Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Elöljáróban szeretném visszautasítani azt a polgárokat fenyegető hangnemet, amelyet a pulpitusról beszélve Surján képviselő úr megengedett magának. Azt gondolom, aki ebben az évben több tíz milliárd forintot vett ki a nyugdíjasok zsebéből (Révész Máriusz: Hazugság! - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Miről beszél? Miről van szó?), amit a szocialista-liberális többségű parlament megszavazott (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Tényszerűen kérjük!), nos, annak a szájából hiteltelenül hangzik az a fenyegető mondat, amit ön megengedett az előbb a parlamentben. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Statisztika! - Dr. Horváth Zsolt: Mondja meg, mi a probléma! - Dr. Surján László: Idézni tessék talán!)

Tisztelt Képviselőtársak! Szeretnék rátérni a társadalombiztosítás 1999. évi költségvetésére. Azzal szeretném kezdeni, tavaly elhangzott az az ígéret, hogy megváltoztatja a kormányzat a tervezést, s a korábbi bázisszemléletről át fog térni egy egészen más tervezési metódusra. Nos, ahogy látjuk, ez nem következett be. Éppen ezért mindenképpen foglalkoznunk kellene az 1999-es évi folyamatokkal. Azért mondom, hogy kellene, mert nagyon nehéz ezzel úgy foglalkoznunk, amilyen módon bennünket háttéranyagokkal, az 1999. évi folyamatok elemzésével ellátott a kormányzat.

Az országgyűlési képviselők számára valójában nagyon nehezen elemezhető a '99-es esztendő. Az elemzésben én is arra tudok támaszkodni, amire már Vojnik képviselőtársam utalt: az egészségügyi bizottság megkapta a két alap I-VIII. havi jelentését, illetve a Pénzügyminisztérium I-IX. havi gyorsjelentésére tudok támaszkodni. Sajnos ezek az anyagok nem teszik lehetővé számomra az alapos elemzést, azt azonban meg lehet állapítani, hogy a nyugdíjalapnál az I-VIII. havi hiány 55 milliárd forint.

Két alapvető okra vezethető vissza az, hogy ilyen nagymértékű a hiány: a költségvetés nem utalta át időben azt a forrást, amit a Nyugdíjbiztosítási Alapnak át kellett volna utalnia, illetve a vagyonértékesítésből származó bevétel a 26 milliárd helyett csak 6,7 milliárd forint. Ha elvégezzük azokat a bűvészkedéseket, amelyeket a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője elvégzett, akkor a korrigált egyenleg mínusz 12 milliárd forint, az év végére ez 2 milliárd forintra valószínűsíthető. Mindezekből megállapítható, hogy a '99. évi várható adatok optimisták, éppen ezért a 2000. évi tervezés is meglehetősen megalapozatlan.

Nem mi mondjuk, hanem a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője írta le a számunkra világosan, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság az APEH hatáskörébe átkerült kintlévőségek behajtásából eredő bevételek elszámolásánál. A járulékbevételek elszámolása nem történt meg mind a mai napig, a tényleges elszámolás hiányzik. Sajnálatos, hogy a nyugdíjalap - de lehet majd mondani az Egészségbiztosítási Alap kezelőjét is - nem lát bele a bevételszerző tevékenységbe.

Egy évvel ezelőtt a vitában világosan elmondtuk, és felhívtuk a figyelmet arra: nem lehet úgy alapot kezelni, hogy a bevételekre nincs rátekintése, rálátása a kezelőnek. Az Egészségbiztosítási Alap '99. évi pozíciójának megítélése még nehezebb a számunkra, hiszen várható adatokat sem közöl a beszámoló. Éppen ezért egyszerűen nem lehet megítélni az alap ez évi pozícióját! Fel kell tenni a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy nyolc hónapon keresztül az alap kezelője nem jut érdemi információhoz a bevételeket illetően.

De ha a kiadásokat megnézzük, ott is látható, hogy mind a táppénzkiadásnál, mind a terhességi-gyermekágyi segélynél rendkívül nagy bizonytalanság tapasztalható a kiadások elszámolásánál. Azt sem lehet igazából megítélni, hogy a működőképesség mennyire biztosítható ebben az esztendőben.

A gyógyszerfronton az I-IX. havi adatok, tisztelt képviselőtársak, mutatják azt, hogy a zárszámadásba beépített költségvetési törvénymódosítási előirányzatból sem tud kijönni az előirányzat ilyen zárt kassza mellett. Az idő előrehaladta miatt ezt nem bizonyítom, de kérem, nézzék meg, hogy milyen kiadások terhelik a gyógyszerkasszát, és milyen kiadásokat irányzott elő a kormányzat erre az évre!

A társadalombiztosítási költségvetési javaslat törvénysértő és átláthatatlan. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem az Állami Számvevőszék is megállapítja. S nagyon érdekes, tisztelt képviselőtársak, összevetni a hároméves prognózissal, amit szintén a kormány nyújtott be a számunkra. A kormány a hároméves prognózisában azzal számol - tartósan -, hogy bevételekből nem tudja finanszírozni az egészségügyi nyugdíjkiadásokat, növekvő hiánnyal számol. Ha megnézik, 2000-re 41 milliárdos hiánnyal számol, 2002-re pedig 49 milliárdos hiánnyal. Hogy miképpen támasztja alá a három évre kialakított számokat? Ha a tisztelt képviselőtársaim a tb-költségvetés bármelyik vastag kötetét előveszik, egy szót nem tudnak erről olvasni! Nem azért, mert nem tudnak olvasni, hanem mert nincs benne a kötetekben. A társadalombiztosításra vonatkozóan rövid, háromsoros elgondolása van a kormánynak a kötetbe foglalva, és sajnálatos módon ez is meglehetősen cinikusra sikerült. Azt állítja ugyanis, hogy jelentős mértékű reálnövekedést biztosító nyugdíjemelés valósult meg 1999-ben. Egyszerűen komikus ez az állítás a kormány szájából!

