Felszólalás adatai

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Herényi Károly frakcióvezető úr utalt arra, hogy a következő képviselők a hozzászólásaikban fogják a költségvetési törvény leglényegesebb tételeit elemezni, így most folytatnám a tervezett sarokszámok kritikájával.

A tervezett sarokszámok, illetve a 2006. évi költségvetés sok bizonytalanságot tartalmaz. Ennek egyik oka, hogy a 2005. évi teljesítés helyzete nem tekinthető át, de köztudottan lényeges pontokon rossz. Másrészt függő elszámolástechnikai kérdések vannak az Eurostattal, így például az autópálya-elszámolás, a Gripen-program bizonytalansága, amelyek átformálják a sarokszámokat. Harmadrészt mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatok jelentős kockázatot viselnek, ezeket a választásokkor szokásos derűs optimizmus hatja át.

Végül a magyar gazdasági növekedést alapvetően meghatározó világgazdasági folyamatok, elsősorban az európai uniós 15-öknél nehezen prognosztizálhatók. Magyarország gazdasági növekedése 2005-re és 2006-ra egyaránt 4 százalék körülire várható, ami nem rossz ütem, de jobb költségvetési politika mellett ennek 5-5,5 százalék körül kellene lennie a gazdaság jelenlegi helyzetét figyelembe véve. A világgazdaság növekedése 2005-ben 4,3 százalékra, 2006-ban 4,4 százalékra várható, az eurózónáé 1,6 százalék, illetve 1,9 százalék. Az újonnan csatlakozó országok között ezzel a növekedéssel jó esetben a nyolcadikak leszünk. A növekedés szerkezete ugyanakkor javult, kínálatorientált, a belső fogyasztás szerepe nem meghatározó, ennek növekedése a GDP növekedése alatt marad. A beruházások javuló dinamikájában ma döntő szerepe van az állam által generált beruházásoknak, a lakásépítésnek, a nemzetközi vállalatoknak, a jövőben pedig várhatóan az EU-s forrásfelhasználás növekedésének is.

A kis- és középvállalkozások problémáit elhanyagolta a kormány, és lényegileg kimaradtak a 2006. évi költségvetésből. A kis- és középvállalatok általános helyzetét a bizonytalanság és az erősödő versenyhátrány jellemzi. A körbetartozás, különösen az építőiparban, elfogadhatatlanul magas szintre emelkedett.

Magas, pénzforgalmi szemléletben 6,8 százalékos a költségvetés tervezett hiánya. Erről már részletesen beszélt Herényi Károly, de mint tudjuk, a könyvelési trükkök következtében 2005-2006 között újabb módosítás várható. Az elfogadott adótörvények alapján várható az áfa-visszatérítési, -visszatartási trükk 2006-ban is.

(13.30)

Ez sajnos ma is gyakorlat. A Pénzügyminisztérium újabban kialakult gyakorlatának megfelelően várhatóak az esetleg több tíz milliárdos, évek közötti áttologatások. Nehezen becsülhető meg az áfaarányosítás várható negatív következménye a költségvetésre. Komoly bizonytalanságot jelentenek a fejezeti kiadásokra vonatkozó tervek, illetve az önkormányzatokkal kapcsolatos kimondatlan leépítési elképzelések. Összességében a Magyar Demokrata Fórum a várható hiányt 7-8 százalék körülire becsüli.

A költségvetés az önkormányzatok vonatkozásában erősen restriktív. Az állam a fontos feladatok finanszírozásából kilép, vagy csökkenti a támogatásokat. A törvényjavaslatban egy sor fontos jogcímnél csak vízszintes vonalakat látunk. Valószínűleg emögött is részben a trükkös könyvelési szemlélet áll, így ugyanis a hiány nem a központi költségvetésnél, hanem az önkormányzati alrendszerben keletkezik; az önkormányzatok vesznek fel hiteleket, élik fel maradék vagyonukat, hogy teljesíteni tudják a település által joggal elvárt feladataikat. A baj csak az, hogy az önkormányzati alrendszer is az államháztartás része, az itteni deficit nem maradhat elszámolatlan.

A kormány minden évben karcsúbb államról beszél, ennek ellenére a tény az, hogy a közszférában 2002-ben 819 ezer ember dolgozott, a 2005. évi júniusi statisztikai jelentés szerint 816 ezer, vagyis lényegi változás nincs. Talán a közalkalmazotti területen volt 6 százalékos csökkenés, de ezt nyilván a köztisztviselői oldalon jórészt visszahozták. A közigazgatás korszerűsítésének azonban nem az a módja, hogy a régi szervezetben és törvényi szabályozás mellett akarunk létszámot csökkenteni, mert erre nagyon korlátozottan van mód. Azért korlátozott a lehetőség, mert a bürokrácia szabályai szerinti munkamegosztás igen magas, különböző törvényekben szabályozott létszámot követel meg. Ahhoz tehát, hogy érdemben lehessen a jelenlegi helyzeten változtatni, új közigazgatási rendszerre és jelentős mennyiségű törvényi előírás megváltoztatására van szükség. Ezek a strukturális problémák várhatóan növelni fogják sok más tényező mellett a 2006. évi hiányt.

2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 8,2-8,4 százalék. Ez a tervek szerint 2006-ban is nagyon magas, 7,8-8,2 százalék körüli lesz. A szerény csökkenést semmi sem indokolja. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya a várakozások szerint meghaladja majd a 2005. évit, így tehát összességében a magyar makrogazdaságot 2006-ban is a magas ikerdeficit fogja jellemezni.

