Felszólalás adatai

ÉLŐ NORBERT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elősegíti-e a 2006-os költségvetés a maastrichti kritériumok teljesülését 2008-ra? Mik azok a pontok, amiket ki lehet emelni, amelyek elősegítik azt, hogy 2010-re az euró legyen Magyarország fizetőeszköze? A szociáldemokrata-liberális kormánykoalíció által benyújtott 2006-os költségvetés a versenyképesség, a felzárkózás és a társadalmi igazságosság költségvetése. 2006-ban a GDP 4 százalékkal nő, az infláció csak 2,1 százalékkal emelkedik, a folyó fizetésimérleg-hiány csökken, az államadósság GDP-arányos hiánya csökken, a bürokrácia csökken, az autópályák hossza megduplázódik.

Három olyan elemet emelek ki, ami a maastrichti kritériumok szempontjából nagyon fontos, ezek a versenyképesség, a társadalmi igazságosság és az adósságszolgálat alakulása.

A versenyképesség szempontjából az egyik legjelentősebb kormányzati program az autópálya-építés. 2002-2006 között a harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb sztrádaépítése valósul meg, 448 kilométerről 930 kilométerre emelkedik a magyar autópályák hossza. Az autópályák közelsége ösztönzi a vállalkozások betelepülését, a helyi vállalkozások piacának kinyitását. Nő az idegenforgalom is. A vidék Magyarországa bekapcsolódik immanensen az ország vérkeringésébe. Meggyőződésem - a spanyol és az ír példa is azt mutatja -, hogy az autópálya-építés segíti a GDP növekedését, emeli a foglalkoztatás mértékét.

A társadalmi igazságosságot a 2006-os program az áfacsökkentésben valósítja meg. Az áfacsökkentés legjelentősebb hatása piacgazdasági viszonyok között az infláció csökkenése. Az 5 százalék áfacsökkentés lehetővé teszi a GDP növekedését, ugyanis ugyanannyi jövedelem mellett többet költhet a lakosság, a vállalkozások árukra és szolgáltatásokra, beruházásokra. Jövőre 160 milliárd forint marad a lakosság és a vállalkozások, illetve az önkormányzatok zsebében csak az áfacsökkentésből kifolyólag. Az áfacsökkentés a lakásmobilitást is segíti, ami egyébként a 2001. évi 28 504-ről 2004-re már 43 913-ra emelkedett, és várható, hogy még tovább fog növekedni az új lakások építése. Az áfa, a szegények adója most végre csökkentésre kerülhetett. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok is több beruházást és szolgáltatást valósíthatnak meg ugyanannyi pénzeszköz rendelkezésre állása mellett. Egyébként a benzinár csökkenésében, illetve a most bejelentett áfacsökkentésekben már látjuk az áfacsökkentés hatását.

A legneuralgikusabb pont az államadósság kérdése. A jótékony inflációcsökkenés és az ezt követő kamatcsökkentés lehetővé teszi, hogy az államháztartás 2005. évi 880 milliárd forintos adósságszolgálata 835 milliárd forintra csökkenjen. Az államadósság növekedési üteme csökken, a GDP-arányos államadósság 58,5 százalék lesz emiatt. Meg kell jegyezni, hogy megítélésem szerint a 2004-ben elhibázott jegybanki kamatpolitika miatt mintegy 3 százalékkal, 2005-ben pedig mintegy 1,5 százalékkal magasabb volt az MNB-alapkamat és ezáltal a piaci kamat is, mint azt a kamatprémium indokolta volna.

(22.10)

Ez azt jelenti, hogy éves átlagban 2004-ben mintegy 270 milliárd forinttal, a GDP 1,3 százalékával nagyobb hiány volt, 2005-ben pedig mintegy 141 milliárd forinttal nagyobb, ami a GDP 0,6 százaléka. Ennyivel kevesebb lehetne ma a GDP-arányos hiány, ha az MNB monetáris politikája a szakmai követelményeknek megfelelt volna a múltban. Ma már az új monetáris tanács gyorsabban és adekvátabban reagál a folyamatokra, a szakmaiság jelentősen növekedett, ezáltal reménykedünk, hogy a hiánynövekedés az elhibázott szakmaiság miatt már nem fog folytatódni.

Azt sem állom meg, hogy ki ne mondjam, amit nagyon sokan mondanak, hogy az a tevékenység, amit az MNB elnöke az autópálya-építkezések elszámolása kapcsán tett, kimeríti a hazaárulás fogalmát. Hiszen egy átmeneti gazdaságban a beruházások elszámolása igenis lehetővé teszi a PPP-konstrukciót, ami egyébként az autópályáknál is volt. Kinek az érdekében voltak tehát a nem adekvát kamatemelések és az autópálya-árulkodás?

Összefoglalóan azt kell mondanom, hogy 2008-ra teljesíteni tudjuk a maastrichti kritériumokat, ugyanis az euróárfolyam 1999 óta 253 forintról 2006-ra 250 forintra változik, tehát ez azt jelenti, hogy bennmaradunk a plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban.

A hosszú távú kamatoknál plusz-mínusz 2 százalékot kell tartani. Ma a francia és a német kamatok 3,5 százalék körül állnak, az angol kamatok 4,5 százaléknál, tehát a mai 6 százalék körüli hosszú távú kamatok is már majdnem tökéletesen illeszkednek erre a rátára.

Az inflációban tökéletesen elértük a maastrichti kritériumot, hiszen az EU-átlag 2 százalék, nálunk jövőre 2 százalék lesz, és várható, hogy a további években is maximum 3 százalékos infláció történik.

A GDP-arányos államadósság pedig 60 százalék alatt van. Egyedül a GDP-arányos hiánya az államháztartásnak az, ami a 3 százalékos mértéket meghaladja, jövőre 4,7 százalék lesz, és jó esély van arra, hogy két év alatt, 2008-ra 3 százalék alá csökkentjük. Tehát megállapíthatjuk, hogy a maastrichti kritériumokat teljesíteni tudjuk, és ezáltal 2010-re be tudjuk vezetni az eurót.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)