És nincs több mondanivalója arról, hogy mit akar tenni a biztosítási rendszerrel, hogyan akarja formálni az ellátórendszert! S éppen ezért mértékadónak tekintem a fideszes Domokos László keddi megszólalását, amikor is azt mondta, hogy az egészségügy átalakításának kimunkálása még nem kezdődött el. Ugyanakkor olvashatjuk a napi sajtóban is, hogy milyen nagy ívű reformelgondolások fogalmazódtak meg a kormány konyhájában - ami csak azért érdekes, mert abszolút nincs semmiféle viszonyban azzal a költségvetési tervezettel, illetve hároméves prognózissal, amit benyújtottak hozzánk, a Háznak.

Csak egy példát szeretnék elmondani arra, hogy mennyire megalapozatlan ez a költségvetés. Horváth Zsolt képviselőtársam a bizottsági ülésen is már többször szóvá tette a központi gyakornoki rendszer kezelését a kormányzat részéről. Nos, azt mondja az indokolás az egyik vaskos kötetben: a támogatás növekménye lehetővé teszi, hogy folytatódjon az 1999. évben elindított központi gyakornoki rendszer az egészségügyi felsőfokú szakképzés kiegészítéseképpen, amelyre a költségvetés tervezete 3,4 milliárd forintos előirányzatot javasol. Ezt állította Horváth Zsolt is.

S mit mond az Állami Számvevőszék? Azt mondja, hogy: az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/99-es kormányrendelet a 2000. évre, az előző évet 2,5 milliárddal meghaladóan, 3,4 milliárd forint kiadást indukál, amelyre a tárca a saját forrásait kénytelen igénybe venni. Tehát Horváth Zsolt állításával szemben nincs 3,4 milliárd forintot tartalmazó jogcím a tárca költségvetésében. Miről beszélünk, milyen reformról beszélünk, milyen reformtámogatásról beszél Horváth Zsolt képviselőtársam?

(11.30)

És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a 3,4 milliárd forint személyi kiadás dologi és egyéb következménye sehol nincs megtervezve a tb-költségvetésben! Most, amikor a költségvetésről kell dönteni, számos nagy jelentőségű, sajtóban beharangozott elgondolásról, nagyvonalú koncepcióról nincs tudomásunk. Tételesen nem megyek bele, csak felsorolom, hogy mit kellett volna legalább tisztázni a kormányzatnak a költségvetés benyújtásáig.

Mi lesz az új gyógyszerár-támogatási rendszer? Semmit nem olvashatunk róla. Mit jelent a praxisjog-értékesítés, a háziorvosi privatizáció? Hogy alakul a járulékbehajtás? Megbirkózik-e a feladattal az APEH 2000-ben? Mert 1999-ben nem tudott megbirkózni. Milyen lesz éppen ezért a várható bevétel? Hogyan alakul a vagyonértékesítés? Nem számolt be erről a kormányzat, csak azt mondta, hogy még rosszul állunk, de hogy hogy fogunk, azt nem mondta.

Mi van a rokkantrendszer átalakításával? Mikorra készül el a koncepció, mikorra készülnek el a törvényjavaslatok, mikor fog hatni az irányított betegellátás, és milyen eredménnyel járt? Milyen megtakarítást hoz a rendszerbe? A '99-ben elvont 13 milliárd forintra számíthat-e az ágazat? Vagy úgy gondolják, hogy ezt már vissza sem kell adni? Milyen következménye lesz a téves, szakszerűtlen '99-es finanszírozási gyakorlatnak? Az amortizációról többen szóltak, de mindenki csak a kérdéseket tudja ezzel kapcsolatban feltenni. És milyen járulékpolitikát folytat középtávon a kormányzat? Hiszen az látszik, hogy az ez évi járulékcsökkentés megállt, a terhek növekednek.

Mindezekre, tisztelt képviselőtársaim, nem tudjuk a választ. Ez azért is külön sajnálatos, mert a társadalombiztosítási alapokat a kormány irányítja és felügyeli. Semmiféle egyéb felügyeleti lehetősége az Országgyűlésnek nincs. Éppen ezért sajnálatos, hogy mindazokra a kérdésekre... - és persze még lehetne sorolni, képviselőtársaim fogják is sorolni azokat a nyitott kérdéseket, amelyeket a kormány elfelejtett, vagy nem is azt mondom, hogy elfelejtett, egyszerűen nem képes tisztázni.

Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a költségvetés megalapozatlan, kiszámíthatatlan, és egy dologra érett: átdolgozásra, tisztelt képviselőtársak. Javaslom, hogy vonja vissza a kormányzat, államtitkár úr, és egy tisztességes, normális tb-költségvetést nyújtson be rövid időn belül, amiről érdemben lehet vitázni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Varga Mihály: Ne komolytalankodjunk! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)