Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselő asszonya, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Mi az NGM felelőssége a Széchenyi Bank csődjében?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2013 közepe óta 49 százalékban állami tulajdonrésszel működő Széchenyi Bank ellen 2014 decembere óta folyik a végelszámolás, milliárdos károkat okozva az adófizetőknek. A sajtó által az elmúlt hetekben megszerzett több mint százoldalas MNB-jelentés döbbenetes gazdasági csalásokra derített fényt a pénzintézetnél. Az MNB még 2013 közepén indított vizsgálatot a Széchenyi Banknál, amelynek keretében többször helyszíni ellenőrzést is tartott. Az MNB aztán az idén márciusban tett büntetőfeljelentést ismeretlen tettesek ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a banknál történt, a jegybank szakértői szerint bűncselekmények gyanúját felvető események miatt.

A bankot Töröcskei István kormány közeli oligarcha vezette, aki egyben az Államadósság Kezelő Központ vezetője és a Bakui Kereskedőház tulajdonosa is volt abban az időszakban. A hazai közállapotokat jól mutatja, hogy bár az üzleti körökben már több mint egy éve nyílt titok volt, hogy a Széchenyi Bankot csődbe vitte Töröcskei István, ennek ellenére még jó fél évig az Államadósság Kezelő Központ vezetője maradhatott. Ráadásul, noha Töröcskei úr 2014. december 8-án írásban eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ezt több mint egy hónappal később, csak az idén január 12-én fogadta el a miniszter úr.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a garancia arra, hogy az ön kormánya nagyobb szakmai kompetenciát fog mutatni az államosított MKB Bank és a Budapest Bank esetében, mint a Széchenyi Banknál, ahol 3 milliárd forint közpénzt fecséreltek el? Orvosolták-e azokat a hibákat, amelyek odavezettek, hogy az állam tulajdonosként nemcsak befektetett egy alig egy évvel később csődbe menő bankba, de tulajdonosként nem is gyanította, hogy mi folyik a pénzintézeten belül? Válaszát előre is köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány célja a hazai bankrendszer megerősítése és stabilitásának fenntartása. A közelmúltban lezajlott pénzügyi válság megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból. A jelentős forráskivonás egyrészről erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, másrészről a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt, ami megnehezítette a válságból való kilábalást, vagyis a növekedés beindulását.

E folyamatokat felismerve és megértve a kormány új stratégiát dolgozott ki. A magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a bankszektorban a hazai tulajdonú hitelintézetek legyenek többségben. Ugyanakkor a hazai és külföldi tulajdonú bankok jól kiegészítik egymást, jelenlétük megfelelő aránya csökkenti a bankrendszer egészének kockázatát, ami kedvez a hazai gazdasági folyamatoknak. A kormány a hazai tulajdonú bankrendszer fejlesztése érdekében vásárolta meg a Széchenyi Bank 49 százalékos kisebbségi részesedését. A kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény a bankról, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt. Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését.

Az állam minden rendelkezésre álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a bank pénzügyi helyzete stabil maradjon.

Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, a bank helyzete a jogszabályok alapján tarthatatlanná vált, ezért a Magyar Nemzeti Bank 2014. december 5-én visszavonta banki tevékenységi engedélyét. A bank felszámolása augusztus 14-én kezdődött el, amelynek során az állam az esetleges kárigényét jogi úton kívánja érvényesíteni. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   65-68   69-72   73-76      Ülésnap adatai