Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szalay Gábor képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. A képviselő úr valamit valószínűleg félreértett. Ha visszanézzük a jegyzőkönyveket, nem fogunk találni olyan mondatot, hogy államtitkár úr a gazdasági bizottság ülésén elbújt volna vagy kitért volna bármilyen kérdésre adandó válasz elől. Ilyenről szó nem volt, legalábbis én ilyet nem mondtam. Én azt mondtam, hogy a bizottsági ülésen nem kaptunk minden kérdésre választ, maradtak nyitott kérdések, olyan kérdések, amelyeket szeretnénk feltenni. És államtitkár úr hozzászólására reagálva idéztem a jegyzőkönyvet, hogy a bizottsági ülés nem befejeződött, hanem az elnök úr lezárta, tehát nem tudtunk minden kérdést napirendre tűzni. Egész egyszerűen erről van szó. Olyan feltételezés a részemről, de az előttem és utánam szólók részéről sem hangzott el, hogy államtitkár úr elbújt volna vagy kitért volna a kérdések elől. Szó sem volt ilyenről.

A másik: kinek milyen érdeke fűződik ehhez, ahhoz, amahhoz? Ha ilyen körülmény nem lelhető föl, akkor erre a magyar nyelvben az a válasz adható, hogy senkinek semmilyen érdeke nem fűződik hozzá. Ez tehát kérdés és nem feltételezés.

A kérdésre pedig egyértelmű és világos választ lehet adni, hogy senkinek nem kötődik érdeke X. Y. konstrukcióhoz. Vagy ha valakinek kötődik, akkor azt kell mondani, hogy ennek ilyen és ilyen érdeke. Megint csak azt mondom, hogy kérdés fogalmazódik meg.

Miért kellett sürgetni? Van valami összefüggés a március 12-i MSZP-kongresszus és a március 11-i matricásítási kényszer között? Nem tudom, szeretnénk rá választ adni. Ez is egy kérdés és nem feltevés. (Göndör István: Csak el kellett volna olvasni a 2003. augusztusi és szeptemberi újságokat.) Tisztelt képviselő úr, nyomjon gombot, és akkor elmondhatja a véleményét. Ennyi az egész. Tehát vannak olyan helyzetek az életben, amelyek kérdéseket generálnak, és a kérdésekre szeretnénk választ kapni.

Köszönöm szépen.