Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném a felszólalásom legelején tisztázni, hogy az osztatlan közös tulajdont a termőföldek és az erdők esetében az LMP nem tartja fenntartható tulajdoni formának, éppen ezért üdvözöljük a kormány kezdeményezését ennek a tulajdonformának a felszámolására.Továbbra is az a meggyőződésünk, hogy a magyar termőföldnek magyar kis- és középbirtokosok tulajdonában kell lenni. A képzett, a család megélhetését a termőföldre alapozó családi gazdaságok azok, melyek a termőföldet fenntarthatóan kezelik. Őket nem kell arról majd meggyőzni, hogy a talajainkat védeni, gyarapítani szükséges, hogy olyan állapotban kell a tájat, a termőtalajt, az ökológiát tartani, alakítani, ami biztosítani tudja, hogy hosszú távon is eredményesen lehessen a termőföldön gazdálkodni.

Egy családi gazdaság abban érdekelt, hogy az örökösök, a gazdálkodás folytatói is legalább olyan jó körülmények között biztosíthassák a megélhetésüket a földből, mint ahogyan az jelenleg lehetséges. A jövő generációk szempontjait figyelembe vevő gazdálkodó a tájat, a talajt lehetősége és tudása szerint gazdagítani és építeni fogja. Ezt szerettem volna ilyen felvezetésképpen elmondani.

Ezek a fenntarthatósági szempontok, mi is tudjuk, látjuk, hogy az osztatlan közös tulajdonú termőföldek esetében nem biztosíthatóak, sőt félő, hogy egyesek a rendezetlen helyzetet kihasználva a termőföldet inkább rövid távú érdekeik szerint kizsarolják vagy lerontják. Tehát ebben a kérdésben az LMP-nek, Magyarország zöldpártjának a célja egybeesik a kormány céljával: az osztatlan közös tulajdont a termőföldek és erdők esetében a családon belüli osztatlan közös tulajdon kivételével fel kell számolni.

A jelenlegi általános vita során már szeretnénk felvázolni azokat a jobbító szándékú javaslatokat, melyek véleményünk szerint a törvénytervezetet erre a célra valóban alkalmasabbá tehetik. A törvénytervezethez mi fogunk módosító javaslatokat benyújtani, mi örök optimisták vagyunk e tekintetben, és ezt tesszük annak érdekében, hogy egy ilyen jelentőségű nemzeti ügy a lehető legjobban kerüljön végrehajtásra, és a fenntarthatóság és igazságosság a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön.

Kérem, engedjék meg, hogy ha nem is paragrafusonként, de legalább témánként végigvegyem, hogy hol tartjuk szükségesnek a törvénytervezetben a módosításokat. Legelsősorban azt kell kiemelnem, hogy a feladatban a földhivataloknak rendkívül fontos szerepe van. A földhivatali apparátust fel kell arra készíteni, hogy ezt a rendkívül jelentős, rengeteg adminisztrációval járó feladatot képesek legyenek jól és gördülékenyen lebonyolítani. A földhivatalok szerepét ráadásul tovább kell erősíteni a folyamatban, mert bizonyos esetekben véleményünk szerint csak az államapparátus aktív közreműködése biztosíthatja, hogy minden folyamat gördülékenyen és igazságosan folyjon le.

Ezért kérjük a kormányt, hogy már az idei költségvetésben kezdjen többletforrást rendelni a földhivatalok szakapparátusának a fejlesztésére, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor már felkészülten várhassák a felmerülő bejelentéseket. Fontos, hogy amennyiben a költségvetés állapota miatt ez még idén nem lehetséges, és csak a jövő évi költségvetésben lesz erre mód, akkor mi azt gondoljuk, hogy érdemesebb lenne inkább a törvénytervezet hatálybalépését egy kicsit kitolni, legalább egy fél évvel.

Már ez többször elhangzott, a mi számunkra sem világos, hogy ez a 90 napos határidő a megosztás átvezetése iránti kérelem benyújtására elegendő-e. Adott esetben a folyamat nagyon sok tulajdonost, köztük a magyar államot képviselő Nemzeti Földügyi Központot, illetve bizonytalan, beazonosíthatatlan tulajdonosokat is érinthet. A folyamat bonyolultsága miatt úgy véljük, hogy legalább kétszer ennyi időnek, 180 napnak rendelkezésre kellene állnia ehhez a folyamathoz.

