalakon pedig az ütemes menetrend minél teljesebb körű bevezetése.

A tervezett intézkedések megvalósulása esetén 2012-re lehet elérni azt, hogy ne csökkenjen a tömegközlekedés színvonala, miközben kiszámítható módon évről évre több pénzt adunk a vasútnak és a Volán-társaságoknak. Szándékunk az, hogy a vasúttársaság pénzügyi ellehetetlenülésének elkerülése érdekében olyan lépéseket tegyünk, amire építkezve az utánunk következő kormányok egy kedvezőbb költségvetési helyzetben valóban megújíthatják a vasúti tevékenységet.

A települések döntő többségében, közel kétharmadukban egyébként a helyközi személyszállítási közszolgáltatást eddig is az autóbuszos forgalom biztosította. A jövőben az állam ezeken a helyeken is biztosítja a közlekedési közszolgáltatást, és azért, mert nem jár arra vonat, az emberek autóbusszal is eljutnak munkahelyeikre, az iskolákba, az egészségügyi intézményekbe, az ügyeik intézésére a közigazgatási hivatalokba.

Konkrét vonali szintű döntések még nem születtek meg, így az átalakítás jelen stádiumában ezért is elhamarkodott, megalapozatlan sajtóhíresztelésekre támaszkodva egyes vasútvonalak további sorsáról beszélni. Természetesen nem akarok illúziót kelteni; vannak olyan vonalak, ahol célszerűbb autóbusszal közlekedni a vonatok helyett, de hogy hol, arról még nem született döntés. A menetrendek kialakításához mindenképpen szeretnénk bevonni az érintetteket, ezért ezt a munkát a döntés-előkészítő, javaslattevő funkcióval rendelkező regionális szakbizottságok segítik. Nincs szó tehát az önkormányzatok üzemeltetési kötelezettségéről, a támogatások továbbra is a költségvetésből lesznek fedezve.

Ami pedig a tervezett intézkedések (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megalapozottságát illeti, 2007-ben mindkét alágazatra kiterjedően országos, átfogó, teljes keresztmetszetű utasszámlálás alapján történik a tervezés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Botka László frakcióvezető-helyettes úr, MSZP. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.

(13.30)