Felszólalás adatai

DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában - bár az elmúlt tíz perc nem ezt bizonyította - mindkét oldalról és erős hangsúlyokkal elhangzott, hogy a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének az egészségbiztosítási költségvetés a legkomolyabb gondokra okot adó része. Magam is így látom, hiszen a gyógyító ellátások előirányzata például csak szinten tartást tesz lehetővé, a gyógyszerkassza pedig az ideihez képest még csökken is.

(13.40)

Célszerűnek látszik ezekkel a feszültségekkel olyan szempontból foglalkozni, hogy lehetővé teszik-e az alapellátás és a kórházi rendszer soron lévő és részben folyamatban lévő átalakítását. A kérdésre a válaszom: igen. Igen, mert látom, hogy a kórházak egy része kezd gazdaságosabban, költséghatékonyan működni. Már nemcsak arra törekszenek, hogy mindenáron nagyobb tb-bevételt érjenek el, hanem hogy minél nagyobb nyereséget tudhassanak magukénak. A kettő ugyanis nem mindig ugyanaz.

Azok az intézmények például, amelyek a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén nagyobb piacot tudtak szerezni, eddig is több tíz millió forintos saját bevételre tehettek szert évente. De példának mondhatnék szakértői tevékenységeket is, melyek díjazása szintén piaci alapokon van. A hiányzó biztosítói forrásokat tehát a jól gazdálkodó kórházak igenis jelentős mértékben tudták és tudják pótolni. Ezek a kórházak sem eddig nem mentek csődbe, és várhatóan a jövőben sem fognak csődbe menni. A magam részéről nem látok elkerülhetetlen végzetet, olyan végzetet, amiről Vojnik Mária képviselőtársam beszélt, amennyiben azt mondta, hogy a kórházaknak nem lesz miből beruházniuk a jövő évben. A saját bevételeik mellett erre az önkormányzatok forrásai rendelkezésre állnak, a pályázati forrásokról pedig már ne is beszéljünk.

Ellenzéki képviselőtársaim arról is beszéltek, hogy ez a költségvetés megalapozatlan, sőt Béki Gabriella képviselő asszony egyenesen a pótköltségvetés jövő év eleji kényszeréről beszélt. Attól tartok, elfeledkeznek arról, hogy az előttünk lévő egészségbiztosítási költségvetés hiánya csak akkor nőhet, ha az egészségügyi rendszer szerkezete, az ellátórendszer szerkezete 2000-ben változatlan maradna. Márpedig azt a szakma is elismeri, hogy a jelenlegi körülbelül 88 ezer kórházi ágy sem mennyiségben, sem összetételben, sem elérhetőségben nem felel meg a lakosság igényeinek.

Közhelyszerű arról beszélni, hogy túl kórházcentrikus az ellátórendszerünk. A kapacitások átrendezése tehát továbbra is indokolt, ezt a törvényjavaslat 23. §-a kapacitáslekötési megállapodások határidejének rögzítésével elő is írja. A kapacitások igényekhez és forrásokhoz történő igazítását véleményem szerint mind a háziorvosi privatizáció, mind a kórházak törvénnyel szabályozott átalakulása előre fogja hozni. Úgy gondoljuk, elsősorban a betegek érdeke, hogy ha állapotuk engedi, ne kerüljenek kórházba. Biztonságos gyógyításukat otthon és a korszerűen felszerelt, privatizált háziorvosi rendelőben végezzék. Mint ahogy az is az ő érdekük, hogy tartós ápolási igény esetén ápolási otthon álljon rendelkezésükre. Ezen új intézményeket akár alapítványi, akár közhasznú társasági formában is lehet működtetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, belátható, hogy egy költséghatékonyan működtetett intézményrendszer tudja kezelni a jövő évi viszonylagos forráshiányt. Ehhez természetesen a tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező önkormányzatoknak továbbra is biztosítani kell a legalapvetőbb fenntartási költségeket. Az egészségügyi intézmények gazdájaként - példa itt a fővárosban is akad - az utóbbi időben több önkormányzat bizonyított. Nem hiszem, hogy konstruktív politika volna erről lebeszélni őket.

Mi a magunk részéről bízunk az érintettek megfelelő párbeszédében, és ennek eredményeként az egészségügyi intézmények racionális átalakításában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)