Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschlages Nr. T/503. über den ungarischen Haushalt  im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen  in diesem Endspurt der Debatte wieder erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében az általános vita utolsó körében ismét kifejtsem álláspontunkat a 2019. évi központi költségvetés, a T/503. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatosan.

A szerdai felszólalásomat azzal a visszatekintéssel kezdtem, hogy az elmúlt ciklus elején milyen helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek, az elmúlt négy évben miben és hogyan tudtunk előrelépni, hol tartunk ma, milyen feladatok állnak előttünk, hiszen mindezek kellő mértékű ismerete nélkül sem az elmúlt éveket, sem a 2019. évi központi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igényeket nem lehet reálisan értékelni, a helyükön kezelni, a megfelelő kormányzati és parlamenti döntéseket meghozni. Majd hozzászólásom végén elmondtam, hogy a tizenhárom magyarországi nemzetiség a 2019. évi költségvetési javaslathoz összesen 5 milliárd 120 millió forint módosítást kíván benyújtani öt súlyponti területen, melyek a következők:

1. A támogatásemelési igények közel fele, pontosan 49 százaléka, 2 milliárd 520 millió forint a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épület- és építményállománya beruházási, felújítási, pályázati önrészének a biztosítását szolgálja.

2. Az országos nemzetiségi önkormányzatok és média esetében 20 százalékos  összegszerűen 355 millió forint -, az országos önkormányzatok által fenntartott intézményeik esetében pedig 10 százalékos  összegszerűen 122 millió forint  működésitámogatás-emelést javasolunk. Itt megjegyeztem, hogy 2018-ban sem az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, sem az általuk fenntartott intézményeknél nem volt támogatásemelés.

A támogatási igények harmadik, nagyon jelentős részét teszi ki, mintegy 30 százalékát a 2018-ban megkezdett nemzetiségipedagógus-program 2019. évi második lépcsője, amely szerint a nemzetiségi pótlék 15-ről 30 százalékra kerül megemelésre, és külön keretet biztosítunk a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés számának növelésére és színvonalának javítására. Ez mindösszesen 1 milliárd 530 millió forintot jelent.

(9.40)

4. Az igények 8 százalékát, 405 millió forintot a nemzetiségi egyesületek, szervezetek és iskolák részére, a nemzetiségi pályázati keretek további emelésére kívánunk fordítani.

5. A helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását 10 százalékkal szeretnénk megemelni, amely összegszerűen 188 millió forint.

A tegnapi felszólalásomban a nemzetiségipedagógus-program, a nemzetiségi pályázati keretek és a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatási igényének részletes indokolását, megalapozottságát igyekeztem kifejteni és érzékeltetni. A mai felszólalásomban térnék ki először az országos nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi média működési támogatására, másodszor az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésiköltség-igényére, harmadszor a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk fenntartott intézmények épület- és építményállományának beruházási, felújítási pályázatiönrész-biztosítását szolgáló pályázati rész emelésére.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi média működési költsége esetében  az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével egyeztetve  20 százalékos támogatásemelést javasolunk, amellyel a jelenlegi 1 milliárd 776,1 millió forintot 355,2 millió forint módosítással 2 milliárd 131,3 millió forintra emelnénk. Amint azt már említettem, 2018-ban sem az országos nemzetiségi önkormányzatok, sem az általuk fenntartott intézmények támogatásemelésben nem részesültek.

Jelenleg az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása  közfeladataik ellátása céljából  magában foglalja az országos nemzetiségi önkormányzat működési költségét, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának működési költségét, a megyei szövetségek támogatását, a nemzetiségi civil szervezetek támogatását, a nemzetiségi programok támogatását és a nemzetiségi média támogatását.

Az intézmények közül az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működésének támogatását egyedül és kizárólag a központi költségvetésből lehet biztosítani, tekintettel arra, hogy a feladat ellátásához saját bevétellel nem rendelkeznek. Az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásai 2017 óta változatlan összegűek, amelyek nem követték az önkormányzatnak egyrészt a saját működésével összefüggő, másrészt mint intézményfenntartónak a feladatok növekedéséből eredő többletforrásigényét.

Így többek között a minimálbér és a garantált bérminimum  egyébként örvendetes  évenkénti növekedéséhez kapcsolódóan jelentősen megnövekedtek a bér- és közterhek költségei nemcsak a közszférában, hanem a megyei szövetségek és a regionális nemzetiségi civil szervezetek működésében is. Ez jogosan növeli az országos nemzetiségi önkormányzatok felé benyújtott támogatási igényeket is.

A nemzetiségi média támogatása esetében  a technikai feltételek folyamatos szintentartási követelménye mellett  szintén a bérköltségek növekedése indokolja a támogatás összegének növelését.

