Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Dorosz Dávid képviselő úr: "Határon túli magyarok támogatásának helyzete" címmel. Képviselő úr, megadom a szót. Parancsoljon!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy egy személyessel kezdjem. Kifejezetten örülnék, ha a többször előforduló esetek után végre egyszer maga a miniszterelnök-helyettes úr, a kormányban ezen ügyekért felelős személy lenne itt. Ne vegye személyesnek, önnel is tökéletesen meg vagyunk elégedve, de ez mégiscsak az ő területe, az ő fő felelőssége a kormányon belül. Nagyon remélem, valamilyen halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget a miniszterelnök-helyettes úr, és nem éppen védett állatokra vadászik, mint ahogyan az szokása szokott lenni.

A Lehet Más a Politika megalakulása óta azt vallja, hogy a határon túli magyarok ügye egy olyan nemzeti minimum, egy olyan nemzeti konszenzus által intézendő kérdés, amelyben nincs helye a pártpolitikának, nincs helye pártos gondolkodásnak. Ennek egyik legfontosabb alappillére a támogatáspolitika, az a támogatáspolitika, amelyben egyáltalán nem jelenhet meg és teljes mértékben kizárandó a pártpolitikai előnyben részesítés, a klientúraépítés és a különböző diszkriminációk. Sajnálatos módon az elmúlt hónapok támogatáspolitikai helyzete felvet kérdéseket, felvet bizonyos kérdéseket, amelyekre nagyon nagy örömmel várnánk a válaszokat.

Rögtön itt is van mindjárt egy ügy, a Kolozsvár történelmi központjában található Erdélyi Magyar Kulturális Központ, amely az elmúlt évek megfeszített munkájának köszönhetően elindult a megvalósulás útján. Nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy egy olyan kulturális központ, amelyben könyvtár, előadóterem, digitális archívum, sajtófotótár és még sok egyéb kulturális tárlat kap helyet, milyen fontos az erdélyi magyarság, az erdélyi magyar közösség szülőföldön való megmaradása szempontjából.

Különösen fontos lehet ez a kulturális központ abból a szempontból is, hogy 2020-ban Kolozsvár lesz Európa kulturális fővárosa. Az alapítók és a Minerva Alapítvány, amely a kezelője ennek a kulturális központnak, az elmúlt évek megfeszített munkájával el tudott indítani egy olyan folyamatot, amely mindenképp érdemes a magyar állam és a magyarországi kormányzat támogatására. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az alapítók többször kérték, a kormány és a Külügyminisztérium a magyar-román vegyes bizottságok napirendjére vegye fel, hogyan lehetne még inkább elősegíteni ennek a kulturális központnak a megvalósulását, illetve többször fordultak mind levélben, mind pályázatok útján támogatásért a magyar kormányzathoz. Sajnálatos módon a 2010-ben beadott tíz pályázatból egyedül egyre kaptak támogatást, azt is mindössze 500 ezer forint értékben.

Szeretném kérdezni, ennek mi az oka. Mi az oka annak, hogy egy ilyen kiemelten fontos és az erdélyi magyar közösség szempontjából pedig hihetetlenül fontos kulturális terv, kulturális projekt miért nem kap nagyobb támogatást? Miért nem figyelünk jobban oda ezekre a kérdésekre? Miért nem adunk több támogatást annak érdekében, hogy megvalósulhasson egy olyan kulturális közeg, amely a következő évtizedekben hihetetlen segítséget tudna biztosítani a magyar közösség megmaradásában? Azt, hogy ennek mi az oka, egyelőre nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a Bethlen Gábor Alap felállításával nagyon sok kérdés és nagyon sok probléma merült fel a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban.

Szeretném kérdezni, és eziránt írásbeli kérdést is be fogunk nyújtani a mai nap folyamán, hogy az elbírálásra kijelölt kollégium tagjait kiválasztották-e. Ha igen, akkor milyen szempontok alapján, és végül kik lettek ezek a tagok? Szeretném kérdezni, hogy a január 1-jétől elbírálásra került pályázatokról egy általános összefoglalót és egy általános nyilvános összefoglalót szeretnénk kapni, illetve szeretnénk kapni egy nyilvános és átlátható beszámolót arról, hogy az alap az elmúlt hónapokban milyen munkát végzett.

Arról is szeretnénk tudni, hogy a Szülőföld Alap Irodát miért kellett központi irodává változtatni, és még ehhez hasonlóan sorjáznak tovább a kérdések, amelyekre sajnos nemcsak mi és főleg nem mi, hanem a határon túli magyar közösségek várnak választ, nem pedig a honlapon található nagyon elenyésző információkra vagyunk kíváncsiak, hanem a parlament számára valódi válaszokat adó, ellenőrizhető és nyilvánosan ellenőrizhető adatokra szeretnénk választ kapni.

A Lehet Más a Politika megalakulása óta úgy gondolja, nem Budapestről kell osztani az észt, nem Budapestről kell kijelölni, hogy pontosan milyen politikai háttérrel rendelkező alapítványokat támogatunk és nem támogatunk (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), nem klientúraépítésre kell használni a határon túli magyarok támogatását, hanem minden olyan, a helyi közösségek megmaradását szolgáló kulturális és civil szervezetet támogatni kell, amelyek a helyi közösség érdekében tevékenykednek. Reméljük, hogy a kormány is ennek megfelelően fog eljárni a jövőben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rétvári Bence államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében válaszolni óhajt az elhangzottakra.

Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha már ön is egy személyes megjegyzéssel kezdte, engedje meg nekem is, hogy én is így kezdjem. Bár én is nagyon nagyra becsülöm az ön parlamenti tevékenységét, de ön is a hitelességről beszélt, talán öntől is hitelesebb lenne ez az aggodalom akkor, ha ön a kettős állampolgárság szavazásán itt lett volna, és igennel szavazott volna, talán akkor az aggodalmait hitelesebbnek tudnánk értékelni a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Abban teljesen egyetértünk, hogy sem az észt, sem a pénzt nem feltétlenül innen, Budapestről kell osztani a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában, éppen ezért újra összehívásra került a Magyar Állandó Értekezlet, újra összehívásra kerültek annak a szakbizottságai, és a Bethlen Gábor Alapkezelő számára egyértelmű a leírás, hogy az itt megfogalmazott prioritások mentén kell a pályázati kiírásokat kiírni és lebonyolítani is, pontosan azért, hogy a határon túli magyar szervezetek nagyobb beleszólást kapjanak a határon túli támogatási rendszerbe. Ezért került a MÁÉRT újra összehívásra, és ezért kötelező az itt meghatározott prioritások betartása a Bethlen Gábor Alap számára is.

Csak úgy mellékesen jegyezném meg önnek: 1300 nyertes pályázatot utalt már át május közepéig a Bethlen Gábor Alapkezelő, összesen 16 nyertes pályázat nincsen átutalva, de csak azért, mert a korábbi elszámolásaikkal elcsúsztak, nem tudták azokat időben teljesíteni. Április 18-a óta a Fővárosi Bíróságon is bejegyezve működik maga a nonprofit zrt., amely a gördülékenyebb lebonyolítást végzi, és a Magyar Államkincstárnál is folyószámlát nyitott.

Megjelent már áprilisban a "Határtalanul" - tanulmányi kirándulásokat és kirándulásokat támogató - pályázati kiírásunk. Ennek, ugye, az a lényege, amiről itt mindnyájan szavaztunk a parlamentben is, hogy érettségi előtt magyar osztályok határon túli közösségeket látogathassanak meg, ez tehát megtörtént három héttel ezelőtt. Már az első nap 470 letöltést számoltak ott a honlap gazdái, annyian érdeklődtek a pályázati adatlapok felől. A "Szülőföldön magyarul" oktatási-nevelési pályázatok szintén megjelentek már két héttel ezelőtt, ezek elbírálása is hamarosan el fog kezdődni, illetőleg a nyári, teljesen nyílt végű pályázatok elbírálása is tíz napon belül elkezdődhet, ha jelentkeznek a határon túli szervezetek ezeknek az igénybevételére. Nyilvánvalóan a korábbi programokat előresoroljuk, és ezeknek a lebonyolítására, a pénzek kiutalására vagy az együttműködésre nem pusztán magyarországi, budapesti szervezeteket vonunk be, hanem határon túli lebonyolító szervezetek is lesznek, pont azért, mert ők vannak igazán közel azokhoz a fiatalokhoz, idősekhez, akik ezekre a pályázatokra benyújtják az igényeiket.

Tehát úgy gondolom, amit ön hiányolt, hogy ne itt, Budapesten szülessenek meg a határon túliakra a döntések, hanem a határon túl, az megvalósult, hiszen a döntéshozatal minden szakaszában határon túliak vannak, a prioritások kijelölésénél a MÁÉRT szakbizottsága, a lebonyolításnál a határon túli szervezetek.

(9.20)

Valóban, ebben igyekeztünk váltást eszközölni és szakmai szervezetekhez áttenni ezeknek a feladatoknak a jó részét; úgy gondolom, ez sikerként könyvelhető el. Az, hogy a Bethlen Gábor Alap létrejött január 1-jétől, és ez sokkal átláthatóbban kezeli ezeket a támogatási forrásokat, az szintén sikerként könyvelhető el, és az, hogy maga az átutalási mechanizmus, ami a legtöbbek számára a legnagyobb nehézséget, a legnagyobb akadályt jelentette a hozzáféréshez, a magyar állami forrásokhoz, hogy ezzel kapcsolatban létrejött a Bethlen Gábor Nonprofit Alapkezelő Zrt., ez pedig szintén az adminisztrációban jelent előrelépést.

Én azt gondolom, hogy mindegyik jól látható irányt mutat és kézzelfogható eredményt a határon túli magyarokkal való politikában, a támogatáspolitikában, úgyhogy ezeket mindnyájan sikerként könyvelhetjük el. A konkrét kérdéseire, amiket pedig fölsorolt, vagy amiket írásban fog föltenni, azt természetesen 15 napon írásban meg fogja kapni.

Köszönöm szépen.