Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kormány központosítási törekvéseinek újabb állomása. A tendencia már eddig is egyértelmű volt. Az önkormányzatoktól egyre több államigazgatási feladatot vontak el és adtak át az állami szervezetrendszer intézményeinek. A kormány célja ezzel hivatalosan a hatékony közigazgatás, az állam minél jobb működtetésének megteremtése. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, különösen, ha azt nézzük, hogy a kormányhivatalok élén kifejezetten kormánypárti pártpolitikusok tevékenykednek, hogy az egész átalakítás célja nem a hatékonyság növelése, hanem a kormánypárt hatalmának alsóbb szintre való kiterjesztése volt.

A nagy szervezeti átalakítások során mindig azt vizsgáljuk, hogy a kinyilvánított cél milyen eszközökkel érhető el legkönnyebben, melyek azok, amelyek a legkisebb megterheléssel járnak. A közigazgatás működésén véleményünk szerint a legkönnyebben a közigazgatás személyi állományának fejlesztésén keresztül lehet javítani. Hatékonyabbá teszi a működést az is, ha a folyamatok jól vannak leszabályozva. Ezeken a területeken nem történt előrelépés az elmúlt öt évben.

A struktúraváltás a lehetséges eszközök közül a legköltségesebb és a legkisebb hatékonyságú eszköz. A fő probléma a közigazgatás átalakításával éppen az, hogy a nagy strukturális változtatások közepette elsikkad azon eszközök alkalmazása, amelyek az érdemi javuláshoz szükségesek lennének. A kormány-tisztviselői kar esetében például azt látjuk, hogy ahelyett, hogy a szakmaiságot, a tudást becsülnék meg, a legfőbb érték a lojalitás lett, a felettesektől történő függést erősítik, csak a központi vízfejet növesztik. A területi közigazgatás folyamatos alakításának eredményeképp állandó a bizonytalanság, az ügyfeleknek folyamatosan újra kell tanulni, hogy melyik ügyükkel hova fordulhatnak. A nagyobb átalakítások költségeiként mindig megjelenik az átállások effektív munkavégzést hátráltató hatása, vagyis hogy az átszervezés előtt és után konkrét ügyekben fél évig szinte semmi sem történik. Mindezt már sokadjára kell majd átélni az ügyfeleknek és a hivatalok munkatársainak is.

A Lehet Más a Politika szerint, ha valóban egy jobb közigazgatást akarunk kialakítani, akkor az összes rendelkezésre álló eszközt alkalmazni kell, és minden aspektusra kiterjedő, komplex javaslatot kell kidolgozni. A kormány ehelyett politikai okokból megváltoztatta az alapstruktúrát, miközben egyáltalán nem tett semmit az eddig létező hibák kijavítása érdekében.

De térjünk rá konkrétan a most tárgyalt törvényjavaslat szűkebben vett tartalmára! Ennek lényege, hogy még több hatósági eljárást rendel a kormányhivatalok hatáskörébe, és a legtöbb helyen megszünteti a korábban szakhatóságinak nevezett eljárásokat. Azok ezentúl az egységes hatósági eljáráson belül egy szakkérdés vizsgálatának fognak minősülni, amit az eljáráson belül ugyanazon hatóság ‑ tehát a kormányhivatal ‑ egy másik szervezeti egysége fog lefolytatni.

Korábban kormánydöntés született már róla, hogy egyes területi államigazgatási szervek ‑ például a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, bányakapitányságok ‑ fővárosi és megyei kor­mány­hivatalba történő integrálása miképp történik. A kormányhivatalokba bekerülnek egyes bevándorlási és egészségbiztosítási ügyek.

(19.20)

Az állami segélyeket, a munkanélküliség, betegség esetén járó járulékokat vagy a szülés esetén járó támogatásokat az állam a járási hivatalokon keresztül biztosítja a lakosság részére. Sajnos, az a tapasztalatunk, főképp a környezetvédelmi intézményrendszer vonatkozásában, hogy az átalakítások szinte mindig a kormány számára kevésbé fontos területek önállóságának csökkentésével a szervezetrendszer által képviselt érdekek érvényesítését csorbítják. Az LMP semmilyen olyan javaslatot nem tud támogatni, amely tovább csökkenti a környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszer hatásfokát.

A törvényjavaslatban szerepel többek között a kiemelt beruházásokról szóló törvény módosítása is, amely részben az ombudsman által megfogalmazott jelentős aggályokat próbálja kezelni. A Lehet Más a Politika az egész kiemelt beruházási törvényt rossznak tartja, és annak feldolgozását sem tartjuk elfogadhatónak, viszont felháborító, hogy a módosítással több kérdésben további engedményeket kaptak a kiemeltnek minősített beruházók. A változást elsősorban az ombudsman által felvetett problémákkal próbálják igazolni, de túl azon, hogy lényegében azt sem kezelik, még egy további kérdésben inkább rontják az eddigi helyzetet.

A kiemelt jelentőségű ügyek tekintetében az a gyakorlat alakult ki, hogy az egyedi kormányrendeletekben a jogalkotó előírta, hogy a döntéseket az eljárás során személyesen az ügyfeleknek szóló végzések kivételével hirdetményi úton kell közölni. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata során azonban mindez az ügyféli jogok gyakorlása és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog biztosítása szempontjából problémásnak minősült. A javaslat nem hoz érdemi változást, csupán annyit rögzít, hogy ezt követően általános jelleggel kerül előírásra az a rossz gyakorlat, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a hatóság a döntést hirdetményi úton közli. Ezzel párhuzamosan, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg vagy alapvető jogát vonja el, vagy korlátozza azt, az ügyfelet a hatóság egyidejűleg egyéb kapcsolattartási forma alkalmazásával is tájékoztatja, de joghatás nem ehhez a tájékoztatáshoz, hanem kizárólag a hirdetményi úton történt közléshez kapcsolódik. Nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, amely ilyen alapvetően sérti a közigazgatási ügyfelek jogait, és ilyen súlyosan egyenlőtlen helyzetet teremtenek a nagyberuházók javára. Elfogadhatatlan, hogy egy közigazgatási döntésről az érintettek csupán hirdetményi közléssel legyenek értesítve.

A javaslat másik, a kiemelt beruházási törvényre vonatkozó módosítása is rossz irányú véleményünk szerint. Semmiképpen sem támogatható, hogy a kiemelt beruházások kapcsán a könnyített eljárást kiterjesszék, és hogy a beruházáshoz kapcsolódó, azok megvalósításával összefüggő, de nem engedélyezési jellegű hatósági ügyek esetén is legyen lehetőség a kiemelt jelentőségűvé nyilvánításra, illetve hogy ezáltal a beruházással összefüggő bármely közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségűvé nyilváníthatóvá váljon.

Mindezekre tekintettel az LMP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm. (Sallai R. Benedek tapsol.)