Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Számunkra, a nemzeti oldalnak mindig fontos volt az idősek élete, a nyugdíjasok biztonsága, szüleink, nagyszüleink biztonsága, méltó élete. Gyermekként, unokaként mindig figyelünk rájuk, próbáljuk azt a sok jót visszaadni nekik, amit egész életünkben kaptunk tőlük. (Korózs Lajos: Mindjárt elsírom magam.) Arról a generációról van szó, akik közül sokan túlélték a világháborút, megszenvedték az 50-es évek poklát, akik munkájukkal erősítették ezt az országot, akik mindent megtettek családjuk boldogulásáért, sokszor két-három gyermeket felnevelve és két-három műszakot ledolgozva mindemellett. Akik a rendszerváltozás után a szocialista kormányok alatt minden reményük ellenére azt látták, hogy kifosztják, kijátsszák, lenézik, semmibe veszik őket a szocialisták.

2010-ben, amikor megkaptuk a szavazók nagy többségének a bizalmát, azt mondtuk, hogy a sok teendő között kapjanak elsőbbséget azok a nők, asszonyok, akik ezekben a nehéz időkben keményen dolgoztak, és munkájuk mellett még gyermeket is vállaltak, és azokat tisztességgel felnevelték. 2010-ben, ahogy államtitkár urak is elmondták, benyújtottuk a tisztelt Ház elé a „Nők 40” néven megismert javaslatunkat, amely arról szólt, hogy azok a nők, akik 40 évet ledolgoztak, ebbe beleértve a gyermekneveléssel eltöltött időszakot, teljes értékű nyugdíjba mehessenek, ne kelljen megvárni a hivatalos, a szocialisták által egyébként megemelt nyugdíjkorhatárt.

A javaslatot a társadalom örömmel fogadta. Nem úgy a szocialisták és a Jobbik. A „Nők 40”-et sem a szocialisták, sem pedig a Jobbik nem szavazta meg. Igen, az a Jobbik, amely most a „Férfiak 40” című vitanapot kezdeményezte. A „Nők 40”-et a Jobbik nem szavazta meg. Vajon hihetünk‑e nekik? Hihetjük-e, hogy most komolyan beszélnek? Komolyan gondolják a javaslatukat? És vajon, ha igaz, amit ma gondolnak, meddig tart ki a véleményük? Vajon egy hét múlva is komolyan gondolják majd, hogy azok után, hogy nem szavazták meg a „Nők 40”-et, most kiállnak a 40 évet ledolgozó férfiak mellett? El lehet ezt hinni? Komolyan? Tehát ezek után, ami történt, komolyan lehet ezt venni, hogy ők beterjesztették ezt a javaslatot?

De mi történhetett valójában? Valami más állhat a javaslat mögött. Megnézték, hogy vajon mivel lehet szavazatokat vadászni, és valakinek eszébe jutott ez a javaslat. Tehát nem a 40 évet munkával eltöltött férfiaknak akartak segíteni, hanem csak szimplán szavazatot vadászni.

Tegyük fel a kérdést még egyszer: lehet‑e hinni a Jobbiknak? Annak a Jobbiknak, amely a minap az ország védelmét árulta el egy tál lencséért. Emlékszünk: arra a kérdésre, hogy mondja ki az Alaptörvényünk, hogy csak a magyar parlament dönthet az idegen népek Magyarországra történő betelepítéséről, nem pedig Brüsszel, a Jobbik nemet mondott. Itt nyomta meg a gombot. Először a párt elnöke mély átéléssel lehazaárulózta azokat, akik egy ilyen alaptörvény-módosításra nemet mondanak. (Közbeszólások és derültség a Jobbik padsoraiban.) Így kezdődött. Majd amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr beterjesztette ezt a módosítást, kihátráltak belőle. (Sneider Tamás: Szégyen! Ezen fogunk végigmenni egész nap? Magatokról állítotok ki bizonyítványt!)

No, akkor lehet‑e hinni nekik? Lehet‑e hinni azoknak, akik ilyen gyorsan és ilyen képmutató módon változtatják az álláspontjukat (Sneider Tamás: Nincs álláspontotok, ahogy látom!), és nem olyan kérdésekben, mint például, hogy idáig kemény radikális voltam, de holnaptól inkább cuki kiskutyát szerető, szemöldököt kiszedető laza férfi, mert azt mondták nekem, hogy így majd népszerűbb lesz a párt. (Korózs Lajos: Eddig ez a legjobb!) Nem, képviselőtársaim. Az egész nemzet életét, gyermekeink jövőjét alapjaiban meghatározó kérdésekben változtatták meg a véleményüket. (Vágó Sebestyén: Valakitől nagyon féltek, ha ezt csináljátok!) Hogy kinek az érdekében? Hát, ezt most ne firtassuk, ez nem a mai vitanap témája. A Jobbik javaslatának komolysága szerintem több szót nem érdemel. (Sneider Tamás: Kabarét csináltok!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy összefoglaljam azt a munkát, illetve képviselőtársaimmal együtt összefoglaljuk azt a munkát, amit az idősek védelmében, érdekében ez idáig végeztünk; és hogy közben tisztelt elnök urat is megnyugtassam, ez nem egy nyugdíjpolitikai kérdés, amiről ma itt beszélünk, hanem egy családpolitikai kérdés.

