Készült: 2024.05.15.08:59:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2017.11.27.), 30. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:11


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Képvi­selő Úr! Tisztelt Ház! Szeretném minden téren cáfolni az ön által elmondott tényeket is, és arra is emlékeztetni, hogy ne felejtsük el, melyik volt az a kormány, amelyik tandíjat akart bevezetni vagy megduplázta a fiatalok munkanélküliségét, ha már perspektíváról és jövőképről van szó.

Ön írta le egy cikkben, vagy öntől idézték, hogy sms-t kapott Gyurcsány Ferenctől: „Tandíj ügyében gyere el!”, ez a rövid sms volt benne, ezt ön mondta a Mozgó Világnak. El is mentek, „fél nyolckor találkoztunk nála ‑ mondja ön ‑, és megbeszéltük, hogy mit csináljunk”. Ekkor döntötték el, hogy tandíjat vezetnek be, csak nem így fogják hívni, hanem „fejlesztési hozzájárulás”-nak, és ekkor minden magyar diák elé, aki a felsőoktatásban szeretett volna tanulni, egy igen nagy akadályt gördítettek.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor ön itt arról szól, hogy jó lenne, hogyha többen szereznének felsőfokú végzettséget, amikor Gyurcsány Ferenc önnek sms-t írt, hogy: „Tandíj ügyében gyere el!”, akkor miért nem mondta el, hogy nem megyek el a tandíj ügyében tárgyalni, mert az csökkenti a fiatalok továbbtanulási lehetőségét?

(14.10)

Ott akkor a Magyar Szocialista Párt képviselői meg az akkori SZDSZ képviselői mind támogatták azt, hogy Magyarországon tandíjat vezessenek be. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP megteremtette mindenki számára az ingyenes tanulásnak a lehetőségét, a Diákhitel2 kamatát eltöröltük, ingyenes nyelvvizsgázási lehetősége van mindenkinek 35 év alatt. A felvételi jelentkezési régi „B” lapok díját eltöröltük, hogy az első három jelentkezést ingyen tehesse meg mindenki, hogy az se lehessen akadály, hogy valaki azért nem jelentkezik a felsőoktatásba, mert nincs pénze a felvételi eljárás díjára. Bővítjük a kollégiumi férőhelyeket, és mindemellett növeltük a doktoranduszi ösztöndíjasokat.

Ha megnézzük a társadalmi arányokat vagy a különböző végzettséggel rendelkezők arányát Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a kormányzásunk időszakában 2011 és 2016 között 49 százalékról 54,6 százalékra, 5,5 százalékkal nőtt a legalább érettségivel rendelkezők aránya. A diplomával rendelkezők aránya, tehát a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya pedig 19 százalékról 22,8 százalékra, majdnem 4 százalékkal emelkedett. Nem igaz, amit ön állít tehát, tisztelt képviselő úr, hogy ez a kormány visszafogná, hogy bárkinek lehetősége legyen diplomát vagy érettségit szerezni. Ne feledje, hogy a szakképzést úgy alakítottuk át, hogy további, közel 300 ezer fiatalnak van lehetősége a szakképzésben is végzettséget szerezni.

A napokban publikálta az Eurostat a sorrendjét, a nyilvántartását, hogy egyes országokban 2015-ben mennyi volt a gimnáziumi képzésben és mennyi a szakképzésben részt vevők aránya. Az Eurostat adatai szerint 2013-15 között Magyarországon 3 százalékkal növekedett a beiskolázási adatok szerint a 14-18 év közötti gimnazisták aránya. A magyar statisztikák szerint 2010-17 között pedig 9 százalékkal nőtt a korosztályon belül a gimnáziumi képzésben részt vevők száma.

De hadd idézzem önnek inkább az Eurostat adatát, mert önök jobban szeretik a brüsszeli statisztikákat hivatkozási alapként. Eszerint Magyarországon a harmadik legmagasabb az aránya a gimnáziumi képzésből beiskolázottak számának, Magyarország mögött van a gimnazisták arányában Franciaország, Anglia, Németország, az uniós átlag, Finnország vagy Ausztria. Mi a véleménye erről, tisztelt képviselő úr? Ön azt mondta, hogy Magyarországon túl magas a szakképzés aránya és túl kicsi a gimnazisták aránya. Akkor mit szól ön a német adatokhoz, ahol 20 százalékkal kevesebb az Eurostat szerint a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya? Ön esetleg, ha SPD-s politikus lenne, még inkább interpellálná a német minisztert, hogy Németországban miért nem érik el a magyar számokat a gimnáziumi beiratkozásnak az adatai?

Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondtam önnek, a gimnáziumi képzést igyekszünk az egyetemek előszobájává tenni, és az elmúlt években mind az érettségizettek, mind a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek a száma és aránya nőtt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai