Készült: 2024.04.28.22:33:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

214. ülésnap (2017.04.19.), 176. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:17


Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem lényegre törő lenni. Egy-két pontban azért olyan témákat is fogok érinteni, amelyekről eddig még nem esett szó. Ez öröm lehet annak, aki végighallgatta a vitát, bár nem vagyunk túl sokan.

Az előttünk fekvő javaslat valóban javarészt egy szükséges technikai módosítás. Ebben nincsen vita, hiszen tavaly 2016. december 6-án került elfogadásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény. Ez 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. És ugyanúgy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény is idén a 2017. évi I. törvényként került elfogadásra, szintén 2018. január 1-jén lép hatályba, és ezt nyilvánvalóan az ágazati törvényekben, ahogy az már elhangzott előttem, át kell vezetni.

De azzal is egyetértek, ami ellenzéki oldalról elhangzott, hogy itt nemcsak erről van szó, hanem sajnos belecsempésztek néhány érdemi módosítást, ami fájó, mert egyébként egy ilyen technikai módosításra könnyebb lenne igent mondani, mint úgy, hogy kibővítik és egy salátatörvényként kerülnek ide ezek a javaslatok. Még úgy is, ha ezeknek a java részére azt lehet mondani, hogy szintén technikai módosítás, bár nem ezen két törvényhez, eljárási törvényhez kapcsolódnak, de van egy-kettő olyan, ami számomra kérdéseket vetett fel, ezt el is fogom mondani, és jobb lett volna ezt esetleg máshova vagy más formában behozni a tisztelt Ház elé. Annál is inkább igaz ez, hiszen egy 490 oldalas javaslatról beszélünk, amely esetében átnézni, kimazsolázni azért mindig egy jelentős ellenzéki feladat. Nyilvánvalóan a mi apparátusunk egy minisztérium vagy a kormány apparátusával össze nem mérhető, és sokkal jobb az, ha eleve ki van mondva, vagy azt láthatjuk, hogy egy technikai módosításcsomaggal állunk szemben, mint ebben az esetben, hogy keresni kell azokat a módosításokat, amelyek érdemiek és nem tartoznak sem a közigazgatási rendtartáshoz, sem a perrendtartáshoz.

Miről is van szó? Például a vadászat szabályainak módosításáról, illetve a kormány rendeleti szabályozásra való felhatalmazásáról. Mindig a vadászat az, vagy nagyon sokszor a vadászati rendelkezések azok, amelyek itt-ott elrejtve megjelennek.

(18.20)

Én úgy gondolom, hogy ez a felhatalmazó rendelkezés elég tág körű, és azt kell mondjam, hogy kormányrendeleti szinten majdnem mindent meg lehet majd határozni a jövőben. Ezt jobb lett volna behozni külön adott esetben, vagy törvényi szinten szabályozni. Azt kell mondjam, talán nem meglepő, hogy megint csak a vadászattal kapcsolatos témáknál került sor egy ilyen passzus beiktatására.

Aztán úgy tűnik, hogy a 141. § ügyféljogokat szűkít az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényben, hiszen azzal egészül ki a szabályozás, hogy a kapcsolattartás formáját az egészségbiztosító határozza meg ‑ ez még önmagában nem lenne ördögtől való ‑, de az ügyfél nem is térhet át másik módra. Tehát ha még meg is határozhatja az egészségbiztosító, de utána az ügyfél kérhetné, hogy át szeretne térni egy egyéb tájékoztatási, kapcsolattartási formára, akkor azt én el tudnám fogadni, ez azonban így az ügyfelek irányában nem túl méltányos.

S ha már a mai napi viták javarészét a CEU és a külföldi végzettségeknek, ilyenformán az akkreditációknak a vitája tette ki, akkor itt is van egy hasonló rendelkezés, persze más aspektusból. A 205. § a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben egy olyan kiegészítő részt vezet be, amely alapján az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a döntés akkor is módosítható, visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért. Az ember mindig felkapja a fejét, ha azt a megfogalmazást látja leírva, hogy valamit akkor is lehet módosítani, visszavonni, ha az a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérti.

De nem ez az egyetlen ilyen meghatározás ebben a törvénycsomagban, salátacsomagban, hiszen ha továbbmegyünk, ugrunk egy jó nagyot a 388. §-hoz, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény módosításánál is találunk egy olyan passzust, ami talán még az előzőnél is fontosabb lehet. Ez egy olyan kiegészítő szakaszt tenne be a törvénybe, ami a rehabilitációs hatóság eljárásában hozott döntés módosítását és visszavonhatóságát érinti, és abban az esetben is meg lehet tenni, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért ez a döntés. Itt is egy részletesebb szakpolitikai vita lett volna indokolt. Lehet, hogy államtitkár úr tud válaszolni ezekre a kérdésekre, lehet, hogy nem, mert tudom, hogy azért államtitkári szempontból sem könnyű egy 490 oldalas törvényben esetleg olyan dolgokra is válaszolni, ami szakpolitikai kérdés. Egymás közt vita lehet köztünk, hogy ez tulajdonképpen technikai módosítás vagy érdemi módosítás, a közigazgatási perrendtartáshoz, illetve az új közigazgatási törvény szabályaihoz fog-e tartozni. Ezért is jobb lett volna mindent különvenni, és csak a technikai javaslatokat belerakni ebbe a salátajavaslatba.

Aztán számomra megint csak kérdésként merült fel ‑ mondom ezt úgy, hogy egy ekkora joganyagnál nyilvánvalóan mindennek a legmélyébe nehéz belehatolni ennyi idő alatt ‑, a 223. § esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az a kibővített jogköre, ami az ideiglenes biztosítási intézkedésekre, illetve az egyéb azonnali eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozik, bevallom őszintén, ez nem teljesen érthető. Arról van itt szó, hogy egy olyan kiegészítő rendelkezés kerülne bele az elektronikus hírközlésről szóló törvénybe, ami szerint ha azonnali eljárási cselekmény elvégzése indokolt ‑ itt van egy felsorolás, hogy ez minek az okán lehet indokolt: a közbiztonság, közrend védelme érdekében, s ez még valamilyen szempontból érthető is, életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet, még ez is valamennyire, az életveszély egyértelműen, a súlyos kárnál mindig lehet egy vita, hogy mi a súlyos kárral fenyegető helyzet ‑, de a felsorolásba bekerült az is, hogy más szolgáltatók, felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan, közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében. Tehát akkor, ha ez a helyzet fennáll ‑ ami szerintem szintén egy gumi meghatározás ‑, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával és az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is jogosult megtartani. Nekem ennyiből nem derül ki, hogy mire kell itt majd gondolni, hogy ezt a hatóság, az NMHH emberi fogják-e megtenni, vagy esetleg rendőri karhatalmat fognak igénybe venni, vagy az ügyintéző rúgja rá majd a szolgáltatóra vagy a felhasználóra az ajtót, ha szükségesnek látják azt, hogy ezt az eljárási cselekményt rögtön elvégezzék. Azt kell gondolnom, hogy ebben az esetben is akár egy külön módosítási javaslat lenne szükséges, vagy amikor az elektronikus hírközlésről a parlament dönteni vagy tárgyalni szeretne, akkor ezeket a passzusokat be lehetett volna iktatni. Mondom ezt úgy, hogy lehet, hogy van ennek valamiféle kimunkált rendje, vagy a jogalkotó, illetve az előterjesztést jegyző minisztériumnak volt erre valamiféle meglátása. Számomra ez egyelőre még egy kicsit homályos, s főleg mondom és aláhúzom, hogy ez a szolgáltatót, a felhasználót és annak a működését veszélyeztető helyzetben is előállhat. Aztán hogy az pontosan micsoda, az számomra ennyiből nem derült ki.

Aztán a végére egy apró megjegyzés. Úgy tűnik, hogy ez hiába egy technikai módosítás, de magához az általános közigazgatási rendtartáshoz is hozzányúl, tehát nemcsak a technikai módosításokat vezeti át, hanem a tavaly elfogadott törvényhez is hozzányúl. Mindent meg lehet magyarázni, de elegánsabb lett volna, ha ezeket a passzusokat tavaly elfogadjuk, és a mostani javaslat csak a technikai átvezetésről szólna.

Nem szeretném hosszasan továbbsorolni azokat a pontokat, amelyeket mi technikainak érzünk. Ennek alapján úgy érzem, hogy csak egy tartózkodást fogunk tudni a javaslatra adni, annak ellenére, ahogy mondtam, hogy a 490 oldalnak a nagy része valóban technikai. De jobb lett volna ezt úgy megtenni, államtitkár úr, hogy tényleg ne tudjunk találni ilyen érdemi részeket benne. Tudom, hogy a jogalkotói vágy mindig nagy, amikor jön egy ilyen nagy csomag, hogy ez meg az még belekerüljön. Ebben az esetben azon túl, hogy a javaslat a feladatát nyilvánvalóan ellátja a technikai pontok tekintetében, de sajnos néhol azon is túlmegy, ezért csak tartózkodással fogjuk tudni tolerálni ezt a frakciónk részéről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai