Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az EKI, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet ‑ ahogy ön is említette ‑ egy költségvetési szerv, amelyik ellátja az állami egészségügyi tartalék kezelését. Ebben nagyon sokféle funkció van, ön is tudja: a beszerzéstől kezdve a cserélésen át a selejtezésig, adott esetben a normából kikerülő eszközök és anyagok értékesítéséig, nemzetközi segélyadományokkal kapcsolatos ügyintézés, egyes eszközök kiadása vagy visszavétele. Ez egy rendkívül összetett feladat, de az EKI vette át a korábban jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézmények vagyoni jogait és kötelezettségeit, illetőleg adatfeldolgozó feladatait is.

Ebből a hosszú felsorolásból is látható, hogy az EKI sokrétű feladatkörrel rendelkezik, és meghatározó szerepe van hazánk egészségbiztonságának fenntartásában. Az intézet középirányító szerve 2015. március 1-jétől, tehát ettől a hónaptól kezdve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala, ennek működésében jelentős változások nem várhatók.

Ahogy azt a képviselő úr is jelezte, 2015. január 1-jétől módosult a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény, amelynek az ön által is említett 2. mellékletét érintő változás a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység beépülése a létfontosságú rendszerelemek közé.

Annak érdekében, hogy a lakosság ellátása valamennyi helyzetben biztosítható legyen, szükséges meghatározni azon szereplők körét, akiknek tevékenysége a lakossági ellátás szempontjából létfontosságú. Az állami egészségügyi tartalék értelemszerűen létfontosságú rendszerelem, ugyanakkor a készletek folyamatos visszapótlásában részt vevő beszállítói körre, a patikákon keresztül a lakosságot, illetve az egészségügyi intézményeket ellátó gyógyszer-nagy­kereskedőkre is szükséges kiterjeszteni ezt a védelmet.

A létfontosságú rendszerelemmé való nyilvánítás folyamata viszonylag hosszú és összetett: a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek elkészítenek egy azonosítási, önértékelő jelentést, amely a besorolások szempontjából meghatározó dokumentum. A jelentés alapján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet javaslatot fogalmaz meg az EMMI-ben működő kijelölő bizottság felé, amely első fokon dönt a rendszerelemmé nyilvánításról, a másodfokú hatóság pedig ez esetben az egészségügyért felelős miniszter.

A kijelölt rendszerelemeknek ‑ a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján ‑ egy biztonsági összekötő személyt kell kinevezniük, valamint biztonsági tervet kell készíteniük, amely segíti a saját tevékenységüket. A tervek elkészítését, tartalmát a biztonsági összekötő személyen keresztül, a 65/2013. kormányrendelet alapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága ellenőrzi.

A törvénymódosítás célja tehát a lakosságot érintő egészségügyi rendszer biztonságának növelése, a betegbiztonság fenntartása, illetve a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végzők védelmének fokozása. Az, hogy egy gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytató szervezet azonosításra kerül mint létfontosságú rendszerelem, nem befolyásolja annak a tulajdonosi szerkezetét. Amennyiben egy gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó szervezetet nem azonosítanak létfontosságú rendszerelemnek, az számukra nem jelent semmilyen hátrányt, semmilyen korlátozást.

A meglévő európai uniós szabályozással, illetve a törvény fentiekben említett módosításával vált lehetővé, hogy az egészségügyi ellátás teljes vertikuma egy védendő körbe kerüljön annak érdekében, hogy a lakosság folyamatos ellátása biztosítható legyen.

Ezért kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)