Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vezérszónoki hozzászólásomban egyértelművé tettem, hogy az LMP egyetért a törvénytervezet céljával. Most a fenntarthatóságot szolgáló szempontokra szeretném ráirányítani a figyelmet. Elsősorban a megosztással létrejövő legkisebb területméretek, az ingatlanok kialakítása és állami kisajátítása kapcsán szeretnék új szempontokat behozni. Véleményünk szerint a termőföld és az erdők esetén nagyon eltérő megközelítést kell alkalmazni. A törvénytervezet 6. § (5) bekezdése gumiszabályt tartalmaz az önálló földrészletként kialakuló új ingatlanokkal kapcsolatban, miszerint azoknak rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasnak kell lenniük. Ez nagyon fontos kitétel, aminek a tartalmát törvényi szinten is szükséges lenne megfogalmazni.

Természetesen a legkisebb méret fontos kérdés, de mellette rögzíteni szükséges, hogy az ingatlan önálló helyrajzi számon nyilvántartott útról megközelíthető kell hogy legyen. Ennek hiánya később olyan jelentős problémát okozhat, amelyet jobb még az elején elkerülni. Ezzel összefüggésben a 10. § (1) bekezdését módosítani tartjuk szükségesnek, hogy a tulajdonostársak ne rendelkezhessenek, hanem rendelkezniük kelljen az ingatlanok megközelítésével kapcsolatban. Amennyiben már meglévő útról az új földrészek valamelyike nem közelíthető meg, akkor új út kijelölésére őket kell kötelezni. Az új út kialakítása tulajdoni részesedésük szerint együttes kötelezettségük. Egyezzenek meg róla már előre, mert a későbbi viták elkerülése miatt ez fontos.

(15.30)

Törvénybe kell azt is foglalni, hogy az új utak szélességét legalább 12 méterben kell meghatározni.

Emellett ugyanígy fontos, hogy az ingatlan alakjára is megfogalmazzunk törvényi megkötéseket, legalábbis a szakértőink szerint. Elsőre extrém esetnek tűnhet, de a gyakorlat sok furcsa megoldást hozhat magával, ezért fontos meghatározni, hogy szabálytalan alakú vagy hosszú keskeny csíkok ne alakulhassanak ki. Ezért célszerű megszabni, hogy az ingatlanokat lehetőleg párhuzamos és merőleges egyenes vonalakkal kelljen megosztani, és a természetes határok figyelembevételével lehetőleg négyszög alakúak legyenek. A nadrágszíjparcellák kialakulása ellen célszerű megszabni, hogy az ingatlanok átlagos hossza legfeljebb négyszerese lehet az átlagos szélességüknek. Fontosnak tartjuk azt is leszögezni, hogy ha ez az ingatlan alakja miatt nem lehetséges, akkor az ingatlant úgy kell tekinteni, hogy az nem megosztható.

A törvénytervezet 11. §-a fogalmazza meg a megosztás utáni ingatlanok legkisebb méretével kapcsolatos szabályokat. Fontosnak tartjuk, hogy termőföld esetén ne tegyen a törvény különbséget művelési ágak szerint, vagy csak nagyon megfontolt szakmai érvek alapján. Hosszú távon nem feltétlenül biztosítható, hogy egy jelenleg kertként vagy szőlőként nyilvántartott ingatlant nem szántóként vagy gyepként fognak használni, de ennek a fordítottja is előfordulhat. Ha csak a művelési ág szerint adunk lehetőséget kisebb ingatlanméretek kialakítására, akkor az adott esetben visszaélésekhez is vezethet.

Az LMP javaslata, hogy a legkisebb kialakítható terület bármely művelési ágban 5000 négyzetméter legyen úgy, hogy a terület átlagos szélességének legalább 40 méternek kell lennie, és önálló helyrajzi számon nyilvántartott úton megközelíthető legyen. Zártkertek esetén szerintünk elfogadható lenne a 2500 négyzetméteres, útról megközelíthető ingatlanok kialakítása.

A fenntartható erdőgazdálkodás érdekében fontosnak tartjuk, hogy elaprózott erdőterületek ne jöjjenek létre. A javaslatunk az, hogy a legkisebb, megosztással kialakítható erdőterület 5 hektár legyen. Ennél kisebb erdőterület esetén az osztatlan közös tulajdont az állam kisajátítással szüntesse meg. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését a fenntarthatóság érvényesítésére kell felhasználnunk. Azt javasoljuk, hogy védett természeti területen, erdő és termőföld esetén egyaránt az állami kisajátítás legyen az alkalmazott megoldás az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Javasoljuk továbbá, hogy a védőövezetekben, valamint a Natura 2000-es területeken, továbbá minden olyan erdőterületen, amelyben az állam tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és nem megosztható, szintén a kisajátítás legyen az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének a módja. Véleményünk szerint a védett természeti területeken, védőövezetekben, Natura 2000-es területeken az állam tulajdonjogának biztosítása adhatja a legbiztosabb garanciát az előírásoknak megfelelő, természetkímélő gazdálkodásnak.

Tisztelt Miniszter Úr! Önnek mondom: bízunk abban, hogy el fogják fogadni az LMP javaslatait, és azok figyelembevételével olyan utat választanak ezen kiemelt nemzeti ügy megoldásának, amely a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)