Felszólalás adatai

Felszólalások:   131-138   139-172   173-192      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra pénteki ülésnapunkon kerül sor.Most soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A Czunyiné dr. Bertalan Judit fideszes képviselőtársunk által benyújtott előterjesztés T/856. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszonynak, a törvényjavaslat előterjesztőjének adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslat két pontot tartalmaz. Hadd kezdjem azzal, hogy a törvényjavaslat új tényállási elem bevezetését javasolja, mégpedig egy sajnálatos esemény kapcsán, ez nem más, mint az olaszországi veronai busztragédia, tehát a 2017. január 20-án balesetet szenvedett, többségében egyébként diákokat és tanárokat szállító busz okán született meg. Nyilván azóta már több, a kormányzat részéről megszületett intézkedés szigorítja és határozza meg a személyszállítást, és a diákoknak iskolai kirándulásokat szervezők és abban közreműködők, személyszállítást végzők engedélykéréseit és az engedélyek beszerzését, valamint a fokozott biztonságot a gyermekek és egyébként a személyszállítások szabályozásánál. Ugyanakkor 2017. január 20-a óta, bár a kormány, ahogy említettem, már 2018. január 1-jei hatállyal szigorította a buszos kirándulásokra vonatkozó szabályokat, mind a gépjárművek korát, mind pedig a vezetéssel töltött órák és napszakok számát, maga az intézményfenntartó Klebelsberg Központ is szabályozza az iskolák számára a buszos osztálykirándulások szervezésének szabályait gyermekeink és a diákok biztonsága érdekében, ennek ellenére vagy talán inkább emellett a folyó nyomozati eljárások és a folyó eljárások során kiderülnek olyan körülmények, amelyek okkal alapozzák meg azt, hogy az ilyen esetek megelőzésére a jogalkotó a büntető törvény szigorával hívja fel a figyelmet, hogy mintegy ultima ratio jelleggel a büntető törvénykönyv elrettentő hatását jelenítse meg. Éppen ezért javaslatom szerint a büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással  jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése , és ezt a magatartást súlyosan büntetni rendeli. Ennek oka az előbb említett: elsősorban a veronai tragédiából származó következmények későbbiekben előforduló megelőzése, illetve hasonló problémák megelőzése.

Tudjuk azt, hogy a közúti közlekedés veszélyes üzem, tudjuk azt, hogy a közúti gépjárművek vezetése fokozott kockázattal jár, de talán gyermekeink biztonsága érdekében  és ahogy a tényállásban is kitérek rá, nemcsak a gyermekekről, hanem idős vagy beteg személyek szállításáról is szó van  különös biztonságot kell érezzünk akkor, amikor családtagjainkat, hozzátartozóinkat szervezett vagy más módon történő szállításra szolgáló közúti járművekkel engedjük útnak.

Így hát azt gondolom, hogy a szabályozás arra hívja fel a figyelmet, hogy aki egyébként szabálytalanul és jogellenesen alakít át járművet  ezt a tegnapi napon is hallottuk, a köznyelv talán a sufnituning kifejezéssel tudná érzékeltetni , az is már olyan magatartás, amely jogellenes, és ennek a szankciója fontos, hogy ott legyen a köztudatban mind azok számára, akik elvégzik a jogtalan vagy nem megfelelő átalakítást, mind azok számára, akik ilyen gépjárművel közúti forgalomba mennek. Nyilván ez a törvényjavaslat, ez a Btk.-szakasz azt rendeli büntetni súlyosabban, aki magát az így átalakított gépjárművet vezeti, hiszen a gépjárművezető felelősségét más közúti jogszabályok is meghatározzák és körülírják. Ennek okán a javaslat ennek figyelembevételével tesz javaslatot a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző jármű vezetésének a büntetésére, illetve az ebből fakadó következmények viselésére.

Maga a gépjárművek fogalomba helyezése, illetve maga a gépjárművek műszaki vizsgáztatása külön eljárás szerint zajlik, ez is egy szabályos dolog.

(14.50)

Ez a tényállás arra is fel tudja hívni a figyelmet, hogy a vizsgáztatás utáni következmények miatt magát a műszaki vizsgáztatást, illetve az engedélyezés során az engedélyezőt is fokozott figyelemmel kell hogy kísérjék, és ennek a következményeire fel kell hogy hívjuk a figyelmet.

Ez a büntető törvénykönyvi paragrafus tehát arról szól, és az a jogalkotói szándék mögötte, hogy a tavalyihoz hasonló, tragikus kimenetelű és emberi hibából fakadó, sőt vétkes hibából fakadó, gépjármű-átalakításból eredő ilyen súlyos tragédia ne következhessen be, vagy ennek a lehetőségét a szabályozás eszközével csökkentsük. Tehát ennek a jogszabályi helynek a beemelése és ennek az új tényállásnak a megfogalmazása arról szól, hogy a későbbiekben a veronaihoz hasonló súlyos tragédia ne vagy csak korlátozottan, illetve ne is korlátozottan, egyáltalán ne tudjon megvalósulni, bárki, aki jogellenesen átalakított, személyszállításra alkalmas gépjárművet vezet, az nézzen szembe a büntetőjog szigorával, amikor a gépjárművel közútra megy és azt vezeti. Ez a törvényjavaslat első része.

A második rész pedig a zaklatás tényállási elemének a kiegészítése. Talán csak néhány mondatban hívnám fel arra a figyelmet, bár az elején nem változik a zaklatás Btk. szerinti 222. alaptényállása, tehát sem az elkövetési magatartásra, sem az elkövetés módjára, sem tárgyára tekintettel nem változik, annyi történik az itt szereplő javaslat szerint, hogy a súlyosító esetek körébe bekerül egy, a hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben elkövetési mód. Ez azért fontos, tegnap a Törvényalkotási bizottság vitáján  nyilván még itt is szóba fog kerülni  ennek a nyelvtani, szemantikai értelmezésébe kezdtünk. Itt felhívnám arra a figyelmet, hogy maga a zaklatás alaptényállása használ egy, a magyar nyelv általános szabályai szerint a köznapi értelemben használt kifejezést is. Ez a kifejezés, amit itt a megfogalmazásnál használunk, arra utal, hogy maga az országgyűlési képviselő…  bár felhívnám szíves figyelmüket képviselőtársaimnak arra, hogy hivatalos személyről szól a tényállás, a hivatalos személy tekintetében pedig nem elsősorban az országgyűlési képviselők, hanem sok más, közfeladatot közérdekből ellátó személy védelme és a súlyosabb zaklatás előli védelme a célja ennek a jogszabálynak. Ebben a pillanatban, amikor hivatalos személyről beszélünk, és a büntető törvénykönyv általános rendelkezésének a segítségül hívásával a hivatalos személynek a kategorizálását és taxálását elővesszük, akkor, ha a közszférában dolgozók számát tekintjük, minimálisan százezer embernek az érdekében tud alkalmazhatóvá válni ez a jogszabály, amennyiben ezt a tisztelt Ház elfogadja.

Talán fontos az, hogy a hivatalos személy közfeladat-ellátása közben történő erőszakos magatartásnak a büntetőjogi szankciója benne van a büntető törvénykönyvben. Ez egy olyan típusú védelmet jelenthet, amely a hivatalos személynek a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben történő zaklatására irányul. Azt gondolom, hogy egyértelmű. Nyilvánvaló, hogy az ember nem szűnik meg munkaidőn kívül annak a hivatásnak a gyakorlójává válni, de hogyha valaki a döntésével, munkájával kapcsolatos véleményét, illetve a zaklatás tényállása szerinti magatartást elköveti, vagy a magatartás szerint cselekszik, annak a véleménynyilvánítással összefüggésben van hivatott rendje.

A rendkívülit, a rendestől eltérőt vagy azt a magatartásformát rendeli a hivatalos személyek esetében büntetni ez a törvényjavaslat, amely már a magánélet védelméről szóló, egyébként szintén a Ház előtt lévő törvénnyel összhangban, az Alaptörvény módosításának a kiegészítésére szolgál.

Kérem a tisztelt Házat a javaslat megvitatására és az imént említett szempontok mentén annak elfogadására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíváne most szólni. (Dr. Völner Pál nemet int.) Nem kíván. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság jelezte  amint arra már volt példa , hogy a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetőjét a későbbiek során nevezik meg. Megkérdezem, hogy a bizottság jelen lévő tagjai közül kívánjae valaki a kisebbségi véleményt ismertetni. (Arató Gergely jelzésére:) Arató Gergely. Ön tagja a bizottságnak? (Arató Gergely: Tagja vagyok, igen.) Majd szót fogok adni. A Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazott kisebbségi véleménynek az ismertetésére összesen 15 perc idő áll rendelkezésre.

Először Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának adok szót, legfeljebb nyolcperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 16-án tartott ülésén a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/856. számú törvényjavaslatot. Az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két fontos kérdés mentén módosítja a büntető törvénykönyvet. Mindannyiunkban élnek még a fájdalmas híradások emlékei, amelyek a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbalesetről szóltak. Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan történhetett meg ez a tragédia. A közelmúltban nyilvánosságra került az a jelentés, amely szerint a szerencsétlenség fő oka a buszon végzett engedély nélküli, szakszerűtlen átalakítás volt. Erre való tekintettel is kötelességünk gondoskodni arról, hogy a legszigorúbb eszközökkel lépjünk fel azokkal szemben, akik mások életét, testi épségét kockáztatják a műszaki előírások és engedélyek megkerülésével. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő módosítás hatásos eszköze lehet a prevenciónak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás második fontos eleme az Alaptörvényben biztosított magánélet védelmét szolgálja. A hivatalos személyeket, így például a bírákat vagy a központi hivatalban, rendvédelmi szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyeket, de mondhatnám az országgyűlési képviselőket is, megilleti az a védelem, hogy hivatali feladatuk elvégzésén kívüli, azzal össze nem függő tevékenységük során megmaradjon egy minimális privát szféra a részükre, mely biztosítja, hogy nyugodt, zaklatásmentes családi életet tudjanak élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy az elhangzottakra tekintettel is támogassák az előttünk fekvő javaslatot.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most adok lehetőséget Arató Gergely képviselőtársunknak, aki a bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság kisebbségben lévő ellenzéki képviselői először is a vita folyamán kifogásolták azt a sürgősségi eljárási rendet, amilyen módon a Ház ezt a javaslatot fölvette. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen érzékeny szabályozás esetében, ami a büntető törvénykönyvet érinti, komoly problémát okoz az, hogy megfelelő előkészítés, társadalmi és szakmai vita nélkül kerül az Országgyűlés elé egy ilyen javaslat, és hogy a parlamentben is a sürgős eljárás miatt alig érvényesülnek azok a lehetőségek és garanciák, amelyek legalább a javaslat érdemi vitáját lehetővé tették volna, például módosító indítványok kidolgozását és idejében való benyújtását.

