Felszólalás adatai
| 325. ülésnap (2013.11.18.), 62. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Cséfalvay Zoltán |
| Beosztás | Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:33 |
Felszólalások: Előző 62 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ebben a Házban ma már többször szó esett a gazdasági növekedés adatairól és arról is, hogy melyek ezeknek a főbb forrásai. Én magam is említettem az exportot, a beruházásokat, az MNB növekedési programját vagy akár az uniós források felhasználását. De ezek mellett még egy nagyon fontos tényező a belső fogyasztás lassú, de erősödő élénkülése. A belső fogyasztás élénkülése két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt mindazokra a lépésekre, amelyek a devizahiteleseket érintették, tehát egyre több devizahiteles helyzete javult. Egy 350 ezres létszámról beszélünk, és ha enyhülnek a devizahitelesek terhei, akkor azt fogyasztásra tudják fordítani.
A másik pedig az infláció. Az alacsony infláció reálbér-növekedést eredményez, ez pedig nyilvánvalóan a fogyasztást segíti. Az alacsony inflációnak többféle oka van, az egyik az a nagyon fontos tényező, amit ön is említett, a rezsicsökkentés politikája.
(15.00)
A számok azt mutatják, hogy a 2013. januári rezsicsökkentés, tehát a gáz, áram, távfűtés összességében közel 0,9 százalékponttal csökkentette az inflációt, míg a júliusi közműdíjakra vonatkozó intézkedés, csatorna, víz, kéményseprés, további 0,2 százalékponttal csökkentette az inflációt Magyarországon. A 2013 novemberétől életbe lépő rezsicsökkentő intézkedések újabb 0,9 százalékponttal mérséklik a pénzromlás ütemét az elkövetkezendő hónapokban. Azt mondhatjuk, és ön is említett már egy számot, a rezsicsökkentés összességében mintegy 300 milliárd forintot hagy a háztartásoknál, ami azért a GDP 1 százalékát megközelítő érték.
Nos, tisztelt képviselő úr, ha figyelembe vesszük például a nyugdíjemelést, ami január 1-én történt, 5,4 százalékos, és az infláció rekordalacsony mértékét, akkor látható, hogy itt jelentős pluszjövedelmek keletkeznek. Vagy ha figyelembe vesszük az átlagos béremelést, ami január-augusztus között 4,8 százalékos volt, és ezt a rekordalacsonyságú inflációt, akkor látható, könnyen kiszámítható, hogy most már reálbér-növekedés van Magyarországon. És ez a reálbér-növekedés hozzájárul a fogyasztás erősödéséhez, ahhoz a belső fogyasztáshoz, amiről nagyon sokszor elhangzott, hogy miért nem indul már be. A rekordalacsony infláció ennek egyik fontos eleme, és így bízhatunk abban, hogy a gazdasági növekedés ütemében is, ami elindult, és követve a jelenlegi számokat, a most zajló negyedévre még a harmadik negyedévnél is erősebb növekedés várható. Úgy gondolom, hogy azok a számok, amelyek erre az esztendőre akár 1 százalékos növekedést is előrevetítenek vagy a következő évre 2 százalékot, egyre inkább megalapozottá válnak.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Felszólalások: Előző 62 Következő Ülésnap adatai