Felszólalás adatai

A 3. ajánlási ponttal kezdeném, amelyet dr. Gyüre Csaba képviselőtársam terjesztett be. Ez a módosító javaslat arra irányul, hogy a megfogalmazott 3 millió forint helyett 1,5 millió forintban határozzuk meg azt az összeget, amely a felülvizsgálatot lehetővé teszi vagyonjogi ügyekben.

Az a fő indokolása a kormányzatnak, hogy indokolt azt az összeghatárt, ami jelenleg is a törvényekben szerepel, ami 1 millió forint, felemelni vagyonjogi ügyekben 3 millió forintra, hiszen ebben az esetben kevesebb és nagyobb horderejű ügyek kerülhetnek felülvizsgálatra. Ezzel mi ebben a formában nem tudunk egyetérteni, mármint a mértékével, lévén, hogy a 3 millió forintot túl magasnak érezzük. Abban egyetértünk, hogy szükséges valamiféle emelés, ha szabad csúnyán fogalmaznom, az infláció és az inflálódás miatt érthető, hogy emelkedik ez az összeg, de a 3 millió forint nem tart lépést, nem tart ütemet azzal az eredeti törvényalkotói szándékkal, illetve azzal a jogi környezettel, amit az 1 millió forintos pertárgyérték meghatározott.

(18.50)

Miért lehet fontos ez? Manapság 3 millió forint a magyar viszonyok között nagyon komoly összegnek számít az állampolgárok szemszögéből, de még az 1, illetve 1,5 millió forint is egy bérből és fizetésből élő embernek komoly összeg, ezért ez indokolttá teheti ennek a felülvizsgálatát. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben a perek jó része ki lenne zárva, de az indokolásban szerepel is, az a cél, hogy minél kevesebb ügy kerüljön felülvizsgálatra, így tehermentesítve a bíróságokat, amelyeknél kapacitások szabadulnának fel, aminek következtében több idejük és kapacitásuk lenne a különböző első- és másodfokú ügyekre. Ez természetesen igaz lehet, bár ennek a közvetlen bizonyítottságát nem látjuk.

Egyébként hozzáteszem - ez a részletes vita több pontjához is elmondható, és gondolom nem én leszek az egyetlen, aki elmondja -, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén nagyon komoly és hosszú anyagokat kaptunk, amelyek bizottsági módosító javaslatként kerültek előterjesztésre, de ezek a kormányzattól származnak, ami önmagában még nem is lenne baj, de emiatt most tulajdonképpen egy általános vitát is le kell folytatnunk, hiszen ezek az anyagok bár módosító javaslatként kerültek be elénk a bizottságban, és azóta sikerült áttanulmányozni őket, egyébként sok jó javaslat is van köztük, és ha odakerülünk, akkor el fogom mondani, viszont ez már megint nem száz százalékban az a törvényalkotás, amit elvárnánk a kormányzattól, lévén hogy ezekről az általános vitában sokkal jobb lett volna szólni, és nemcsak kapcsolódó módosítókkal lehetne ezekhez hozzászólni, hanem sima módosító javaslatokkal is. Jobb lett volna, ha a törvény által előírt egyeztetéseket megfelelően lefolytatták volna.

Hozzáteszem, hogy Handó Tünde megjelent a bizottság ülésén, ami egy előremutató gyakorlat, és annak ellenére nagyon örültünk neki, hogy ezek módosító javaslatként kerültek benyújtásra. Reméljük, a jövőben is gyakorlat lesz, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonya megjelenik és tud válaszolni a kérdéseinkre, illetve előterjeszti a bíróságot érintő javaslatokat.

Gaudi képviselőtársam javaslata a felülvizsgálat kérdéskörében a 6. pontban egy nagyon apró, de mégiscsak fontosnak tűnő módosítást vezetne be, nevezetesen, hogy a tervezett 3 millió forint - még akkor se, ha 1 millió forintra kerül csökkentésre - ne vonatkozzon a személyhez fűződő jogok megsértéséből adódó kártérítésre. Ez azért lehet fontos, mert a személyhez fűződő jogok megsértése és az ebből fakadó kárigény nehezen forintosítható érték, és ebben az esetben a jogvédelem megkövetelné azt, hogy ezt kivegyük ebből a körből, és a felülvizsgálatot megengedjük, annak ellenére, hogy első és másodfokon esetleg alacsonyabb pertárgyértéket állapítottak meg a per alakulásához képest.

A 10. pontban Gyüre Csaba képviselőtársam nyújtott be módosító javaslatot, amely szintén arra vonatkozik - és ezért fontos lehet az állampolgárok szempontjából is -, hogy ne kerüljön bele a törvénybe az a passzus, amely esetében kizárt lenne felülvizsgálat adóhatóságnál fennálló bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekkel kapcsolatban, ha a fizetési kötelezettség az 1 millió forintot - itt tehát az 1 millió forintos határ kerül meghatározásra - nem haladná meg. Mi nem ennek az 1 millió forintnak a csökkentésére teszünk javaslatot, hanem az egész passzust vennénk ki. Magyarul, ez azt jelentené, hogy olyan esetekben, ahol kisajátításról vagy adóhatósági megállapításról van szó, a felülvizsgálat lehetősége legyen meg, a felülvizsgálat álljon fenn, lévén, hogy itt olyan jogviszonyokról beszélünk, ahol ez indokolt lehet, indokoltabb, mint egyéb ügyekben, amikor magánszemélyek egymással pereskednek.

Összegezve: ehhez a részhez a módosító javaslatok - mert közben rápillantottam, itt az 1-13. pontoknál tartunk - ennyiben foglalhatók össze. Illetve egy apró méltatás annak, amit de facto az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, de a bírósági szervezet... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Letelt az időm?

ELNÖK: Igen. (Dr. Staudt Gábor: Hat percem van?) Vitaszakaszonként hat perc. (Dr. Staudt Gábor: Akkor bocsánat, majd újra nyomok gombot.) De folytassa, most már fejezze be ezt a gondolatot.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Nagyon gyorsan befejezem. Tehát az, hogy a jövőben a keresetlevél-idézés kibocsátása nélkül történő elutasításnál egyértelművé teszi a törvény, hogy a mellékleteket nem kell újra becsatolni, ez egy pozitív, előremutató joggyakorlatot feltételez, és az állampolgároknak megkönnyítheti az életét.

Nem élnék vissza tovább az idővel, és megköszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)