ELNÖK: Köszönöm, nem vagyok ideges. (Derültség.)

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, akkor én is megnyugodtam. Tehát nem estünk rögtön az iskolából be a nyugdíjas korba, hanem egy családpolitikáról beszélünk. Számunkra ez nagyon fontos, tehát a „Nők 40” egy családpolitikai kérdés, ahogyan erről államtitkár urak is beszéltek.

Tehát képviselőtársaimmal együtt szeretnénk ma összefoglalni azokat a tetteket, munkát, amit idáig elvégeztünk a család és ezen belül az idősek érdekében. Szeretnénk ma beszélni a nyugdíjak reálértékének változásáról. Szeretnénk ma beszélni arról, hogy hogyan alakultak a megélhetés költségei. Itt beszélünk majd a rezsicsökkentésről, az élelmiszerek áráról, áfáról. Szeretnénk beszélni itt most részletesen majd a gyógyszerek térítési díjának a csökkenéséről. Szeretnénk egypár szót beszélni arról, hogy hogyan alakult az infláció ‑ ugye, gyakorlatilag nincs. Szeretnénk beszélni arról a családtámogatási politikánkról, amely magába foglalja az adórendszert, az iskoláztatási támogatásokat, úgymint az ingyen­tan­könyv és -étkezés; és szeretnénk majd beszélni az Erzsébet-programról is; valamint lesznek olyan képviselőtársaim, akik beszélnek arról, hogy az egészségügy területén ma kicsit többet tudunk nyújtani az időseknek, mint mondjuk, hat évvel ezelőtt.

Tehát a nyugdíjak reálértéke hogyan is alakult? A 2010-es kormányváltás időpontjára a nyugdíjrendszer az összeomlás szélére került, a teljes összeomlás szélére került.

(16.40)

2010 júniusában azzal szembesültünk, hogy a nyugdíjkasszából 320 milliárd forint hiányzik, minimum 320 milliárd forint, ez alapjaiban veszélyeztette az akkori nyugdíjak kifizetését.

Egy olyan nyugdíjrendszert örököltünk tehát 2010-ben, ami veszélybe sodorta mind a mostani, mind pedig a leendő nyugdíjasok nyugdíját, és a nyugdíj évről évre veszített az értékéből, 2009-ben például nagyon sokat veszített a vásárlóerejéből. Egy igazságtalan, átláthatatlan nyugdíjrendszert hagytak maguk után a szocialisták, ami, ha a jelenlegi kormány nem alakítja át a nyugdíjrendszert, egy éven belül összeomlott volna. Kormányváltáskor minden harmadik nyugdíjforint hiányzott a nyugdíjkasszából, és IMF-hitel nélkül már a nyugdíjakat se tudták volna kifizetni. Innen indultunk, tisztelt képviselőtársaim.

2010 után, illetve 2010-ben mi vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt a vállalásunkat minden évben sikerült teljesíteni, sőt azt mondhatjuk, hogy azóta a nyugdíjak értéke többet nőtt, mint amekkora az infláció, tehát a nyugdíjak vásárlóereje növekedett a vállalásunkon túl. Az idősek általában, az átlaghoz képest többet költenek élelmiszerre, gyógyszerre, és nekik nagyon nagy tétel a keresetükön belül a háztartási energia, ezért természetesen mi a nyugdíjas fogyasztói kosárral számoltunk, amikor terveztük az éppen aktuális éves nyugdíjemelést. Ennek eredményeképpen 2010 és 2016 között a nyugdíjak közel 10 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció. Ezt azért fontos kimondani, mert a vállalásunkhoz képest több mint 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Ha megnézzük, ez a többletemelés a nyugdíjasok szempontjából megközelítően, nagy átlagban egy 13. havi járandóság kifizetésével egyenértékű, tehát mondhatjuk azt, hogy vissza tudtuk adni azt a 13. havi nyugdíjat, amit annak idején a szocialisták elvettek.

