Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy az Országgyűlés szocialista frakciója támogatja a törvényjavaslatot, és ezt kéri a parlament valamennyi frakciójától, és ajánlja elfogadásra.

Államtitkár úrral együtt talán közösen emlékezünk arra, hogy egy éven belül gyakorlatilag ez a másik olyan közösségi jogi termék az európai gazdasági egyesülés mellett, ami a gazdasági élet szereplőit érinti, és igen fontos szabályokat, igen fontos új lehetőségeket nyit meg a gazdasági élet szereplői részére, hogy az uniós joggyakorlás, illetőleg az uniós érdekérvényesítés, az uniós együttműködés keretében minél hatékonyabban tudjanak együttműködni.

Államtitkár úr igen részletesen foglalkozott a törvényjavaslat normaszövegével. Én ezt nem tenném, inkább - ha képviselőtársaim megengedik - a törvény néhány jellemzőjével, jellegzetességével foglalkoznék a rendelkezésre álló idő alatt.

(9.50)

Egyrészt két mondatot mindenféleképpen ejtenünk kell az európai részvénytársaság jogi jellegzetességéről. Ahogy államtitkár úr is elmondotta, itt tipikusan egy közösségi jogalkotási termékről beszélhetünk. Ugyanez volt a helyzet az európai gazdasági egyesülés tekintetében is. Nevezetesen, arról van szó, hogy a közösségi jog, amit igen hosszú idő alatt alkottak meg - a törvényjavaslat indokolása szerint közel húsz esztendő alatt alkották meg az európai részvénytársaságra vonatkozó anyagi normákat -, az európai uniós tagságunkból adódóan automatikusan a belső jog részévé válik. Tehát ilyen értelemben újabb jogalkotási feladat nem áll előttünk.

Azok a jogi normák, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, gyakorlatilag kiegészítő jelleggel szabályozzák azokat a kérdéseket, amelyeket ez ügyben még a közösségi jog szabályozni enged. Itt több megoldási formával találkozhatunk. Van arra példa, hogy maga a közösségi jog ad felhatalmazást a hazai, tehát a belső jogalkotó szerveknek arra, hogy új jogi normákat alkossanak a közösségi jog kiegészítéseként; vagy esetleg visszautal a már létező jogi normákra, tehát a már a hatályos társasági törvényi rendelkezésekre, vagy adott esetben magát az európai részvénytársaság szervezeti rendszerét, tehát közgyűlését, illetőleg alapító okiratát hatalmazza fel arra, hogy bizonyos kiegészítő kérdésekben szabályozó jelleggel tudjon működni.

Ebből adódóan a törvény normaszövege javarészt, legalábbis az első részében kifejezetten eljárásjogi kérdéseket tartalmaz, beilleszti a szükséges mértékben a hazai jogi normák közé az európai részvénytársaság intézményrendszerét. Ez egyben helyes iránya is a jogalkotónak, amikor nem bolygatja meg a szükségeset meghaladó mértékben a már létező belső anyagi jogi normákat; tehát sem a társasági törvényt, sem az eljárási értelemben vett cégeljárási törvényt, hanem csak azokat a szakaszokat érinti, amelyek okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy ez az európai részvénytársasági normákkal szinkronba kerülhessen.

Legalább ennyire jellegzetessége, illetőleg jellemzője a törvényjavaslatnak az, hogy milyen jelentőséggel bír a hazai gazdasági szereplők részére. A költségvetési bizottság előadójának hozzászólásából is kitűnt, és ezt csak megerősíteni tudom, az európai részvénytársaság jelentősége, hogy megteremti a tőke szabad áramlásának szabályait, megteremti a magyar gazdasági vállalkozók részére azt, hogy ugyan kiegészítő formáját tekintve mint európai részvénytársaság, de mégis megfelelő jogi feltételrendszerek keretében tudjanak részt venni abban a gazdasági versenyben, abban a gazdasági kihívásban, amit az Európai Unió velük szemben támaszt.

Jelentősége még a törvényjavaslatnak, illetőleg jelentősége lehet, bár ahogy mondottam, ebben a formájában csekély mértékben érinti a belső, jelenleg hatályos jogi normákat, hogy mégis visszahat, illetőleg visszahathat rájuk; olyan értelemben, hogy ösztönzőleg hathat arra, hogy a társasági törvény, illetőleg a cégeljárási törvény felülvizsgálata, ami ismereteim szerint jelenleg is tart, és bizonyos szintet a szabályozás mértéke már el is ért, ennek során megfelelő tapasztalatokat szerezhessen a magyar jogalkotó a tekintetben, hogy a belső jogi normákat is olyan összességében tudja újraszabályozni, amennyiben az szükséges, hogy az a közösségi joggal mindenféleképpen összhangban álljon.

Jelentősége a törvényjavaslatnak továbbá az, és itt kifejezetten a törvényjavaslat második részére kell utalnom, hogy új szabályokat tartalmaz a munkavállalók döntéshozatali eljárásban történő részvételére. A magyar munkavállalóknak, a magyar munkavállalók érdek-képviseleti szerveinek az európai uniós csatlakozást követően fel kell készülniük arra, hogy a munkavállalói jogérvényesítés, az érdekvédelem nemcsak hazai belső szabályokat követel meg, hanem, ha úgy tetszik, határon átnyúló formákban is el kell érni azt, hogy a munkavállalók megfelelő jogi védelemben, illetőleg megfelelő döntéshozatali vagy részvételi helyzetben legyenek az egyes gazdasági társaságok, jelen esetben az európai részvénytársaság működése tekintetében. Tehát ez ilyen értelemben kihívás a munkavállalók és kihívás a munkavállalók érdek-képviseleti szervei tekintetében is. Őszintén remélem, hogy ezt kellő mértékben tudják majd teljesíteni az elkövetkező időn belül.

Néhány gondolat még zárásként azokról a kihívásokról, amelyek legalábbis jogi, illetőleg egyéb vonatkozásban mind a jogalkotót, mind a jogalkalmazó szerveket érintik a törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt, ahogy említést nyert, egy tipikus közösségi jogi termékről van szó, és ahogy államtitkár úr is említette, ennek hatálybalépési idejét, a közösségi jogi normákkal összhangban, 2004. október 8-ig kell megalkotnunk. Ez egyben elegendő és szükséges idő kell hogy legyen arra is, hogy a törvény alkalmazásában részes jogalkalmazó szervek, adott esetben a cégbíróságok, illetőleg azok a személyek, akik az európai részvénytársaság alapításában részt vállalhatnak, mint például az ügyvédek vagy a közjegyzők, megfelelően föl tudjanak készülni arra, hogy ezeket a szabályokat alkalmazni tudják. Tehát úgy érzem, hogy itt akár az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, akár az egyes szakmai kamaráknak, tehát az ügyvédi kamarának és a közjegyzői kamarának megfelelő feltételeket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az egyes jogalkalmazó szervek megismerjék azokat a közösségi jogi normákat, amelyek az európai részvénytársaságra vonatkoznak. Mindenki tisztában legyen azzal, hogy miként kell cselekednie akkor, amikor Magyarországon egy európai részvénytársasági cégformát valaki a cégbíróságon be akar jegyeztetni.

Már szóltam róla, de ismételten csak megemlíteném, hogy jó hatással lehet a törvény, illetőleg a törvény mögött álló közösségi jog arra, hogy a belső jogi normarendszer, tehát a társasági törvény, cégeljárási törvény, illetőleg az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, a szükséges soron következő felülvizsgálatok során olyan irányú módosítást kapjanak, amely alkalmas arra, hogy még inkább szinkronba kerüljön a közösségi joggal, és ezzel is segítsék azt, hogy a magyarországi vállalkozások az európai uniós gazdasági kihívásban eredményesen és hasznosan tudjanak működni az őket ért kihívások tekintetében is.

Ezen gondolatok jegyében ajánlom ismételten szíves figyelmükbe a törvényjavaslatot, megismétlem azt, hogy a szocialista frakció a törvényjavaslatot támogatja. Felteszem és remélem, hogy ez várható a parlament valamennyi frakciójától is, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a törvényjavaslatot, hogy mihamarabb el tudjuk fogadni avégett, hogy a jogalkalmazók valóban minél jobban, mihamarabb föl tudjanak készülni a normarendszer alkalmazására.

Köszönöm szépen.