Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország több évtizede küzd demográfiai válsággal, és egyre több gyermekre vágyó pár meddőségi problémákkal néz szembe. Ezt nemcsak én mondom, hanem egy írásbeli kérdésemre Rétvári Bence államtitkár úr írta számomra.

Tudjuk, hogy egy héttel ezelőtt megalakult a Családügyi Kabinet, de ettől függetlenül továbbra is azt kell mondanom, hogy ez a kormány nem lett családbarát kormány. Látszik abból is, hogy a Családügyi Kabinetnek egyetlenegy hölgy tagja van, ő is csak állandó meghívottként, nem teljes jogú tagként. De nem is erről szeretnék beszélni.

Többször elmondtuk már ennek a Háznak a falai között, hogy az egyik legnagyobb és legsúlyosabb problémánk lesz, hogy meg tudjuk‑e állítani Magyarországon a népességfogyást, és meg tudjuk‑e állítani, hogy egyre kevesebb gyermek születik.

Az egyik eszköze annak, hogy javítani tudjunk ezeken a mutatókon és ezeken a súlyos problémákon, ha a kormány helyén kezelné a meddőségi problémát. Ma az ismert adatok szerint minden ötödik magyar párról beszélhetünk, hogy meddőségi problémával küzd, ami azt jelenti, hogy 200 ezer meddő párról beszélünk Magyarországon. Hozzá szoktam tenni azt is, hogy csínján bánjunk ezekkel a számokkal, mert ezek az ismert adatok. Én azt gondolom, hogy sokkal több párról beszélhetünk, mert nagyon sokan nem kerülnek be a rendszerbe, nagyon sok ilyen problémával küzdő emberről nem tudunk.

Nagyon sok írásbeli kérdést tettem fel ezzel kapcsolatban. Ugyebár, a nyáron eléggé nagy vita alakult ki ezzel a témával kapcsolatban, napirend előtti felszólalást is tettem már. A legutóbbi írásbeli válaszomra azért államtitkár úr adott egy egészen furcsa választ nekem: „A jelenlegi kormányzat minden eszközzel igyekszik segíteni azokat, akik családot szeretnének alapítani, illetve meddőségi problémákkal küzdenek. Ez egy homlokegyenest más szemlélet, mint amelyet önök képviseltek kormányon, amikor mind a társadalom, mind a szakma ellenében és a legnagyobb felháborodással a meddőségi kezelések, valamint az IF-ellátás (Dr. Rétvári Bence: IVF.) szűkítésére törekedtek. Nemzetstratégiai célunk, hogy több forrás jusson a budapesti és a vidéki állami intézmények és a klinikák részére a finanszírozás átláthatóbbá tétele mellett. A bővülő források és lehetőségek nyertesei a magyar párok, így hosszú távon a magyar családok lesznek. A módosítások nemcsak anyagi előnyökkel járnak, de kényelmesebbé is teszik a párok életét, valamint gyorsabbá az ellátás folyamatát.”

Államtitkár Úr! Ha valaki ismeri ezt a rendszert, én ismerem, és nem azért, előre mondom, hogy nem szeretném, ha olyan választ adna és úgy reagálna, hogy én a magánintézetek lobbistája vagyok. Nem! Én azoknak a pároknak a szemszögéből vizsgálom ezt a problémát, mint aki érintett volt ebben hosszú éveken keresztül. Államtitkár úr, minden szegmensét ismerem ennek a problémának, mondom úgy, mint érintett voltam. Kemény hét éven keresztül küzdöttünk gyermekért a párommal együtt.

De, államtitkár úr, ön nem adta meg, amit én kérdeztem ebben az írásbeli kérdésben, hogy melyek azok az intézetek, amelyek plusztámogatást kaptak. De én megszereztem: a Pécsi Tudományegyetem, a Somogy megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, a Szent János Kórház, Észak-Budai Egyesített Kórházak és a Semmelweis Egyetem. Államtitkár úr, a kelet-magyarországi emberek hol tudnak jobban hozzáférni ehhez az állami ellátáshoz? (Dr. Rétvári Bence: Debrecenben.)

Meg, államtitkár úr, beszédes szám az, hogy a meddő pároknak, akik most lombikkezelésben részesülnek, több mint 80 százaléka magánklinikára megy. Az azt jelenti, hogy a bizodalma nincs meg az állami intézetekkel szemben, nincs bizodalma, mert nem azt az ellátást kapja meg, ami azt jelentené, hogy minél rövidebb időn belül a gyermeket a kezében tarthatná. És, államtitkár úr, a magánintézeteknél ugyanúgy megkapja az érintett a tb-ellátást, úgyhogy nem szeretném, ha azt mondaná, hogy nincs tb-ellátás magánintézeteknél.

Szeretném megkérdezni, államtitkár úr, bár írás­beli kérdést is tettem fel, ha ez a plusz 2 milliárd forint nem fogja a célját elérni, nem fog több gyermek születni, akkor mit fognak kezdeni ezzel a támogatással, és belátják-e, hogy nem azt a rendszert tá­mogatják, ami hatékony lenne ma Magyarországon.

Államtitkár úr, én csak kérném az érintett 200 ezer magyar pár érdekében, hogy gondolják végig ezt a támogatási rendszert, és gondolják végig azt a kommunikációt, amivel a magánintézeteket támadják. Azt gondolom, hogy ezek a párok sokkal többet érdemelnek Magyarországon, mert higgye el, nagyon rögös, nagyon nehéz az (Az elnök csenget.), amin keresztülmennek ezek a párok, és csak egy cél vezérli őket, hogy gyermeket tarthassanak a kezükben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)