Mivel úgy véljük, és ebben a kormánnyal valószínűleg egyetértünk, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése tulajdonképpen közérdek, ezért javasoljuk azt is, hogy az amúgy is jelképes 15 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díj helyett az eljárás legyen ingyenes, amennyiben lehetőség van rá, tehát gyakorlatilag a költségvetés teljes mértékben biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat. Ez talán egy apró könnyítés lenne a folyamat sikeréhez.

Sokkal fajsúlyosabb kérdés, hogy kinek a feladata a tulajdonostársak értesítése. A törvénytervezet szerint ezt a kezdeményező tulajdonostársnak kellene megtennie, ugyanakkor az ismeretlen vagy bizonytalan kilétű tulajdonostársak felderítése a földhivatalok feladata lenne.

A földhivatal rendelkezik a szükséges adatokkal a tulajdonostársak felderítéséhez, lehetősége van rá gyakorlatilag, hogy a lakcímnyilvántartó, esetleg a cégjegyzék adatai alapján felderítse vagy pontosítsa a tulajdonosok kilétét. Ezért mi úgy véljük, hogy az értesítést az eljárás megindításáról a többi ügyfél részére egységesen a földhivataloknak kellene megtenniük. Ez biztosíthatja azt is, hogy minden érintett megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjon az egész eljárásról.

A tervezet szerint nemcsak akkor kell kézbesítettnek tekinteni az értesítést, ha azt a címzett nem kereste, hanem akkor is, ha az „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza. Ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak. Igazságtalan eljárás az olyanokkal szemben, akiknek a címe amúgy a lakcímnyilvántartásból felderíthető lenne. Éppen ezért ilyen esetekben a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján a földhivatalnak meg kellene kísérelnie felderíteni a tulajdonostárs lakcímét.

A megfelelő garanciák biztosítása miatt törvényben kellene előírni, hogy ilyen esetben a földhivatal a lakcímnyilvántartó adatai alapján meg kell hogy ismételje a kézbesítést az ismert új lakcímre. Tehát arról beszélek, amikor valaki egy új helyre költözött. Ezt fontosnak tartanánk.

(14.40)

Egy másik kérdés: a törvénytervezet elfogadásával az ország szókincse is, hisszük, hogy alakulni fog, mégpedig ennek a bekebelezésnek törvényi jelentést, tartalmat adunk. Kérjük azt, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ehhez a szóhoz ne az igazságtalan eltulajdonítás, kisemmizés jelentéstartalom társuljon. Az osztatlan közös tulajdoni részesedési arányok többek között örökléssel is tovább aprózódtak a tulajdonszerzés óta, rengeteg esetben valószínűsíthető, hogy az eredetileg tulajdonhoz jutóknak mára elhunyt gyermekei, esetleg unokái közösen örökölték a tulajdoni részesedést, és az rendkívül elaprózódott. Az elaprózódott tulajdoni részesedés mértéke egyénenként sok esetben nem éri el a minimálisan kialakítható területméretet, így azok bekebelezésre kerülhetnek.

A törvénytervezet nem veszi figyelembe a családi kötelékeket, kizárólag a legmagasabb ajánlattevő számára ad lehetőséget a bekebelezésre. Véleményünk szerint ez igazságtalan azokkal szemben, akik családon belül nem feltétlenül a legmagasabb áron szeretnék az elaprózott részesedéseket egyben tartani és önálló területet kialakítani. Úgy gondoljuk, meg kell találni a módját, hogy a tulajdonrészek családon belül maradhassanak akkor is, ha a családtagok, közeli hozzátartozók, közös egyenes ági rokonnal rendelkező örökösök között egyezség alakul ki, de a családon belül nem a legmagasabb kínálati ár alapján döntenek, hogy ki kebelezze be a többiek tulajdonrészét. Az egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele esetén is szerepet kell adni a családon belüli kötelékeknek.

Fontos pontosítás, hogy erre akkor kell hogy sor kerüljön, ha az ingatlan mérete nem éri el a területi minimum kétszeresét, hiszen ahhoz, hogy két önálló földrészlet kialakítható legyen, az eredeti ingatlannak legalább kétszer akkorának kell lennie, mint a területi minimum. A 16. § szerint a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs kebelezheti be a többi tulajdonrészt. Ez a szabály igazságtalan azokkal a családokkal szemben, ahol örökléssel vagy egyéb jogcímen elaprózott tulajdoni részesedések alakultak ki, de összességében a család lenne a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező. Ezért fontosnak tartanánk azt, hogy a családok védelme érdekében ennek az esetnek legyen törvényi szabályozása is.

Az osztatlan közös tulajdon kisajátítás útján történő megszüntetésének a lehetőségét pontosabban szükséges törvénybe foglalni. A tervezetben leírt esetek kezelik azt a helyzetet, amikor a tulajdonostársak magas száma vagy egyéb okok miatt ütközik rendkívüli nehézségbe ez a folyamat. Azonban fontosnak tartjuk, hogy a leírt esetek között ne és, hanem vagylagos kapcsolat legyen, tehát ha már legalább három alkalommal kezdeményezték a megosztást, de valamiért nem járt sikerrel, vagy már eltelt két év a törvény hatálybalépése során, és a tulajdonostársak magas száma ezt indokolja.

Még néhány dolog. Fontos, hogy az állami kisajátítás lehetőségét további környezet- és természetvédelmi célok megvalósítása céljából is kezdeményezni lehessen. A kisajátításokkal kapcsolatban nagyon fontos, hogy a NFK-knak ne legyen mérlegelési joga. Amennyiben más módon az osztatlan közös tulajdon nem szüntethető meg, vagy azt természet- vagy környezetvédelmi érdek megalapozza, akkor a kisajátítást a központi költségvetés osztatlan közös földtulajdonok kisajátítás útján történő megszüntetését szolgáló előirányzatának terhére a kezdeményezéstől számított 90. napon meg kell kezdeni. Véleményünk szerint ne mérlegeljen a Nemzeti Földügyi Központ.

Végül még beszélnem kell a nem beazonosítható tulajdonok állami tulajdonba kerüléséről. Az LMP több szempontból is rendkívül elhibázottnak tartja a tervezetben leírt módszert. Nem vitatjuk, hogy valamit kezdeni kell a beazonosítatlan tulajdonostársak tulajdoni hányadával, azonban az állami tulajdonba vétel elhibázott megoldás lenne. Sokkal célszerűbbnek tartjuk, ha a beazonosíthatatlan tulajdonos, tulajdonosok tulajdonrészét a földhivatal a leírtak szerint feljegyezné a tulajdoni lapra. Ezeket a tulajdonrészeket az egyezség során olyannak kéne tekinteni, mint akik elfogadják az egyezséget, ezzel beszámítanak a minimum 50 százalékos arányba.

A kialakult egyezség szerint ezeket a tulajdonrészeket a legmagasabb összeget kínáló tulajdonostárs kebelezheti be. A bekebelezés ellenértékét a bekebelező bíróság letétbe helyezné. Amennyiben az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének bejegyzését követő ötödik év végéig sem sikerül a korábbi tulajdonost beazonosítani, akkor a bírósági letétbe helyezett összeg az állam tulajdonába kerül, és termőföldvédelmi célokat valósítana meg.

Ez a módszer segítené az egyezségek létrejöttét. Az állam aktív szerepvállalása nélkül lebonyolítható lenne az egyezség kialakítása ezekben az esetekben. Azt gondolom, egyetértünk azzal, hogy ez mindenki számára nagy könnyebbséget jelentene. Az igazságosság értelmében, ha öt éven belül mégis fény derül a jogos tulajdonos kilétére, akkor hozzájuthatna a bírósági letétbe helyezett összeghez. Ha mégsem kerül elő a jogos tulajdonos, akkor sem következik be jogalap nélküli gazdagodás. Az ellenérték az állami költségvetés részeként termőföldvédelmi célokat szolgálna. Ez a szabályozás esetleg későbbi pereket is megelőzhetne.

Miniszter úr, nagyon bízom benne, hogy az elmondottakkal ön is egyetért, ugyanis a javaslataink a célszerűséget, az igazságosságot, a fenntarthatóságot szolgálják. Mint ahogy említettem, fogunk javaslatokat benyújtani a törvényhez, és még az a rossz hírem van, hogy még lesznek további javaslataink a törvényhez. Azt rendes felszólalás keretében fogom elmondani. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és a DK soraiból.)