Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Bizonyára ön is tudja, hogy az éghajlat­vál­to­zá­si szakpolitika (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) az Európai Unióval kötött megállapodás 4. számú cikkelye alapján az EU és a tagországok közötti megosztott hatáskörök közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy például az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye ülés­szakán az EU-val egységesen, egy szereplőként tárgyalunk, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ma­gyarország a többi tagállammal közösen az ülés­sza­kot megelőzően alakítja ki az egységes uniós állás­pontot, és utána Magyarország is azt képviseli a tárgyalásokon.

A bonni klímacsúcson, amit ön is kérdezett, az Európai Unión belül elsőként Magyarország által ratifikált párizsi megállapodás megvalósításának részletszabályozásáról volt szó és annak tartalmáról. Egyetértettünk az Európai Unió többi tagállamával abban, hogy a párizsi megállapodás által generált ked­vezőbb politikai hangulatot, vagyis az elkö­te­le­zett­ség vállalását továbbra is fönn kell tartanunk, és legkésőbb a 2018 decemberében megrendezendő úgy­nevezett COP 24-es találkozón azt el kell fogad­tat­ni. A megállapodás végrehajtásához elen­ged­he­tet­len a részletszabályok tartalmának megállapítása, ezek kidolgozása még folyamatban van, hang­sú­lyo­zom, európai uniós szinten.

A nemzetközi fórumokon tett vállalásokat illető­en örömmel számolhatok be arról, hogy a 2020-ra tett kibocsátáscsökkentési céljainkat teljesíteni fog­juk, vagyis nagyobb mértékben csökkentjük az elő­írt­nál a szén-dioxid-kibocsátásunkat, és az Európai Unióra ez egyben ugyanúgy igaz.

A nemzetközi jogban az ezt előíró szerződést, az úgynevezett kiotói jegyzőkönyv dohai módosítását Magyarország szintén elsőként ratifikálta ugyanúgy, ahogy a párizsi klímaegyezményt is elsőnek fogadtuk el. Ugyancsak elsőnek zártuk egyébként az Európai Unión belül a fokozott üvegházhatást kiváltó úgy­ne­ve­zett fluorgázok kibocsátáscsökkentésének mont­re­áli jegyzőkönyvét, és a kigali módosításokkal együtt ebben is élen járunk az Európai Unión belül.

Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében Magyarország valójában is a legsérülékenyebb or­szá­gok közé tartozik, ezért kiemelten foglalkozunk az alkalmazások adoptálásával. A KEOP I. prioritáson belül teljes egészében a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást tekintjük első számúnak. Itt az éves fejlesztési keret mintegy 380 milliárd forint, és a legfrissebb adatok szerint már 97 szerződéssel mintegy 333 milliárd forint felhasználásáról dön­töt­tünk.

A LIFE-program, az EU környezetvédelmi prog­ramja 2014-től éghajlat-politikai alprogramként ki­bő­vült, amelynek adminisztrációs koordinációját tárcánk látja el, és itt is tartjuk azokat az előírásokat, amelyeket vállaltunk. A 2016-os pályázati év ered­mé­nyei alapján elindult az első magyar vezetésű éghajlat-politikai projekt. Ennek prioritása a klíma­változáshoz való alkalmazkodás, az extrém klima­tikus hatások kezelése, az erre való felkészülés.

A 2015 decemberében elfogadott párizsi meg­álla­podásban foglaltakkal összhangban átdolgozott, úgy­nevezett második nemzeti éghajlatváltozási stra­té­giát ez év májusában benyújtottuk az Országgyűlés részére, a célok végrehajtása érdekében a doku­men­tum elfogadását követően cselekvési terv készül, ez már folyamatban van, amely az ellenőrzést és a nyo­mon követést is tartalmazni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)