A bizottságban nagyon komolyan vitattuk azt, hogy a törvényjavaslat megfogalmazása a zaklatás kapcsán megfelelő-e, a jogalkalmazók számára megfelelő hátteret, megfelelő olyan értelmezési lehetőséget nyújt-e, ami alapján majd a rendőrségi, majd a bírósági gyakorlat kiszámítható és megismerhető lenne. Nagyon nehezen tudjuk elfogadni azt a megfogalmazást, amelyik arról szól, hogy a hivatalos kötelességgel összeegyeztethetetlen helyen és időben kell védeni hivatalos személyeket. Sajnos, a bizottsági ülésen sem kaptunk arra választ, hogy mit jelent pontosan ez a megfogalmazás, milyenfajta általános jogi vagy akár korábbi, büntető törvénykönyvbeli precedensekre, párhuzamokra támaszkodik a jogalkotó ennél a fajta szabálynál.

(15.00)

Nincs ilyenfajta megfogalmazás, nem lehet eldönteni, hogy ez pontosan mire vonatkozik. Ez komoly gondokat okozhat a jogalkalmazásnál. Az ellenzéki képviselők a Törvényalkotási bizottságban tett javaslataik során lényegében két dolgot javasoltak. Egyrészt javasolták, hogy ez a szabályozás maradjon el, vagy ha nem is marad el, akkor ne terjedjen ki a közszereplőnek tekinthető hivatalos személyekre, tehát a közszereplők ne kapjanak kiemelt védelmet, mert ugye itt arról van szó, hogy a politikai közszereplőket is kiemelten javasolja védeni ez a javaslat. Másrészt pedig a gépjárművek biztonságával kapcsolatban abban volt koncepcionális eltérés a kisebbségi és a többségi vélemény között, hogy a kisebbségi véleményt képviselők másfajta módon kívánták szabályozni és megosztani a felelősséget.

Sajnálatos módon sem az előterjesztő, sem a bizottság többsége nem mutatott nyitottságot arra, hogy az ellenzéki oldalról érkező módosító indítványokat elfogadja vagy legalább komolyan fontolóra vegye. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom szíves figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek összesen 8 perc áll a rendelkezésükre. A felszólalások első körében a vezérszónokok ismertetik a frakciók álláspontját, képviselőcsoportonként 15-15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Dunai Mónika képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét. Ennek értelmében az Alaptörvény kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az állam tehát jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében.Tisztelt Képviselőtársaim! A Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja teljes mértékben indokoltnak és szükségesnek tartja. Álláspontunk szerint a magánélet védelmének további erősítése érdekében igenis szükséges, hogy a hivatalos személyeket is megillesse az a jog, hogy legyen olyan hely és legyen olyan időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket. Sajnálatos módon erre a mindennapi életben számos példa adódik.

A javaslat, ahogy képviselőtársam is elmondta, a hivatalos személyek zaklatását a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként szabályozza. A módosítás nemcsak az Alaptörvény hetedik módosításával áll összhangban, hanem a büntető törvénykönyv számos más tényállásaiban jelenleg is érvényesülő elvvel is, miszerint a hivatalos személy sérelmére, illetve a hivatalos eljárás miatt elkövetett bűncselekmény súlyosabb megítélés alá kell hogy essen, mint a más személy sérelmére elkövetett bűncselekmények, akkor is, ha a cselekmény nem a hivatalos személy eljárása alatt valósul meg.

Az ilyen bűncselekmények ugyanis az egyes személynek okozott sérelem mellett a hivatalos személy eljárásának zavartalanságát és egyben szabályszerűségét is sértik. Támogatjuk tehát a Fidesz képviselőcsoportja részéről a javaslatot, amely a magánélet védelmének erősítése mellett a hivatalos személyek büntető törvényi védelmét teszi következetesebbé, teszi teljesebbé.

A törvényjavaslat másik elemét érintve ki ne emlékezne a 2017. január 20-án történt tragikus veronai buszbalesetre, amelyben iskolai sítáborból hazafelé tartó diákok, tanárok vesztették életüket. Ez a szörnyű tragédia rávilágított arra, hogy a személyszállítási szabályok módosítása és szigorítása indokolt. Ezt tökéletesen jól látja képviselőtársam. Abban biztosan egyetértünk, tisztelt képviselőtársaim, mert egyet kell hogy értsünk, hogy ennek szükségessége olyan súlyú kérdés, ami nem lehet alku és egész egyszerűen nem lehet vita tárgya sem. Az engedély nélkül átalakított, személyszállítást végző járművekkel közúton közlekedésben való részvétel oly mértékű veszélyekkel járhat, amelyet nem elég csupán adminisztratív úton szabályozni.

A Fidesz képviselőcsoportja is szükségesnek látja, hogy az ilyen jellegű tevékenységből adódó súlyos következmények megvalósulása esetén a büntetőjog eszköztára is alkalmazható legyen. A javaslat súlyosabb büntetéssel fenyegeti azt, aki a bűncselekményt sérülékeny személyeket szállító járművel, iskolabusszal vagy különleges igényű, például mozgásában korlátozott idős vagy beteg személyek szállítására szolgáló járművel követi el. Továbbá meghatározott járművek engedély nélküli átalakítását végző vagy erről rendelkező személyt úgyszintén büntetni rendeli.

Ezzel kifejezésre juttatjuk azt, hogy az e járművek engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, és nem is maradhat és nem is lehet az, hanem ahhoz nyomós közérdek is fűződik. Tisztelt képviselőtársaim, ez mindannyiunk érdeke. Adott esetben mindannyiunk, gyermekeink, családjaink, minden magyar család és minden magyar gyerek biztonságának is a záloga lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Kérem, szavazataikkal önök is járuljanak ehhez hozzá. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Képviselő asszony, öné a szó, parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Btk. önök által javasolt módosítása számomra az inkvizíció működését idézi fel. Lehet, hogy az inkvizíció alapítói a saját világképük szerint jót akartak, de az elérésére alkalmazott eszközök helytelenek és brutálisak voltak. És sokszor valójában más célra használták azokat. Nos, az önök törvénymódosítási javaslata valami ilyesmi. Azt senki sem vitatja, hogy a személyszállítási szolgáltatásban használt gépjárműpark működési biztonságának javítása mindenki számára elfogadható cél. Mint ahogy az sem vitatható, hogy a magánélet nyugalmát és biztonságát is védeni kell. A baj az, hogy az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslatból kiolvasható törvényhozói szándék valódi tartalma köszönőviszonyban sincs ezekkel a nemes célokkal.

Úgy is mondhatnám, hogy a törvénymódosításban leírt célt önök csupán ürügyként használják önző és hazug szándékaik megvalósításához. Különösen súlyos ez, ha azt nézzük, hogy mindezt az egész ország számára tragikus veronai buszbaleset ürügyén teszik.

Nézzük az önök által javasolt új büntetőjogi tényállást, amely a javaslat szerint a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző jármű vezetése! Eszerint aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ennek súlyosabb esete, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy idős, illetve beteg személyek szállítására alkalmas járművel valósítják meg. Ebben az esetben két évig terjedhet a szabadságvesztés. Enyhébb eset, ha az elkövető nem vezeti, hanem átalakítja vagy átalakíttatja a járművét. Ekkor vétség miatt elzárással lehet büntetni.

Ez a javaslat tehát súlyosabban büntetné a járművet vezető személyt, mint azt, aki a járművet veszélyes módon átalakítja, holott egy buszvezetőnek nem feltétlen kell tisztában lennie azzal, hogy a járművet, amit vezetnie kell, a munkáltató utasítására, engedély nélkül átalakították.

(15.10)

Vagyis önök azt a sofőrt büntetnék többéves börtönnel, akinek semmi köze nem volt a jármű átalakításához. Azt a tulajdonost vagy üzembentartót pedig, aki a veszélyes átalakítást elvégezteti, sokkal enyhébben ítélnék meg. Ez egyszerűen elfogadhatatlan. Ez a törvényjavaslat ebben a formában nem a balesetek megelőzéséről szól, de még csak nem is az esetleges törvénysértés szankcionálásáról szól. Ez, tisztelt képviselőtársaim, mindössze egy logikátlanul összerakott bűnbakgyártó törvényjavaslat.

De persze miért is csodálkozunk, hiszen önök már a veronai busztragédia után is több energiát fordítottak a felelősség elhárítására, mint a szerencsétlenül járt családok megnyugtatására, megsegítésére. Balog Zoltán akkori miniszternek akkor az volt a legfontosabb, hogy gyorsan közölje, azért nem fizetnek kártérítést az elhunyt diákok családjának, mert a tragédia nem iskolai rendezvényen történt.

Most pedig önök egy olyan törvénymódosítást tettek elénk, amely jobban büntetne egy ártatlan sofőrt, mint azt, aki a járművet veszélyesen átalakítja. Meggyőződésem, hogy az ellenőrzések szigorításával, illetve szúrópróbaszerű végrehajtásával nagyobb és tartósabb sikereket lehetne elérni, mint egy ilyen látszatmódosítással.

De ezen kívül ennek a módosításnak van még egy eleme, amivel külön kell foglalkoznunk. A zaklatás tényállásának súlyosabb, minősített formájának kiegészítése, amikor a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben valósítjuk meg.

Ez a bűntett az önök javaslata szerint két év, ha pedig félelemkeltésre irányul, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Nem nehéz meglátni a törvényhozói szándék mögött azt a törekvést, hogy el akarják lehetetleníteni az önök tevékenységével kapcsolatos kritikus társadalmi tiltakozásokat, illetve a sajtó által biztosított nyilvánosságot. Érdekes, hogy amíg a Fidesz volt ellenzékben, semmi baja nem volt azzal, hogy a hívei kormánypárti politikusok háza előtt tüntetnek. Akkor semmi baj nem volt azzal, hogy újságírók bárhol lefotózhatták a politikusokat. Sőt, önök többször is nyíltan kimondták, hogy ezek a véleménynyilvánítások és tudósítások önök szerint jogosak és helyénvalóak. Ehhez képest elég visszatetsző, hogy most, amikor a Fidesz van kormányon, és egyre többen elégedetlenek tevékenységükkel, hirtelen eszükbe jut, hogy a hivatali tevékenységgel össze nem egyeztethető helyen vagy időben történő véleménynyilvánítás vagy csak sajtótudósítás zaklatásnak minősül, és így bűncselekmény.

Azt pedig, hogy mi minősül hivatali tevékenységgel össze nem egyeztethető helynek vagy időnek, az előttünk fekvő javaslat nem tisztázza. Sőt, már a megfogalmazás sem helyes, mert összemossa a közszereplőket és a hivatalos személyeket. Egy postásnál, tűzoltónál, rendőrnél, jegyzőnél, akik hivatalos személyek, de nem közszereplők, kérdés sem férhet hozzá, hogy joguk van a magánélet védelméhez. Az ő esetükben könnyen meg is állapítható a hivatali tevékenységen kívül eső idő és hely.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez a törvénymódosítás nem a postásokról vagy a rendőrökről szól, hiszen ők ritkán szoktak tüntetni, és a sajtóban is ritkábban szerepelnek. Ez a módosító javaslat a közszereplők magánéletéről szól, önökről és a barátaikról. Arról szól, hogy ha a jövőben Lázár János találkozik egy kávéházban Tiborcz Istvánnal, hogy megvitassák a legközelebbi közbeszerzés lenyúlásának részleteit, akkor ne lehessen róluk fotót készíteni, de még beszélni sem. Ez a javaslat arról szól, hogy Mészáros Lőrincet senki se zavarhassa a közpénzen vásárolt jachtján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismétlem, amit a beszédem elején mondtam: ennek a törvénymódosítási javaslatnak egészen más a szándéka, mint amire a célok megfogalmazásánál hivatkoznak. Hiszen már ott kilóg a lóláb, hogy az önökkel szembeni kritika vagy sajtótudósítás elnémításáról szóló javaslatot összevonták a tragikus veronai buszbaleset miatt szükséges módosítással.

Ez igencsak átlátszó és aljas trükk, hiszen nyilván abból a célból tették ezt, hogy ha bárki tiltakozna ez ellen, akkor önök azt kommunikálhassák: az illető a veronai buszbaleset utáni helyzet rendezése ellen tiltakozik.

Ez rendkívül ocsmány és kegyeletsértő eljárás az önök részéről. Hát önöknek tényleg semmi sem szent?! Önök a saját politikai nyugalmukat úgy akarják biztosítani, hogy összekötik egy buszbaleset tragédiájával? Ha végignézek önökön, azt mondom, hogy ezekre már szavak sincsenek. Szégyelljék magukat! Nem tudjuk támogatni a javaslatot. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/856. számú törvényjavaslat egyrészt a veronai buszbaleset nyomán jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetésével összefüggésben állapít meg szankciókat, másrészt pedig a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó Btk.-rendelkezések megalkotását is kezdeményezi. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2017. január havában a Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulóinak veronai buszbalesete miatt 17-en haltak meg. Ezúton is fejet hajtunk az ártatlan áldozatok előtt. Isten nyugosztalja őket!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, egyik szülő sem engedte volna gyermekét felszállni a buszra, ha tudta volna, hogy egy ketyegő bombán fog ülni. Azonban ezt egyik szülő sem tudta, sőt joggal bízott abban, hogy a busz mindenben megfelel a törvényes előírásoknak. Sajnos tévedtek. A 17 ártatlan áldozattal járó veronai buszbaleset tehát egyenesen rávilágít arra, hogy engedély nélkül átalakított, személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.

Czunyiné Bertalan Judit képviselőtársunk ezzel a törvénymódosítással kifejezésre kívánta juttatni azt, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, hanem annak teljesítménye bizony nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálandó kell hogy legyen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat szerint, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű  így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg  személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez vagy végeztet, az is büntetendő elzárással.

Ne feledjék, hölgyeim és uraim, mi ez a szankció ahhoz képest, hogy életek veszhetnek el?! A Btk.-módosítást célzó törvényjavaslat parlamenti elfogadása pedig remélhetőleg azzal a következménnyel jár majd, hogy több ilyen tragédia nem fordul elő. A veronai tragédiával kapcsolatban a nyomozás jelenleg is folyik, halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tegnapi nap során képviselőtársunk, Czunyiné Bertalan benyújtott a Btk. módosítását célzó törvényjavaslat vonatkozásában egy olyan módosítási javaslatot is, amely a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó Btk.-rendelkezések megalkotását is kezdeményezi.

(15.20)

A törvényjavaslat szerint aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét, így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárás miatt ne zaklassák őket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/856. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat kapcsán a legfontosabb vagy az egyik fontos kérdés az, hogy mitől ilyen rendkívül sürgős ez a dolog, mi indokolja azt, hogy ezt a Háznak egy ilyen statáriális eljárásban, hétfőtől péntekig el kell fogadnia, miért nem szánta rá a többség azt az időt, hogy itt egy érdemi parlamenti munka legyen. Ezt azért is érdemes fölvetni, mert a törvényjavaslatban szabályozni javasolt két kérdés olyan, amelyik megérdemelné azt, hogy ezekkel érdemben foglalkozzunk, és megpróbáljunk jó megoldásokat kínálni, már ha valóban ez a szándék. A Demokratikus Koalíció szerint ez az eljárás nem elfogadható, hiszen éppen azért alakítottuk ki, pontosabban alakították ki önök a parlamenti eljárás szabályait, és azért alakult ki a hagyománya annak, hogy hogyan néz ki egy parlamenti vita, hogy mód legyen arra, hogy a lehető legjobb törvények születhessenek meg. Sajnálatos, hogy önök ezt nem tartják fontosnak, hanem azt gondolják, hogy a parlament egy törvénygyár, ahol felül bedobnak egy megrendelést, és a lehető leggyorsabban szeretnének hozzájutni a késztermékhez.

Ez a törvényjavaslat lényegében két törvényjavaslat. Az egyik szabályozás a veronai buszbaleset kapcsán a szabálytalanul átalakított gépjárművekkel kapcsolatos felelősséggel foglalkozik. Nem kérdéses, hogy itt szükség van szabályozásra, nemcsak ez az eset, de más, szerencsére nem tragédiával végződött esetek is mutatják azt, hogy nincs kellően rend ezen a területen. Az persze fölvethető, hogy valóban szükség vane itt új büntetőjogi eszközre, vagy elégséges lenne betartatni a létező szabályokat, de mindenképpen azt lehet mondani és azt gondoljuk, hogy önmagában az, hogy a felelősség megállapítása világosabb legyen, fontos és támogatandó cél. Tehát ezt a szabályozást mi alapvetően nem ellenezzük.

Egy kérdés azonban felvetődik, mégpedig az, hogy valóban megfelelően állapítjuke meg a felelőst. Mire gondolok? A buszsofőr, a busz vezetője ezekben az ügyekben egy alkalmazott, az esetek nagy részében olyan munkavállaló, aki rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van a saját főnökeitől. Éppen ezért az nagy kérdés, hogy indokolt-e, hogy a büntetőjogi felelősség nagy részét rá hárítjuk, és nem arra, aki elrendeli ezt az átalakítást, és utána a sofőrt ráülteti erre a buszra. Még egyszer mondom, nem vitatható itt a gépjárművezető felelőssége, de nagy kérdés az, hogy jól állapítjuke meg a felelősség arányait ebben az esetben. Ebben nem vagyunk biztosak. Ismét azt tudom mondani, hogy ha lenne vagy lett volna idő arra, hogy érdemben dolgozzunk ezen a törvényjavaslaton, akkor lehet, hogy találhattunk volna ennél jobb, szerencsésebb megoldást.

Sokkal problémásabb a törvényjavaslat második fele, másik része. Miről is van szó? Valóban pontosan mondták képviselőtársaim, arról, hogy a zaklatás egyébként létező törvényi tényállásán belül kiemelt védelmet kívánnak adni egy csoportnak, mégpedig a hivatalos személyeknek. Arra hivatkoznak, hogy van a hivatalos személyekre vonatkozó más ilyen védelem is, csakhogy ott az teljesen világos, hogy mire vonatkozik. Arra, hogy ha egy hivatalos személyt ebben a minőségében, a hivatalos tevékenységével kapcsolatban ér bántalmazás vagy másfajta bűncselekmény, akkor ebben az esetben kapjon kiemelt védelmet. Ott ez egy logikus és arányos szabályozás, azt mondja, hogy ha te hivatalosan az állam nevében jársz el, és ezzel összefüggésben ér téged valamilyen sérelem, akkor indokolt az, hogy neked kiemelt védelmed is legyen.

No de, hát itt miről is van szó? Itt arról van szó, hogy munkaidőn kívül a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető időben  bármit is jelentsen ez  zaklatják az illetőt. Önök arra hivatkoznak, hogy az ellen akarják védeni a hivatalos személyeket, hogy hivatalos személyi minőségük miatt érje őket zaklatás a hivatalos tevékenységükön kívül. Azonban ez nincs benne a törvényjavaslatban. Ezt nem tartalmazza a tényállás, nincs benne olyan szabály, amely azt mondaná, hogy akkor van kiemelt védelem, hogyha hivatalos személyként a hivatalos időn kívül éri őket valamifajta zaklatás.

Ráadásul, kedves képviselőtársaim, lássuk be, hogy egy olyanfajta szabályt írnak elő, ahol erről a kiemelt védelemről az érintett, már tudniillik az, aki vétséget követ el, nem értesülhet, hiszen bármilyen meglepő, de egy országgyűlési képviselő fürdőgatyában pont úgy néz ki, mint egy nem országgyűlési képviselő. Ennek következtében aztán nem tudhatja az állampolgár, hogy ha zaklat valakit, akkor ezt egy hivatalos személlyel teszi, hiszen a hivatalos személyi minősége nem látszik rajta. Mondok egy más példát, hiszen a zaklatás azért egy rendszerességet követel. Ha valakit a szomszédja rendszeresen zaklat, mert nem tetszik neki, hogy ugat a kutya és emiatt folyamatosan átdobál kutyakakit  volt ilyen eset, bocsánat, hogy ilyen példát mondok , az elképzelhető, hogy ez kimeríti ezt a bűncselekményt, de hát nem feltétlenül tudja ő a szomszédjáról, hogy ő egy hivatalos személy vagy nem hivatalos személy. Bocsánat, hogy kicsit parodisztikusan fogalmazok, de teljesen nyilvánvalóan arról van szó, hogy ezzel a szabályozással egy olyan helyzetet állítanak elő, ahol úgy adnak kiemelt védelmet a hivatalos személyeknek, hogy egyébként nem világos az, hogy ez hivatalos személyi minőségük miatt éri őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az tehát a probléma, hogy védeni akarják a hivatalos személyek magánéletét is. A hivatalos személyek magánélete ugyanúgy megérdemli a védelmet, mint bárki más magánéletének a védelme. Arról van szó, hogy csak azért, mert valaki hivatalos személy, kiemelt védelmet kívánnak számára biztosítani. De miért jár egy hivatalos személynek, ha nem éppen hivatalos személyként jár el, kiemelt védelem?

Miért fontosabb a magánélete egy országgyűlési képviselőnek, egy önkormányzati képviselőnek, ne adj’ isten, egy államtitkárnak, mint egy buszsofőrnek, ha már ezt a példát emlegettük, egy pizzafutárnak vagy egy gyári munkásnak? Miért fontosabb a hivatalos személyek magánélete, mint bármelyik másik polgár magánélete?

Azok, akik vitatjuk ellenzéki oldalról ezt a törvényjavaslatot, nem azt kívánjuk, hogy ne legyen magánélete a hivatalos személyeknek vagy akár a politikai közszereplőknek. De azt kívánjuk, hogy jogegyenlőség legyen, olyan és akkora védelem illesse meg őket, mint bárki mást ebben az országban. S ezt a jelenlegi jogszabály is biztosítja, hiszen a zaklatás ma is bűncselekmény, akár hivatalos személy az elszenvedője, akár nem hivatalos személy.

