Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen, 32 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mikor vetnek véget az önkormányzatok súlyos alulfinanszírozottságának?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter úr helyett Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol.

Megadom a szót, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Több kistelepülési önkormányzat polgármesterével találkozva szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kistelepülések a fizetésképtelenség határán egyensúlyoznak.

Miközben egyik oldalon egyre inkább szűkül a mozgásterük, a másik oldalon egyre több terhet kell viselniük. Ebben a kormánynak súlyos felelőssége van. Az elmúlt években úgy alakították át az önkormányzatok finanszírozását, hogy elvonták a helyi adóbevételeik jelentős részét, központosították a személyi jövedelemadó helyben maradó 8 százalékát és a gépjárműadóból befolyó összeg 60 százalékát, amivel korábban a települések önállóan gazdálkodhattak. Mintegy 150 milliárd forintot irányítottak ezzel a költségvetésbe. Bár át is vettek pár feladatot az önkormányzatoktól, például az iskolák fenntartását, azonban ennek költségeit jóval meghaladó mértékű volt a forráselvonás. A bevezetett feladatfinanszírozás, amivel kapcsolatban azt ígérték, hogy majd teljes mértékben fedezni fogja a kötelező feladatokat, ezer sebből vérzik.

A települések számára előírt feladatok alulfinanszírozottsága megmaradt, a működési hiány továbbra is bele van kódolva a rendszerbe, ráadásul egyre több pluszterhet raknak az önkormányzatok nyakába. A lakossági hulladék elszállításának díját a településeknek kell kipótolniuk, a szociális segélyezés is náluk landolt, az ingyenes gyermekétkeztetésnek sincs meg a fedezete. A polgármesterek és az alpolgármesterek fizetését is a településeknek kell kigazdálkodniuk, és akkor még nem beszéltünk a településüzemeltetési és orvosi ügyelettel kapcsolatos kiadásokról.

Mindezek tetejébe a kormány több forráshiányos kistelepülésnek megszüntette a hátrányos helyzetű besorolását, azzal az indokkal, hogy a közmunka miatt javultak a munkanélküliségi mutatók. Most ezek a települések még kevesebb forrásra pályázhatnak; arról már nem is beszélve, hogy a kormány csökkentette a kistelepülési vezetők juttatását, így a legtöbb polgármesternek néhány tízezer forintos fizetésért kell megküzdenie a lehetetlen helyzettel. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer fenntarthatatlan.

Tisztelt Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni, hogy kezelik-e ezeket a problémákat a jövő évi költségvetésben, és mikor vetnek véget az önkormányzatok alulfinanszírozottságának. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzatok finanszírozása, az önkormányzatok költségvetési helyzete gyakorlatilag az önkormányzatok megalakulása, 1990 óta slágertémája a politikának, és el is lehet azt mondani, hogy kisebb megszakításokkal 1990 óta gyakorlatilag folyamatosan romlott a helyzete az önkormányzatoknak.

Voltak megszakítások, és volt olyan időszak, amikor egy-egy időszakban jelentősebb segítséget kaptak az önkormányzatok. Itt kiemelhetném a 2000-es évek időszakát, amikor az önkormányzatoktól elvett gázközművagyon privatizációjának az ellenértékét végre megkapták az önkormányzatok, és egy nagyarányú fejlesztésbe foghattak, szabadon felhasználó fejlesztési forrásokkal. Vagy ugyanúgy az Orbán-kormányhoz köthető a tűzoltók sokáig ki nem fizetett túlórapénze, amit megkaptak az önkormányzatok, és rendezni tudták az adósságaikat, és 2010-re jutottunk el odáig, hogy az önkormányzati rendszer az addigi finanszírozási struktúrájában gyakorlatilag finanszírozhatatlanná vált; mind a fejlesztések, mind pedig a működés feltételei megszűnés előtt álltak. Éppen ezért döntött úgy a kormányzat és döntött úgy a parlament, hogy az önkormányzatoknál a működési célú hitelezést meg kell állítani, olyan helyzetet kell teremteni, amikor az önkormányzatok működési célú hitelfelvétel nélkül is képesek gazdálkodni. Ehhez szükség volt arra, hogy az állam az önkormányzati hiteleket átvállalja.

(16.20)

Azt gondolom, hogy az a közel 1400 milliárd forintnyi tőkeinjekció, amit az önkormányzatok megkaptak, egy rendkívül komoly jelentőségű lépés volt, mind visszamenőlegesen rendezett nagyon sok nyitva maradt kérdést, mind pedig a következő időszakra is fejlesztési és működési lehetőségeket teremtett. Azok az önkormányzatok, amelyek nem részesültek hitelkonszolidációban, ebben a négy évben évről évre folyamatosan lehetőséget kapnak arra, hogy szabadon felhasználható fejlesztési forrásokhoz juthassanak.

Az önkormányzati finanszírozás átalakításának egyik része, nagyon fontos eleme volt a feladatfinanszírozás kialakítása, és valóban egy feladatátcsoportosítás is történt, amely feladatátcsoportosítás lehetővé tette, hogy az önkormányzatok működőképessége megőrizhető legyen. Egyébként éppen az ön által említett kistelepüléseken javult jelentősebben a helyzet, hiszen a beszámítás rendszerének kialakításával a kisebb településeknél, a kis adóbevételű településeknél a működéshez szükséges költségek sokkal nagyobb mértékben közelítettek vagy érték el a valós igényeket, a valós működéshez szükséges igényeket.

Az ön által említett kérdések többségében különösen említeném a gyermekélelmezést vagy a szociális segélyezést. A 32 ezer forint adóerő-képesség alatti települések ‑ és a kistelepülések szinte kizárólag ezek közé tartoznak ‑ igenis kapnak állami támogatást, sőt a 18 ezer forint alatti adóerő-képességű települések gyakorlatilag legalább annyi vagy több forrást kaptak a szociális segélyezéshez, mint az ezt megelőző rendszerben, hiszen ‑ ezt többször elmondtuk ‑ a szociális segélyezés átalakításának nem az a célja, hogy az önkormányzatoktól pénzt vonjunk el vagy pénzt takarítsunk meg a szociális segélyezésen, hanem egy új szemlélet, a munkára ösztönző szemlélet kialakítása volt a célja. Tehát nem is történt ilyen értelemben forráskivonás a szociális segélyezésből.

A gyermekélelmezés esetén is elmondható az, hogy a szükséges támogatást, a forrásokat az önkormányzatok megkapták, és az ősztől esedékes változás, mely szerint kis kortól a gyermekek számára ingyen biztosítjuk a gyermekélelmezést, a költségvetés az ehhez szükséges forrásokat tartalmazza. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem tudom elfogadni államtitkár úr válaszát. Államtitkár úr, ön a múltról beszélt, és nem arról beszélt, hogy most mi van és mi lesz. Egyszerű matematika: kapnak kötelező feladatokat az önkormányzatok, és nem kapnak hozzá elegendő forrást. A helyzet ez. Ezt a helyzetet kezelni kell.

Ma Varga Mihály miniszter úrtól azt hallottuk, hogy 3 százalék fölött lesz a GDP, a gazdaság virul, szárnyal. Mi azt gondoljuk, ebből jutna arra is, hogy ha kötelező feladatot kapnak az önkormányzatok, akkor annak fedezetét a kormány biztosítsa. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 33 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varga László, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Miért nem fizetnek kevesebbet a távhőért a miskolciak?” címmel. Varga László képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   103-109   109-115   115-121      Ülésnap adatai