Felszólalás adatai

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén elfogadtam az előttünk lévő jelentést, és már az előző alkalommal, amikor tárgyaltuk, akkor is támogattam. Azt is előrebocsátom, hogy a határozatijavaslat-tervezetet apróbb észrevételekkel elfogadásra ajánlom. Nem lennék azonban nyugodt, ha agrármérnökként, közgazdászként, a gyermekeink jövőjéért és a magyar mezőgazdaság jövőjéért aggódó politikusként nem mondanám el a gondolataimat, kételyeimet.

Előrebocsátom, hogy technológiapárti vagyok, hiszen gépészmérnök a szakmám. Ebből következik, hogy egy ilyen szemléletű ember a fejlődés pártján is áll. Nem akarok visszamenni az ősközösségi társadalomig, de gondolom, hogy amikor a faekét felcserélték vasekére, a lóvontatást traktorra, akkor is hasonló viták előzték meg a bevezetést. Úgy gondolom, hogy miközben a kételyeink megalapozottak, a tartózkodásunk teljesen érthető, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a változásokat. Úgyhogy azt kérem, javaslom, hogy árgus szemekkel, nyitott füllel hallgassuk, figyeljük a kutatási eredményeket, a tapasztalatokat, és miközben azt mondjuk, hogy mi most nem, ne zárjuk el a lehetőséget attól, hogy tapasztalatokat szerezzünk.

A másik, amit szeretnék elmondani, lehet, hogy nem illik ide, de mégis azt gondolom, nagyon kellemetlen az, amikor a magyar tudóstársadalom e témával foglalkozó tagjainak egyik része hitvitaként, másik része pedig csupán anyagi kérdésként kezeli az ügyet. Nem tudnak eljutni oda, hogy valami közös álláspontot alakítsanak ki. Így aztán a politika szintjére emelik, vagy ha a politika elismertségét most ez jelzi, a politika szintjére süllyesztik le a döntés jogát. Azt szeretném kérni innen és most a témával foglalkozó tudósoktól, akár a Magyar Tudományos Akadémiától is, hogy ebben a témában, mivel ez egy súlyos kérdése lehet a magyar agrárgazdaság, a világ mezőgazdasága fejlődésének, az emberiség fejlődésének, hogy próbáljanak ebben a témában legalább abban megegyezni, mit jelent az, hogy független kutatók. Számomra, aki politizál, a függetlenség mást jelent, remélem, mint azok számára, akik erről így beszélnek.

A véleményem és a kérésem is az, hogy ne vegyük le ezt a témát napirendről az után sem, és ne nyugodjunk bele, hogy mindent megtettünk, ha elfogadjuk ezt a jelentést és a határozati javaslatot, hanem tényleg folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk. Vizsgáljuk a lehetőségeket, nézzük meg, hogy milyen esélyt szalasztunk el vagy nyerünk azáltal, hogy így foglalunk állást akár az idők végezetéig, amiben persze én nem hiszek.

Nos, ezek mellett és annak ellenére, amit elmondtam, javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el a jelentést és a határozati javaslatot, de azokat a kételyeket, véleményeket, amelyeket ezzel a témával kapcsolatban elmondtam, jól gondoljuk meg, és így menjünk tovább az úton.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)