Kénytelen vagyok azt is elmondani, hogy vannak bennünk gyanúk. Mert ha önök valóban azokra a hivatalos személyekre lennének tekintettel, akikre olyan szívesen hivatkoznak, a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek, valamint egyéb állami alkalmazottaknak egy viszonylag széles körére, akkor támogatták volna azt a módosító indítványt, amelyik az ellenzéktől, a Párbeszédtől érkezett, és amelyik a politikai közszereplőket kivette volna ebből a szabályozásból, és csak a többi közszolgálatban álló emberre tartotta volna fönn. Akkor elhinnénk önöknek, hogy önöket valóban a hivatalnokok, a pedagógusok vagy éppen a postások magánélete aggasztja. De hát ezt sem az előterjesztő nem támogatta, sem a bizottság nem támogatta, és nagyon gyorsan átkanyarodtunk oda, hogy az országgyűlési képviselők magánéletének a védelméről szóltak a kormánypárti felszólalók.

Ezért aztán élünk azzal az erős gyanúperrel, hogy ez a javaslat bizony leginkább arról szól, hogy önök aggódnak, hogy az állampolgárok kifejezik nemtetszésüket. Aggódnak, hogy az újságírók, akiket nem engednek be ide a parlamentbe, vagy azok az állampolgárok, akiket nem engednek a fórumon kérdezni, majd esetleg az önök hivatalos tevékenységén kívül találják meg önöket telefonon vagy személyesen, és azt keresik, hogy hivatkozva a magánélet védelmére hogyan tudnak fellépni azok ellen a nemkívánatos sajtómegkeresések és nemkívánatos állampolgári megkeresések ellen, amik önöknek nem okoznak örömöt.

(15.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az tehát a probléma, hogy önök a magánéletet védik, az a probléma, hogy magukat akarják védeni, nem akarnak szembenézni a sajtóval, az állampolgárokkal. Szeretnének egy olyan újabb gumiszabályt létrehozni, amivel fenyegethetik azokat, akik önökhöz mernek szólni. Ez nem a magánélet védelméről szóló törvény, ez egy kiterjesztett felségsértési törvény, amivel magukat védik a bírálattól, a kritikától azzal, hogy egyáltalán megszólítsák önöket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kétperces felszólalásokra, mivel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Jelentkezőt nem látok, képviselői felszólalások következnek. A Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgártársak! Általában véve is hitvány eljárás ilyen kivételes sürgősséggel törvényeket átnyomni a parlamenten, de ezt már megszoktuk a Fidesz elmúlt nyolc éve alatt. De különösen gyáva és cinikus dolog egy olyan tragédia mögé bújtatni saját érdekeik kodifikálását, mint ahogy ebben az esetben is teszik. A veronai busztragédia áldozatainak emlékét csúfolják meg azzal, hogy a lex fideszes képviselők és fideszes kormánytagok védelme összecsomagolásra került ebben a Btk.-módosításban.Nem is szólnék arról, hogy mi szerepel az első paragrafusban, térjünk a lényegre, legyen világos mindenki számára, hogy ez a törvény azért volt ennyire sürgős, mert most, hogy véget ér a parlamenti ülésszak, most, hogy megint elfogadtak egy csomó olyan törvényt, beleértve a költségvetést, amely számos ember érdekeit sérti, amely millióknak okoz joghátrányt vagy éppen anyagi hátrányt, és most, amikor ki kell menniük a nép közé, mert mégsem élhetnek kizárólag a testőreik körében vagy a palotáik négy fala között, amikor ki kell menniük időnként a nép közé nem hivatali időben vagy nem a hivatali tevékenységükkel összefüggő módon, akkor bizony az állampolgárok keresetlen szavakkal fogják önöket illetni. Mert ha ilyen népnyúzó, népellenes politikát folytatnak, akkor bizony ezt milliók sérelmezni fogják, és ki-ki vérmérsékletétől függően megvetéssel, csendes lenézéssel vagy izzó gyűlölettel fordul önök felé. Az ország fele magukat több mint nem szereti, egyenesen elutálná innen a fenébe.

Az a helyzet, hogy most is védelme van a hivatalos személyeknek. Ugyanolyan védelem alá esnek a zaklatásoktól, mint minden magyar állampolgár. Most maguk azt csinálják, hogy megerősítve az elrettentő szándékot, kiemelik, a különösen védett személyek körébe emelik a hivatalos személyeket, és megint csak gyáván úgy tesznek, mintha a random minisztériumi dolgozók, rendőrök vagy tűzoltók magánéletét védené ez a törvény. Ez természetesen kizárólag a kormánytagok és a fideszes képviselők érdekét védi.

A Párbeszédnek volt egy módosítója, hogyha maguk egy kicsit is komolyan gondolnák ezt az álszent aggodalmat, akkor támogatták volna tegnap a Törvényalkotási bizottságban, hogy vegyük ki a kivételek alól, tehát essenek továbbra is ugyanolyan megítélés alá, mint bárki más a választott tisztségviselők, illetve a kormány tagjai. De hát maguk ezt elutasították, nyilvánvaló, hogy ez az egész erről szól, hogy a saját hátsójukat védjék.

Ami különösen frusztráló ebben a javaslatban, hogy eddig három társadalmi csoportot védett a zaklatás ellen kiemelt módon a büntető törvénykönyv, a házastársak és volt házastársak, élettársak és volt élettársak, a nevelés, felügyelet, gondozás, gyógykezelés alatt álló személyek, illetve a hatalmi vagy befolyási helyzet alá vetett személyek esetében rendelték súlyosabb büntetéssel sújtani az elkövetőket. Most pedig ebbe a sorba teszik be önök a hivatalos személyeket, elsősorban a fideszes politikusokat.

Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy mondjuk, a családon belüli erőszak ellen küzdenének ilyen megveszekedett hévvel, a saját biztonságuk miatt aggódnak  joggal egyébként, teszem hozzá. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Fenyegetsz?) Nem, ezt mondom, mások szokták nyilvánvalóan önöket fenyegetni. Az előterjesztő is azt mondta, hogy megszaporodtak azok az esetek, amelyek a zaklatás tárgykörébe esnek. És egyébként miután én tudom, hogy ellenzéki képviselőként is kapunk ilyen tartalmú, fenyegetőnek gondolható üzeneteket, nyilván, aki kormányon van, sokkal több ilyen üzenetet kap. Úgyhogy látványosan aggódnak saját biztonságukért.

Én is aggódom az önök biztonságáért, és félreértés ne essék, a Párbeszéd természetesen semmilyen erőszakot nem támogat, elutasítjuk az erőszak minden formáját, a verbális agressziót is. Ezzel együtt az, hogy önök nem a családon belüli erőszak, hanem a politikusok elleni zaklatások ellen veszik fel ilyen hévvel a küzdelmet, azért árulkodó. Ha lehet itt a 222es § (3) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban egy megjegyzésem, jó lenne, ha inkább a családon belüli és a nők elleni erőszak formáit sújtanák komolyabb szankciókkal.

Jó lenne, ha ennek megelőzésére, az áldozatok támogatására és védelmére fordítanának ilyen különös gondot. Jó lenne, ha hét év után végre ratifikálnák Magyarországon is az isztambuli egyezményt, jó lenne, ha annak hatálybalépése után négy évvel Magyarországon is olyan törvények lennének, amelyek hatásos küzdelmet tesznek lehetővé a családon belüli erőszak és a nők elleni erőszak ellen. De nem, maguknak ez nem fontos, a vak komondoros Fidesznek ez nem fontos, úgy látszik, itt még önöknek is, képviselőtársaim, hölgyeim és uraim, az a fontos csak, hogy a fideszes döntéshozók, választott képviselők és kormánytagok legyenek nagyobb biztonságban, már amennyiben ez a Btk.-fenyegetés biztonságba tudja önöket helyezni.

Azt gondolom, hogy ez az egész törvényjavaslat szégyenteljes. A legjobban tennék, ha visszavonnák, és elgondolkoznának azon, hogy esetleg inkább olyan politikát kéne folytatni, ami nem ingerli az embereket, hanem szolgálja a választópolgárokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány tévedéshez szeretnék hozzászólni, a teljesség igénye nélkül. Elhangzott, hogy miért kivételes eljárásban került a Ház elé. Valamennyien tudjuk, hogy a veronai baleset kapcsán most került megállapításra az a tény, hogy az átalakítás okozta magát a balesetet. Minden olyan nap, minden olyan pillanat, amivel késlekednénk itt, a törvényalkotásban azzal, hogy szankcionáljuk az ilyen jellegű beavatkozásokat és kitennénk a gyerekeket, kitennénk azokat, akik a buszokon utaznak vagy más járműveken ennek a veszélynek, a saját lelkiismeretünk ellen hatna. Ha ezt nem érzik önök így, én elfogadom, de fogadják el, hogy a kormánytöbbséget ez a szándék is vezeti.

Nyilvánvaló, hogy a módosítás másik része, ami a hivatalos személyek zaklatásával kapcsolatos, nemrég fogadta el a parlament például azt a kitételt, hogy a közszereplőket is megilleti ugyanaz a védelem, mint más személyeket, ha kívül vannak azon a szerepkörön, amit egyébként betöltenek. Ugyanakkor láttuk, hogy erőszakos bűncselekmények is történnek hivatali munkával összefüggésben hivatalos személyek ellen. Ez mintegy százezres tömeget jelent egyébként Magyarországon. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Majd ha képviselő asszony szót kér, akkor tudunk miről beszélni, és akkor majd válaszolni fogok rá. Tehát gyakorlatilag nem egyedi esetekről és nem kivételes megoldásokról van szó. Itt van a Ház előtt az a lehetőség, hogy ezt orvosoljuk.

Ami némely felszólalónál volt, mintha szegény zaklatókat fenyegetnénk című tényállást akarna létrehozni a kormányzat. Azt hiszem, a zaklatás olyan jellegű emberi tevékenység, ami azért az erőszak felé hajlik. Nagyon örültem, hogy Tordai Bence képviselőtársam végre kijelentette, hogy az erőszakot ők sem támogatják, bár néhány megszólalása néha az anarchizmus felé hajlik, de úgy látszik, ez az erőszak nélküli anarchiát jelenti, majd akkor újraértelmezem ezt a részét a dolgoknak.

Gyakorlatilag a tényállásnak azon elemei pedig, hogy ha nem tudja, akkor szegényt megbüntetik, mert egy hivatalos személy ellen követett el zaklatást; akkor lehet elkövetni, ha tudja róla egyébként, hogy hivatalos személy, másként nem lehet. Természetesen nem akarok büntetőjogi kurzust tartani senkinek a mai felszólalásomban, de azt kérném önöktől, hogy nagyon kiváló szakértői vannak minden frakciónak, próbálják meg először velük megbeszélni ezeket a törvényjavaslatokat. Megértem azt, hogy persze ennek van egy politikai oldala, meg van egy kommunikációs oldala, amit végig kell vinni, csak legalább a büntetőjog alaprészeit ne kezdjék ki. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea képviselő asszony jelentkezett felszólalásra. Megvárom, míg felteszi…  feltette, köszönöm szépen. Képviselő asszonyé a szó, parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Drága Államtitkár Úr! (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Az utolsó mondatába fogok belekötni, mindjárt így először. Szakértőknek olyan anyagot lehet megmutatni, amiből sugárzik valamilyen szakértelem. Ez a törvényjavaslat minden, csak szakmailag nem értékelhető anyag. Mindjárt ki fogom fejteni, hogy miért. Mindjárt látja, hogy nem is önt kívánom sérteni, hanem azokat, akik ezeket a törvényjavaslatokat készítik, mert egy dologban biztos vagyok: sem ön, sem a beterjesztő képviselő asszony, sem a kormánypárti felszólalók nem ültek annál az asztalnál, ahol ezt a fércművet összerakták. Tudom, hogy hétről hétre sértek meg valakit azzal, hogy ezt elmondom, mert majdnem minden törvényjavaslatból ezt a következtetést lehet levonni, de arra már az elmúlt két és fél hónapban rájöttem, hogy nagy valószínűséggel önöknek, akik képviselőként itt ülnek, sok köze nincs azokhoz az anyagokhoz, amelyeket beterjesztenek a Ház elé. Nem tudom elképzelni, hogy Völner Pál államtitkár úr vagy Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszony valaha is olyan jogszabály elkészítésében részt vett volna, ahol az alapvetést, azt az alapvetést, hogy egyáltalán egy helyzet ki tudjon alakulni, kevésbé büntetik, mint azt, aki elszenvedője a helyzetnek.

Mire gondolok? Ez a Btk.-módosítás a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző járművek vezetése kapcsán nem abból indul ki, hogy ezt a gaztettet valaki elköveti, azaz hogy átalakít. Nem abból indul ki! Abból indul ki, hogy aki ilyet vezet. Bocsánatot kérek, az az alapvetés egy jogszabályban, ha már azt akarom szabályozni, hogy ilyet büntetlenül ne tegyen meg valaki, hogy először azt írom le, hogy az a galád bűnöző  és azt nem elzárással büntetem, hanem minimum 3 vagy 5 éves börtönbüntetéssel vagy életfogytiglannal , aki megteszi azt, hogy személyek sokaságát szállító gépjárművet átalakít, először arra vonatkozóan fogalmazok meg tényállást, kérem szépen! Az az első lépés, az az origó, ugyanis ha az nem történik meg, akkor nem lehet azt a buszt vagy azt a járművet vezetni. Bocsánatot kérek, az egész jogalkotás rendszerében és elvrendszerében az az alapvetés, hogy mindig a kiindulópontot határozom meg, az alapelemet határozom meg!

Mi az alapelem? Az az alapelem, hogy ha ilyen gaztettet el tudnak emberek követni, akkor az bűnhődjön meg. De nem, hanem úgy kezdi, hogy aki vezet egy ilyen járművet  ez legfeljebb a második, a harmadik vagy a sokadik lépés! Kérem tisztelettel, ne tessék már azt mondani, hogy aki elkövet egy ilyen gaztettet, hogy átalakít egy ilyen eszközt engedély nélkül, azt elzárással kívánná büntetni, azt, aki magát a helyzetet kialakítja, és akiről azt se tudjuk, hogy tudja-e, hogy amely járművet vezetni fogja, az elszenvedte ezt az átalakítást, azt meg szabadságvesztéssel! Azt nem merem gondolni, államtitkár úr, hogy ennek az oka esetleg az lehet, hogy a veronai buszbalesetet okozó busz cégvezetője és tulajdonosa azóta is folyamatosan közbeszerzéseket nyer, amióta ez a szörnyű tragédia megtörtént. (Moraj a kormányzó pártok padsoraiban.) Még véletlenül sem tudom elképzelni, hogy az okozza ennek a szabályozási elvnek az okát, és azért tartott ez másfél évig, hogy egyáltalán egy ilyen javaslatot ide beterjesztettek, mert addig zajlottak azok az egyeztetések, hogy az ilyen ejnye-bejnye, csúnyán tevékenykedő, de a kormányzathoz esetlegesen valamilyen módon kötődő személyek részére azért olyan nagyon komoly következménye ne legyen.

Tehát ezért mondom, kérem szépen, amíg nem úgy kezdődik egy jogszabály, egy ilyen jogszabály  egy ilyen valóban szörnyűséges, súlyos baleset után, jelzem, másfél évvel , akkor legalább annyit tegyünk meg, hogy a polgárok és egyébként az elszenvedő családtagok azt lássák, hogy önök, amikor már egy ilyen javaslatot beterjesztenek, abban az első mondat az legyen, hogy azt büntetjük, aki ezt megteszi; aki az átalakítást megteszi, azt büntetem először. És persze, aztán jön a sofőr is, feltéve egyébként, hogy tud róla.

És akkor visszatérnék arra a két hónappal ezelőtti párbeszédünkre, amikor egy másik törvényjavaslat során, konkrétan, amikor a migrációt segítőkről beszéltem, hogy míg a büntetőjogban az ügyészségnek kell bizonyítania azt, hogy egy sofőr tudatát átfogtae az, hogy az a gépjármű átalakított, és esetleg az okiratok, amelyekkel ő beült a buszba, már rögzítették és hitelesítették az átalakítás jogszerűségét, azt hogy fogja az ügyészség bizonyítani, de ez egy melléktényező. A lényeg az, kérem szépen, hogy ha már önök másfél évvel a tragédia után úgy gondolták, hogy akkor erre vonatkozóan nincs a büntető törvénykönyvben olyan tényállás, amire egyébként ezt rá lehet húzni, vagy amibe egyébként ez beletartozik, akkor legalább azt tették volna meg, hogy azt a szörnyeteget kezdik el először büntetni, aki ilyet elkövet, aztán utána a sofőrt.

És akkor még nem beszéltünk arról, államtitkár úr, hogy mi van a munka törvénykönyve szabályrendszerével. Ugyanis a munka törvénykönyvében az van, hogy a dolgozót korlátozott felelősség terheli, hiszen ő utasítás alapján, alá-fölé rendeltségi viszonyban jár el, és neki mint munkavállalónak hogyan kell vagy lehet ellenőrizni a munkáltatóját, aki őt utasítja, hogy abba a buszba üljön bele. Erről még nem is tudunk diskurálni, mert egyébként ehhez minimum egy konferencia keretei kellenének, és magasan képzett büntetőjogászoknak kellene ott ülni, akik ezt kitárgyalják.

De ami ennek a lényege, hogy így ezt a jogszabályt nem lehetett volna beterjeszteni, mert ez nem alkalmas arra, amire szánták. És akkor itt megkérdezek még egy fontos dolgot. A büntető törvénykönyvünkben egyáltalán nincs olyan passzus, amibe ez a tényállási elem beletartozott volna? Önök tényleg azt mondják, hogy a magyar büntető anyagi jogban nem létezik olyan tényállás, amivel a veronai buszbaleset során elkövetett galádságot büntetni lehetne? Hát hogyne lenne?! Ott van, kérem szépen, a közúti veszélyeztetés! A közlekedés szabályrendszerének része az, hogy a járműnek műszakilag alkalmasnak kell lenni akkor, amikor elindulnak vele, és gyakorlatilag addig, amíg a „veszélyeztetés” szó és nem az eredményt feltételező, „bekövetkezett baleset” szó szerepel benne, csak a veszélyeztetés szerepel, azaz absztrakt módon minden olyan tett, magatartás, ami alkalmas lehet arra, hogy veszélyhelyzetet idézzen elő, a közúti veszélyeztetés tényállásába beletartozik ez az elkövetett magatartás, ha átalakítják a járműveket.

Tehát nem igaz, hogy a büntetőjogunkban nincsen ilyen szabály  van! Csak mi most az egésznek a lényege? Hogy most egy politikai performanszt csinálok a nép számára, hogy én annyira, de annyira felelősségteljes vagyok, hogy én akkor most írok egy másik tényállást. Még az a nagy szerencse, államtitkár úr, hogy legalább az a félmondat benne van, hogy „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”. Ez azért legalább valamire alkalmas, mert akkor a közúti veszélyeztetés az önök javaslata szerint súlyosabban büntetendő, ergo ezt a szabályt tulajdonképpen nem is kell alkalmazni. Tehát azért a joggyakorlatból lehetne ide kisszíneseket hozni, hogy majd a bírák ezzel szembesülve hogyan fognak eljárni.

Módosító javaslatot benyújtottunk. Miért nyújtottunk be? Azért álljon már meg a menet! Ha a KDNP képviselője ilyen csodálatos, már papi magasságokba nyúló beszédet tart arról, hogy miért támogatják ezt a jogszabályt, akkor elnézést kérek, ne tessék már vétség miatt egy évvel, meg minősített esetben két évvel szankcionálni! Ez miért nem bűntett? Miért nem bűntett az, hogy valaki, kérem szépen, egy eszközbe, amivel több tíz embert szállítanak, akár hosszú útra is, bizony ne nyúlhasson úgy bele, hogy veszélyezteti a biztonságát annak az eszköznek. Bocsánatot kérek! Önök elmondták most, hogy milyen felelősségteljes a kormány, mert most tudták meg, hogy a baleset következtében előállott tragédia részben miért következett be, mert maga a baleset nem emiatt következett be, az egy vezetéstechnikai hiba volt, hanem annak volt az átalakítás az oka, hogy kiégett a busz. Most azt tetszenek mondani  még a mai napig is gyászosan, okkal gyászosan szólalunk meg erről a parlamentben , azt tetszenek mondani a szülőknek, hogy aki egy ilyen galád tettet elkövet, hogy a buszt átalakította, annak legfeljebb elzárás?

(15.50)

Egyszerűbb lett volna azt odaírni, hogy ejnye-bejnye, de most komolyan! Tessenek már elgondolkodni azon, hogy minek tetszenek több millió forintot elkölteni arra a munkára, amiért mi itt vagyunk, amiért ennek az adminisztrációját végigcsinálják, időt, órákat töltünk el, majd azt tetszenek mondani, hogy aki ilyet csinál, elzárás. Kár, hogy nem azt tetszettek írni, hogy mit tudom én, életfogytig tartó koktélozás, mert körülbelül még az lenne hozzá igazodó, vagy esetleg még az elzárás során örömlányokat is beviszünk nekik, hogy a bújukat-bánatukat föl tudják dolgozni. Ez vicc! Aki ilyet elkövet, az bűntett legyen, méghozzá többéves börtönbüntetéssel. És igen, kérem szépen, amikor azt mondja, hogy de az a sofőr, aki tudja, hogy ez történt, és mégis beül az autóba, és mégis elindul vele, és mégis megsérti ezáltal ezeket a szabályokat, kvázi cinkosává válva, biztosan cinkosává válva, bizonyíthatóan cinkosává válva az átalakítónak, akkor igen, az is legyen büntetve legalább ilyen mértékben.

És akkor még a (2) bekezdésről nem is beszéltem, mert kiemeli az iskolabuszt és aztán a különböző feltételek. Miért kell odaírni, hogy ez vagy az, vagy amaz? Mindenütt, ahol több ember szállítása történik, az igenis súlyosabban legyen büntetendő, mert hiszen itt nincs az meghatározva az alapesetben, hogy hány személyes jármű, nincs odaírva, csak az, hogy jármű. Igen, kérem szépen, amikor egy valóban több tíz embert szállító esemény történik, és ezt elkövették, akkor az legyen persze minősítő körülmény, de nem kell ilyen specialitásokat beírni. Gyönyörűen meg lehetett volna ezt úgy határozni, hogy valóban kiterjedjen az iskolabuszra is természetesen. Egyébként csak annyit szeretnék mondani, hogy a veronai buszbaleset nem iskolabusz volt, az iskolabusz ugyanis az, amivel nap mint nap szállítják oda-vissza a gyerekeket, az az iskolabusz. Az a busz, amivel baleset történt, az kirándulásra vitte a gyerekeket, az lehet szervezett turistabusz vagy gyermekeket szállító szervezett turistabusz, de az nem iskolabusz, kérem szépen. Tehát azért még úgy jó lenne a fogalmakat a helyére rakni, mert ha én bíró lennék, akkor azért megérdeklődném, hogy hogy tetszettek ezt gondolni.

A büntető törvénykönyv 234. §-ába, a közúti veszélyeztetésbe tökéletesen beletartozik az, ami itt történt. Ez, ha Magyarországon bírálják el, az alapján a magyar bírák el tudták volna bírálni, és súlyosabban büntetnék, mint e szerint a javaslat szerint. Tehát önök pillanatnyilag a jogkövetkezményeket, ha Magyarországon folytatnák le, enyhébben kívánnák büntetni, mint amit az alapvető büntető törvénykönyvi tényállás meghatároz, tehát ezen is el kellett volna gondolkodni.

Áttérek, mert nagyon megy az idő, és gondolom, mindenki már szeretne hazamenni, ez a remekmű, ez a második rész. Az önök ideológiai vezérének Bibó István nagy, emblematikus példaképe volt  az utóbbi nyolc évben nem nagyon emlegeti, mert ő azért egypár igazságot is mondott , és ő azt mondta, hogy demokratának lenni mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni. Tehát én azt gondolom, hogy ma Magyarországon egyetlen kormánypárti politikusnak sincs oka félni. Félni annak van oka, aki csinál olyat, amiért aztán a néptől félnie kell. Magyarországon a néphatalom deklarálva van az Alaptörvényben, Magyarországon a népnek joga van véleményt nyilvánítani akkor, ha valami neki nem tetszik. Ennek a kereteit természetesen mindenképpen szűkíti az, hogy valóban sem fizikai, sem verbális jogellenes magatartást egyik véleménynyilvánítás során sem lehet megtenni büntetlenül, ez nem kérdés, de a határa jóval kijjebb van, mint amit ez a jogszabályhely sugall.

De azért hadd kérdezzek megint még egyet, mint az előzőnél is! Nincs Magyarországon olyan anyagi jogi szabály, amibe azok a magatartások, amit ebben felsoroltak, ne férne bele? Hivatalos személy ellen eddig is megvolt az erőszakos tényállások jogkövetkezménye, a zaklatás eddig is, jogszabályban védett jogi tárgy volt a személyek nyugalma. Tehát ez a jogszabályhely semmivel, de semmivel nem mond többet, mint az, ami már rendelkezésre áll, és ami alapján bizony, ha valaki ezeket a magánéletet sértő magatartásokat elköveti, annak igenis lenne, lehetne már a mostani szabályok szerint jogkövetkezménye. Ez gyakorlatilag semmi másról nem szól, mint egy szűk politikai kör félelméről szól, és azt célozza, hogy ha lehet, akkor a miniszterelnök környezetét semmiképpen ne merjék az emberek még a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolva sem megközelíteni.

De azért még egyet meg szeretnék kérdezni: a politikusi és az állami vezetői lét, az nem 24 órás szolgálat? Én csak egy szimpla képviselő vagyok, de nekem ez 24 órás szolgálat. Ez 24 órás szolgálat! Mi egy szolgálatra szerződtünk, mindannyian szolgálatra szerződtünk, és az adófizetők az állam legfőbb vezetőit igen gáláns díjazással jutalmazzák. Ez bizony egy olyan szolgálat, amiben a nép rendelkezésére kell állni. Egyébként bizonyára tetszenek a közösségi médiát olvasni, ezt is várják el a képviselőktől, hogy álljanak a polgárok rendelkezésére, életforma szerint képviseljék őket.

Egyébként meg el nem tudom képzelni, hogy lehet azt majd megmagyarázni, hogy a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben. Na, ezt hogy fogják értelmezni? Tehát amikor valaki például kimegy a Parlamentből, hazaindul, akkor az összeegyeztethető hely vagy sem? Különösen annak fényében, hogy a bíróság éppen most mondta ki, hogy a munkába járás oda-vissza munkaidőnek számít. Tehát az még a munkaideje a miniszterelnöknek vagy az államfőnek, amikor hazamegy a munkából vagy éppen oda tart? Vagy megy egy kiállítás megnyitására, és mondjuk, a kiállításhoz vezető úton esetleg becsatlakozik az egyik gyermeke, akivel meg kell beszélni, hogy tegnap miért kapott kettest. Tehát amikor elmegy a Parlamentből egy kiállításra, az egy hivatalos út, de mert a gyerek becsatlakozik az autóba, és megbeszélik a tegnapi kettes eredményt, akkor az már nem az összeegyeztethető cél?

És egyébként azt kívülről honnan tudja valaki? Tehát honnan tudja az a polgár megítélni, hogy amikor ő véleményt nyilvánít esetleg hangosan meg kifütyüli a miniszterelnököt, akkor az alkalmas hely és időe rá? De most tényleg, komolyan mondom, ez egy értelmezési kérdés, ez majd a joggyakorlat kérdése lesz, és meg kell mondjam, már most látom, hogy ha ilyen büntetőügyek indulnak, akkor azzal fognak védekezni nagyon okosan az érintettek, hogy honnan tudtam volna, hogy ez most alkalmas hely vagy idő, mert például lehet hogy most este 7 óra van, és azt mondja a miniszterelnök, hogy ő aznap 4-kor befejezte a hivatali idejét, na de elnézést kérek, tegnap meg este fél 8-kor ment egy fogadásra, és én azt gondolhattam, ha tegnap este fél 8-kor még hivatalos személy volt, és hivatali idejében volt, és nem volt alkalmatlan, akkor ez ma is így van. Tessenek már végiggondolni azt, hogy önök a jogszabályokat elvileg a joggyakorlatnak készítik, emberek lesznek, méghozzá nem kevesen, akiknek ezeket értelmezni kell és alkalmazni kell! És már most látjuk ebből is, hogy számtalanféle döntés lesz, számtalanféle értelmezés lesz, és gyakorlatilag megint egy zűrzavar fog az ügyekből keletkezni, amit egyszerűen nem fognak tudni feloldani.

Arról már nem is akarok beszélni, amiről korábban itt ellenzéki képviselőtársaim beszéltek, mert én magam is azt gondolom, hogy ha épp nem a miniszterelnök és az ő környezetének lett volna igénye ezt a jogszabály-javaslatot beterjeszteni, akkor simán megtehették volna, hogy kivonják belőle a közszereplőt, mert én is azt gondolom, hogy nem a gyámügyi ügyintézőt és nem a posztos rendőrt és nem az építési osztály dolgozóját akarták ebbe a jogszabályhelybe beletuszkolni, hanem valójában a magyar kormány képviselőjét vagy a képviselőit, akiket valóban az elmúlt években gyakran okkal kritikák értek, és bizony, amikor azt látták a polgárok, hogy az írásos kritikáikat még csak válaszra sem méltatják, valóban személyesen próbálták meg a véleményüket kifejteni, és természetesen törvényes nyomást gyakorolni. De ezt a helyzetet nem ők alakították ki, ezt a helyzetet azok alakítják ki, akik nem a társadalom érdekei szerint képviselik a népet, akik ígérgetnek fűt-fát a kampányokban, majd utána a kormányzás során pedig nem annak szellemében járnak el.

Én egyet tudok, én se most, se a jövőben soha nem fogok félni, tehát nekem ilyen jogszabályra nincs szükségem, és szerintem ebben a teremben nem sok ember ül köztünk, és szerintem önök is, fideszes képviselők, önök sem félnek, egyikünk sem fél. Azért nem félünk, mert nem teszünk olyat, amiért nekünk félnünk kellene, és ami miatt ilyenfajta sürgősségi eljárással benyújtott törvényjavaslatot kellene tárgyalni a parlamentnek.

(16.00)

Úgyhogy én nagy tisztelettel kérem, hogy a jogi érvek alapján az abszolút indokolatlan, mind időben, mind térben, mind tartalmában indokolatlan javaslatot legyenek szívesek átdolgozni, és összeegyeztetni a hatályos jogszabályok tartalmával, ugyanis mind a két életviszonyra tökéletesen megvan a hatályos anyagi jog, egyszerűen nem is értem, hogy miért gondolták, hogy az eddigi jogszabályhelyek alkalmatlanok lennének az ilyenfajta problémák kezelésére.

Hangsúlyozni kívánom, mert nem szeretném, hogyha majd a kormánypárti sajtó ettől zengedezne, ez pedig az, hogy a veronai buszbaleset áldozataival történt szörnyűség minden jogkövetkezményének be kell következnie, a magyar állam képviselőinek mindent el kell ahhoz követnie, hogy ennek a jogkövetkezménye megfelelően arányos és súlyos legyen azokkal szemben, akik azt elkövették, csak az baj, hogy ez az eszköz, amit ideterjesztettek a Ház elé, erre nem alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót a KDNP képviselőjének, Vejkey Imrének, és átadom az elnöklést Lezsák Sándor alelnök úrnak. Köszönöm az együttműködésüket.(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzéki képviselőtársaink és különösen Varga-Damm Andrea képviselő asszony felszólalása indított arra, hogy röviden reagáljak az itt elhangzottakra.Tisztáznunk kell azt, hogy miről is van szó a jelen törvényjavaslat vonatkozásában: a büntető törvénykönyvről. A büntető törvénykönyv alapvető célja a prevenció, a megelőzés, ami azt jelenti, hogy azért alkotunk törvényi tényállásokat, hogy a személyek gondolkodjanak el azon, hogy érdemese bizonyos magatartásokat tanúsítani, ami a társadalomra veszélyes, vagy nem érdemes, mert ami a társadalomra veszélyes, arra bizonyos szankció, úgynevezett joghátrány kerül kilátásba helyezésre. Azon dolgokra, amelyeknek úgy ítéljük meg, hogy a társadalomra veszélyessége súlyosabb, azokra nyilvánvalóan súlyosabb joghátrányt kötünk ki.

Mivel büntetőjogi törvényi tényállási elemről van szó, ezért az is nyilvánvaló, hogy a büntetőjog nem egy statikus rendszer, hanem egy élő rendszer. Mindig a jogesetekből épül. Akkor, amikor látunk egy jogesetet, és utána módosítjuk, a cselekmény elkövetése után  nem az ítélethirdetésről beszélek, hanem a cselekmény elkövetése után  a Btk.-t, akkor az a büntetőjogi törvényi tényállás a korábban elkövetett cselekményre nem terjed ki. Tehát ezzel nem azt akarjuk elérni, hogy szigorúbban legyen büntetendő az az elkövető, aki miatt sajnos ennek a 17 ártatlan áldozatnak a halála bekövetkezett, akikért itt fejet hajtottunk, hanem arról van szó, hogy preventív jelleggel szeretnénk a jövőre nézve megelőzni ezeket és az ehhez hasonló eseteket.

Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm, Vejkey képviselő úr. Két percre megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Vejkey elnök úrnak a hozzászólása módot ad nekem arra, hogy feltegyek egy olyan kérdést, ami segít nekünk megérteni a törvényjavaslat célját. Meg tudjae mondani akár képviselő úr, akár államtitkár úr, akár képviselő asszony, hogy hány olyan zaklatási ügy volt, hiszen ez eddig is bűncselekmény volt, akkor se hivatalos személyeket érintett, ahol felmerült az, hogy ennek valami köze van a hivatalos személyi mivoltához az illetőnek? Gondolom, ez segítene nekünk abban, hogy el tudjuk dönteni, hogy valódi társadalmi problémát kívánnake megoldani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Igen, Dunai Mónika képviselő asszony, két perc.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elképesztőnek találom, pedig nagyon türelmes ember vagyok, néhány ellenzéki képviselőtársamnak a véleményét hallgatni. Például Varga-Damm Andrea olyan dolgokat mondott el az imént például a veronai buszbalesetben megsérült gyermekekkel kapcsolatban, amit én remélem, hogy nem fognak meghallgatni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Szövegértés, kolléganő, szövegértés!)Az pedig, ami a másik témát illeti, a zaklatással kapcsolatos témát, én nagyon sajnálom, ezek szerint ön zaklatásnak veszi azt, amikor 0-24 órában a buszon  ha jár egyáltalán busszal, én rendszeresen járok busszal, metróval is  megkérdezi kedvesen egy idős néni vagy egy kismama, hogy pontosan hogy kell értelmezni valamit, hová kell mennie  én ezt nem veszem zaklatásnak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Szövegértés, ne haragudjon, képviselő asszony!) Ön az imént azt mondta, hogy 0-24 órában, ha megyünk haza, akkor majd ezek szerint le fogjuke csukni azokat az embereket, akik megszólítanak bennünket. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt kérdeztem!) Ha ön ezt zaklatásnak veszi, az nagyon sajnálatos. Én azt gondolom, hogy senki nem gondolja azt, hogy a zaklatás kategóriája az, hogyha egy kismama megkérdezi, hogy neki mennyi lesz, mondjuk, a családi adókedvezménye, mert jövőre most már ugye, 40 ezer forint lesz havonta a kétgyermekesek esetében. (Dr. Varga-Damm Andrea: Tessék megnézni a videón a felszólalásomat!)

Ez nem zaklatás. Nem vesszük annak. Egyébként pedig a zaklatás, önnek ezt nagyon jól kell tudnia, mint büntetőjogi tényállás, benne van és szabályozva van a Btk.-ban, és ebben nem arról van szó, hogy egy állampolgár megkérdez valamit egy másik embertől, hanem egészen súlyos és ettől eltérő magatartásformákat jelent. Köszönöm szépen a szót és a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Hajdu László képviselő úr, DK.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A XV. kerület képviselője vagyok, és nekünk négy emberünk is azon a veronai buszon rajta volt, és két testvér ott is maradt örökre, a két szülő pedig körülbelül hat hónap múlva tudta a végtisztességet a saját gyerekeinek megadni, mert összeégtek.Ezek az emberek egyetlen fillér kártérítést még a mai napig nem kaptak. Erről itt nem esik szó. Tehát az a 17 áldozat, ha mindegyike úgy van, hogy nem kaptak még semmilyen kártérítést másfél év után, arról itt valahogy nem esik szó, pedig ez a kivételes eljárásban történő idecitálása ennek a törvényjavaslatnak, azt gondolom, ha már innen indítottuk, a veronai ügyből, aztán utána a zaklatásnál kötünk ki, a veronai sérelmek nagyon nagyok. Fél év után jöttek haza, túlélték ezt az égést a szülők, és a XV. kerületi önkormányzat fizette a villanyszámlát, a gázszámlát, egyebet, mert még ki is kötötték volna a közüzemi szolgáltatásokat a házban, hiszen ők nem tudtak hazajönni. Tehát ilyenekre kellene figyelni, amikor azt mondjuk, hogy a veronai baleset sérültjeinek mit segítettünk. Én kineveztem egy embert, aki ennek a családnak az ügyeivel foglalkozott, és többször is meglátogattuk őket, annak ellenére, hogy a családot addig nem is ismertük, hogy ebben a kerületben élnek, és nem is tudtuk, hogy ilyen rangos sportolók, ugyanis két sportoló vesztette életét. Ez az egyik kérdés.

A másik ez a zaklatás. Ennek a zaklatásnak van egy másik oldala is, és igazán emiatt kértem szót, amikor jogaikkal élve bennünket, polgárokat is zaklatnak. Tehát zaklat a közterület-felügyelő, zaklat bennünket a mezőőr, zaklat bennünket szinte mindenki, tehát bennünket, állampolgárokat lehet zaklatni.

Az M3-as a XV. kerületen keresztül a repülőtérre a legrövidebb út, és a XV. kerületben ez a védett személyek szállítmányozási útja, amikor utaznak és érkeznek. Ezt a XV. kerület egy zaklatásként éli meg, minden állampolgár, hogy mi vagyunk az az út, ahonnan 18 perc alatt vagy 16 perc alatt a repülőtérre ki lehet menni. Olyankor lezárnak mindent, aluljárót, felüljárót és egyebet, és ez hetente többször megismétlődik, nem is beszélve róla, amikor uniós elnökök voltunk egy fél évig, jöttek-mentek a különböző rangos emberek, egy fél évig szinte nem lehetett közlekedni. Ilyenkor az történik, hogy az utcákban, a kertek alatt egy körúttá válunk, és az egész M3-as rá van vezetve a XV. kerületre, Pestújhelyen és a rákospalotai oldalon, mindegyik oldalon, és ez is egy zaklatás. Állampolgárokat zaklatunk azért, merthogy a védett személyek védelme érdekében.

(16.10)

Amikor ilyen kivételes eljárásban minden egyeztetés nélkül  nem tudom, kikkel folyt az egyeztetés , bizottsági tárgyalás nélkül idehozunk ilyen fontos törvényt, úgy gondolom, akkor kicsit szálljunk magunkba, mert egy eléggé kemény adok-kapok hangzott itt el. Bizottsági ülésen nyilván, ha erre időt adtak volna; ez a másfél év, ha Veronára hivatkozunk, elegendő lett volna, hogy többször is a bizottságok érdemben meg tudják ezt tárgyalni, és lehet, hogy ezt a törvényjavaslatot is majd egy másik bizottság potentátjai átírták volna, és másképp érkezik ide. De most egy kivételes eljárásban átnyomjuk gyorsan, és holnap már szavazunk róla, és törvény lesz valamiből. Azt gondolom, hogy majd ezt követi megint egy másik kivételes eljárási törvény, ami szinte ennek a másik lába, úgy gondolom.

Ezt az előttünk lévő törvényjavaslatot, azt gondolom  beleértve a veronaiak iránt érzett rendkívüli fájdalmat és velük azonosulva is , ebben az eredeti formában nem szabad és nem lehet támogatni. Nem arról szól, amit önök itt nekünk elővezettek.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót felszólalásra Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a szót. Reagálni szeretnék polgármester úr felszólalására is, Vígh Balázs, akiről említést tett, szintén a buszon utazott, az UTE jégkorongozója volt, és emlékét kegyelettel ápoljuk; nemcsak most, hanem korábban is ismertük a családot és őt. Azóta az UTE-Ferencváros jégkorongmérkőzések időről időre mindig az ő emlékét is ápolják, hiszen mindig a család javára gyűjtünk az ilyen jégkorongmérkőzések alkalmával. Azt gondolom, ez egy fontos ügy, hogy az áldozatok emlékét ápoljuk.Ez a jogszabály azt is célozza, hogy többet ilyen ne forduljon elő, ahogy ezt képviselőtársunk elmondta a KDNP részéről. Ugyanakkor, ha itt végigmegyek a korábbi ellenzéki felszólalásokon, akkor rengeteg ellentmondást vélek fölfedezni. Egyrészt visszatérő érv az, hogy miért most, miért ilyen gyorsan, miért kell ezt ilyen rendkívüli eljárásban; mások meg azt teszik szóvá (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), hogy miért nem korábban. Tehát az időzítés hol túl korai, hol túl késő. Most merült fel, ahogy államtitkár úr elmondta, ez a helyzet a vizsgálat során, és erre kell reagálni a jog eszközével is, hogy többet ilyen ne forduljon elő. Ha megnézem a közúti veszélyeztetés tényállását, az nem ad választ egyértelműen erre a helyzetre. Tehát ha megnézzük ott a tényállást, akkor nem biztos, hogy az a tényállás alkalmazható arra a helyzetre, ha valaki jogellenesen átalakított, személyszállítást végző járművet vezet vagy ilyet átalakít. Egyértelművé teszi ez a tényállás, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő. Valóban az élet bonyolult, és ez egy olyan konkrét helyzet, amire reagálni kell, és ez a tényállás világosan kezeli ezt a helyzetet, ami egy szörnyű katasztrófához vezetett. Mindannyiunk felelőssége az, hogy minél gyorsabban kerüljön elfogadásra.

Itt egy büntetőjogi tényállásról van szó, néhány mondatról, mindenkinek lehetősége van, hogy erre reagáljon, akár elmondja az álláspontját. Szó nincs arról, amit itt hallottunk, hogy inkvizíció, ilyeneket hallottunk az MSZP részéről meg statáriális eljárás, Csernobilt is megidézték tegnap, tehát csupa ilyen jelzőket hallunk, hogy az ember körbenéz, hogy atyaúristen, hol van. Igazából nem tudja értelmezni a helyzetet, hogy akkor mit is akar az ellenzék ezekkel a jelzőkkel hozzánk vágni. Annál is inkább, hogy az is elhangzott, hogy gyakorlatilag szégyelljék magukat, és elküldtek bennünket melegebb éghajlatra, talán így is lehet nevezni azt, amit Gurmai Zita képviselő asszony előadott itt az MSZP nevében.

Tehát összességében szerintem ez a tényállás egy konkrét helyzetre reagál. Egy szörnyű tragédia érte az egész nemzetet, ez a tényállás rendezi ezt a helyzetet, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő, és ha valaki ilyesmire vetemedik, akkor elnyerje méltó büntetését.

A másik tényállás vonatkozásában pedig a zaklatás nem a köznyelvi zaklatás, hogy valakinek beszólok, vagy megyek a fényképezőgéppel mellette. Ezt is előszeretettel alkalmazzák liberális orgánumok, hogy gyakorlatilag száz métereken keresztül üldözik a képviselőket és próbálják őket valahogy lépre csalni, hanem egyértelműen kezeli a zaklatás tényállását a jog. Tehát a zaklatás nem egy beszólás, még egyszer, vagy hogy hazafelé egy kiállításról, nem tudom én, valamilyen megjegyzés, hanem világosan a Btk. elmondja: abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, más magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen háborgatja. Tehát ez egy összetett eseménysorozat, ennek minden eleme meg kell valósuljon, és ha ilyen történik, akkor védeni kell azt, akinek a sérelmére ezt elkövetik, legyen az éppen hivatalos személy vagy legyen valaki más magánszemély. Bizony az nincsen jól, hogy valaki hazamegy, mondjuk, egy jegyző, és utána este zaklatják, és utána őt nem illeti meg ez a típusú védelem. Ezt próbálja ez a jogszabály rendezni ezzel a tényállással, ezzel a szabályozással.

Ki kell menni a nép közé, itt több ellenzéki képviselő is azt mondta, hogy minket nem szeretnek, meg a nép minket föl akar koncolni, szinte már ezt a víziót is hallottuk. Meg kell nézni a vasárnapi időközi választások eredményét, szerintem nagyon világos választ adott a magyar nép az ország különböző településein arra vonatkozóan, hogy ki az, akinek a politikáját támogatja; ki az, akire szimpátiával tekint; ki az, akinek hisz; ki az, akire rá akarja bízni akár az ország sorsát, akár egy település sorsát (Arató Gergely közbeszól.), és akár ilyen értelemben is az önkormányzati eredmények is nagyon pontosan kifejezik azt, hogy hogyan gondolkodik a nép a Fidesz-KDNP-kormányról, illetve az elmúlt évek kormányzásáról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt pár olyan kifejezés hangzott el, ami sajnos nem az én szavaimnak a helyes értelmezéséből eredt. Csak annyit szeretnék mondani a most előttem szóló kormánypárti képviselő úrnak, hogy nem az a probléma, hogy korán vagy későn vagy gyorsan vagy lassan, hanem az, hogy ha másfél éve ez a tragédia megtörtént, egy: miért nincs erről a javaslat beterjesztése előtt legalább egy szakmai egyeztetés? Merthogy ez a jogszabály, ha tetszik, ha nem, és nem érdekel, ki sértődik meg, jogalkotási szempontból nem megfelelő színvonalú, nem szakértői munka, de ezt megszoktuk, ezért is mondtam, hogy a jelen lévő jogászok biztos nem ültek annál az asztalnál, ahol ez készült.Kettő: ha valóban, ahogy mondta Vejkey Imre képviselőtársam  akit nagyon nagyra tisztelek és becsülök, harminc éve ismerem , hogy a prevenciót szolgálja, akkor pedig az a probléma, hogy egy elzárás jogkövetkezmény egyetlenegy buszátalakítót nem fog akadályozni abban, hogy ilyet elkövessen. Ha én valóban meg szeretném büntetni ezeket az embereket, akkor nem egy ilyen megalázó mértékű és minőségű jogkövetkezményt helyezek el ebben a javaslatban. Akkor ezt több évre büntetem és bűntettnek minősítem. Ezért mondtam el eléggé határozottan, hogy ezeket a cselekményeket, ha már mindenáron egy új tényállás bevezetésével kívánja a jövőben büntetni, akkor legalább tisztelje meg a társadalmat azzal, hogy ennek komoly jogkövetkezménye van. Ez nem komoly jogkövetkezmény.

Annyit szeretnék mondani még képviselő asszony felvetésére, hogy valószínűleg nem értette a szavaimat; mi 24 órás szolgálatban vagyunk, igenis, mindig azok vagyunk, akik, az országgyűlési képviselők és az állami vezetők. Miután ebben a jogszabályhelyben nincs elég szabatosan meghatározva, hogy mikor láthatja azt a zaklató, hogy össze nem egyeztethető helyen és időben vane az, ami, erre mondtam, hogy gyakorlatilag a jogértelmezésben és a joggyakorlatban probléma lesz vele. Tehát nem arról beszéltem, hogy aki megszólít a buszon, villamoson, azt én zaklatónak minősítem vagy sem, mert épp arról beszéltem, engem bárki bárhol megszólíthat, soha nem fogom sem eddig, sem ezután zaklatásnak tekinteni, mert arra szerződtünk, hogy meg lehessen minket szólítani. Az a mi dolgunk, azért fizetnek minket az adófizetők.

Tehát csak azért, hogy tisztázzuk, ebben a javaslatban…  és ezért javaslom, hogy gondolják át még egyszer, hogy ne nehezítsék a joggyakorlatot azzal, hogy majd különböző bizonyítatlansági indokokkal fogják a bírák elérni azt, hogy nem fogják alkalmazni ezeket a törvényi tényállási elemeket és a feltételeket, egyszerűen az értelmezhetetlensége és a gyakorlatba való adaptálhatatlansága miatt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne élni még valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az összevont vitát lezárom.

(16.20)

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszonynak adom meg a szót.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy válaszul, merthogy szóljon a vita arról, ami a törvényjavaslatban van, itt a zaklatás során mind a köznyelvi értelmezés, mind a bulvárértelmezés, mind mindenféle értelmezés előfordul, csak a hűség és a szavatosság kedvéért felolvasnám, bár Zsigmond Barna képviselőtársam megtette, hogy a zaklatás alaptényállását felolvasta, de ez tényleg összetett és tényleg másként is értelmezendő, illetve összességében értelmezendő norma. Én különösen felhívtam a figyelmet az előterjesztői expozéban arra, hogy nem változik az alaptényállás és az alaptényálláshoz fűződő rendszer, dogmatikai rendszer, ezért ajánlom a figyelmükbe legalább önöknek, akik ebben a vitában részt vettek. Tehát a büntető törvénykönyv hatályos szabályozása szerint zaklatás: az, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen, tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évre büntetendő. A második bekezdése: ha félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be. Azt gondolom, és innentől már az a szakasz jön, aminek egy súlyosabban minősülő esete a hivatalos személyek elleni zaklatás szigorú büntetési tétele.

Nem is szeretnék most itt részletesen beszélni erről, mert mondom, a köznyelvi és már-már a bulvárértelmezésbe menő zaklatási elemeket hoztuk ide, tehát nyilván érdemes átgondolni értelmes vitában azt, hogy zaklatásnak tekintünke olyan megnyilvánulásokat, amelyeket  Tordai képviselőtársamnak mondom  egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadsága jogcím alatt akár a gyülekezési jog, akár pedig a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályozás rendez. Álságos és  hogy mondjam  szándékos félrevezetése ennek az egyébként büntetőjogi normának a magyarázatánál, nyilván megértem önöket, a politikai haszon szerzése ebben az önök számára nehéz helyzetben bármilyen kommunikációs eszközt megenged, de ha jól emlékszem, képviselőtársaim, és ezt talán valamennyi hozzászólónak mondom, sem az előterjesztői expozé, sem pedig a kormánypártok vezérszónoki körében nem szerepelt az, hogy a veronai áldozatok emlékét mementóként vagy apropóként használnánk ehhez a jogszabály-módosításhoz. Sőt, államtitkár úr egyértelműen azt mondta, hogy a szakértői vizsgálatok most bizonyították be egyértelműen, hogy a  tegnap is így fogalmaztam  sufnituninggal odarakott plusztartály okozta azt a fajta méretű tragédiát, ami megelőzhető lett volna azzal, ha az ellenőrzések során  mert itt még a Btk.-s tényállást megelőző ellenőrzési folyamatról, az egyéb közlekedési tárgyú törvények alkalmazásáról nem beszélünk, érdemes lett volna, hogy miért ilyen szűkszavú, és miért így fogalmaz a törvényjavaslat.

Azt gondolom, egy percig sem mondtuk, és nem is így gondoljuk, viszont megelőzés szempontjából, a prevenció szempontjából nagyon fontos az, hogy ilyen módon ne tudjon útnak indulni egy ellenőrzés során, vagy ne tudjon átmenni a rostán egy olyan gépjármű, amely a közúti forgalomban gyerekeket, betegeket, időseket szállít.

Én azzal mind munkajogilag, mind pedig egyéb felelősségtanilag vitatkoznék, szerintem aki személyszállításra jogosítványt szerez, és akik személyszállításra munkát vállalnak, azokra fokozott foglalkozási szabályok érvényesek a munkáltatásuk során. Azt állítani, hogy ha dupla annyit tankol egy iksz befogadó képességű tartályba  azt azért nyilvánvalóan tudja, hogy ott nem a normál műszaki felszereltség mellett megy. Nem bántva és nem kifordítva, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársam mondott, de azért nyilván itt is árnyaltabb a kérdés, mintsem azt mondjuk, hogy beül a buszba, és nem tudja, hogy át van alakítva, aki foglalkozás körében, és valóban így van, tehát van olyan tényállás, amely ezt a kérdést részben rendezi, de nem rendezi egészében és teljesen. Ezért tettem azt a javaslatot, hogy ilyen módon ez kerüljön a büntető törvény szankciójával a prevenció körébe, tehát lépjünk közbe a büntetőjog erejével és a büntető szankció eszközével is.

Amit Gurmai Zita képviselőtársam mondott, arra csak annyit reagálnék, hogy ha komolyan gondolta volna, amit a vitában egy percig is hozzáfűzött bármelyik törvényjavaslathoz, akkor végigülte volna a vitát, és meghallgatja az esetlegesen a kérdéseire vagy a vádjaira vagy a szónoki és leginkább a sajtónak szóló előadására a válaszokat. Azt gondolom, az ő hozzászólásába nem is kívánok mélyebben belemenni, de azt gondolom, nem az előterjesztő, nem a kormány és nem a parlamenti képviselők, hanem az ügy megérdemelte volna, hogy végigülje a vitát.

Azt gondolom, megint csak oda kell visszajutnunk, és mivel itt képviselőtársaim a vita során néhány esetben már hozzászóltak, Arató Gergely képviselőtársamnak és Tordai Bence képviselőtársamnak mondom, hogy itt nem annyira a félelemről van szó, bocsánatot kérek. De ha már fórumok, akkor a mi fórumaink nyilvánosak voltak, látogathatók voltak, meghirdetettek voltak, és válaszoltunk a kérdésekre. Ellenkező esetben azt tapasztaltuk, hogy a DK fórumainak a közelébe nem engedték az ott élőket, és egyébként pedig nem kérdezhettek… (Arató Gergely: Hol tapasztalt ilyet?) Mondom a helyet és az időpontot (Zaj.  Az elnök csenget.) egy másik tárgyban, képviselő úr, de több helyütt is. De azt gondolom, hogy nem is érdemes a vitát idáig vinni.

Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a jogalkotói szándékot abból a célból és abból a megfontolásból a törvény elfogadásával támogassák, hogy egyrészt az első szakasz egy új büntetőjogi tényállás bevezetésével meg tud előzni olyan és hasonló szörnyű tragédiákat a büntetőjog szigorának kilátásba helyezésével, mint a veronai busztragédia. A másik esetben pedig arról van szó, hogy az Alaptörvény módosításával az Alaptörvény 6. cikkelyére hivatkozva és a magánélet védelméről szóló törvénynek megfelelően a hivatalos személyeknek a zaklatását érintő védelmet kiterjeszti a javaslat.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót, a vitában való konstruktivitást és a vitában való részvételt pedig képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   131-138   139-172   173-192      Ülésnap adatai