Készült: 2020.07.12.12:25:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2013.02.25.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ott folytatnám, ahol ön abbahagyta, fűzném tovább a gondolatát, hiszen 1956-ban valóban nyilvánvalóvá vált mindenki számára, aki Nyugat-Európában élt és tán idealistán gondolt a kommunista rendszerre, azt hívén, hogy az történik, amit a sztálini propaganda megpróbált elhinteni korábban éveken keresztül, hogy ott valóban egyfajta egyenlőség valósul meg, hogy ez nem igaz, hogy itt az emberek szenvednek, hogy a magyar nép elsöprő többsége, ahogy mint kiderült, nem is szavazott igazából soha többségében a kommunistákra, de nem is akart kommunista rabiga alatt élni.

(13.40)

S nemhiába lett 1957-ben az év embere a Time magazin szerint is a pesti srác, és került ki a Time magazinnak a címlapjára. Ez a tisztelet, ami Magyarország körül kialakult, pontosan '56-ban alakult ki, hogy akkor a hétköznapi emberek, nem nagy alakok, nem nagy forradalmárok, ott nem a népvezérek hozták fel a népből az ellenállást az aktuális hatalommal szemben, mint amit, mondjuk, Kossuth Lajosra és társaira lehet mondani, hanem a nép elégedetlensége tett hőssé adott helyzetben egy Nagy Imrét vagy másokat. Más volt akkor a hangulat, mint korábbi forradalmaink kapcsán.

A magyar alaptörvény is egyértelműen fogalmaz - ön is ismeri bizonyára -, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki, ezt most már az alaptörvény is tartalmazza. Ami pedig az egykori kommunista hatalomnak a haszonélvezőit és áldozatait illeti, nos tehát az alaptörvényünk szintén kimondja, hogy: "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett bűnök elévülését." - ön is ismeri ezt. Tehát az a nehézség, ami jogilag, elévülésileg az eljárások tekintetében volt akadály a felelősségre vonással kapcsolatban, az elhárult. Nyilvánvalóan a bizonyítás évtizedek elteltével sokkal nehezebb, mint egy frissiben elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, de az alaptörvényünk egyértelműen fogalmaz, hogy '44. március 19-e és '90. május 2-a között nem volt állami önrendelkezés, Magyarország megszállás és diktatúra alatt volt.

Ami az egyes nyugdíj-kiegészítéseket illeti, egyrészről a volt kommunista hatalom haszonélvezőivel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy valóban felállt egy ilyen bizottság még az elmúlt esztendőben, amelyik több mint ezer ember nyugdíjaktáit nézi át. Ugyanakkor nem gondoltuk, hogy ez ennyire összetett feladat lesz, és nem lehet három-négy hónap alatt elvégezni, hanem egy bő fél évre lesz hozzá szükség, ezért kérjük majd az Országgyűlést, hogy hosszabbítsa meg, és nyárig dolgozhasson ez a bizottság. Több mint ezer ember aktáját átnézte, levéltárakkal, a Történeti Levéltárral nemcsak felvette a kapcsolatot, de iratokba is betekintett, különböző adatokat összegyűjtött és rendszerezett. Áttekinti az 1990-ben a Göncz Árpád köztársasági elnök úr által vezetett bizottság indokolásait, és már most, ebben a fázisban is jól látható, hogy bizony akkor, a '90-es évek elején a köztársasági elnök úr által vezetett bizottság munkáján nagyon sok mindenki átcsusszant, az a szűrő nem volt elég alapos, és nagyon sokan kaptak húsz évig nyugdíj-kiegészítést az egykori kitüntetéseik nyomán, akik erre igazából érdemtelenné váltak.

A másik kérdés pedig a nyugdíj-kiegészítések, -juttatások azok számára, akik a kommunista rendszer áldozatai voltak. Ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy mind a Gyurcsány-kormány utolsó idejében, mind a Bajnai-kormányzat alatt ezeket a kiegészítéseket befagyasztották a tekintetben, hogy nem növekedett annyival a nyugdíjnak ez a része, mint az alapnyugdíj. Hiába volt az alapnyugdíjban valamiféle emelkedés, ezeket a részeket, amelyek a forradalmároknak jártak, sem Gyurcsány Ferenc az utolsó éveiben, sem Bajnai Gordon egyszer sem emelte meg ugyanúgy, ahogy a nyugdíj alapösszege emelkedett volna. Ezt is valamelyest pótolandó ez a kormány már döntött egy 50 százalékos kiegészítésről, nyugdíjrészemelésről azok számára, akik ebbe a kategóriába tartoznak, még nem az összes áldozat tekintetében, de azoknak az előterjesztése is hamarosan a kormányzat asztalán fekszik. És a tavalyi nyugdíj-kiegészítés összege is, ahogy ön emlékszik rá, visszamenőlegesen, év elejétől járt az áldozatoknak. Így igyekeztünk valamelyest anyagilag is kárpótolni azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra áldozataivá váltak.

Én úgy gondolom, hogy ezt a kormányzatot azzal vádolni, hogy ne tekintene vissza megfelelő méltósággal ezekre az áldozatokra, nem lehet. Nemhiába az első Orbán-kormány fogadta el azt a jogszabályt is, amely ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává tette, és azóta is igyekszünk ezen az úton haladni, akár az új Nemzeti alaptantervben, hogy amit ön mondott, az ne valósulhasson meg, és ne lehessen félremagyarázni sem '56-ot, sem a kommunista rendszernek az időszakát.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai