Felszólalás adatai

KISS ANDOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tegnap Rozgonyi Ernő képviselőtársam a MIÉP vezérszónokaként kifogásolta, hogy egy bázisszemléletű költségvetést kapott a tisztelt Ház az előterjesztőtől. Kifogásait ez ügyben elmondta.

Ha a magam részéről ehhez igazodnék, akkor a legszívesebben én is egy bázisszemléletű felszólalást mondanék el. Ez azt jelentené, hogy elővenném a tavalyi felszólalásomat, kiigazítanám belőle az 1999-et 2000-re, illetve bizonyos százalékokat aktualizálnék. Tavaly a felszólalásomban közvetett bevételi forrásokra mutattam rá, hogy a kormány hol tudna bizony pénzt visszanyerni az államháztartásban, nem oly módon, amely konkrétan egy összegben megjelenik akár a kiadási, akár a bevételi oldalon, hanem valami utólagos ráhatással, takarékossággal. Három ilyen témát említettem: az első a vám- és pénzügyőrség volt, a második a címzett és céltámogatások rendszere, a harmadik pedig a környezetvédelem. Frakcióm felkérésére ebben az évben szintén ezt a három témakört vizsgáltam meg, és elmondanám most már nem bázisszemléletű véleményemet róla.

Az első a vám- és pénzügyőrség fejezete. Gyakorlatilag az indoklásban - hasonlóan a tavalyihoz - ugyanazt találjuk: a vám- és pénzügyőrségnek egyre növekvő feladatai vannak, de erre gyakorlatilag ugyanakkora létszám és ugyanakkora bázisszámok állnak a rendelkezésére. A költségvetés részletes fejezeteiben a vám- és pénzügyőrség a Pénzügyminisztériumban szomszédos az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatallal. Összevetettem a számokat; amíg a vám- és pénzügyőrségnél gyakorlatilag még inflációt sem követő költségvetési tételszám-növekedések vannak, akár a személyi, akár a dologi kiadásoknál, gyakorlatilag nulla a felújításra és a beruházásokra fordítható összeg növekedése, ezekkel ellentétben a szomszédban, egy oldallal odébb vagy visszább az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál bizony 10-20-30-40 százalékos növekedéseket találtam.

Mire ez a kivételezés az APEH-nál? Miért mostohagyermeke a költségvetésnek vagy a kormánynak a vám- és pénzügyőrség? Bár nem vagyok közgazdász, de ismereteim szerint ez a két szervezet az, amely a költségvetés legnagyobb befizetője. Mindkettőt egyformán kiemelten kellene talán kezelni. Ezért kérném a kormány tisztelt képviselőjét, hogy ha már a jövő évi költségvetésben nem, de legalább a 2001. éviben szakítson a bázisszemlélettel, és az APEH-hoz hasonlóan kezelje kiemelten a vám- és pénzügyőrséget is.

A másik fejezet, amellyel részletesen foglalkoztam, a környezetvédelem, a Környezetvédelmi Minisztérium fejezete. Mint a környezetvédelmi bizottság tagja, nagyon fontosnak tartom Magyarország környezetvédelmének helyzetét, különösen az előbb vagy utóbb bekövetkező európai uniós csatlakozás miatt. Az ország átvilágítása során kiderült, hogy nagy lemaradásaink vannak a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésében, a hulladékgazdálkodásban. Van ugyan egy szerencsés területünk, a CO₂-emissszió, amely a szocialista nagyipar leépülésével, hála istennek, nem jelent túlzottan nagy gondot, de ismét problémává válhat. E feladatok megoldásához természetesen hozzátartozik a jogharmonizáció is, ahhoz, hogy valamikor majd felkészülten tudjunk esetlegesen belépni az Európai Unióba.

(16.30)

Ehhez az előző ciklusban megszületett a nemzeti környezetvédelmi program, amely évekre lebontva tartalmazza a feladatokat.

A 2000. évi feladatok közül a költségvetés indoklása a következő kettőt tartalmazza kiemelten: a környezetbiztonság és az egészséges környezet feltételeinek javítása; az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése és csökkentése, valamint megszüntetése; a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása. Magamnak a "helyreállítása" szót húztam alá, hiszen ezen a téren nagyon sok teendőnk van. A másik kiemelt feladat a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban - a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével - a víz-, föld-, levegővédelem erősítése, ezen erőforrásokkal való takarékoskodás az értékvédő gazdálkodás területén.

A nemzeti környezetvédelmi program ezen felül 2000-re még a következő feladatokat határozza meg: a versenyképesség javítása környezetkímélő módszerekkel, térségi környezetvédelmi és fejlesztési programok kidolgozása, vízvédelem és környezetkímélő szennyvíztisztítási fejlesztések, hulladékgazdálkodás fejlesztése hulladékkeletkezés megelőzésével, az újrahasznosítással kapcsolatos programok kidolgozása, energiatakarékosság javítása, megújuló energiaforrások fejlesztése, biomassza, napkollektorok. Zárójelben mondanám el, tegnap örömmel vettük tudomásul ellenzéki oldalról is, hogy a napkollektorokra visszaállítja egy módosító indítvány kapcsán a kormány a kedvezményes áfakulcsot. A következő ilyen pont a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, természeti értékek védelme, fenntartható agrártermelési módszerek alkalmazása, például a kemikáliák csökkentése, környezetegészségügy-fejlesztés, környezetbiztonság fejlesztése.

Bizony-bizony, kedves képviselőtársaim, ezek hatalmas feladatokat rónak a kormányzatra, ránk, törvényhozókra az elkövetkezendő évben, években. Ehhez képest a Környezetvédelmi Minisztérium fejezetében gyakorlatilag egy nagyon-nagyon szerény növekedés található a különböző sarokszámoknál.

Az indokolás elején egy kis táblázat található, amely a legfőbb sarokszámokat tartalmazza. Ezt átnézve pozitív és negatív érzéseim voltak. Jelentősen növekedett a személyi juttatások és a dologi kiadások előirányzata, sajnos azonban a beruházási-felújítási előirányzatok nemcsak reálértékben, de gyakran még abszolút értékben is jelentősen csökkentek. Sajnálatosnak tartom, hogy az ezek finanszírozásának pályázati hátterét biztosító Környezetvédelmi Alap céltámogatási kerete 1,6 százalékkal növekszik, ami jelentős mértékben az itt előre jelzett infláció alatt van.

A környezetvédelmi bizottság előtt az utóbbi időben beszámolnak a környezetvédelmi felügyelőségek az ország különböző tájairól, így az ő fejezetrészüket vizsgáltam meg kicsit részletesebben, összevetve azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a bizottságban szereztünk a felügyelőségek beszámolójából. Ezen a területen a személyi juttatások 18,7 százalékkal növekednek. Ez nagyjából megegyezik a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozó teljes intézményrendszer személyi juttatásainak növekedésével.

A dologi kiadások gyakorlatilag változatlanul maradnak a 2000. évben a felügyelőségeknél, ami viszont kisebb, mint a Környezetvédelmi Minisztérium teljes átlaga, tehát itt gyakorlatilag elvonás történik a felügyelőségektől.

A működési támogatásuk 17,5 százalékkal növekszik, ami örvendetes ténynek mondható. Megismerve a környezetvédelmi felügyelőségek helyzetét, egyre több olyan feladatuk adódik a levegőtisztaság-, vízminőség-, zaj-, rezgésvédelemmel, aminek finanszírozásához valóban elengedhetetlen az inflációnál nagyobb mértékű támogatás.

Szintén az inflációnál nagyobb mértékű támogatásban részesülnek a beruházások. Ezt is fontosnak tartom az előző feladatoknál meghatározott eszközök, berendezések cseréjéhez, korszerűsítéséhez. Viszont a felújításokra nem biztosít a költségvetés a jövő évben nagyobb összeget, tehát a leromlott ingatlan-, épületállományuk a felügyelőségeknek valószínűleg változatlanul megmarad.

A meghallgatások során minden felügyelőség kifogásolta a saját bevételeinek, az alaptevékenységből származó bevételeinek növekedését. A beszámolt felügyelőségek közül szinte egy sem tudta a bevételi előirányzatokat teljesíteni, pedig a jövő évi költségvetésben ez az előirányzat jelentősen, majdnem kétszeresére nő. Milyen veszéllyel jár, ha a felügyelőségek megpróbálják teljesíteni ezt a hatalmas előirányzat-növekedést? Egyre inkább külső cégek megrendelésére fognak vizsgálatokat végezni. Ezek a külső cégek nyilván azok a cégek, amelyek környezetszennyező tevékenységet folytatnak, és a környezetvédelmi felügyelőségeknek pontosan ezen rájuk kényszerített vizsgálatokkal kell majd igazolni azt, hogy a bizonyos cégek végül is mennyire nem környezetszennyezőek.

Ezt a veszélyt jelezném tehát a kormány felé, kérem, itt vizsgálja felül egy kicsit az álláspontját. Ilyen mértékű bevételnövekedést a környezetvédelmi felügyelőségek nem tudnak elviselni.

Egy érdekes sort találtam a fejezetben: a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. támogatása. Először szerepel a költségvetésben jelentős összeggel, és ami miatt itt ellenzéki képviselőtársaim is mosolyognak, itt nyilván a koalíciós belviszály még nem zárult le, hogy eme bizonyos intézmény marad vagy nem marad. Ha marad, akkor reméljük, hatékonyan tudja felhasználni ezt a szép kis összeget; ha nem marad, akkor reméljük, nem fogják elvonni a környezetvédelemtől ezt a pénzt.

Sajnálatos módon a sokat emlegetett Bokros Lajos általi 18 milliárd forint visszacsöpögtetését ebben a költségvetésben sem fedeztem fel, tehát az első Környezetvédelmi Alap félretett 18 milliárd forintjának visszacsepegtetését. Ideje lenne végre ezt a 18 milliárd forintot a környezetvédelemre fordítani.

Nagyjából ezek voltak azok, amelyeket a Környezetvédelmi Minisztériumhoz szerettem volna hozzáfűzni, és - előttem szóló MDF-es képviselőtársamhoz kapcsolódva - az önkormányzatokhoz tennék még egyetlenegy gondolatot hozzá.

Itt, erről a helyről az elmúlt egy évben, fél évben több olyan törvényjavaslathoz szóltam jómagam is hozzá, amely különböző államigazgatási átszervezések révén többletfeladatokat juttatott az önkormányzathoz. Két ilyen konkrétumra egészen biztosan emlékszem: a gépjármű-nyilvántartással kapcsolatos többletfeladatok, illetve a katasztrófavédelemmel kapcsolatos többletfeladatok. Akkor mint vezérszónok mindkettőnél elmondtam, hogy a törvényjavaslatokat csak abban az esetben tudjuk támogatni, ha a kormány megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Mindkét esetben határozott "igen" volt a válasz, de ebben a költségvetésben - és ebben szakértőt is megkérdeztem, Lentner Csaba képviselőtársamat - nem véltük felfedezni konkrétan ezen támogatási többleteket. Kérném a kormányt, hogy eme hiányosságát mindenképpen pótolja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiból.)