Felszólalás adatai

Számunkra, kereszténydemokraták számára az ő munkássága iránytű, akár csak Gisswein Sándoré vagy Barankovics Istváné. Ernszt Sándor papként, politikusként, szerkesztőként az említett nagy kereszténydemokraták kortársa vagy elődje volt. Szerkesztőként mondom, mert ő alapította a Pressburger Tagblattot, az Országos Néplap szerkesztője volt. 1901-ben a Katolikus Néppárt programjával lett először országgyűlési képviselő, majd a Katolikus Népszövetség vezetője.

A vörös és egyébként véres kommün alatt Bécsben tagja volt az ABC-nek, az Anti Bolsevista Comitének. Aztán Bethlen István Egységes Pártjának időszakában pedig ő vezette a Keresztény Nemzeti Egység Pártja frakciót, amely akkor támogatta a kormányt. Többször töltött be miniszteri tisztséget, a Bethlen-, majd a Károlyi Gyula-kormányban volt miniszter, munkaügyi és vallás- és közoktatásügyi miniszter is.

Legszemléletesebben viszont beszédei mutatják meg az általa vallott keresztény politikai értékrendet. Az 1931-es válság idején például arról beszélt, hogy "a világon rendkívül nehéz a keresztények helyzete". Idézem: "Mi a keresztény politikát úgy értelmezzük, hogy a szegény nép érdekében cselekedni kell! Tudjuk, hogy reformokra van szükség, ezért intjük a kormánypártot," - mondta ezt a kormány támogatójaként - "hogy siessen és nagyobb tempóban dolgozzon a nép érdekében". Ma is megállja a helyét minden szava.

Hadd idézzek egy másik aktuális beszédből! Azt mondja, hogy "Mi nem vagyunk egy osztály pártja, és nem engedünk semmiféle külföldi befolyásnak sem. Mostanában divat, hogy egyik nemzet a másik belügyeibe akar beavatkozni, még képviselők révén is. Ebből mi nem kérünk!" Hát, mi, kereszténydemokrata utódok sem kérünk, hogy most ne is nevezzek meg egyetlen külföldi vagy magyar politikust, például Brüsszelben, akik beavatkoznának az ügyekbe más módon.

De aktuális a kommunizmus elleni fellépése is, amire a következő idézet szolgáljon példával. Azt mondja: "Sokan mondják, hogy a bolsevizmus ellen küzdenek idehaza, ez azonban csak köpeny, amely alatt mást csinálnak. Bennünket a bolsevizmus veszedelmére figyelmeztetni nem kell. Legkevésbé azoknak van ehhez joguk, akik maguk közel állnak a bolsevizmushoz." Gondolom, képviselőtársaim közül többen magukra ismerhetnének, ha egyáltalán itt lennének.

Végül, de nem utolsósorban, inkább időrendileg, Ernszt Sándor politikai nagysága abban is megnyilvánult, hogy 1936-ban felemelte szavát "a hitleri gondolat tudatos terjesztése ellen". Már évekkel korábban - ezek az ő szavai -, amikor "A nacionalszocializmus még uralmon sem volt, rámutattam arra a veszedelemre, amelyet program formájában jelent. Mert hogy a nacionalszocialisták harcolni akarnak a bolsevizmus ellen, ezt senki nem kívánja megakadályozni. Sőt! De hogy ugyanakkor beleviszik a mai civilizációba a fajok és vallások egymás elleni gyűlöletének fertőző anyagát, már nem érti meg senki."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ernszt Sándor erkölcsileg összegezte, hogy a nacionalizmusnak nem kell vallás, nem kell az egyház, ugyanúgy elnyomja a katolikus tanításokat, mint ahogy a zsidókérdésben nem ismer kíméletet és meghátrálást. Tragikus és szomorú dolog - tette hozzá -, hogy ma, a modern korban akadnak államférfiak, akik nem képesek másképpen politikai elgondolásokat megvalósítani, mint emberek, népcsoportok egymás ellen való uszításával és a gyűlöletnek állameszmévé való emelésével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még tragikusabb, hogy ezek a szavak ma is érvényesek, hogy Ernszt Sándor halála után 75 évvel is aktuálisak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)