Ha a fogyasztói kosarat nézzük, ha azt nézzük, hogy mire költ egy nyugdíjas, akkor beszélnünk kell a megélhetés költségeiről; ilyen a havi rezsi is, amit ugyanúgy ki kell fizetniük nekik is. Nekünk egy fontos programpontunk, vállalásunk volt, hogy csökkentjük a rezsit. 2010 előtt a gáz ára a háromszorosára emelkedett, a villany ára a kétszeresére emelkedett, ezt sikerült lecsökkentenünk. Hadd mondjak csak egy példát az idő rövidségére való tekintettel: hogy nyugdíjas házaspárnak, aki társasházban él, fűtés és meleg víz földgázzal, 88 ezer forint megtakarítása van egy évben, de ha ugyanez a nyugdíjas házaspár családi házban él, akkor 116 ezer forint megtakarítást ér el egy évben. Ha egy időskorú háztartási költségeit megnézzük, akkor tudjuk, hogy az sem mindegy, hogy az élelmiszerköltségek hogyan alakulnak. Ebben szerencsére el tudtuk érni, hogy alapvető élelmiszerek ára csökkenhet, hiszen csökkentjük az áfát.

Beszéljünk azért egypár szót a gyógyszerek térítési díjának csökkentéséről, ami nagyon komoly csata volt a kormány és a gyógyszergyártó cégek között. A gyógyszerkasszánál nemcsak az volt a lényeg, hogy a társadalombiztosítás szempontjából megpróbáljuk az egyensúlyt megőrizni, hanem az, hogy csökkentsük a betegek gyógyszerköltségeit. Az államtitkár úr elég részletesen és kimerítően felsorolta, hogy egyébként a nagy és nagyon sokakat érintő betegségek gyógyszereinek a térítési díja hogyan csökken. Én is hadd tegyek egy példát: például a tápcsatorna- és anyagcsere-megbetegedések, amelyek sajnos elég sűrűn fordulnak elő, gyógyszereinek a térítési díjai 17,6 százalékkal csökkentek. Egyébként a képviselőtársam is majd részletesen fog arról beszélni, hogy hogyan alakultak a gyógyszerek térítési díjai.

Infláció, amit úgy hívnak a szakemberek, hogy a szegények adója, gyakorlatilag nincs ma Magyarországon. Én ezt egy nagyon nagy eredménynek tartom, az időskorúakat nagyon sokban tudjuk segíteni azzal, ha alacsony az infláció, vagy gyakorlatilag nincs.

Az ötödik pontban hadd említsem meg a családtámogatási rendszerünket! Mi családban gondolkodunk, tehát amikor időskorúakról, nyugdíjasokról beszélünk, akkor természetesen ott vannak a nagyszülők, őket is ugyanúgy érinti az, ha az unokák úgy járnak iskolába, hogy ingyen van a tankönyv, nem kell érte fizetni, vagy ha úgy járnak az unokák iskolába, hogy nem kell fizetni térítési díjat a közétkeztetésért, úgy, hogy a gyermek az általános iskolában megkapja a tízórait, az ebédet, az uzsonnát, és sok helyen emellé még a gyümölcsprogram keretében hazai friss gyümölcsöt is kap. Ez nagy segítség, ez érezhető mindenkinek a pénztárcáján. Az ingyen­tankönyvről beszéltem.

Az Erzsébet-programról is fogunk itt a mai nap szólni, a mostani bejelentésről, amit az államtitkár úr tett, hogy az Idősek Tanácsának megbeszélésén mit vállalt a kormány: még karácsony előtt minden nyugdíjas kap 10 ezer forint értékű Erzsébet-utal­ványt. Hadd mondjam el, hogy ez a program idáig is élt, működött, és térítésmentesen, ingyenesen tudtak nyugdíjasok az Erzsébet-program keretében üdülni. Azt hiszem, egyfelől ez önmagában azt jelenti, hogy könnyebbé válik egy picit az élet, kevesebb lesz a kiadás, másfelől pedig azt tudjuk ezekkel a programjainkkal bizonyítani, hogy megbecsüljük azokat az idős embereket, akiknek gyermekként vagy unokaként nagyon sokat köszönhetünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok teendőnk van még ahhoz, hogy az idősek, a nagyszüleink életszínvonala emelkedjen, erősödjön, hogy még inkább biztonságban érezhessék magukat. Mi azt tudjuk itt ígérni a Fidesz-KDNP-frakció nevében, hogy a jövőben is minden tudásunkkal, erőnkkel és minden tiszteletünkkel azon vagyunk és azon leszünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az idősebb generációra, és megteremtsük nekik még inkább a méltó életet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)