Készült: 2024.04.26.08:21:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2014.11.20.), 102. felszólalás
Felszólaló Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:48


Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A minket körülvevő világban mind gazdasági téren, mind demográfiai, mind pedig sajnos katonai téren gyors és mélyreható változások zajlanak. A Fidesz célja, hogy Magyarország ezekből a változásokból győztesen kerüljön ki. Ennek érdekében került sor a minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztériummá alakítására.

Az elnevezésből is világos, hogy a minisztérium egyik fő feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése külföldön, ezáltal hozzájárulás a magyar gazdaság fejlesztéséhez, az ország prosperitásához és modernizációjához. A magyar külpolitika fókuszában tehát a külgazdaság áll, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a klasszikus diplomácia vesztene jelentőségéből. Ellenkezőleg. Ez az az alap, amire a külgazdasági központú külpolitika építhető. Ennek a politikának három alapvető feladata van: új külpiaci lehetőségek felkutatása, a magyar vállalatok külföldi sikereinek előmozdítása, valamint munkahelyteremtő beruházások hazánkba vonzása.

A minisztérium eszközrendszere ezeknek a feladatoknak megfelelően alakult át. A KKM-hez került az exportfejlesztés és a beruházásösztönzés teljes intézmény-, eszközrendszere és ezek pénzügyi háttere. A magyar export GDP-hez mért aránya 89, illetve 97 százalék, attól függően, hogy a KSH vagy az Eurostat adatait fogadjuk el, de ennek az egyébként nagyon jó teljesítménynek a 85 százalékát a nagy nemzetközi vállalatok adják.

Jelenleg csak 2500-3000 olyan magyar magán kis- és közepes vállalkozás van, amely exportképes terméket vagy szolgáltatást állít elő. Az Eximbank­nak és a kereskedőházak rendszerének éppen az célja, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a számát mintegy megnégyszerezze. A bank tőkeemelésére 2015-ben 18 milliárd forint, az általa egyedi kormánydöntés alapján folyósítható kötött segélyhitelekre ezenfelül további közel 600 millió forint áll majd rendelkezésre. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által üzemeltetett kereskedőházak száma az idei év végére meghaladja a két tucatot.

A magyar kivitel mintegy négyötöde jelenleg az Európai Unióba irányul. Az a célunk, hogy a nyugati export volumenét tovább tudjuk növelni, miközben a hagyományos külpiacainkon kívüli dinamikus növekedést produkáló, döntően tőlünk keletre, kisebb mértékben délre elhelyezkedő országok piacain is növelni tudjuk jelenlétünket. Célunk, hogy az exporton belüli részarány meg tudja haladni a jelenlegi 20-21 százalékot, és hosszú távon elérje az egyharmadot.

Nos, ez a keleti nyitás stratégiája, és ezt szolgálja a külképviseleti hálózat bővítése, új nagykövetség nyitása Mongóliában, Ecuadorban, Malajziában és Nigériában, illetve új főkonzulátus nyitása Vietnamban, Brazíliában és Irakban.

Nincs ma olyan magyar külképviselet, ahol ne szolgálna már ma is külgazdasági attasé. A külképviseletek igazgatása címen tervezett kiadások e változásoknak megfelelően jövőre az ideihez képest 5 százalékkal nőnek, ami lehetővé teszi ezeknek a feladatoknak a finanszírozását.

A sikeres külgazdaság két egyforma erős lábon áll, amelyek közül eddig az exportról esett szó, de ugyanilyen fontos feladat a működő tőke hazánkba vonzása is. Ennek megfelelően szintén a KKM-hez került a korábban Nemzeti Külgazdasági Hivatalként vagy angol betűszóval HITA-ként ismert Nemzeti Befektetési Ügynökség, amelynek feladata a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének és az általuk teremtett munkahelyek számának növelése. Az NBÜ kiszolgálja a beérkező megkereséseket, felkutatja a potenciális befektetőket, és számukra teljes körű, ingyenes projektmenedzsmentet biztosít, aminek részeként cégre szabott információs csomagot készít, és befektetési helyszíneket ajánl az általa működtetett ingatlan-adatbázisból. A Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt beru­házás­ösztönzési célelőirányzatból nyújtott támogatások célja a meghatározó, nagyberuházási projektek magyarországi megvalósításának ösztönzése. A célelőirányzat összege 13,5 milliárd forint.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került nemzetközi befektetési célelőirányzat összege ezen felül további 500 millió forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az exportfejlesztés és beruházásösztönzés intézményrendszerének áttekintése után kérem, engedjék meg, hogy röviden kitérjek a KKM költségvetésének további, részben szintén új elemeire.

Az idén nyár óta a KKM irányítása alá tartozó Balassi Intézet kiadási összegébe beépülnek az Isztambuli Magyar Intézet működésének költségei, ezáltal mintegy 5 százalékkal nő. Részben a Balassi Intézet használja fel a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram működtetésére előirányzott 1,5 milli­árd forintot is. Miközben a KKM 2014 folyamán jelentős külgazdasági, beruházásösztönzési és az európai területi társulással összefüggő feladatokat vett át az NGM-től, a Miniszterelnökségtől, az IM-től és az NFM-től, a kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó egyeztetésekkel összefüggő feladatokat átadta az Igazságügyi Minisztériumnak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium igazgatása cím tervezett kiadásai ezeket a változásokat tükrözik.

Az idén először új sorként jelenik meg a fejezet költségvetésében a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása 860 millió forint összeggel. Ez lehetővé teszi, hogy a KKM az év közben felmerülő igények ismeretében rugalmasabban tudja finanszírozni ezeket a szerteágazó feladatokat.

(15.20)

2015-ben Magyarország 22,5 százalékkal több pénzt, 480 millió forintot kap az Európai Uniótól a tanácsi üléseken való részvétellel kapcsolatban felmerült utazási költségekre.

A költségvetésnek a Külgazdasági és Külügyminisztériumról szóló fejezete az említetteken túl 1 milliárd forint összegű, vagyis a fejezet teljes összegének mintegy 1 százalékát kitevő tartalékot is tartalmaz, ami az év közben jelentkező, előre nem látható és központi forrásból nem finanszírozható feladatokkal kapcsolatos kiadások fedezetéül szolgál.

Összefoglalva elmondható, hogy az új struktúrának megfelelően hazánk gazdasági és diplomáciai külkapcsolatainak takarékos, ugyanakkor a feladatok ellátását megnyugtatóan biztosító finanszírozását tartalmazza az előttünk fekvő költségvetési törvénytervezet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai