Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat két dologról: elsőként arról, hogy azzal, hogy Fónagy János államtitkár úrnak a zárszó elhangzására lehetőséget adtam, az általános vitát lezártam; a másik pedig, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség. Köszönöm szépen.

Soron következik az emissziókereskedelmi rendszer magyar államot megillető kvótabevételeinek megoszlási és célzott felhasználási szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4819. számon a parlamenti informatikai hálózaton mindenki számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A törvényjavaslat előterjesztője Szabó Zsolt államtitkár úr, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. 30 perces időkeret áll államtitkár úr rendelkezésére.

Parancsoljon, államtitkár úr!

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a hazai klímapolitika törekvéseit, a feladatokat, az emissziókereskedelmi rendszer végrehajtását és feltételrendszerét meghatározó szabályozás módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat a kvótabevételek költségvetési törvény szerinti megosztására vonatkozó ágazati szabályozást rendezi, vezeti át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között.

A költségvetési előírásoknak megfelelően a javaslat törvényi szinten rögzíti a kvótabevételek meghatározott célhoz kötött felhasználását, és egyben egyértelműsíti az úgynevezett derogációs feladatok végrehajtásáért és koordinációjáért felelős személyek körét. A derogáció célja, hogy a nagyobb energiahatékonyságú technológiák alkalmazására ösztönözzük a nagy villamosenergia-termelőket, illetve a villamos­energia-termelők a derogáció keretében megengedett egyszeri állami támogatásban részesülnek a kedvezményes kvótakiosztás révén.

A kiosztás célja a derogáció során meghatározott beruházások végrehajtásának állami és uniós támogatása azért, hogy a beruházás megtérüléseként a felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása ebben a termelői szektorban jelentősen, ha tetszik, nagymértékben csökkenjen.

Mivel az energiapolitikáért felelős miniszter feladata többek között az energiapolitikai programok kidolgozása, azok végrehajtása, mindenképpen indokolt ezeknek a feladatoknak a visszaadása az államháztartásért felelős minisztertől az azért felelősséggel bíró, energiapolitikáért felelős miniszterhez.

A Nemzeti Akkreditáló Testület az uniós jog által alkalmazandó és emissziókereskedelmi rendelkezéseket érintő feladatokat is ellát egyben. A törvényjavaslatban foglalt módosítás célja biztosítani a kölcsönös elismerés elvét más uniós tagállamban bejegyzett, de Magyarországon tevékenykedő hitelesítő szervezetek vonatkozásában; ezzel együtt eltörölve a külföldi hitelesítő szervezetek hazánkban való eljárása érdekében megkövetelt, Nemzeti Akkreditáló Testület általi nyilvántartásba vételt.

A törvényjavaslatban megtalálható ‑ többek között ‑ egyéb módosítások a nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásokkal összefüggésben rögzítik a klímapolitikában érintett miniszterek hatáskörét konkrétan. Az ágazati törvények klímapolitikát érintő szakaszait legutóbb 2013 elején módosította a tisztelt Országgyűlés. Az azóta eltelt időszakban a nemzetközi klímapolitikai törekvések, célkitűzések hangsúlyozottabb szerepet kaptak: a klímapolitika az energiapolitika szerves részévé vált, és egyáltalán a gazdaságpolitika kiemelt szereplőjévé vált. Számos, az energiapolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladat törvényi szintű szabályozására nem került sor, nem történt meg még, és a módosítás ezeket a hiányosságokat is pótolja összességében.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/4819. számon beterjesztett törvényjavaslatot megtárgyalni, ezt követően támogatni szíveskedjen. Egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselői felszólalások következnek; első körben a vezérszónoki felszólalások, amelyek első felszólalója Bartos Mónika képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő asszony!

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Mi vagyunk az első generáció, amelyik érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még tehet valamit ellene.” ‑ Barack Obama Áder János köztársasági elnök úr által is idézett mondatát egyszer már én is idehoztam képviselőtársaim elé.

(12.10)

Úgy tűnik, napjainkban egyre többen ráébrednek ennek jelentőségére. A környezetünkben lezajló változások, események és azok életünkre, mindennapjainkra gyakorolt súlyos hatása figyelmeztet minket, hogy nem játék, amivel szembe kell néznünk, nem lehet a ránk váró feladatokat, küzdelmet egy vállrándítással elintézni. Azonban a döbbenet nem elég, cselekedetekre van szükség, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A klímaváltozás elleni sikeres fellépés az országok közötti minél szélesebb összefogással valósítható meg. Ennek tényét a nemzetközi közösség sem vitatja.

Ez az év a klímaváltozás, a fenntarthatóság jegyében telik. Már évekkel ezelőtt elkezdődött az az előkészítő munka magyar társelnökséggel, amely a fenntartható fejlődési célok megfogalmazásához vezetett. Az ezeket tartalmazó ENSZ-határozat állam- és kormányfők általi elfogadását fokozott figyelemmel várja a nemzetközi közvélemény.

Ennél nagyobb és várakozással teli érdeklődés a témában csak a párizsi klímacsúcsot, annak előkészítését övezi. Az emberiség jövőjét hosszú távon befolyásoló egyezmény, a párizsi klímacsúcs megrendezése ez év decemberében lesz várható. Ha az EU mellett a szén-dioxid-kibocsátás feléért felelős nagyhatalmak ‑ úgymint USA, Kína, India ‑ nem fogják vissza a környezetszennyezésüket és nem változik szemléletük, akkor olyan visszafordíthatatlan következményekkel fogunk mi és utódaink szembenézni, amelyek civilizációnkat veszélyeztetik.

A párizsi klímacsúcs sikere érdekében számos kezdeményezés indult. Al Gore volt amerikai alelnök Nobel-díjas klímavédő kampányáról már én is tettem említést képviselőtársaimnak. Ennek lényege, hogy mintegy egymilliárd főt szeretnének elérni és arra biztatni őket, hogy emeljék fel a hangjukat bolygónk védelme érdekében. Áder János köztársasági elnök úr az elsők között csatlakozott a kampányhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés is érzi a fokozódó figyelmet, több esetben foglalkozott a klímaváltozás, a fenntarthatóság kérdéskörével. A tavaszi ülésszakban több klímapolitikát és energiapolitikát érintő javaslatot tárgyaltunk. Így például április 28-án került elfogadásra a T/4020. számú törvényjavaslat, amely az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményével és annak kiotói jegyzőkönyvével összhangban megalapozta az egységes díjfizetési rendszert az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők számára, illetve szabályozta a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság minőségi működését.

Május 12-én került elfogadásra a T/4582. számú törvényjavaslat, amely az EU-irányelvekkel összhangban biztosítja az energiahatékonysági nemzeti célértékek teljesítéséhez szükséges szabályozást. EU-s cél a 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági javulás. Május 27-én került elfogadásra a dohai módosítás, vagyis a második kiotói jegyzőkönyv kihirdetését, az annak való jogi megfelelést és a végrehajtást célzó T/4636. számú törvényjavaslat. Június 2-án pedig benyújtotta a kormány a második nemzeti éghajlat-változási stratégiát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az EU országai globális szinten példaértékű elkötelezettséget mutatnak. Ezzel függ össze az előttünk fekvő törvényjavaslat is, mely a hazai klímapolitikai törekvéseket és feladatokat, valamint az emissziókereskedelmi rendszer végrehajtását és feltételrendszerét meghatározó szabályozás felülvizsgálatát célozza. Az uniós és nemzetközi jogi törekvésekkel összhangban pontosítja a hazai jogi rendelkezéseket, biztosítja a megfelelést az uniós jogból fakadó szabályozási kötelezettségeknek, ugyanakkor egyszerűsítéssel segíti a hazai klímapolitika hatósági feladatellátását.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének ‑ röviden EU ETS ‑ célja, hogy hozzájáruljon az EU-tagállamok azon kötelezettségvállalásainak eléréséhez, amelyek az üvegházgázok kibocsátásának költséghatékony módon történő korlátozására, illetve csökkentésére vonatkoznak. Azáltal, hogy a résztvevő vállalatok számára lehetővé tették a kibocsátási egységek adásvételét, a kibocsátáscsökkentések megvalósításával járó költségek is alacsonyabbak.

Az EU ETS a központi eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmet meghatározó stratégiájának. Világszinten ez az első nemzetközi szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely ez év elejétől nemcsak a 27 tagállamra terjed ki, hanem az Európai Gazdasági Térség további három tagjára, azaz Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is. Jelenleg az energetikai és az ipari ágazatok több mint tízezer létesítményét foglalja magában, amelyek együttesen az EU szén-dioxid-kibocsátásának csaknem felét, illetve teljes üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékát adják.

2014 októberében az Unió vezetői a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szakpolitikai keret más fő tényezői mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő legalább 40 százalékos hazai csökkentésében állapodtak meg. Ennek egyik célja, hogy versenyképesebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon az Európai Unió gazdasága és energiarendszere. Másik mozgatója, hogy sikerüljön elérni a 2030-ra kitűzött, a megújuló energiára és az energiamegtakarításra vonatkozó 27 százalékos célkitűzést.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
Földi László váltja fel.)

A 2020 utáni jogalkotási keret részeként fog sor kerülni az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere felülvizsgálatára. Az EU a globális kibocsátások mintegy 10 százalékáért felelős, és ez az arány a következő évtizedekben tovább fog csökkenni. Az éghajlatváltozás kezeléséhez nemzetközi szakpolitikai válaszra van szükség.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a célok megvalósítása érdekében öt lényegi pontra fókuszál.

Az első cél a kvótabevételek megosztásának rendezése. Ennek egyik eleme, hogy a kvótabevételek NFM és NGM közötti megosztását és azok célzott felhasználását rendezni kívánja a két klímapolitikai ágazati törvényben. Mindezt úgy teszi, hogy az összhangban legyen az uniós és a nemzetközi rendelkezésekkel. Másik eleme pedig koherenciazavart orvosol. A költségvetési törvény szerint is hivatkozott két ágazati törvény jelenleg nem koherens a költségvetési rendelkezésekkel, így mindenképpen szükséges az ágazati szabályozás megfeleltetése a költségvetési szabályozásnak.

A második cél a derogációs feladatokért felelős személyek meghatározása. Ahogy államtitkár úr is említette, a derogáció fontos eszköz az energiahatékonyság növelésében és ezzel együtt az üvegházhatású gázok csökkentésében. A módosítás lényege, hogy az NGM kezdeményezésére az NFM visszaveszi a villamosenergia-termelők részére nyújtott ingyenes kvótakiosztással kapcsolatos feladatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik cél a Nemzeti Akkreditáló Testület feladatának rendezése. A módosítás lehetővé teszi, ahogy államtitkár úr is említette, a kölcsönös elismerés elvének gyakorlását más uniós tagállamban bejelentett, de Magyarországon tevékenykedő hitelesítő szervezetek vonatkozásában. Ezzel együtt eltörli a külföldi hitelesítő szervezetek hazánkban való eljárása érdekében megkövetelt Nemzeti Akkreditáló Testület általi nyilvántartásba vételt, ami a gyakorlatban az üzemeltetők és a külföldön akkreditált hitelesítő szervezetek körében zavart keltett és tanácstalanságot okozott.

A negyedik cél a nemzetközi klímapolitikai feladatok ellátásáért való felelősség rendezése. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években a nemzetközi klímapolitikai törekvések, célkitűzések hangsúlyosabb szerepet kaptak. A klímapolitika az energiapolitika szerves részévé vált. Számos, az energiapolitikáért felelős miniszter hatás- és feladatkörébe tartozó feladat meghatározására törvényi szinten nem került sor eddig. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.

Az ötödik cél pedig az egyéb légiközlekedési kvótakiosztást érintő módosítás. A javaslat az Európai Bizottság által publikált és alkalmazott, a légiközlekedési kvótakiosztásra vonatkozó dokumentumok alapján módosítást fogalmaz meg az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerén belüli légiközlekedési szabályrendszer pontosítására.

(12.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kihívásokkal és feladatokkal teli esztendőt élünk, melyet végigkísér a felszólalásom elején idézett mondat, amely így szól: „Mi vagyunk az első generáció, amelyik érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még tehet valamit ellene.”

Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Folytatjuk a vezérszónoklati kört: az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Demeter Márta képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony!

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos költségvetési rendelkezések szerint az államháztartásért felelős miniszter és az energiapolitikáért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 50-50 százalékáig, a létesítményeket megillető kibocsátási egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25-25 százalékáig vállalhat kötelezettséget a gazdasági zöldítési rendszerben, valamint a zöldgazdaság finanszírozási rendszerében.

Ugyancsak a költségvetési törvény szerint az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel 50-50 százalékáról az államháztartásért felelős miniszter és az energiapolitikáért felelős miniszter jogosult dönteni a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkében rögzített egy vagy több cél megvalósítása érdekében.

A kvótabevételek felhasználási célzatát meghatározó két ágazati törvény jelenleg azonban nem koherens a költségvetési rendelkezésekkel, így mindenképpen szükséges az ágazati szabályozás megfeleltetése a költségvetési szabályozásnak. A fentieken túl a javaslat egyéb módosító rendelkezései a nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásokkal összefüggésben rögzítik a klímapolitikában hatás- és feladatkörrel rendelkező miniszterek hatáskörét, valamint kiigazításokat is tesznek az uniós és nemzetközi jogi normáknak, megállapodásoknak való pontos megfelelés érdekében.

A törvényjavaslat megoldásai és módosító rendelkezései véleményünk szerint helyesek, ugyanakkor az elmúlt öt esztendőben az Orbán-kormány rendkívül elhibázott kvótaértékesítési gyakorlata miatt, jelen piaci körülmények között a hazai kiotói egységek összértéke alig éri el ezek hatására a 800 millió forintot. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy a javaslat a 4. §-ban az eddigi gyakorlattól eltérően arra tesz vállalást, hogy Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozási vállalásának forrását az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből biztosítja. Ez az a forrás, amit például jelenleg az állam a panelprogram folytatására tudna fordítani. Azt gondoljuk, hogy az lenne a valódi rezsicsökkentés, ha a panelprogramra fordítanának például ilyen forrásokat és ezeket a forrásokat.

Tehát tekintettel arra, hogy ez az elv rendkívül hibás, és arra is, hogy az európai egységek, bevételek egy részét nem hazai energiahatékonysági programokra kívánja fordítani a kormány, a törvénymódosítást az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Kepli Lajos képviselő úr. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr!

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért mozgalom jelen állás szerint támogatni tudja a törvényjavaslatot, a törvényjavaslat céljaival egyetért.

Megjegyzem, a javaslat első része, amelyben a Nemzeti Akkreditáló Testülettel kapcsolatos törvény egyes szabályozásait módosítja, tehát hogy a külföldi egyenértékűleg akkreditált szervezetet is el kell fogadni hitelesítő szervezetként, olyan szempontból válik egy tegnapelőtt benyújtott törvényjavaslat alapján értelmetlenné 2016. január 1-jétől, merthogy ez a törvényjavaslat, amit benyújtott Szatmáry Kristóf képviselő úr a tegnapelőtti nap folyamán ‑ és már megtalálható a parlament rendszerén ‑, a Nemzeti Akkreditáló Testületet megszüntetné 2016. január 1-jével, és a testület feladatait az állam, az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe utalná. Ez csak egy zárójeles megjegyzés, hiszen nyilvánvalóan az idei évre ez csak egy törvényjavaslat, még elfogadva sincs, de ha el lesz fogadva, akkor is a jövő évre vonatkozik, de tény, hogy újragondolását igényli majd a törvényjavaslat ezen részeinek.

Az pedig nyilván ugyanebbe a sorba illeszthető, hogy most ez a Nemzeti Akkreditáló Testület kötelező jelleggel el kell hogy ismerje az európai akkreditálási rendszer szerint akkreditált, más szervezetek hitelesítési rendszerét is.

A kvótabevételekkel kapcsolatban, ugye, erről már európai uniós szinten született döntés, hogy a kvótabevételek 50 százalékát vissza kell fordítani a zöldgazdaság-fejlesztési rendszer működtetésére. Hát, hogy ezek a rendszerek, illetve az ebben a rendszerben meglévő források hogyan fognak hasznosulni, azt kíváncsian várjuk. Mindenesetre, ahogy a 2016. évi költségvetés tárgyalásakor már láttuk, ez jelentősen megnövelte azt a keretet, ami erre a célra rendelkezésre áll a következő évben vagy a következő években. Csak nagyon remélni tudjuk, hogy ez valóban oly módon is fog hasznosulni, ami valóban a szén-dioxid-szegény technológiák, illetve a környezet- és energiahatékonyabb technológiák irányába és beruházások irányába mozdítja el a gazdaságot, hiszen jelen pillanatban sajnos nem annyira tapasztalható ez. Nyilvánvaló, hogy részben források hiányában, de részben én politikai motiválatlanságot is látok ezen jelenség mögött. Reméljük, hogy ez a jövőben már akkor, legalábbis a források oldaláról pótlódni fog.

Sokkal hatékonyabban kellene nyilvánvalóan ezeket felhasználni, de az, hogy a törvényjavaslat egy elvi döntéssel lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy az európai uniós szabályozásnak megfelelően Magyarország is erre a célra használja fel a kvótabevételeinek 50 százalékát, és a másik 50 százalékát pedig a nemzetgazdaságért felelős miniszter a gazdaságzöldítési rendszer keretein belül, mindenképpen üdvözlendő. De még egyszer vagy sokadszor is mondom, a puding próbája az evés, tehát hogy mi fog ebből megvalósulni, milyen hatékonysággal fognak ezek a források hasznosulni, az majd a jövő kérdése, és a jövőben derül ki, hogy hogyan fognak ezek a projektek ténylegesen testet ölteni. Hiszen szükség van Magyarországon a gazdaság zöldítésére, akár ha az energiaszektorban nézzük az erőművek hatékonyságnövelését, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú elterjedését, akár az épületszektort nézzük, az építőipart, az energiahatékonysági mutatók javulása elég radikális kellene hogy legyen a következő években. Épületgépészetileg is rengeteg beruháznivaló, tennivaló van, és magát az ipart is energiahatékonyabbá, zöldebbé kell tenni, nemcsak a lakossági, közületi szektort.

Mindenhol hatalmas a fejlődési potenciál, úgyhogy igazából megvan a lehetőség arra, hogy Magyarország a vállalásait is túlteljesítve érjen el akár szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést az elkövetkezendő években, évtizedekben, ha a kormányzati szándék is ebben az irányban halad és errefelé folytatódik. Úgyhogy ezt a törvényjavaslatot mi most támogatni fogjuk, hogy ezzel megadjuk az esélyt a kormánynak, hogy valóban egy ilyen irányba indulhasson el. Viszont, ahogy eddig is, vigyázó tekintetünket folyamatosan a kormány tevékenységére fókuszáljuk, és folyamatosan a parlamentben és parlamenten kívül is minden eszközzel azon leszünk, hogy rábírjuk a kormányt, illetve ellenőrizzük a kormányt a tekintetben, hogy ezeket a célokat végrehajtja-e, vagy csak üres szavak és hangzatos elképzelések maradnak.

(12.30)

Jelen pillanatban, ha azt nézzük, hogy az utóbbi időszakban milyen intézkedések születtek akár a megújuló energiát felhasználó berendezések környezetvédelmi termékdíj hatálya alá vonásáról vagy más egyéb adópolitikai intézkedésekről ‑ akár azt a 27 százalékos áfát is idetehetnénk, ami ugyanúgy vonatkozik ezekre a zöldgazdaságot elősegítő vagy megújuló energiaszektorba tartozó berendezésekre is ‑, akkor több olyan adópolitikai intézkedés is van, ami nem segíti elő, hogy ebbe az irányba induljunk el. Ezeket majd össze kéne hangolni.

Ez most megadja a keretet a kvótabevételek felhasználását illetően, de adópolitikailag is egy olyan környezetet kellene teremteni, ami a szén-dioxid-semleges magyar gazdaság és ipar, illetve a sokkal környezetbarátabb és energiahatékonyabb magyar gazdaság és ipar felé mozdítja el hazánkat a jövő generációk érdekében. Ahogy Bartos Mónika vezérszónoklatában is egyébként nagyon pozitívan ez nagyon jól elhangzott, nagyon szeretném, ha az az elmélet, ami képviselőtársam felszólalásából átjött, valóban a kormány mindennapi gyakorlatává is válna. Sajnos, látok sokszor különbséget, de nagyon remélem, hogy tudunk mi, ellenzéki pártok annyit majd a jövőben is hatni vagy talán a jelenleginél sokkal többet hatni a kormányra e tekintetben, hogy végre ez tényleg gyakorlat és valóság is legyen. Ha pedig ez nem sikerül, akkor majd 2018 után egy következő kormány feladata lesz.

De senki ne mondja, hogy a Jobbik volt az akadálya annak, hogy ebben az irányban elinduljon a kormány, éppen ezért annak a szellemiségnek tekintetében, amit mindig is mondtunk, hogy minden olyan javaslatot, ami Magyarország, a magyar emberek hasznára válik, támogatunk, és támogatni fogjuk a javaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindazzal, amit Bartos Mónika képviselőtársam a klímaváltozás súlyosságáról, problémáiról elmondott, messzemenőleg egyetértek, és azzal is, hogy komoly nemzetközi erőfeszítések folynak azért, hogy a klímaváltozást megállítsuk és megtaláljuk hozzá az eszközrendszert. És akkor most itt egy „de”-t mondok: ahhoz, hogy ez megtörténjen, nagyon fontos, hogy a helyes eszközrendszert találjuk meg.

A törvényjavaslat látszólag egyértelművé teszi a kiotói egységek, vagyis szén-dioxid-kibocsátási lehetőségek értékesítése során keletkező állami bevételek felhasználását. Ez azonban tényleg csak a látszat, a magyar kormány a kiotói egységekkel átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül kereskedik, és a bevételek felhasználása sem felel meg az átláthatóság, valamint a parlamenti és a társadalmi kontroll minimális elvárásainak.

Elöljáróban rögzíteni kell, hogy a kibocsátási egységekkel folytatott kereskedelem elsődleges célja nem az állami bevételek növelése, hanem a környezetszennyezés csökkentése. Ezt a célt a kvótakereskedelem a nemzetközi gyakorlat és szabályok alapján akkor tudja leghatékonyabban szolgálni, ha egyrészt a tranzakciók tökéletesen átláthatóak, másrészt pedig az összes bevétel garantáltan és a vásárlók számára transzparensen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló projekteket finanszírozza. Ráadásul nemcsak az eredeti környezetvédelmi szándék követeli meg a célhoz kötött és átlátható felhasználást, hanem a magyar állam és az adófizetők anyagi érdekei is.

A kibocsátási egység ugyanis olyan speciális termék, amelynek árát az átláthatóság és a rendeltetésszerű felhasználás megnöveli. Vagyis minél inkább garantálható és ellenőrizhető, hogy a kormány a bevételeket kizárólag az üvegházgáz-termelés csökkentésére fordítja, annál drágábban lehet értékesíteni a kvótákat. A magyar kormány gyakorlata ugyanakkor nem felel meg a fenti követelményrendszernek, és ezzel súlyos milliárdokban mérhető károkat okoz az adófizetőknek, miközben a környezetvédelmi célokat sem teljesíti.

Az Orbán-kormány úgy bánik a kvótabevételekkel, mintha valamiféle költségvetési tartalékról lenne szó. Nem akkor adja el az egységeket, amikor a legmagasabb árat lehet elérni, hanem akkor, amikor a költségvetésnek hirtelen pénzre van szüksége, és nem klímavédelemre, hanem a költségvetés lyukainak foltozgatására költi a bevételeket, amivel még inkább leértékeli a magyar kvótákat. Ez a káros és gyászos gyakorlat nem mostanában és nem is a 2010-es kormányváltáskor, hanem a 2008-as gazdasági válság idején kezdődött, vagyis a fenntartásáért egyformán felelős a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány.