Az infláció 2003-ig 4,7 százalékra csökkent. 2004-ben a sodródó gazdaságpolitika következtében ez a tendencia megfordult, s a tervezett 5,5 százalékkal szemben is jelentősen, 6,8 százalékra emelkedett. Az infláció növekedését több mint 2 százalékban befolyásolta az a sarc, azok a magas fogyasztási adók, amelyeket a kormány a lakosságra kivetett. Azt, hogy az infláció ennél nem lett magasabb, elsősorban a túl szigorú monetáris politikának, az euróval szembeni erős forintnak köszönhetjük.

A miniszterelnök úr és a pénzügyminiszter úr sokszor kifogásolta a szigorú monetáris politikát. Az MDF álláspontja szerint a monetáris szigor enyhítésének egyetlen módja van, a megfelelő fiskális szigor helyreállítása. Igaz, ezzel rövid távon nem lehet népszerűséget szerezni. Az idei infláció a tervezett 4,5 százalék alatt lesz, várhatóan 3,5-4 százalék, 2006-ban pedig a reálisnak látszó 2 százalék valóban alacsony, talán alacsonyabb is annál, mint amit a normál növekedés és a foglalkoztatás romló helyzete megkívánna.

A szocialista-szabad demokrata koalíció egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás javítása, 400 ezer új munkahely létrehozása volt. Ez konzervatív szemmel is alapvető fontosságú célkitűzés, ezzel a Magyar Demokrata Fórum egyetért. A baj az, hogy ez a célkitűzés az elmúlt három esztendőben csak lózung volt, előrelépés sem a foglalkoztatottságban, sem az aktivitási ráta javulásában, sem a munkanélküliség csökkentésében nem történt. 2005-ben a kormánynak az utóbbi nyolc év negatív rekordját sikerült a 7,2 százalékos munkanélküliséggel elérnie, ami várakozásaink szerint és a rossz foglalkoztatáspolitika következtében 2006-ban 7,5 százalékra emelkedhet.

A pénzügyminiszter úr a költségvetés négy prioritása között a foglalkoztatás bővítését szokta emlegetni. Sajnos, a költségvetésben ebben az irányban nem találhatunk érdemi lépéseket. A kormány ugyan több vonatkozásban könnyítette a munkavállalást, de ezek az intézkedések összességében vegyesen ítélhetők meg, inkább zavaros, mint tiszta helyzetet teremtenek, de alapvetően a helyzet félreértését jelentik, ugyanis munkavállaló lenne, de munkahely van kevés, ezek létrehozását kell ösztönözni.

A munkahelyteremtés szempontjából fontos a külföldi működő tőke megtelepedése. Ma ezen a területen a fő mozgatóerő a külföldi kis- és középvállalkozások megjelenése és termelésbővítése. Ez egyrészt kedvező a foglalkoztatás szempontjából, másrészt komoly nyomást jelent a hazai kis- és középvállalkozásokra, azok piaci helyzetére.

A foglalkoztatás bővítése szempontjából a legnagyobb jelentősége a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének van. Az adótörvények nem a versenyképesség, nem a vállalkozások helyzetének javítását szolgálják, hanem hangulatjavító jellegűek. Ezek tehát a versenyképességükön az adóterhelés aspektusából semmit sem javítanak. A nagyobb baj az, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását a költségvetés gyakorlatilag mellőzi. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében találunk egy 3,1 milliárdos nemzeti beruházási célelőirányzatot, amelyet valószínűleg csak a nagyobb vállalkozások tudnak megkapni, és egy 3,7 milliárd forintos kis- és középvállalkozói célelőirányzatot. Ezek még 2004-ben is háromszor ekkorák voltak, és már az is jelentős csökkentés volt a korábbi évekhez képest.

A kis- és középvállalatok számára nagyon fontos az egy évtizede hajtogatott, de mindig figyelmen kívül hagyott EU-konform piacvédelem. Ebben fontos szerepe van, illetve lehet a fogyasztóvédelemnek. Ennek erősítése az egész lakosság érdeke, gondoljunk csak a paprika- vagy a felvágott- és egyéb közismert botrányokra. A 2006. évi költségvetés itt sem áll a társadalom, a vállalkozások oldalára, hiszen a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség létszáma és költségvetése 2004 óta csökken. 2004-ben a felügyelőség költségvetése 2,1 milliárd forint, létszáma 195 fő, 2006-ban 1,6 milliárd forint és 168 fő, közben a költségvetési támogatás 1 milliárd forintról 671 millióra zuhant, egyharmaddal csökkent, ami még 12 százalékos inflációt is tartalmaz.

Összességében tehát a foglalkoztatás bővülése érdekében keveset kíván tenni a kormány, ezért ennek a romlására számítunk a 2006. évben. A foglalkoztatási gondok javítását csak a kis- és középvállalkozások erőteljesebb és sokirányú támogatásával, adminisztrációs terheinek, adóinak és járadékainak a csökkentésével lehetne elérni. Ez a jelenleginél intenzívebb és folyamatos szabályozási munkát kívánna meg a GKM-től. A járadékcsökkentéshez azonban szükséges az egészségügy és a tb rendszerének ezzel párhuzamos átgondolása és a stabilitásuk biztosítása is. Mivel az ötéves adóterv ezzel nem foglalkozik érdemben, nem is értékelhetők a vonatkozó részei.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm a figyelmüket. Innen kezdve a folytatást, az általános kritikát a költségvetéssel kapcsolatban a soron következő fórumos képviselő fogja megadni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)