Felszólalás adatai

Ha megnézzük a magyar szakképzési rendszert, akkor az derül ki belőle, hogy bár 18 éves korig tartott papíron a tankötelezettség, de a szakképzési rendszerben részt vevő diákok közel 30 százaléka lemorzsolódott. Még szomorúbb a kép egyébként, ha azt nézzük, hogy a hátrányos helyzetűeknél mi az arány. A hátrányos helyzetűeknél ez az arány eléri az 50 százalékot. Ezt az adatot egyébként abból a Zöld könyvből mondom, amit Hiller István készíttetett. Tehát papíron van egy nagyszerű szakképzési rendszer, az első két évben döntően elmélettel kell foglalkozni, négy évig tart, és közben egyébként ilyen adatok derülnek ki belőle.

Köztudott az is, hogy nagyon sok szakképző intézménybe a tanárok sajnos csak túlélési gyakorlatra jártak be, és alig várták, hogy vége legyen a szakképzésnek. Számos szakképző intézménybeli tanárral beszéltem, aki azt mondta, hogy sajnos azokra a gyerekekre, akik az iskolájába járnak, nem mernének rábízni olyan szakmunkát, amit ők tanítanak nekik.

Ha megnézzük, még vannak nemzetközi összehasonlítások, amelyek azt mutatják, hogy a magyar szakképző intézményekbe járó gyerekek 80 százaléka szövegértésből és matematikából alig éri el az elégséges szintet. Ha még azt az adatot is hozzávesszük, hogy egyébként az OECD-országokból a szakképzettséget szerző gyerekek legkisebb arányban Magyarországon tudnak elhelyezkedni, akkor, tisztelt képviselőtársaim, ezekből az adatokból teljesen egyértelmű, hogy ezzel a szakképzési rendszerrel valamit kellett csinálni. Ez a szakképző rendszer így nem maradhatott.

Azt hiszem, hogy a kormány felvázolt egy utat, bizonyos fenntartásaim nekem is vannak, de őszintén reménykedem, hogy a mostani helyzetnél csak jobb lehet, mert az, ami most volt az elmúlt 20 évben - én nem is az elmúlt 8 évre mondom ezt -, ami az elmúlt 20 évben kialakult, az a statisztikák szerint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Európa legrosszabb szakképzési rendszere volt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)