A jelenlegi kabinet felelőssége annyival nagyobb, hogy ők már immár ötödik éve működtetik a környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatatlan rendszert. Pedig a kiotói kvóták értékesítése a magyar sikertörténet lehetett volna, hiszen a jelentős kvótavagyon és a megfelelő jogszabályi háttér is rendelkezésre állt, elsőként a régióban. Ebből adódóan 2008-ban még viszonylag jó áron, értelmes célokra tudott az állam 28 milliárd forintnyi kvótabevételt megszerezni. A biztatóan indult folyamat azonban elakadt, mivel a zöldberuházási rendszer célszerű működtetése helyett a költségvetés nyelte el a befolyó összegeket, akkor még a válság miatt, de ez a káros gyakorlat azóta is fennmaradt.

Időközben pedig már az Orbán-kormány alakította ki azt a nagyon helytelen magatartást, hogy a kvótaeladásokat alárendelik a pillanatnyi költségvetési igényeknek, ami miatt például 2011-2012-ben a rosszul időzített eladásokon legalább 5 milliárd forintot veszített az állam. Tavaly is komoly veszteségek keletkeztek, szintén a rossz időzítés miatt 4 milliárd forinttal kevesebb kvótabevétel folyt be a tervezettnél.

Ugyanakkor, mint az előzőekben utaltam rá, nemcsak a kvóták eladása, hanem a bevétel felhasználása is problémás. A törvény szerint a befolyó pénzeket a nemzeti éghajlat-változási stratégiával összhangban kellene felhasználni. Csakhogy a NÉS egy olyan átfogó vágygyűjtemény, hogy szinte az összes állami kiadásra ráfogható. Így a pénzköltés összhangban van az éghajlat-változási stratégiával. Ez azonban a vásárlókat nem hatja meg. A magyar kvóták ma nem számítanak kurrens, nagy értékű árunak, mivel az Orbán-kormány nem megbízható eladó.

Ahhoz, hogy a kvóták többet érjenek pénzben, illetve a bevételek környezeti hatását tekintve is, az értékesítések teljes átláthatóságára, a kvótavagyon pillanatnyi helyzetét, a megtörtént és a tervezett tranzakciókat is mutató, transzparens nyilvántartásra lenne szükség. Emellett újra kell gondolni a zöldberuházási rendszer és a gazdasági zöldítési rendszer teljes célrendszerét és működését. Ha ezeket a forrásokat a kormány valóban hatékonyan és a kibocsátási egységeket megvásárolók számára is meggyőző módon kívánja felhasználni, akkor nem különféle bizonytalan hatású állami beruházásokat kell belőlük finanszírozni, hanem a nemzetközi jó gyakorlatokat követve főként olyan programokat, amelyek a végső felhasználónál, vagyis a lakosságnál csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.

Vagyis lakossági energiahatékonyság-növelő és megújuló beruházások normatív, átlátható támogatására van szükség éppen arra, amit a Fidesz a 2010-es választási és kormányprogramjában beígért, de azóta sem hajlandó megvalósítani. Mindebből az következik, hogy a törvényjavaslatot az LMP nem tudja támogatni, elsősorban nem azért, ami benne van, hanem amiatt, ami hiányzik belőle. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, mivel a vezérszónoki kör véget ért, hogy kíván-e valaki még felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Szabó Zsolt államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:)Igen, kíván. Megadom a szót, parancsoljon, államtitkár úr!

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném elmondani, hogy ez a törvény valójában melyik öt elemet tartalmazza, amiről szó van egyáltalán. Egyrészt a két klímapolitikai ágazati törvényben a kvótabevételek elszámolását NFM-NGM-oldalon, a derogációval kapcsolatos átadás-visszaadási feltételeket, a Nemzeti Akkreditáló Testület javaslatának befogadását, ami arról szól, hogy a nemzetközi akkreditáló szervezeteket is ismerjük el, a nemzetközi és az uniós kötelezettségvállalásokkal összefüggésben rögzített hatás- és feladatköröket a miniszterek között, valamint a törvényi szabályok módosítását az uniós jogból fakadó szabályozás területén.

Ez az öt szabályozás tisztán nettó jogi szabályozás. Fölvetődött azonban néhány kérdés, egyrészt az MSZP részéről Demeter Márta képviselőtársam a panelprogramot hozta föl. Csak jelezni kívánom, hogy a következő időszakban a lakossági ingatlanok energetikai felújítására, megújuló energiára és egyéb dologra, közvetlen lakossági felhasználásra mintegy 240 milliárd forint került kiírásra pályázat formájában.

(12.40)

Kepli Lajos képviselőtársamnak természetesen köszönöm szépen a támogatást. Csak jelzem, hogy ami eddig befolyt kvótabevétel, az „Otthon melege” program ötödik eleménél tartunk, közvetlen lakossági, és egyben az LMP-nek is jelezni kívánom, ebben van kazáncsere, nyílászárócsere, hűtőgépcsere, most van a mosógépcsere és a panelprogram, ez mind zöldbevétel. Ez mind kvótaértékesítésből származik, és ezt fogjuk megtetézni igen nagy mértékben az előbb említett családiház-, ingatlanfelújítási programunkkal. Az „Otthon melege” program mellett elkötelezte magát a kormány, ezt visszük tovább. Ugyan megosztás a kvótamegosztás, az NGM, NFM közötti viszony, csak szeretnék rávilágítani, az NGM-é az elektromos autó kérdése, az NFM-é az épületenergia, megújuló energia és ez a kérdéskör, és az „Otthon melege” program ezt tükrözi vissza teljes egészében.

Volt egy érdekes megjegyzése Schmuck Erzsébet képviselőtársamnak. Azt jelezte, hogy ha több kvótát értékesítünk, akkor a klímavédelemre többet tudunk fordítani, és akkor ebből eredően még több kvótát tudunk értékesíteni. Sajnos, nem így van. Nézzük meg a 2008-as gazdasági válság idejét, amikor is a teljes kvótarendszer szétesett, illetve nézzük meg, hogy a párizsi konferencia előtt az egész kvótaértékesítési rendszer hogy alakul át és mennyire lehet értékesíteni vagy nem értékesíteni kvótát. Mindenki kivár. Tehát ez is sajnos úgy működik, mint a devizatörvény vagy a devizával kapcsolatos elszámolások, és úgy működik, mint egy tőzsde, és nem pedig úgy, mint egy józan paraszti logika. Bárcsak így működne!

Csak jelzem a kedves LMP-s képviselőtársamnak, hogy amit eddig az Európai Unió és amit mi bevállaltunk az ENSZ klímakonferenciáin, valamennyi előírásnak, valamennyi mutatónak Magyarország megfelelt, és a jövőben is meg tudunk felelni. Van olyan terület, ahol akár a következő két-három éves előírásainkat is már teljesítettük. A 2020-as előírásoknak meg tudunk felelni, meg is fogunk felelni, ezt tartani fogjuk.

Az éghajlat-stratégia kérdése és hogy mire használom a kvótát, éppen az „Otthon melege” program a legnagyobb igazoló ebben az irányban, hogy a kvóta igenis jó irányban kerül felhasználásra. Egyébként nem valami lefedett, sötét lepel alatt történik a kvótaelszámolás, minden évben a parlament és a kormány egy beszámolót kap erről a területről, tisztán és átlátható módon folyik az egész elszámolása. A végső felhasználó a lakosság. Úgy gondolom, hogy hűtőgépet a kormány nem kíván felhasználni, mosógépet sem, de úgy gondolom, a panelházak felújítását is magunkénak érezzük, és szeretnénk minél többet felújítani ebből, és ez is a lakosságot érintő megtakarításokat támogatja.

Mindezekre való tekintettel, hogy igazából öt jogi szabályozás kerül pontosításra, ezáltal a harmónia a jogszabályok, a törvények és a költségvetés között helyreáll, megfelelő lesz. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Felszólalások:   47-58   59-70   71-78      Ülésnap adatai