Az országos önkormányzati hivatalok munkatársainak  az egymásnak ellentmondó törvényi rendelkezések miatti többéves huzavona után  a közszolgálati jogviszony alá sorolása a 2018. évben teljeskörűen megtörtént, az átsorolással viszont a köztisztviselői illetménytáblák kötelező alkalmazása, a megnövekedett szabadságnapok, a kötelező alap- és szakvizsgák a munkáltató terheinek jelentős növekedését eredményezték.

A GDPR-rendelet hatálybalépése fenntartói szinten szintén komoly többletkiadást jelent, mivel az intézményeknek erre forráslehetősége nincs. Az ennek történő megfelelés informatikai fejlesztéseket is igényel, melyeket az intézmények a feszes működési keretükből nem tudnak kigazdálkodni.

A gazdasági adminisztráció évek óta növekvő, jelentős többletterhet okoz, amellyel az észszerű gazdasági átszervezések után is számolnunk kell, a kisebb és a nagyobb gazdálkodó szervezeteknél is többletlétszámigény jelentkezik.

A beruházási, felújítási pályázatiönrész-keretek örvendetes növelése révén elvégezhető munkák szakszerű lebonyolítása szintén többletfeladatokat és -költségeket eredményez a működés területén is.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. számú törvény 2017. december 21. napján hatályba lépett, módosított 25. § (6) bekezdése értelmében a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyont az eddigi ingyenes használat helyett ingyenesen az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a köznevelési közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. Az új vagyonkezelői szerződések megkötését követően a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási ingatlanjaira és ingóságaira történő biztosítás megkötése, annak költsége a fenntartókat, a nemzetiségi önkormányzatokat terheli. Mivel valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat több intézményt is fenntart, ezek a költségek önmagukban is többmilliós összeget jelentenek.

Végezetül szeretnék rámutatni arra is, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatoknál a megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező munkatársak biztosítása a nem nemzetiségi intézményekhez és szervezetekhez képest lényegesen nehezebb, hiszen a megfelelő végzettség mellett speciális követelményt jelent, hogy a munkatársak az adott nemzetiség nyelvét beszéljék, és természetesen az a szerencsés helyzet, ha az adott nemzetiséghez is tartoznak. Mindezen feltételek biztosítása különösen a kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében komoly problémát jelent, és a megoldáshoz természetesen megfelelő anyagi eszközök is szükségesek.

Az elmondottak alapján tisztelettel kérjük a 2019. évi költségvetési törvényben az országos nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi média működési támogatásának 20 százalékkal történő emelését.

Másodsorban az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működési támogatásának 10 százalékkal történő megemelését kérjük, vagyis a 13 országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmények 1 milliárd 220,2 millió forintos támogatását 122 millió forinttal 1 milliárd 342,2 millió forintra történő megemelését.

A fenntartott intézmények támogatásnövelése indoklásánál tulajdonképpen majdnem mindent meg lehetne ismételni, amit az országos nemzetiségi önkormányzatoknál már megtettem, amelytől most természetesen eltekintek. Amiért a fenntartott intézményeknél feleannyi, azaz 10 százalékos támogatást kérünk, annak az az oka, hogy egyrészt a működésük racionalizálása és költségcsökkentési okokból az országos nemzetiségi önkormányzatok többségében több gazdálkodási, irányítási feladatot a fenntartott intézményektől átvállaltak, másrészt egy-egy nemzetiség képviseletével, irányításával kapcsolatos többletfeladatok és annak költségei nyilvánvalóan csak az országos nemzetiségi önkormányzatoknál jelentkeznek, az egyes általuk fenntartott intézményeknél nem.

A súlyponti kérdések közül utoljára, de fontosságát, jelentőségét tekintve hosszú távon meghatározó kérdésként kell foglalkozni a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épület- és építményállományának beruházási, felújítási pályázatiönrész-keretével, amely a 2019. évi nemzetiségi költségvetési igények felét teszi ki. Ezt is kétfelé kell bontani: egyrészt az országos nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épület-, építményberuházási, -felújítási pályázatiönrész-keretére, másrészt a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és kulturális intézmények épület-, építményberuházási, -felújítási pályázatiönrész-keretére.

Az országos önkormányzatok esetében 4 évvel ezelőtt, amikor parlamenti képviselet lehetővé vált számunkra, az első ténykedésünk volt, hogy a 2015-ös központi költségvetési törvényben sikerült megnyitni egy új címrendet a beruházási, felújítási pályázatiönrész-keret biztosítására.

(9.50)

Ez azért volt számunkra stratégiailag rendkívül fontos, mert az országos önkormányzatok az általuk használt ingatlanokat, valamint az általuk fenntartott intézmények ingatlanainak többségét az 1994-ben történt megválasztásukat követő években kapták meg, döntő többségükben már akkor is használt állapotban.

Az időközben eltelt 25 évben egyedi támogatásokkal, néhány nemzetiség esetében kormányközi vegyes bizottsági támogatásokkal, eseti támogatásokkal tudták, próbálták többnyire csak részlegesen a szükséges beruházási, felújítási munkákat megcsinálni. Márpedig ahhoz, hogy ezen ingatlanok hosszú távon megfelelő állapotban tarthatók legyenek, rendszeres felújításra van szükség, amely meghatározóan csak központi költségvetési támogatásból finanszírozható, annak ellenére, hogy mindegyik országos nemzetiségi önkormányzat természetesen megpróbál igénybe venni minden olyan lehetőséget  anyaországi támogatás, alapítványi támogatások, EU-s pályázatok s a többi -, amelyekkel a szükséges forrásokat kiegészítheti.

Másodszor és utoljára külön kell beszélni a helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési és kulturális intézmények beruházási, felújítási pályázatiönrész-igényéről. A nemzetiségi önkormányzatok 1994. évi megválasztását követően voltak rövid időszakok, amikor lehetőség volt rá, és néhány helyi nemzetiségi önkormányzat úttörőként élt is a lehetőséggel, hogy átvették köznevelési vagy kulturális intézmények fenntartói jogait.

Intézményesen azonban 2013-tól vált lehetővé, hogy adott feltételek megléte esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatok átvehették a települési önkormányzatoktól, majd később a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmények fenntartói jogait. Ezzel a lehetőséggel évről évre egyre több helyi nemzetiségi önkormányzat élt. Ennek eredményeként most arról számolhatunk be, hogy ma már hat nemzetiség  horvát, német, roma, román, ruszin és szlovák  49 helyi nemzetiségi önkormányzata összesen 74 nemzetiségi köznevelési és/vagy nemzetiségi kulturális intézményt tart fenn.

Amint arról az országos nemzetiségi önkormányzatok működési költségeinél már kitértem, a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2017. decemberi módosításával a holnapi nappal bezárólag ezen helyi nemzetiségi önkormányzatok már nemcsak használói az adott ingatlanoknak, hanem a vagyonkezelői jog is átadásra került részükre. Ezen intézmények fenntartói és vagyonkezelői jogainak átvételével a fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok az államtól vállalták át a közfeladatot, és mivel a helyi nemzetiségi önkormányzatnak nincs saját bevétele, az intézményeik épület- és építményberuházási, felújítási pályázatiönrész-igényét az államnak kell költségvetési támogatással biztosítania, pontosan úgy, mint ahogy az állami kezelésben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál maradt köznevelési intézményeknél is az állam köteles a szükséges beruházási és felújítási munkákra a forrást biztosítani.

Az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok is a fenntartói és vagyonkezelői joggal az intézmények hosszú távú, színvonalas működésének felelősségét is átvették, és ezen állami feladat ellátásához kérjük az intézmények hosszú távú üzemeltetéséhez szükséges beruházási, felújítási pályázatiönrész-keret biztosítását. A nemzetiségi, oktatási és kulturális autonómia kialakításához kapott, ezen hosszú távú lehetőségeket hálásan megköszönjük. S hogy ennek súlyát, mai mértékét és jelentőségét mindenki érezze, szeretném tájékoztatni önöket, hogy 2018. szeptember 1-je óta az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben közel 6 ezer nemzetiségi gyermek, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben már több mint 12 ezer gyermek, vagyis összesen a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben már több mint 18 ezer gyermek és fiatal részesül nemzetiségi oktatás-nevelésben.

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2017. decemberi módosítását követően már nemcsak a 100 százalékban, hanem a legalább 75 százalékban nemzetiségi oktatás-nevelésben részesülő gyermekek nemzetiségi intézményei is átvehetők, úgy számolunk, hogy 2020-ig a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi intézményekben a nemzetiségi oktatás-nevelésben részesülő fiatalok száma meg fogja haladni a 20 ezer főt. Az ő hosszú távon fenntartható, színvonalas oktatás-nevelésükhöz elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra biztosítását szolgálja az igényelt beruházási és felújítási pályázati önrész.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végül engedjék meg, hogy a központi költségvetéssel kapcsolatos hozzászólásomat egy külön kéréssel zárjam. Az elmúlt parlamenti ciklus nemzetiségi szempontból legfontosabb eredményének tartom, hogy mi, a parlamentben zöldfülű, kezdő, szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi parlamenti szószólók következetes és tisztességes munkával el tudtuk érni azt, hogy a magyar parlament minden frakciója és minden képviselője a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által beterjesztett törvényjavaslatokat kivéve a napi politikai csatározásokból mindig egyhangúlag szavazta meg. Tisztelettel kérem önöket, hogy a magyar parlament elmúlt négy évben kialakult ezen gyakorlatát tegyék szokásjoggá, és kövessék az előttünk álló négy évben is. Mi a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről a módosító javaslataink előkészítése, politikai és szakmai egyeztetése során mindent el fogunk követni azért, hogy a magunk részéről az ehhez szükséges előkészítést és feltételeket megteremtsük és biztosítsuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)