Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az előzmények felelevenítésével kezdjem.

Az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén fogadta el a polgári törvénykönyvről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldött. Ezt követően a köztársasági elnöki felvetések többségének eleget téve fogadta el az Országgyűlés az új Ptk.-t, mely aláírásra és 2009. évi CXX. törvényként kihirdetésre került.

A Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról külön törvény, a Ptké. rendelkezik, amelyet az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadott el még három, a Ptk.-hoz kapcsolódó törvénnyel együtt. A Ptké.-t és az említett további három törvényt a köztársasági elnök úr 2009. december 22-én megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvénnyel együtt.

Tekintsük át az észrevételeket! A köztársasági elnök úr a Ptké. tekintetében kifogásolta, hogy elmaradt a Ptk. átfogó áttekintése, és a jogászi szakma, különösen a bíróságok aggályainak orvoslása. Álláspontunk szerint a Ptk. átfogó áttekintése a törvényjavaslat benyújtása és elfogadása között eltelt szokatlanul hosszú időben, másfél évben megtörtént, majd a köztársasági elnök megfontolásra szánt javaslatai alapján ismét sor került a normaszöveg áttekintésére. Ennek során a köztársasági elnök által tett észrevételek túlnyomó többségének beépítésével fogadta el a Ptk.-t az Országgyűlés.

A Ptk. újabb részletes vizsgálatának lefolytatása így egyrészt szükségtelen volna, másrészt a Ptké.-n és a kapcsolódó további négy törvényen már nem kérhető számon az alapjukat képező, frissen elfogadott és kihirdetett Ptk. tartalma. Az lenne kifogásolható, ha rendelkezéseik ellentétben állnának a Ptk.-val, de ilyen megállapítás a köztársasági elnöki visszaküldő levelekben nem szerepel.

A Ptké. úgy szabályozza a Ptk. hatálybalépését, hogy az új kódex mintegy 1200 paragrafusából 100 lépne hatályba 2010. május 1-jén, az egyéb rendelkezések pedig 2011. január 1-jén. Így korábban lépne hatályba a kódex második könyve, amely tartalmazza a személyekre, a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat. A később hatályba lépő könyvekben találhatóak a családjog, a dologi jog, a birtok-, a tulajdon-, a zálogjog, a kötelmi jog, a szerződések általános és az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai, és az öröklési jog szabályai.

A Ptk. hatálybalépésének időpontjára vonatkozó javaslat megtételénél alapvetően három körülményt kellett mérlegelni. Bár alkotmányossági szempontból a felkészülési idő számításánál kizárólag a törvény kihirdetésétől számított idő vehető figyelembe, nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy az új vagy megváltozott rendelkezések a bíróságok, ügyészségek, a közjegyzők előtt jórészt ismertek, az előkészítés időszakában folyamatosan követhetők is voltak, ezért nem szükséges hosszú felkészülési idő a még hiányzó ismeretek megszerzésére.

Az állampolgárokat mint jogkeresőket alapvetően érintő jogintézményeknél a jogbővítő hatású rendelkezések minél előbbi hatálybalépése indokolt. A Ptk. szabályozásának egyik alapvető célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának javítása. E cél érdekében például a Ptk. a cselekvőképesség tekintetében átfogó reformot irányoz elő, a nagykorú személyeknél a cselekvőképtelenség kategóriájának megszüntetésével általánossá teszi a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását.

Az állampolgárok érdeke amellett szól, hogy a jogbővítő rendelkezések minél előbb hatályba lépjenek. A későbbi hatálybalépés az állampolgárokat és a vállalkozásokat egyaránt érintő, nem kizárólag jogbővítő hatású rendelkezéseknél indokolt. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása ugyanis a 2010. május 1-jéhez képest hosszabb felkészülést igényel. Megemlítem, hogy a Ptk. számára szerkezeti és tartalmi szempontból is példaként szolgáló holland polgári jogi kódex egyes könyvei többéves eltéréssel léptek hatályba.

A két lépcsőben történő hatálybalépéssel kapcsolatban a köztársasági elnök úr azt is felveti, hogy a régi polgári jogi és családjogi szabályok 2010. május 1-je és 2011. január 1-je közötti időszakra módosulnak, majd 2011. január 1-jén hatályukat vesztik, így dupla felkészülést igényelnek a jogalkalmazóktól. Ezzel a megállapítással nem értünk egyet, ugyanis a 2010 májusától hatályba lépő cselekvőképességi szabályok miatt a régi polgári jogi és családjogi rendelkezések már úgy módosulnak, hogy azokat a 2011 januárjától hatályba lépő rendelkezések is tartalmazni fogják. Így ezeket a rendelkezéseket nem kell kétféleképpen megtanulni, hanem néhány új szabályt már korábban szükséges alkalmazni.

A köztársasági elnök úr a lépcsőzetes hatályba léptetés elleni érvként hozza fel azt, hogy az előző Ptk. 2010. május 1-je és 2011. január 1-je között még hatályban lévő rendelkezéseit az új Ptk. alapelveinek megfelelően kellene értelmezni. Ezzel nem értünk egyet. Az egyes jogszabályok alapelvei értelemszerűen csak az adott jogszabályra vonatkozhatnak. A Ptké. ezért az előző Ptk. 2010. május 1-jét követően még hatályos rendelkezései tekintetében fenntartja annak alapelveit az előző Ptk. egészének hatályon kívül helyezéséig, azaz 2011. január 1-jéig.

Ugyancsak a lépcsőzetes hatályba léptetés hátrányainak példájaként említi a köztársasági elnöki levél az utaló magatartás szabályozását, hivatkozva arra, hogy a korábbi Ptk. 6. §-ában foglalt rendelkezést a Ptké. 2010. május 1-jével hatályon kívül helyezi, viszont az új Ptk. utaló magatartást szabályozó rendelkezése csak 2011. január 1-jén lép hatályba, így az utaló magatartás jogintézménye nyolc hónapra megszűnik.

A szóban forgó szabály valójában 2011. január 1-jén veszti hatályát, akkor, amikor az új Ptk. utaló magatartást tartalmazó rendelkezése hatályba lép. Ezzel a jogintézmény fennállásának folytonossága biztosított.

Tisztelt Országgyűlés! Az új Ptk.-hoz kapcsolódó három törvény esetében a köztársasági elnök úr konkrét kifogások közlése nélkül azt kéri, hogy e törvények elfogadásáról az Országgyűlés a Ptké. elfogadásával egy időben, arra tekintettel döntsön. Miután a négy törvénnyel kapcsolatos kifogásokat nem tartjuk megalapozottnak, kérem képviselőtársaimat, hogy változatlan formában fogadják el a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt, a nagykorú személyek védelmét szolgáló jogintézményekhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt, a gondnokoltak és támogatott személyek, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényt, továbbá az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényt.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)