Készült: 2024.09.26.15:37:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2012.03.12.),  165-168. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:   161-164   165-168   169-172      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tóth Csaba, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Ön, hogy látja ezt a helyzetet?" címmel. Rétvári Bence államtitkár úr fog majd válaszolni. A képviselő úré a kérdés lehetősége.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a vak felhasználók csoportjával szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azáltal, hogy számukra nem tette lehetővé a 2011. évi népszámlálás során kötelezően megválaszolandó és interneten közzétett elektronikus kérdőívhez történő akadálymentes hozzáférés lehetőségét. Az esetismertetést anonimizálták, a szervezet és a hivatal megnevezés szerepel benne, ugyanakkor az ügy elindulásakor megjelent sajtóhírekből ismert, hogy a Központi Statisztikai Hivatalról és a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületéről van szó. A probléma abból adódott, hogy a vakok által használt képernyőolvasó szoftverek nem megfelelően olvasták a programot, így több kérdésre nem tudtak látó személy segítsége nélkül válaszolni, valamint az automatikus jelzések és hibaüzenetek sem voltak kezelhetőek a felhasználók számára. Mivel ezzel kapcsolatban számtalan panasz érkezett az érdekvédő szervezethez, ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak.

A vizsgálat során a KSH azt mondta, hogy nem gondolta volna, hogy mindhárom adatszolgáltatási mód - internetes kitöltés, papír alapú kitöltés és a számlálóbiztos általi kérdezés - általános lesz. Az eljárás során a KSH maga is elismerte, hogy csak 80 százalékban volt akadálymentes az alkalmazás. Köztudott, hogy a látássérült emberek egyre gyakrabban használnak számítógépet, mert a felolvasóprogramok segítségével könnyebben kommunikálnak, sok mindent maguktól is el tudnak intézni.

Felmerül a kérdés: akkor miért nem figyeltek jobban a vak, illetve a gyengén látó állampolgárokra ebben az esetben? A hatóság nem fogadta el azt az érvet, hogy nem állt elegendő idő, illetve anyagi erőforrás rendelkezésre olyan szoftver, illetve felhasználói program kidolgozására, amelynek segítségével a vak felhasználók is akadálymentesen tudták volna használni és kitölteni a kérdőívet; hiszen tíz éve van népszámlálás, az erről rendelkező törvény pedig 2009-ben lépett hatályba, már ekkor ismert volt, hogy milyen módon lehet eleget tenniük az állampolgároknak az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ki a felelőse annak, hogy oly módon került kialakításra a népszámlálás internetes felülete (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy sérültek a vak emberek jogai, amikor állampolgári kötelezettségüknek akartak volna eleget tenni, miközben milliárdokat szántak annak elkészítésére?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úr, két percben!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogyan ön is említette, a látássérülteknek bő tizede nem tudta minden módját igénybe venni a népszámlálásnak, hiszen bár nyilvánvaló, amikor a számlálóbiztosok felkeresték őket, úgy tudtak a kérdésekre válaszolni, ugyanakkor elektronikusan nem, pontosan azért, mert az elektronikus felolvasóprogramok általában csak a honlapok olvasására képesek, az átlag honlapokéra, ez sokkal bonyolultabb, motorikus makrókra épülő portál volt, illetve program volt, éppen ezért nem tudták ezeknek az egyes részeit egyébként a mindrennapi életben használt programok alkalmazni.

A KSH igyekezett mindent elkövetni, az érdek-képviseleti szervezetekkel is egyeztetett, találkozott, mielőtt ezeket a programokat véglegesítették volna, ugyanakkor korábban senki nem gondolta volna, hogy ilyen nagy mértékű lesz az igény az elektronikus kitöltésre. Összességében a családok 20 százaléka, egyötöde töltötte ki így az íveket, de vannak bizonyos részek, például Újbuda, XI. kerület, ahol 30 százalék fölött, 36 százalék körül volt a kitöltők aránya.

Úgyhogy sajnos ebben valóban ilyen mulasztás történt. Nem voltak ezek az emberek akadályozva abban, hogy a népszámlálásban részt vegyenek, hiszen a biztosokkal tudtak kommunikálni, de az, hogy az elektronikus kitöltés lehetősége meglegyen számukra, valóban nem volt biztosított. Ez azért volt, mert első alkalommal került sor arra, hogy ilyenfajta elektronikus kitöltésre sor kerülhessen, tehát nem volt a KSH-nak sem tapasztalata ezzel kapcsolatban, hogy pontosan mikre kell figyelniük, ezért igyekezett minél inkább érzékenyen közelíteni ehhez a témához: másfél tucat fogyatékkal élő személyt vett fel kapacitásbővítésként a KSH ezeknek az adatoknak a feldolgozásához, és öt ember már a népszámlálás lebonyolítása után is ott maradt, és ott dolgozik továbbra is.

De ettől függetlenül továbbra is törekednünk kell arra, hogy ezt a problémát a következő tíz év múlva esedékes népszámlálásra megoldjuk, és akkor nyilvánvalóan ezek az emberek is így tudnak részt venni benne. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Annak pedig örüljünk, hogy működnek az érdekvédelmi intézmények, az Egyenlő Bánásmód Hatóság továbbra is élénken figyel, és felhívja erre a figyelmünket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   161-164   165-168   169-172      Ülésnap adatai